Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
1988. április 13., szerda Somogyi Néplap 5 József Attila műsor Jordán Tamás — két ülésben Fejlődésünk ideológiai megalapozására Napjainkban tájékozottabb, eszmeileg nyitottabb és rétegezettebb közegben kell az ideológiai munkát végezni, mint bármikor korábban. Gazdasági fejlődésünk érzékelhető megtorpanása, a szociális feszültségek, a társadalmi különbségek növekedése, az olyan alapvető korosztályok, rétegek, mint a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetében és perspektívájában bekövetkezett rosszabbodás, az értékrendben egyszerre végbemenő váltás és erózió, a legfejlettebb országokkal szembeni műszakitechnológiai lemaradásunk növekedése súlyosbodó kétkedést váltanak ki társadalmunk lehetőségeit, társadalmi-politikai céljaink megvalósíthatóságát illetően. Ezzel egyidejűleg népünk jelentős részében növekszik az igény olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehetőségeibe és értékeibe vetett hitet, s a társadalom tagjainak eszmei biztonságot adnak. Fokozott érzékenység Az ideológiai életben jelenlevő többféle irányzat sokszínű hatást gyakorol a társadalmi tudatra. Megnőttek az ideológia tartalmi működésével kapcsolatos minőségi követelmények. A tömegkommunikáció, a társadalom- tudományi kutatás, a kultúra — és benne a művészetek közvetítő rendszere — az elmúlt években szellemi életünk ideológiailag, politikailag fokozottan érzékeny területévé vált. A megnövekedett szükségletekkel a párt ideológiai tevékenysége nem volt képes lépést tartani. Az ideológiai tevékenység nem kellő hatásfokú a pártszervekben és -szervezetekben. A tömegkommunikáció nem kellően segíti társadalmunk áthango- lódását az új helyzet és új feladatok megismerésére. Az emberek életéhez, a mindennapi gondolkodáshoz és érzelemvilághoz való kapcsolódása nem megfelelő, ezért meggyőző és mozgósító ereje is gyenge, a kívánatosnál kisebb szerepe van a magatartás formálásában. Mindazonáltal tudjuk: ha társadalmunk szellemi életében ideológiai-tudati zavarok lépnek fel, ezek forrását a társadalmi-gazdasági folyamatokban, azok ellentmondásaiban kell keresnünk. Ebből következik, hogy a zavarok, bizonytalanságok felszámo-, lására hivatott politikai döntéseket, cselekedeteket semmiféle, mégoly lendületes ideológiai offenzíva sem pótolhatja. Jelenünknek — a múlt nyílt, a legmélyebb összefüggéseket is feltáró értékelésén alapuló és a közelebbi jövő reális lehetőségeit felmérő elemzése — elengedhetetlen a magyar társadalom előtt álló feladatok kijelöléséhez. A továbbhaladáshoz valós helyzetelemzésre, a változások tényeit elméleti igényességgel földolgozó, ideológiai szilárdságra épülő elvi következetességre van szükség. Ezen a talajon lehetséges az elméleti tevékenység megújítása, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása, a változó követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás, az eredményesebb eszmei nevelőmunka, amely- mind feltétele az eltökélt cselekvésnek. Rendszerezettség, nyitottság Ma méginkább nyilvánvaló, mint az elmúlt három évtizedben bármikor: az ideológiai tevékenységet a szocializmus útjának, mindenkori jelenének alapos megismerésére, kritikai elemzésére, a szocializmus lényegi vonásainak szervesebb és tartalmasabb bemutatására kell összpontosítani. Ideológiánknak rendszerezettnek és mindenképpen a valóság által igazoltnak kell lennie. Ugyanakkor nyitottnak kell maradnia azért, hogy serkentsen az újabban felvetődő kérdések megválaszolására, s hogy a korszerű gondolkodás, az alkotó képzelőerő bátorítója legyen. Biztasson tudományos és politikai vitára, a