Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
4 Somogyi Néplap 1988. április 9., szombat A tábornok Védik a társadalmi tulajdont Hiányzik a közműnyilvántartás Háromszázezer forint volt tavaly a társadalmi tulajdonban okozott kár a Dél- viépnél. Előfordult, hogy a gépkezelők gázvezetéket szaggattak el, gyümölcsfákat, zöldséges kerteket tettek tönkre. — Ennek oka hanyagság és a szűk hely a munkavégzéshez. A kisebb károkat a dolgozók helyreállítják, még mielőtt a tulajdonos észrevenné. Általános tapasztalat, hogy a Bala- ton-parti villatulajdonosok érzékenyebbek az apróbb kellemetlenségekre is. Ugyanakkor az emberek esetenként a közterületen előforduló nagyobb értékű károkozást sem teszik szóvá. Az építésvezetőségeknek gondot okoz a megbízható közműnyilvántartás hiánya. Sokszor a műszaki tervdokumentáció nem tartalmazza, hogy milyen mélyen vannak a vezetékek lefektetve. Ha tudják ezt, akkor kézzel folytatják tovább az ásást. A dolgozókat anyagilag is ösztönzik az óvatosabb munkavégzésre. Ha olyan, évekkel ezelőtt kiépített vezetékre bukkannak, amely nem szerepel a közműnyilvántartásban, arról értesítik a beruházót, hogy legközelebb már vigyázni lehessen. Nem egyszer előfordult, hogy az épületeken keletkezett korábbi repedéseket a Délviép számlájára akarták írni. Ez csak azért nem sikerült, mert minden új munkahelyen állagfelvételt készítenek. Számtalan színes albumuk van, amelyekben a fényképek a munkakezdés előtti állapotot ábrázolják. Ha ez nem lenne, ők veszítenék el a pereket. A műit évben mindössze kétszer fordult elő, hogy a 250 gépkocsivezető és gépkezelő közül csaltak az üzemanyaggal. Nincsenek ráutalva erre. A betonkave- rős teherkocsik vezetőinek 12—14 ezer forint a havi nettó keresetük, a többiek is hazaviszik a havi 8—10 ezret. A gépjármű-menetle ye- lek és a gépüzemnapló ellenőrzésére különös gondot fordítanak. Két függetlenített rendé- sze van a vállalatnak a központban, az építésvezetőségeken pedig 32 társadalmi őr dolgozik. Ahol nagy az építési terület, ott motoros őrök vigyáznak a vállalat vagyonára. A lopások számának csökkentése érdekében zárható konténerekbe rakják munka után a drágább eszközöket. . B. A. tekkel emelkedett. Tanított a kőszegi Hadi Akadémián, majd pedig Budapesten vezérkari előadó lett. Tábornokként egy ideig Pécsen dandárparancsnok volt, majd újranősülése .révén Kaposváron a 6-os ezred parancsnokává .nevezték ki. Első feleségétől két fiúgyermeke született: Imre és Sándor. Érettségi után mindkét fiú a Ludovikára került. Sándort főhadnagyként avatták 'tisztté, Imrét viszont még az első év elvégzése előtt kicsapták a sorozatos fegyelmi vétségei miatt. A Sándor fiúval történt ■meg az akkor városszerte ismert eset, hogy egyszer a Ludovikáról hazatértében betévedt a kaposvári restibe. A kb. negyedik fröccs után leültetett az asztalához egy piros sapkás hordárt és csákócsere után jó hangosan közölte: — Én a marokkói császár vagyok. A császár rövid életű kaposvári uralmának egy tiszti járőr vetett véget, aki aztán az apjához kísérte. A fegyelmezetlen fiúnak is az apjához hasonló lett a karriere. Aktív tisztként aktív csillagász lett, meghívott egyetemi előadó a természettudományi karon és a Honvéd Térképészeti Intézet könyvtárosa. Megjárta a Don-kanyart, Salzburg környékén piheni álmait. A másik Horváth gyerek, a család fekete báránya, a „tékozló fiú” — apjára való tekintettel — a repülőgép- gyárba került bérelszámolónak. Nem sokáig volt ott, egy alkalommal megszökött a munkások egész heti fizetésével. 1941-ben fogta el körözés alapján a budapesti államrendőrség a Ferencváros egyik kocsmájában, — .sakkparti közben. Amikor Soós szárnysegéd megkapta a parancsot, maga is meglepődött: A vitézi várományos elvezetendő és irány egy M. U. Sz. század és a Keleti Front, aknaszedés! Az más kérdés, hogy Horváth Imre onnan négy hét elteltével — lovasstoppal —, hazajött és önkényesen beköltözött Sándor öccsének József körúti lakásába. Női pongyolában járt, mivel testvérének nemcsak az extra ruháját adta el, hanem a saját felöltőjét is. Amikor a katona testvér 1942 végén visszatért Budapestre, az egyenruha hiányában a jelmezkölcsönzőből kivett főhadnagyi uniformisban jelentkezett szolgálattételre. Bármilyen kucséber snób- lis-kártyás vagány is volt az ifjabb Horváth Imre, a családból mégis ő járt a legjobban. 