Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

4 Somogyi Néplap 1988. április 9., szombat A tábornok Védik a társadalmi tulajdont Hiányzik a közműnyilvántartás Háromszázezer forint volt tavaly a társadalmi tulaj­donban okozott kár a Dél- viépnél. Előfordult, hogy a gépkezelők gázvezetéket szaggattak el, gyümölcsfá­kat, zöldséges kerteket tet­tek tönkre. — Ennek oka hanyagság és a szűk hely a munka­végzéshez. A kisebb káro­kat a dolgozók helyreállít­ják, még mielőtt a tulajdo­nos észrevenné. Általános tapasztalat, hogy a Bala- ton-parti villatulajdonosok érzékenyebbek az apróbb kellemetlenségekre is. Ugyanakkor az emberek esetenként a közterületen előforduló nagyobb értékű károkozást sem teszik szó­vá. Az építésvezetőségeknek gondot okoz a megbízható közműnyilvántartás hiánya. Sokszor a műszaki tervdo­kumentáció nem tartalmaz­za, hogy milyen mélyen vannak a vezetékek lefek­tetve. Ha tudják ezt, akkor kézzel folytatják tovább az ásást. A dolgozókat anyagilag is ösztönzik az óvatosabb mun­kavégzésre. Ha olyan, évek­kel ezelőtt kiépített veze­tékre bukkannak, amely nem szerepel a közműnyilván­tartásban, arról értesítik a beruházót, hogy legközelebb már vigyázni lehessen. Nem egyszer előfordult, hogy az épületeken keletke­zett korábbi repedéseket a Délviép számlájára akarták írni. Ez csak azért nem si­került, mert minden új munkahelyen állagfelvételt készítenek. Számtalan szí­nes albumuk van, amelyek­ben a fényképek a munka­kezdés előtti állapotot ábrá­zolják. Ha ez nem lenne, ők veszítenék el a pereket. A műit évben mindössze kétszer fordult elő, hogy a 250 gépkocsivezető és gép­kezelő közül csaltak az üzemanyaggal. Nincsenek ráutalva erre. A betonkave- rős teherkocsik vezetőinek 12—14 ezer forint a havi nettó keresetük, a többiek is hazaviszik a havi 8—10 ez­ret. A gépjármű-menetle ye- lek és a gépüzemnapló el­lenőrzésére különös gondot fordítanak. Két függetlenített rendé- sze van a vállalatnak a köz­pontban, az építésvezetősé­geken pedig 32 társadalmi őr dolgozik. Ahol nagy az építési terület, ott motoros őrök vigyáznak a vállalat vagyonára. A lopások számának csök­kentése érdekében zárható konténerekbe rakják munka után a drágább eszközöket. . B. A. tekkel emelkedett. Tanított a kőszegi Hadi Akadémián, majd pedig Budapesten ve­zérkari előadó lett. Tábor­nokként egy ideig Pécsen dandárparancsnok volt, majd újranősülése .révén Kaposvá­ron a 6-os ezred parancsno­kává .nevezték ki. Első feleségétől két fiú­gyermeke született: Imre és Sándor. Érettségi után mind­két fiú a Ludovikára került. Sándort főhadnagyként avat­ták 'tisztté, Imrét viszont még az első év elvégzése előtt kicsapták a sorozatos fegyelmi vétségei miatt. A Sándor fiúval történt ■meg az akkor városszerte is­mert eset, hogy egyszer a Ludovikáról hazatértében betévedt a kaposvári resti­be. A kb. negyedik fröccs után leültetett az asztalához egy piros sapkás hordárt és csákócsere után jó hangosan közölte: — Én a marokkói császár vagyok. A császár rövid életű kaposvári ural­mának egy tiszti járőr vetett véget, aki aztán az apjához kísérte. A fegyelmezetlen fiúnak is az apjához hasonló lett a karriere. Aktív tiszt­ként aktív csillagász lett, meghívott egyetemi előadó a természettudományi karon és a Honvéd Térképészeti Inté­zet könyvtárosa. Megjárta a Don-kanyart, Salzburg kör­nyékén piheni álmait. A másik Horváth gyerek, a család fekete báránya, a „té­kozló fiú” — apjára való te­kintettel — a repülőgép- gyárba került bérelszámoló­nak. Nem sokáig volt ott, egy alkalommal megszökött a munkások egész heti fize­tésével. 1941-ben fogta el körözés alapján a budapesti állam­rendőrség a Ferencváros egyik kocsmájában, — .sakk­parti közben. Amikor Soós szárnysegéd megkapta a pa­rancsot, maga is meglepő­dött: A vitézi várományos elvezetendő és irány egy M. U. Sz. század és a Keleti Front, aknaszedés! Az más kérdés, hogy Horváth Imre onnan négy hét elteltével — lovasstoppal —, hazajött és önkényesen beköltözött Sán­dor öccsének József körúti lakásába. Női pongyolában járt, mivel testvérének nem­csak az extra ruháját adta el, hanem a saját felöltőjét is. Amikor a katona testvér 1942 végén visszatért Buda­pestre, az egyenruha hiányá­ban a jelmezkölcsönzőből ki­vett főhadnagyi uniformis­ban jelentkezett szolgálat­tételre. Bármilyen kucséber snób- lis-kártyás vagány is volt az ifjabb Horváth Imre, a csa­ládból mégis ő járt a leg­jobban. 