gyakorlat próbájának alávetett, azt segítő munkára. Szükségesnek tartjuk, hogy az ideológia szerves kapcsolatot teremtsen múltunk, jelenünk és jövőnk között. Ideológiánk magában foglalja az egyetemes kultúra alapértékeit. Olyan társadalmi értékrend kialakítására irányul, amely révén humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, kibontakozik és gazdagodik az ember személyisége. A társadalom élő, változó gyakorlatából fakadó, a társadalmi élet mindennapjaiban hasznosítható, utópizmustól és konzervativizmustól egyaránt mentes értékrend ideológiai megalapozására törekszünk. Fontosnak tartjuk az emberiség fennmaradásáért folytatott küzdelmet, az emberi kapcsolatok humanizálását, a szolidaritást és a toleranciát egymás iránt. Elutasítjuk az emberek hátrányos megkülönböztetését, fellépünk a politikai, faji, a vallási előítéletek, a nemzeti elfogultságok mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szükség van arra, hogy kiszélesítsük az emberi jogok, a személyes szabadságjogok gyakorlásának demokratikus lehetőségeit. Az egyes ember öntevékenységét, felelősségvállalását, eredményes hozzájárulását egyéni és közösségi céljaink megvalósításához az alapozza meg, ha növekednek esélyei személyiségének kiteljesítésére, jogainak érvényesítésére. Emellett nélkülözhetetlen a közösségi értékek hatásosabb ideológiai képviselete a mások érdekeit sértő, önző törekvésekkel szemben. A kultúra megújulása Áttörésre van szükség az elvont egyenlőség-felfogás, az egyenlősdi elleni küzdelemben. Olyan közfelfogást kell kialakítani, amely igényli és támogatja a valódi teljesítménykülönbségek szerinti differenciálódást, ösztönzi a vállalkozást, a folyamatos megújulásra törekvő egyéni és közösségi magatartást. A teljesítmény, a vállalkozókészség, az ésszerű kockázatvállalás értékeit be kell építeni a szocialista értékrendbe. A teljesítményelvnek különösen erős hangsúlyt kell kapnia mai viszonyaink között, mert csak ennek révén értelmezhető az igazságosság társadalmi lényege. Számolunk azzal, hogy a teljesítmények szerinti differenciálás egyenlőtlenségek és társadalmi feszültségek forrásává is válhat, de ezeket a fejlődés érdekében vállalni kell. Ugyanakkor a szocialista eszmények jegyében arra törekszünk, hogy az egyenlőtlenségek kialakulását és újratermelődését társadalmilag szabályozott keretek között tartsuk. Fejlődésünk mai szakaszában a döntő láncszem a kultúra megújulása. Mind politikai, mind gazdasági fejlődésünknek előfeltétele, hogy az oktatás, a szakmai és általános műveltság színvonalát radikálisan emeljük. A demokratizálás, a közéleti fórumok kereteinek kiszéle- sítéSe önmagában mit sem ér, ha a tömegek — kellő politikai kultúra, tájékozottság hiányában — nem tudnak élni e lehetőségekkel, s ideológiánk megújulása sem lehet hatékony, ha eszméink .befogadásához hiányzik a megfelelő kulturális alap. Ugyanígy elképzelhetetlen, hogy gazdaságunk korszerűbb, eredményesebb legyen képzettebb, műveltebb em-. berfők nélkül. Többféle válasz születhet A szocialista fejlődés közvetlen és távlati céljairól, a fejlődés eddigi menetéről és esélyeiről a pártértekezletre készülve az egész társadalomban élénk eszmecsere folyik. Az útkereséssel együtt jár, hogy az új jelenségek megközelítésében, értelmezésében egymástól eltérő, többféle válasz születhet. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítélésétől nemcsak a más világnézetet vallók, hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti, politikai-ideológiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alapján kell tisztázni. Az ideológiai munkában, a világnézeti kérdésekről folytatott dialógusban értékálló társadalmi gyakorlatunkkal és meggyőző érvekkel képviseljük a mar- xizmus-leninizmus elveit és világnézetét. Ezzel együtt fejleszteni kell azt a politikai gyakorlatot, amely keresi és feltárja a marxisták és nem marxisták közös cselekvési lehetőségeit, a nemzeti együttműködés jegyében ösz- szefogja az ország minden alkotó erejét. Kemény László az MSZMP KB alosztályvezetője (Április 6, Budapest) A fővárosi Radnóti Miklós Színpad csöppnyi nézőterére nehéz volt bejutni. Pedig nem valamiféle könnyű műfajú darabot adtak, hanem egy önálló estet. Jordán Tamás — bár az emlékműsoroktól és az önálló estektől egyaránt idegenkedik, — mégis úgy érezte: meg kell csinálni a mindezideig publikálatlan Szabadötletek jegyzékét... József Attila ezt orvosának, Gyömrői Editnek kérésére írta, s a költő legbensőbb világáról ad képet. Már-már súrolva azt a határt, amely gyónásjellegénél fogva nem kívánkozik nyilvánosságra. Jordán Tamás azonban mértéktartóan, mindvégig nagy alázattal közeledik a szöveghez, úgy, hogy értelmezése egyéniségéből fakad. Ennek szólt hát a fővárosi közönség nagy érdeklődése. Kuriózumot és művészetet egyszerre kapott ezen az előadáson a közönség, s a néeő megsejti ezt előre. Az előadott szöveg helyenkénti obszcén fordulatai, szélsőséges megnyilvánulásai színpadon előadva — hagyományos eszközökkel — bizonyára a kívánt hatás ellentételét váltaná ki. Ezért Jordán Tamás egy meglehetősen szokatlan ötlettel állt A szegedi, 35. országos amatőrfilm- és video film- fesztiválra sorra érkeztek az ismert, és kevésbé ismert filmesek alkotásai. Közöttük volt, a szakmában szinte ismeretlen kaposvári fiú, Balassa Tamás filmje is. Amikor 25 perces játékfilmje második helyezést ért el tavaly novemberben, a dél- dunántúli amatőrfilmszemlén, még nem "gondolta, hogy majd fél év múlva egy rangos, országos versenyen a három legjobb közé sorolják. — Vasárnap érkeztem Szegedre. Azzal fogadtak, hogy a zsűrinek tetszett a filmem. Egyáltalán nem hittem, hogy helyezést érek el. Amikor aztán felsorolták azokat az alkotásokat, amiket nagyon jónak tartanak, de díjat nem kaptak és az én filmem nem volt köztük, kicsit már reménykedtem, de magam sem mertem hinni benne egészen. Végül is második lettem, persze nagyon örültem az elismerésnek, s jól esett hallani a tapsot, amikor a zsűrielnök felolvasta másodikként a nevem. — Mióta foglalkozik filmezéssel ? — Két évvel ezelőtt kezdődött, akkor még gimnaziselő. Az egész műsort tolmácskészüléken hallgathatja a közönség, így az az érzése, hogy a színész suttogása kizárólag neki szól. A másfél órás műsor után hosszú percekig ünnepelt a közönség. Megérezte, hogy valami rendkívüli .történt. A krónikás pedig irigykedve gondolt arra, hogy lám, milyen szerencsés helyzetben van a főváros, hogy láthatja ezt az előadást. (Április 11, Kaposvár) Szinte lehetetlen bejutni a Kilián művelődési központ ta voltam. A Somogyi Amatőr és Videofilm Stúdióban ismerkedtem meg a kamerával és a filmkészítéssel. Érettségi előtt jött az ötlet — Németh Zsolt barátom segített —, hogy egyrészt a saját, másrészt a gimnázium kötöttségéből fakadó élményeinkből készítsünk filmet. Amikor elkészült a film — sok osztálytársam és évfolyamtársam segítségével —, ezt neveztük be a novemberi dunántúli fesztiválra, úgy kerülhetett az országos döntőbe. — Tizennyolc évesen miről készít filmet egy érettségi előtt álló diák? — A mi korosztályunkról. Típusokat igyekeztünk bemutatni, s rajtuk keresztül a húsz év körüli fiatalokat — természetesen úgy, ahogy én látom őket — mosolyodik el. — Érettségi után rögtön mostani munkahelyét