1945—46-ban cipőfűzőket és egyéb kacatokat árult mezítlábasán az Ecseri piacon. Aztán visszakerült a régi munkahelyére. (Ekkor már senki sem tudott az elsikkasztott négyezer pengőről.) Ügy hírlik, hogy a hatvanas évek végén haït meg, mint a Ganz-Mávag asztalosa. Furcsa az élet. A fegyelmezett és egész életében hithű kálvinista tábornok is meghasonlott önmagával. Második feleségének kérésére áttért a katolikus hitre. Olyan vakbuzgó katolikus lett, hogy búcsúkba járt és rendszeresen böjtölt. Nem csoda, hogy idegzavar kerítette hatalmába. Milyen érdekes: az egész életében absztinens katonatiszt vese- zsugorban halt meg, 1933- ban. Lévai József a fegyverek iránt is érdeklődik. — Már apám is szeretett volna vadász lenni, neki nem sikerült, annak viszont nagyon örül, hogy ide jöttem tanulni. Osztálytársa, Erdélyi Imre, sárosdi. Ö már korábban, 3 évig tanult németül. A jövőben ennek minden bizonynyal nagy hasznát veszi. Azt viszont még nem tudja, hogy az iskola elvégzése után milyen munkakörre számíthat. — Kevés az állás. A végzettségemnek megfelelő munkahelyre nehéz bejutni. A kezdeti nehézségek ellenére a 'vadászosztálynak már kellő számú lőfegyver áll a rendelkezésére. Ezek megvásárlására a megyei tanácstól kaptak pénzt. Berendezték a lezárható fegyverszobát is. Ha a szűkös anyagi lehetőségek miatt lassan is, de bővülnek a barcsi iskolában a színvonalas vadászképzés feltételei. — Királyi Fenség! A fő- vezérség engem bízott meg azzal, hogy önt és családját, az Entente hatalmak kívánsága szerint Triesztbe kísérjem. A király, — IV. Károly — nem szólt semmit, csak bólintott. Horváth Imre vezérkari ezredes pedig teljesítette a parancsot. Triesztben átadta az ex uralkodót az angoloknak, ezek aztán egy árnaszád fedélzetén Madiera szigetére szállították. v Ki gondolta volna, hogy aki ezt a történelmi tettet végrehajtotta, kaposvári katonatiszt volt, vagy legalábbis azzá lett, amikor benősült a tősgyökeres kaposvári Gruber családba. A regényes életű katonatiszt Hencidán született 1869- ben. Szülei 25 holdas gazdálkodók voltak. A gimnáziumot a Debreceni Ref. Kollégiumban végezte, érettségi után a pesti Ludovika Akadémiára került. IMint évfolyamelső főhadnagyi rendfokozattal 'került ki, egyenesen a bécsi Thereziánumba, ahol vezérkari továbbképést kapott. Az első világháborúban, mint seregtestparancs- nok, vezérkari őrnagyként vett részt. 1915-ben volt egy parancsellenes önálló vállalkozása, amikoris a Központi Hatalmak frontvonalát sikerült 150 kilométeres szélességben kiegyenesíteni, ahol 25 ezer foglyot ejtettek; saját vesztesége 16 tiszti és 136 legénységi eltűnés volt. Ezért a Ihaditettéért Horváth Imre soronkívüli ezredes létt. Megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét, ami egyben bárói cím viselésére jogosította. Mivel szerfelett érdekelte a kémia és az ezzel kapcsolatos tudományok, csak úgy „mellesleg” elvégezte a gyógyszerészeti fakultást. Az egykori parasztfiú karrierje rohamlépforintos reklámáron kínált, fonnyadt, rothadásoktól tarkított gyümölcs közt. A baromfipiacon valamennyivel két forintnál többet kellett fizetni a tojásért. Az élő tyúk kilója 55, a csirkéé 66 forintba került. Volt, aki kövérebb csirkepárt próbált eladni 250 forintért. A baromfipiac szépsége ezúttal az aranyló színű, húsvétról lemaradt naposcsibe-tenger volt. A csir- kefiakért darabonként 13 forintot kértek. B. J. A vegyes zöldség kilója 10 forintért ment, a sóska és a spenót csomója pedig 5- ért. Nem csökkentek a babárak: 50—60 forintért adták színük és csíkjaik szerint. A jócskán kínált mákért kétszáz forintot kértek. s ugyanott láttunk fejes salátát is 10 forintért. A salátapiac most kezd beindulni: a_kis fejű, szépnek mondott levéltömegért másutt 