Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-16 / 115. szám
1988. május 16., hétfő Somogyi Néplap 5 Élni többféleképpen lehet (Folytatás az 1. oldalról) Az első nap előadásainak sorát dr. Cseh-Szombathy László szociológus, az Akadémia tudományos igazgatója nyitotta meg. Elmondta: az elmúlt, több mint húsz évben az egészségi állapot romlása oda vezetett, hogy az európai országok sorában fokozatosan háttérbe kerülve ma az utolsó helyet foglalja el hazánk. Ez nem jelent végveszélyt, de fontos, hogy megállítsuk és megfordítsuk a folyamatot. A felszabadulást követő években — az új egészség- ügyi technika és a gyógyszerek hatására — olyan eredmények születtek, amelyek később aligha ismétel- hetők meg. Ez és az élet- körülmények javulása a halandóság nagymértékű csökkenésével jár. Az élet- körülmények változása látványos volt a 70-es években is: a halandósági mutatók mégis romlottak. Az ellenmondás csak látszólagos: a fogyasztás növekedésének ugyanis „ára” volt. A nem is luxusigényeket csak a főmunkaidőn kívül végzett munkából származó jövedelmekkel lehetett biztosítani. A másik ok, amelyet- megemlített, hogy a magasabb szintű fogyasztás biztosítása a környezet erőteljes szennyeződésével járt. Elég csupán a vízellátás és a szennyvízelvezetés ellentmondásaira utalni. Harmadik okként azt jelölte meg az előadó, hogy a mostani nehezebb gazdasági körülmények között kevesebb jut az egészségügy fejlesztésére is, s ez olyan nehézségeket okoz, amelyekkel nem lehet csak az egyén életmódjának változásával változtatni. — Nem csökkentve a társadalom szerepét és felelősségét, feladatunk az is, hogy megvizsgáljuk: mit tud tenni az egyén, a kisközösség az egészségért — mondta. — Előbbre kell jutni a szabadidő jobb kihasználásában, a feszültségek oldásában, a konfliktusok kezelésének módjában. Konfliktusainkat hosszú időn keresztül azért sem kezeltük, mert a létezésüket is tagadtuk. Tudni kell: az élet konfliktusokkal teli. Csak így nyílik lehetőség a kompromisszumok kezelésére. Ezen a téren sok még a lehetőségünk. Kiaknázásuk új irányban indíthatja el a társadalom egészségének hordozását. Makara Péter szociológus az MTA főmunkatársa hozzászólásában az egészséges életmód szerepét hangsúlyozva fejtette ki: a romlás okait nem az egészségügyi ellátó rendszerben kell keresni. A munkaképes népesség ma napi tíz órát dolgozik. Nálunk a gazdasági érdek erősebb volt az egészségvédelem érdekénél: mivel hazánkban olcsó a munkaerő, olyan technológiát importál a fejlődő ipar, amellyel nagy emberi terhelés mellett lehet sokat termelni. Elég csak a félautomata gépsorokra gondolni. Ezt a megállapítást támasztja alá a vállalati rehabilitáció mai helyzete is. Szólt az előadó a helyi társadalmi élet feszültséget oldó és ezáltal egészséget megőrző hatásáról, kifejtve: újraélesztése nem megy könnyen, nem elég hozzá az egyszerű politikai akarat, hanem több támogatásra is szükség van. Az egészségmegőrző társadalmi program sem lehet egyedül az egészségügy feladata, s a sikerhez szükség van az ágazati (koordinációra, és olyan állami politikára, amely tudatosan előtérbe helyezi az egészséget, támogatja az önszervező, öntevékeny közösségi akciókat. Dr. Kulcsár László szociológus, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanszékvezető docense, az élet- körülmények. az életmód változásának tendenciáját vizsgálta kisebb közösségekben. Kifejtette, hogy a terhek növekedése a családi költségvetés átcsoportosításával jár, s először éppen a szabadidőre, a sportra fordítható összegeket csökkentik. Véleménye szerint éppen ezért kell támogatni azokat az öntevékeny kezdeményezéseket, amelyek