Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

1988. április 14., csütörtök Somogyi Néplap 3 A negyedév tapasztalata TRAPPER-TERMÉKEK A BUDAFLAXNAK hozzák az alapanyagot, s vi­szik a kész terméket. — Lesz-e folytatása az együttműködésnek? — Először a mostanimeg-, rendelésnek szeretnénk pon­tosan eleget tenni, éppen ezért megkértük a dolgozó­kat, hogy vállalják a túlórát és a szombati munkát. Már most újabb tíz modell gyár­tásáról tárgyalunk a Buda- flax-szal a második félévre. A lenfonó jó partnerünk, igény van a munkánkra, en­nek nagyon örülünk. — Tavaly a belföldi terme­lés csökkent, a szocialista export nőtt. Mi várható az idén ? — Többet adunk a belföl­di kereskedelemnek, de már szocialista exportmegrende­léseink is vannak. A bajai finomposztógyárnak végzünk bérmunkát, tízezer női ruhát készítünk a Szovjetuniónak. Része vagyunk egy gazdasá­gi társulásnak, s itt azt kér­ték tőlünk, hogy varrjunk NDK-exportra hétezer akril- lal bélelt őszi női dzsekit. Éppen e megrendelések miatt döntöttünk úgy, hogy az idén felszabaduló ipari tanulókból megszervezzük a harmadik szalagot az ipartelepen. — Akkor az idén bizako­dóbbak? — Mindenképpen: van anyag, megrendelés, így min­den lehetőségünk megvan a tavalyinál jobb eredményre. Az első negyedévi termelé­sünk — a bolt és a szolgál­tatás forgalmával együtt — mintegy 12 milliót tesz ki. húskombinát megyében 5—H százalékkal csökkent az állomány, első­sorban a sertések száma fo­gyatkozott meg. Az állattenyésztéssel fog­lalkozó nagyüzemeket az élő­állat ára körüli bizonytalan­ság befolyásolta. Csak későn került nyilvánosságra, hogy a korábbi maximált ár he­lyett ezentúl garantált, azaz minimális árat írnak elő a rendeletek. A kistermelőket pedig az új adórendszer be­vezetése bátortalanította el. — Ez azzal jáct, hogy a szerződéskötések elhúzódtak. Ráadásul az állomány csök­kenésének a hírére a válla­latok és a közvetítő keres­kedelmi szervezetek felver­ték az árakat. Mindenki ser­tést akart. A kevés élőállat természetesen hatással van az értékesítésünkre is. Bel­földi terveinket ugyancsak befolyásolta, hogy ekkor még bizonytalanok voltak az árak. Zavart okozott az is, hogy a pénzügyi kormányzat hitelkorlátozó intézkedése­ket hozott. Ez pénzügyileg a vállalatunkat is elbizonyta­lanította. Január végére, február elejére tudtuk csak elkészíteni az értékesítési tervünket. A húskombinát mérsékel­tebb tervekkel kezdte az idei évet: az első negyedévben 70 ezer sertéssel vágtak keve­sebbet mint a múlt év ha­sonló időszakában. A szar- vasmarha-vágóhíd viszont az év első időszakában túl­tett az egy évvel korábbi időszak eredményén : ezer állattal többet vágtak itt le. — A belföldi értékesíté­sünk 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Részben azért, mert decemberben mindenki igye­kezett tartalékolni, akkor rekordforgalmunk volt. Ja­nuárban az áremelés fogta vissza a vásárlási kedvet. Készítményekből 440 tonná­val kevesebbet adtunk el, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Kis mértékben ugyan, de visszaesett az ex­port is: tavaly 6 millió 180 ezer dollár értékben expor­táltunk az első negyedévben, most 5 millió 440 ezer dol­lárt sikerült teljesíteni. Janurában két éve múlt, hogy a jelenlegi formájában kezdett el dolgozni a Zsa­nett Ruházati Leányvállalat barcsi telepe. A korábbi sze­repéből adódó kötöttségeknél most lényegesen szabadabb keretek között végezhetik a munkájukat. Igaz, a leány- vállalati forma életképességéi is bizonyítania kellett, s ebben a barcsiaknak is je­lentős feladat jutott. Ma a telepet a tőkés és a szovjet partnerek egyaránt megbízható szállítónak tart­ják. A Zsanett — így a bar­csi telep is — kiállta a pró­bát. Évente a vállalat 180 millió forint értékű terméke talál Vevőre a szovjet pia­con. Lényegesen több volt a múlt évben a vállalat teljes tőkés exportja a tervezett 24 milliónál. Elérték a 34,5 mil­liót. A barcsiak a tervezett 2 millió forint helyett 6,8 millióval részesedtek ebből. — Igényes női felsőruhá­zati