15 forintot is kellett fizetni. Almavásárba botlottunk a piac közepén. Kelletlenül turkáltak a vevők a nyolcKAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK VADÁSZKÉPZÉS BARCSON Nimród utódai Ebben a tanévben kezdték el szakközépiskolai szinten a vadász tanulók képzését Barcson, az Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában. Vadászok eddig csak szakmunkásként kerülhettek ki az iskolából. Végzettségük, fel- készültségük azonban kevésnek bizonyult ezen a pályán. Az új képzési formában vajon tud-e képezni az iskola olyan vadászokat, akik az érettségi bizonyítvány mellett a vadásztatásnál elengedhetetlenül szükséges szintű nyelvismeretet is elsajátítják? Az iskola igazgatója, Horváth Ferenc nem mindenben derűlátó. — A szakközépiskolát végzet tanulóink olyan munkaköröket is betölthetnek, amelyekhez követelmény az érettségi bizonyítvány. A vadtenyésztés is ilyen, amelyre például azokon a helyeken van szükség, ahol a vadkár hosszú időn át gondot okoz és biológiailag is megvan a lehetőség zárt területen a vadtartásra. Ez nagyvadaknál, de gyakran apróvadaknál is indokolt lehet. A vadásztatás pedig elsősorban jó német nyelvtudást követel, hiszen a Magyarországra * látogató vadászok többsége német nyelv- területről érkezik. Jelenleg azonban nemcsak a tanterv, hanem a vadgazdálkodással foglalkozó gazdaságok sem ■követelik meg a megfelelő nyelvismeretet. A vadászati szakközépiskolások tantervébe nem került be a kötelező második idegen nyelv. Az iskola ezért most szakkörök révén és egyéb módon igyekszik pótolni a tanterv hiányosságait. A gyerekek szakmai képzését három gyakorlati szakoktató, két vadász szakmérnök és egy vadászati technikus végzi. Az osztályfőnöküknek, Lakatos Évának mondhatni „vérében van” a pzakma. Apja vadász, két testvére pedig erdészt — A tanulók a fegyver- és lőszerismeretek mellett mezőgazdasági jártasságra is szert kell tegyenek. Ismerniük kell .a vadak takarmányozásához szükséges növényeket. Vannak vadtenyésztéssel, szaporítással, mikrobiológiai ismeretekkel foglalkozó tantárgyaik is. A vadász szakma másik nagy területe a vadak élőhelyének, szokásainak megismerése, valamint a vadászati módok a vadászat jogi oldalának az ismerete. — Sajnos, a szertárunk nagyon kicsi. A rendelkezésünkre álló szemléltető eszköz is kevés. Aminek viszont örülünk, hogy Középrigócon már elkészült a kutyakenel, ahol a kutyával való bánást tanulhatják meg a gyerekek. Csinálunk egy kertet is, itt a vadetetéshez szükséges növényeket ugyancsak a ta- . nulók termesztik. Szerepel a terveink között egy mini iapróvadtelep létesítése is. A leendő vadászok egy részének ezzel is kell majd foglalkoznia. A »tanulókat olyan helyekre küldi gyakorlatra az iskola, ahol egyenként, hivatásos vadász mellett sajátíthatják el azokat -a fogásokat, amelyeket tankönyvből nem lehet megtanulni. Hideg Balázs Balatongyörökről érkezett a barcsi .iskolába. Szereti az erdőt és Piaci körkép Palántatenger Palántadömping fogadta az e heti kaposvári hetipiacra látogatókat. Az ötcentis paradicsompalántát és húszcentis virágzó paprikapalántát kínálták igény és pénztárca szerint. A szebb paprikapalántáért elkértek 15 forintot is az árusok. A palánták mellett e héten zöldhagymából volt nagy a fölhozatal. A féltucat friss hagymaszál 5—6 forintba ke* rült. Ha a hagymáknál tartunk, a vörösért ezúttal húsz forintot kellett adni, míg szép fokhagymafüzért 110-ért árultak. Mérséklődtek az árak az elmúlt hetekhez képest. Étkezési burgonyát kilónként 12-ért vehettünk, s láttunk vetögumót is ugyanennyiért (Gyanakszunk azonban arra, hogy az árusa ezt a pincéjéből hozta és nem Hollandiából hozatta.) A tavaszi primőrök közt még mindig a paradicsom tartja a legjobban az árát. Keveset láttunk belőle, 180- 200 forintos kilónkénti áron. A paprikát darabonkénk adták. Lehetett venni már 8 forintért, de egy-egy szebb példányért 14 forintot is kellett adni. Kaphattunk viszont nyolcvan forintért kígyóuborkát, s a szép hónapos retek csomóját 15 forintért tehettük a szatyrunkba. /