választotta? — Igen, már az ősszel itt, a Csiky Gergely Színháznál helyezkedtem el, kellékesként. Ez a munka sok időmet leköti, így a filmezéssel egyelőre csak hobbiként foglalkozom. — Egyelőre? — Filmrendezőnek készükistermébe, ahol Jordán Tamás a költészetnapi műsorát adja elő. Így már a kezdés előtt tárgyalniuk kell a rendezőknek a művésszel, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel még egyszer ismételje meg az előadást. Mindazok tehát, akik hétfőn nem jutottak be a nézőtérre, április 23-án megnézhetik a műsort. Természetesen Jordán Tamás ezen az estén nem ugyanazt nyújtotta, amit a fővárosi színpadon. Ennek egyik oka: a tolmácskészülék ideszállítása körülményes és drága lett volna. Műsora első részében régi előadóestjéből mondott el verseket. Azután beszélgetés következett a nézőkkel, majd videofelvételről megtekinthették a Radnóti Színpadon előadott műsort. A reagálásokból ítélve így sem vesztett lényegesen az est hatásából, ám természetesen arról szó sincs, hogy a valódi élményt pótolni tudta volna. Mindenesetre csaknem három órán át követte feszült figyelemmel az előadást a közönség. Azt az előadást, amelyik a fővárosihoz képest még valami pluszt is képes volt adni. Személyesebb és meghittebb volt. A kisvárosnak is vannak előnyei... Varga István lök — segít ki gyorsan —, hamarosan a első felvételim is meglesz. Több, számomra fontos dologról szeretnék filmet készíteni, de legfőképpen a emberről, az emberi tulajdonságokról. Bár azt hiszem, ehhez kissé fiatal vagyok még, jó lenne többet tudni. Szóval félek egy kissé. Nem szóltam rá semmit, rájön majd magától: alaptalan a félelme. Balogh P. Ferenc SZÓL A RÁDIÓ Szabó László marcali tévészerelő szenvedélyes rádiógyűjtő. A technikai fejlődést követhetjük nyomon gyűjteményén. A harminc régi rádiója közül a legrégebbiek — két Orion, egy Telefunken és egy Philips Az Oriont tisztábban halljuk — 1942-ből valók. Valamennyi kétkezes rendszerű, nem tudja szétválasztani az állomásokat. A tulajdonos az egyik kezével keresi az adót, a másikkal a finom- hangolást végzi. Mind egyenes vevő; csak a helyi adó sugározta program vételére alkalmas. — A marcali átjátszó átadása óta a Petőfi műsora majdnem tisztábban szól, mint a hifitornyon. Sokszor ezt kapcsolom be reggelente. • A gyűjtő számára már csak érdekességek a gerjesztett dinamikus hangszórók, a csöves és detektoros készülékek. A rádiószerelő fia azonban nagy érdeklődéssel figyeli édesapját, amint a régi készülékeket újjávarázsolja. — Arra jók ezek a készülékek, hogy a rádió működési elvét meg lehet tanítani rajtuk. Jól szemlélhetők az egységek. A mai készülékeken ez már alig vehető észre. Szabó László őrzi az első magyar tranzisztoros rádiót is, amit a székesféhérvári vadásztölténygyárban készítették. Később ennek a típusnak megszüntették a gyártását. A gyűjtemény további érdekessége egy második világháborús szovjet tábori gramofon. — A membránja volt elszakadva, pillanatragasztóval javítottam meg. Még fel lehet ismerni rajta a megszólaló „sej gyere Bodri kutyám” kezdetű dalt Body József előadásában. Szabó Lászlónak jó pár darabból álló gramofonlemez-gyűjte- ménye is van. — 1958-ban 8500 forintba került ez a zenegép — mutatja a szoba sarkában álló monstrumot. — Rajta van még az ára. Igaz, hogy tartozik hozzá magnó, lemezjátszó és rádió is. Nagyszakácsiban éppen ki akarták dobni ezt a Medison zsebrádiót — vesz elő a vitrinből egy készüléket. — Nem engedtem. Szerencsére éppen akkor érkeztem a televíziót javítani. Régi vágya, hogy bemutathassa gyűjteményét egy kiállításon. g ^ Második helyezés a filmfesztiválon „Filmrendezőnek készülök”