cikkeket és kosztümöket készítünk bérmunkában az NSZK-beli Mahrau és Wille cégeknek — mondta Deák Ferenc üzemvezető. — El­várják a legjobb minőségű árut. Ez komoly követelmé­nyek elé állítja a dolgozó­inkat, ráadásul a Mahrau szinte csak kis, 200—2 ezer közötti tételeket rendel. A kis darabszámú gyártás pe­dig rengeteg átállást jelent. A Wille cégnek ugyancsak néhány száz darabos tétel­ben szállítunk kismamaru­hákat. Jelentős az üzem szovjet exportja is. A nyugati piac­cal ellentétben a szomszédos ország rendszeresen nagy szériákat rendel. — Elsősorban a régebbi fazonokból kér a szovjet partner. Nem tart igényt a legdrágább alapanyagra sem, de a jó munkát megköveteli. A telepvezető szavai sze­rint az idén is jó szele van a barcsi telepnek. Az egész éves kapacitásukat sikerült kitölteni, jelentős a szovjet export az idén is. Az év első részében viszont csak tőkés megrendelőknek gyártottak. Eddig összesen 15 modell hagyta el a szalagokat. Az első negyedévben 3,5 millió forintos exportot teljesítet­tek. Kevesebb sertést vágott a A korábbi éveknél később készült el az idén a Kapos­vári Húskombinát terve. — A húsipar csak a ren­delkezésre álló élő állatál­lomány ismeretében tudja a terveit elkészíteni — mond­ta Batuczky József gazdasági igazgatóhelyettes. — A beve­zetés előtt álló új szabályo­zók várható hatása bizony­talanná tette a termelőket. A 165 milliós árbevétel Mi történt a siófoki Kő- olajvezeték Építő Vállalatnál az elmúlt három hónapban? Szinável Károly megbízott gazdasági igazgatóhelyettes : — A csővezeték-építésben korábban több mint 400-an dolgoztak: ennyi embernek az idén nem tudunk már megfelelő munkát biztosítani. A múlt év végén teljes mun­kaidőben 1660 dolgozója volt a vállalatnak, most március végén már csak 1575. Sokan elmentek, ám helyettük nem vettünk fel senkit. A továb­biakban is ezt követjük és szeretnénk elérni, hogy kor- kedvezménnyel mehessenek el nyugdíjba olyan dolgozók, akik életük jó részét a sza­badban töltötték, távol a csa­ládtól, otthontól. Ezen túl mintegy 20—50 személy mun­kájára nem lesz szükség. Ne­kik igyekszünk új munkahe­lyet keresni a tanácsi mun­kaerő-közvetítés segítségével, és biztosítjuk számukra a jogszabály által előírtakat. — Jelenleg három beruhá­záson dolgozunk. Gellénhá- za térségében, a Szajol—Le- ninváros közötti termékve­zetéken, valamint Répcelak környékén. A Szovjetunió­ba, Tengizbe mintegy száz dolgozónkat kívánjuk külde­ni. Április 10-én kiutazott már négy vezető, ők előké­szítik a munka indítását. A hónap vége felé 19 hegesztő kel útra, hogy levizsgázzon az ottani hegesztési eljárá­sokból. Utánuk újabb 30—35 csőszerelő, lakatos és betaní­tott munkás indul. Hozzá kell szoknunk a rugalmasabb vállalkozási formákhoz, al­kalmazkodnunk a körülmé­nyekhez. Ezért átképzések­kel is igyekszünk javítani helyzetünkön, hiszen egyre szükségesebb az olyan mun­kaerő, amely többféle fel­adat elvégzésére is alkalmas. A hegesztők folyamatosan frissítik fel ismereteiket, emellett lakatosokat, cső­szerelőket is ki akarunk ta­níttatni, hogy hegesztői fel­adatokat is el tudjanak lát­ni. A KW első negyedévi ár­bevétele hasonló a korábbi évekéhez: most 165 millió forint. Nagy figyelmet fordí­tanak a költségek 'csökken­tésére, számításaik szerint ezzel 30—50 millió forintot tudnak megtakarítani. Exportra dolgozik a leányvállalat A Kaposvári Villamossági Gyár az első negyedévben az éves terv 23 százalékát tel­jesítette: 8—10 százalékos az időarányos lemaradás. ,,Fo- rintra” fordítva ez húszmil­lió, ám az impozáns szám mégsem jelent olyan rosszat, mint ahogyan hangzik. Földesi József, a KVCY gazdasági igazgatóhelyette­se elmondta, hogy ebből 15 millió forint értékű az a készáru, amely az anyag­hiány miatt 95 százalékba« készülhetett csak el. Nem kis gondot okozott ugyanis az import anyagok késői beér­kezése. Behozatali engedélyt januárban gyakorlatilag alig adnak ki. Az import vissza­fogása azonban nagymérték­ben hátráltatja az export tel­jesítését. Például csak most