segítenek a probléma megoldásában. A megoldásra ugyanis többféle lehetőség van, de élni is többféleképpen lehet. v A tanácskozásnak ma az idegenforgalom és az egészségmegőrzés lesz a témája, a konferencia zárónapján pedig a mozgásgazdag életmód és az egészségmegőrzés kapcsolatáról lesz szó. megkezdődik a vámosképzés, és két év múlva beindul a kétnyelvű magyar—német szakos oktatás. Hagyományteremtő ballagás volt a szombati a barcsi gimnáziumban. Feigli Ferenc. tanácselnök ez alkalomból leplezte le a népi fafaragó, Ürmös István Élet kapuja című munkáját. A most ballagok búcsúzóul ez előtt fogtak kezet Káplár Adolf igazgatóval és Szóvári Adéllal, a diáktanács elnökével. Könnycseppek hullottak, emlékeket idéztek akkor is, amikor társai nevében Szaholcs Judit búcsúzott a gimnáziumtól és a diáktársaktól. Az ünnepségre eljött Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, a Központi Bizottság tagja, és valamennyi barcsi iskola vezetője. Virágesővel, édes-bús dalokkal BÚCSÚ AZ ISKOLÁTÓL Az igazgató, két diáknak, emlékül különjutalmat is átadott. Szabolcs Judit mindvégig kitűnő bizonyítvánnyal büszkélkedhetett. Közgazdásznak készül. Tóvári József, az országos tanulmányi versenyen kémiából jeleskedett. Ö az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett. Nevük, mint valamennyi végzős társuké, réztáblán került föl az iskola kapujára, amelyen áthaladva elköszöntek az alma matertől. A ballagókat azonban a hét végén még nem annyira a távoli jövő foglalkoztatta, mint inkább a jelen : az élményekben gazdag iskolaévek után a felkészülés a felsőfokú felvételire, avagy a munkakezdésre. Az idén első alkalommal ballagtak a negyedikesek a szeptemberben avatott barcsi gimnáziumban. Szombaton a barcsi gimnázium csengője a .'19 fiúnak és lánynak utoljára szólalt meg. Ma ismét az iskolapadba ülnek, hiszen megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. Ezúttal először, hiszen csak négy évvel ezelőtt kezdődött újra Barcson a gimnáziumi képzés. Egy évvel ezelőtt avatták fel intézményüket, addig afféle társbérletben voltak a szakközépiskolásokkal és szakmunkástanulókkal. Az első tanévet 62-en kezdték, mostanra 39-en maradtak. Ök kiállták az első nagy próbát. Hogy mi lesz velük az. érettségi után? Tizennégyen jelentkeztek továbbtanulásra. A végzősök egvhar- madának már van munkahelye, a többiek reménykednek, hiszen az. érettségi bizonyítvány mellett a lányoknak gyors- és gépíró, a’ fiúknak számítástechnikai szakképzettsége is lesz. Az új gimnázium következő tanulói kicsit nagyobb lehetőségekkel léphetnek majd az (■leibe, mert szeptemberben Somogybán hétszáznegyven gimnazista és több mint nyolcszáz szakközépiskolás búcsúzott szombaton az iskolától. Ballagtak a hétvégén a szakmunkásképző intézetek és a szakiskolák végzős diákjai is: szám szerint ezernyolcszázan. A marcali szakmunkásképzőben most először végez tizenkét mezőgazdasági gépszerelő, ,a barcsi szakmunkásképzőben pedig tizenhárom cipőfelsőrész-készítő. A változó igények nyomon követhetők az. iskolákban is. Úttörőszínpadok mogyoi találkozója Kaposváron A Kicsi Zöld Tündér és a Mennyetjárt diák Pénteken délután Kaposváron a Latinca Sándor Művelődési Központ folyosója mesebeli világgá változott. Fenséges királyok és rakoncátlan diákok, hős oroszlánok és bátor állat- szelidítők, öreg anyókák és félénk királykisasszonyok, izmos hegyhengergetők és rút sárkányok vonultak áz öltözőkből a színpadra. A területi úttöroszemlek bemutatóinak legjobb színjátszói gyűltek össze, hogy műsorukkal szórakoztassák a zömében gyermekekből álló nézősereget. Elsőként a taszári általános iskola diákjai mutattak be egv kedves Lázár