1945—46-ban cipőfű­zőket és egyéb kacatokat árult mezítlábasán az Ecseri piacon. Aztán visszakerült a régi munkahelyére. (Ekkor már senki sem tudott az el­sikkasztott négyezer pengő­ről.) Ügy hírlik, hogy a hat­vanas évek végén haït meg, mint a Ganz-Mávag asztalo­sa. Furcsa az élet. A fegyel­mezett és egész életében hit­hű kálvinista tábornok is meghasonlott önmagával. Második feleségének kérésé­re áttért a katolikus hitre. Olyan vakbuzgó katolikus lett, hogy búcsúkba járt és rendszeresen böjtölt. Nem csoda, hogy idegzavar kerí­tette hatalmába. Milyen ér­dekes: az egész életében absztinens katonatiszt vese- zsugorban halt meg, 1933- ban. Lévai József a fegyverek iránt is érdek­lődik. — Már apám is szeretett volna vadász lenni, neki nem sikerült, annak viszont nagyon örül, hogy ide jöttem tanulni. Osztálytársa, Erdélyi Im­re, sárosdi. Ö már korábban, 3 évig tanult németül. A jö­vőben ennek minden bizony­nyal nagy hasznát veszi. Azt viszont még nem tudja, hogy az iskola elvégzése után mi­lyen munkakörre számíthat. — Kevés az állás. A vég­zettségemnek megfelelő mun­kahelyre nehéz bejutni. A kezdeti nehézségek elle­nére a 'vadászosztálynak már kellő számú lőfegyver áll a rendelkezésére. Ezek megvá­sárlására a megyei tanácstól kaptak pénzt. Berendezték a lezárható fegyverszobát is. Ha a szűkös anyagi lehető­ségek miatt lassan is, de bő­vülnek a barcsi iskolában a színvonalas vadászképzés feltételei. — Királyi Fenség! A fő- vezérség engem bízott meg azzal, hogy önt és család­ját, az Entente hatalmak kívánsága szerint Triesztbe kísérjem. A király, — IV. Károly — nem szólt sem­mit, csak bólintott. Horváth Imre vezérkari ezredes pe­dig teljesítette a parancsot. Triesztben átadta az ex ural­kodót az angoloknak, ezek aztán egy árnaszád fedélze­tén Madiera szigetére szállí­tották. v Ki gondolta volna, hogy aki ezt a történelmi tettet végrehajtotta, kaposvári ka­tonatiszt volt, vagy leg­alábbis azzá lett, amikor be­nősült a tősgyökeres kapos­vári Gruber családba. A regényes életű katona­tiszt Hencidán született 1869- ben. Szülei 25 holdas gaz­dálkodók voltak. A gimnázi­umot a Debreceni Ref. Kol­légiumban végezte, érettségi után a pesti Ludovika Aka­démiára került. IMint évfo­lyamelső főhadnagyi rendfo­kozattal 'került ki, egyenesen a bécsi Thereziánumba, ahol vezérkari továbbképést ka­pott. Az első világháború­ban, mint seregtestparancs- nok, vezérkari őrnagyként vett részt. 1915-ben volt egy parancsellenes önálló vállal­kozása, amikoris a Központi Hatalmak frontvonalát sike­rült 150 kilométeres széles­ségben kiegyenesíteni, ahol 25 ezer foglyot ejtettek; sa­ját vesztesége 16 tiszti és 136 legénységi eltűnés volt. Ezért a Ihaditettéért Horváth Imre soronkívüli ezredes létt. Megkapta a Mária Te­rézia Rend lovagkeresztjét, ami egyben bárói cím vise­lésére jogosította. Mivel szer­felett érdekelte a kémia és az ezzel kapcsolatos tudomá­nyok, csak úgy „mellesleg” elvégezte a gyógyszerészeti fakultást. Az egykori pa­rasztfiú karrierje rohamlép­forintos reklámáron kínált, fonnyadt, rothadásoktól tar­kított gyümölcs közt. A baromfipiacon vala­mennyivel két forintnál töb­bet kellett fizetni a tojásért. Az élő tyúk kilója 55, a csirkéé 66 forintba került. Volt, aki kövérebb csirke­párt próbált eladni 250 fo­rintért. A baromfipiac szép­sége ezúttal az aranyló szí­nű, húsvétról lemaradt na­poscsibe-tenger volt. A csir- kefiakért darabonként 13 fo­rintot kértek. B. J. A vegyes zöldség kilója 10 forintért ment, a sóska és a spenót csomója pedig 5- ért. Nem csökkentek a bab­árak: 50—60 forintért adták színük és csíkjaik szerint. A jócskán kínált mákért két­száz forintot kértek. s ugyanott láttunk fejes salá­tát is 10 forintért. A salá­tapiac most kezd beindulni: a_kis fejű, szépnek mondott levéltömegért másutt 15 fo­rintot is kellett fizetni. Almavásárba