szállíthatják ki Abu-Dhabiba a megrendelést, az utcai el­osztószekrényeket. Későn ér­keztek meg Finnországból az ehhez szükséges Strömberg- kapcsolók, _s az angliai im­port anyagok. A szállítási határidő csú­szása természetesen egyéb hátrányokkal is jár: a meg­rendelő kötbért számít fel, amely a vételár 2—10 száza­léka is lehet. Most még nem fizet túl sokat a gyár, a ké­sedelem csupán pár napos. A sorozatkapocsnál alkalma­zott bekötőcsavarok és a mű­anyag préspor is későn érke­zett az NSZK-beli Weidmül- ler cégtől. A „D” rendszerű biztosí­tók esetében a Kőbányai Porcelángyár debreceni gyá­ra nem tudta kielégíteni több típusú porcelánból az igényeket, a szállításoknál ezért az exportot részesítet­ték előnyben. A biztosítók betéteinek szerelése sem gond nélküli : az történt, hogy a szennai téesz egyik napról a másikra felmondta a koo­perációs kapcsolatot, s meg­szüntette a bérszerelést. Ezt a kieső kapacitást nem tud­ták olyan gyorsan pótolni, hogy ne okozzon lemaradást a tervteljesítésben. Remélik, hogy a II. ne­gyedévben kiegyensúlyozot­tabb lesz az anyagok beér­kezése. Bár — kicsit keserűen mond­ta az igazgatóhelyettes — a hiánygazdálkodás miatt zök­kenőmentességről nem lehet beszélni. Az import biztosí­tása érdekében a KVGY ez évtől tagja az Import-klub­nak. Vállalták, hogy 8 szá­zalékkal javítják az export— import egyenleget, s ezzel érik el, hogy ugyanannyi importból származó anyagot használhatnak fel, mint ta­valy. Nem mindegy tehát, hogy milyen új exportpiacor kutatnak fel. A közeljövő­ben két tender-pályázatuk­ról is döntenek. Árbevétel-kiesést okozott az is, hogy az országban ta­valy kétszer is emelték a réz árát. Az idei tervet éppen ezért úgy állították össze, hogy az érintett termékeknél 5—12 százalékos áremelést kalkuláltak. Az árhivatal azonban későn adta meg eh­hez az engedélyt, így a ter­mékeket a régi áron forgal­mazhatták, s ez kedvezőtle­nül befolyásolta az első ne­gyedév tervének teljesítését. lés. A Budaflax-szal kötött szerződés alapján kilencféle modell: szoknya, női ruha, blézer, aztán 20 ezer Lee Cooper-típusú termék készül ebből az anyagból, összesen 45 ezer darab ruhaneműre kaptunk megbízást. A szer­ződés szerint május végéig kell ennek elkészülnie. Az első negyedévben 15 ezer Trappért gyártottunk. A mai kornak, divatirányzatnak megfelelően az anyag előmo­sott, fehérített, kőmosott, il­letve márványosított. Az előbbit a Patyolat Kaposvá­ron és Marcaliban, az utób­bit Székesfehérváron csinál­ja meg nekünk. Jó partne­rek ebben. Az ország minden részébe szállítunk a Buda- flax diszpozíciója alapján. A gépkocsik ingajáratban Kisebb létszámmal többet termelt a kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet, mint tavaly az első negyedévben. — Nagyon fontos, hogy most nem volt anyaghiány — mondta Nagy Tibor elnök. — Sajnos, tavaly az első ne­gyedévben sok volt a kiesés. Ügy hidaltuk ezt át, hogy ne álljanak a dolgozók: bérmun­kát vállaltunk a csurgói Napsugár szövetkezettől. Az idei jó start annak kö­szönhető, hogy már a múlt év végén gondoltunk a jó in­dulásra. Decemberben átvet­tünk ötezer méter farmer tí­pusú alapanyagot a Buda- flax Lenfonó Vállalattól, s elkészítettük a szabványokat, így aztán január 2-án zök­kenő nélkül kezdtük az évet : azóta is folyamatos a terme­. ~«r Különösebb magyarázat nélkül is tudja mindenki, hogy gazdaságunk idei tel­jesítményén mennyi min­den múlik. A stabilizációs és kibontakozási program meghatározza mindannyi­unk jövőjét, valóra váltása - nem túlzás - további év­tizedeink biztositéka lehet. Munkatársaink az első negyedév somogyi teljesít­ményéről igyekeztek képet adni összeállításunkban. A következtetés a tapasztala­tokból: bizakodásunk nem alaptalan. A negyed után még háromnegyed év áll előttünk. Az első negyed jó volt arra is, hogy bizonyít­sa: a megszokott módszer nem elég; gondolkodás­ban, vállalkozókedvben újítani kell. Nemcsak a vállalatoknál, hanem a vál­lalat irányításában is. Anyaghiányból lemaradás

Next

/
Thumbnails
Contents