Ervin mesét. Bruckner Szigfrid, a hős oroszlán a „szörnyűséges lyukas fogával”, hol fájdalmas bánatáról mesélt társainak, hol pedig támadó haragjával fenyegette őket. A társulat — bár csak egy éve alakult — igazi kis tehetségeket villantott fel. A gyerekek hálásan megtapsolták az ismert figurákat, a beszélni nem tudó Döm- dödöm, a fogtömésért esedező nyuszi, az esetleg Ló Szerafin nagy sikert aratott. Ezután következett a találkozó egyik legkiemelkedőbb produkciója, a BA- GAUSZ — a barcsi Gábor Andor Úttörő Színpad — Mennyetjárt diák című előadása. Mint későbbi beszélgetéseinken kiderült, a nézőseregnek is nagyon tetszett a részeges Lujza né- ném és a „jámbor életet élő” Rébi anyó vitája: melyikük az istenfélőbb. A Lujzát alakító kislány erőteljes hangja, érthető szép beszéde betöltötte a nézőteret is. A szentéletű, agyafúrt diák is kedves, tehetséges figurája volt a jelenetnek. A boglárlellei általános iskola tanulói Karinthy Röhög az osztály című jelenetét mutatták be. A korukra jellemző bájjal adták elő az ismert történetet, ám kissé fiataloknak tűntek a feladat megoldásához. ötletes, kifejező jelmezek és díszletek jellemezték a balatonszabadi általános iskola 5. a osztályának a produkcióját. Kedvesen mesélték el. hogyan lesz a szomorú várból kacag-vár, a szépséges, de szomorú királykisasszonyokból boldog at'ä. A nagyérdemű köszöntésével kezdődött a s-iófoki 4. Sz. Általános Iskola 6. a osztályának a „frenetikus’ produkciója. A világhírű cirkuszban két konferanszié — remekbeszabott alakítással — vonultatta föl a sivatagi díszpéldány tevét, az éhes nílusi krokodilt, de tanúi lehettünk szenyor Bamba és a bika küzdelmének is. A jól választott zenekíséret, valamint a közönség buzdítása forró hangulatot teremtett. S hogy mennyire élvezték az ifjú színjátszók az előadást, arról a legyőzött bika nevetéstől rázkódó figurája tanúskodott. A csiszolt beszédtechnika, a mozgás és a zene harmóniája tükröződött a balatonszabadi általános iskola kreatív szakkörének bemutatójában. A találkozó egyik legkitűnőbb alakítása volt az — udvari bolond szerint — „koronás hülye”, a bugyuta mamuszos király megformálása. Végül a leghumorosabb jelenetet a kaposvári Toldi Általános Iskola művészeti szakkörétől láthattuk. A hófehérke és a hét törpe paródiájának az elején a „ki legyen a hófehérke” dilemmával küzdött a „főrendező”. A gyerekek nagy tapssal jutalmazták a hörögve horkoló hófehérke, a hét helyett öt törpe bájosan előadott jeleneteit. Az előadások között a résztvevő kisdiákokkal beszélgettünk. Találkoztunk Bruckner Szigfriddel, azaz Metzger Melindával, aki saját bevallása szerint is harapós. — Én Mikkamakka vagyok — vágta rá kérdésünkre a gyönyörű kékszemű, cicaarcú kislány — vagyis Dósa Gabriella. — Nagyon élvezzük ezt a Lázár Ervin jelenetet. A BAGAUSZ tagjai már több éve „színészkednek”, a Lujza nénje fejéről lekerülő kendő bájos, rózsaszín masnis kislányt takart. — Ez a jelenet a mi Bánk bánunk, szinte mindig műsoron van, a közönség nagyon szereti — mondta Szilágyi János, a színpad vezetője. A siófokiak előadásában az egyik konferansziét az apró termetű, szinte lányosán szép arcú Dónucz László alakította. — Nekem a balatonszabadi kreatív szakkör produkciója tetszett a legjobban — válaszolta kérdésünkre az értelmes tekintetű, hetyke bajuszú „cirkuszművész”. Mónos Norbertról, a bolondos királyról pedig kiderült, hogy négy napja műtötték a karját, a vastag gipsz azonban nem zavarta remekbeszabott alakítását. A találkozón valamennyi résztvevő oklevelet és pénzjutalmat kapott a nagyszerű bemutatókért, amelyekkel valóban élményt szereztek a szépszámú nézőseregnek. Tamási Rita