botlottunk a piac közepén. Kelletlenül turkáltak a vevők a nyolc­KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK VADÁSZKÉPZÉS BARCSON Nimród utódai Ebben a tanévben kezd­ték el szakközépiskolai szin­ten a vadász tanulók képzé­sét Barcson, az Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodá­si Szakközépiskolában. Va­dászok eddig csak szakmun­kásként kerülhettek ki az iskolából. Végzettségük, fel- készültségük azonban kevés­nek bizonyult ezen a pá­lyán. Az új képzési formá­ban vajon tud-e képezni az iskola olyan vadászokat, akik az érettségi bizonyít­vány mellett a vadásztatás­nál elengedhetetlenül szük­séges szintű nyelvismeretet is elsajátítják? Az iskola igazgatója, Horváth Ferenc nem mindenben derűlátó. — A szakközépiskolát vég­zet tanulóink olyan munka­köröket is betölthetnek, amelyekhez követelmény az érettségi bizonyítvány. A vadtenyésztés is ilyen, amelyre például azokon a helyeken van szükség, ahol a vadkár hosszú időn át gondot okoz és biológiailag is megvan a lehetőség zárt területen a vadtartásra. Ez nagyvadaknál, de gyakran apróvadaknál is indokolt le­het. A vadásztatás pedig el­sősorban jó német nyelvtu­dást követel, hiszen a Ma­gyarországra * látogató vadá­szok többsége német nyelv- területről érkezik. Jelenleg azonban nemcsak a tanterv, hanem a vadgazdálkodással foglalkozó gazdaságok sem ■követelik meg a megfelelő nyelvismeretet. A vadászati szakközépis­kolások tantervébe nem ke­rült be a kötelező második idegen nyelv. Az iskola ezért most szakkörök révén és egyéb módon igyekszik pó­tolni a tanterv hiányossága­it. A gyerekek szakmai kép­zését három gyakorlati szak­oktató, két vadász szakmér­nök és egy vadászati tech­nikus végzi. Az osztályfőnö­küknek, Lakatos Évának mondhatni „vérében van” a pzakma. Apja vadász, két testvére pedig erdészt — A tanulók a fegyver- és lőszerismeretek mellett mezőgazdasági jártasságra is szert kell tegyenek. Ismerni­ük kell .a vadak takarmá­nyozásához szükséges növé­nyeket. Vannak vadtenyész­téssel, szaporítással, mikro­biológiai ismeretekkel fog­lalkozó tantárgyaik is. A va­dász szakma másik nagy te­rülete a vadak élőhelyének, szokásainak megismerése, valamint a vadászati módok a vadászat jogi oldalának az ismerete. — Sajnos, a szertárunk nagyon kicsi. A rendelkezé­sünkre álló szemléltető esz­köz is kevés. Aminek viszont örülünk, hogy Középrigócon már elkészült a kutyakenel, ahol a kutyával való bánást tanulhatják meg a gyerekek. Csinálunk egy kertet is, itt a vadetetéshez szükséges növényeket ugyancsak a ta- . nulók termesztik. Szerepel a terveink között egy mini iapróvadtelep létesítése is. A leendő vadászok egy részé­nek ezzel is kell majd fog­lalkoznia. A »tanulókat olyan helyek­re küldi gyakorlatra az isko­la, ahol egyenként, hivatásos vadász mellett sajátíthatják el azokat -a fogásokat, ame­lyeket tankönyvből nem le­het megtanulni. Hideg Balázs Balatongyö­rökről érkezett a barcsi .is­kolába. Szereti az erdőt és Piaci körkép Palánta­tenger Palántadömping fogadta az e heti kaposvári hetipiac­ra látogatókat. Az ötcentis paradicsompalántát és húsz­centis virágzó paprikapalán­tát kínálták igény és pénz­tárca szerint. A szebb pap­rikapalántáért elkértek 15 forintot is az árusok. A palánták mellett e hé­ten zöldhagymából volt nagy a fölhozatal. A féltucat friss hagymaszál 5—6 forintba ke* rült. Ha a hagymáknál tar­tunk, a vörösért ezúttal húsz forintot kellett adni, míg szép fokhagymafüzért 110-ért árultak. Mérséklődtek az árak az elmúlt hetekhez képest. Ét­kezési burgonyát kilónként 12-ért vehettünk, s láttunk vetögumót is ugyanennyiért (Gyanakszunk azonban ar­ra, hogy az árusa ezt a pincéjéből hozta és nem Hol­landiából hozatta.) A tavaszi primőrök közt még mindig a paradicsom tartja a legjobban az árát. Keveset láttunk belőle, 180- 200 forintos kilónkénti áron. A paprikát darabonkénk ad­ták. Lehetett venni már 8 forintért, de egy-egy szebb példányért 14 forintot is kellett adni. Kaphattunk vi­szont nyolcvan forintért kí­gyóuborkát, s a szép hóna­pos retek csomóját 15 fo­rintért tehettük a szatyrunk­ba. /

Next

/
Thumbnails
Contents