Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 8., péntek Ülést tartott a Minisztertanács KÖZÖS KÖZLEMÉNY Kádár János és Milos Jakes baráti munkatalálkozójáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának meghívására Milos Jakes, Csehszllovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára 1988. április 7-én baráti munkalá­togatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. Az őszinte, baráti légkörű megbeszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tájékoz­tatta egymást az országaik­ban folyó szocialista építő­munka napirenden lévő fel­adatairól, a gazdasági reform és a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésének következetes kibontakoztatá­sáról. Véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet, valamint a kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt, a két ország együtt­működésének helyzetét és a kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megálla­pította, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező változá­sok tapasztalhatók. Erősödött és. tartalmasabbá vált a ke­let—nyugati párbeszéd, nö­vekszik az egyetemes problé­mák közös megoldására irá­nyuló készség. Ez a kedvező folyamat ugyanakkor bonyo­lult és ellentmondásos, foly­tatódik a fegyverkezési haj­sza, és a világ különböző térségeiben továbbra is ko­moly válsággócok léteznek. Hangsúlyozták, hogy a lesze­relés folyamatának elmélyí­tése, a nukleáris fegyverek­től és az erőszaktól mentes Világ kialakítása érdekében mozgósítani kell valamennyi ország, nemzet demokratikus és békeszerető erőit. A két főtitkár értékelte a helsinki folyamat eredmé­nyeit. Kifejezték országaik készségét, hogy továbbra is hozzájáruljanak e folyamat továbbfejlesztéséhez, a jó­szomszédi viszony, a biza­Csupán a tuskenti Gorba­csov—Nadzsibullah találko­zóról kiadott közleményt is­mertette, s elzárkózott min­denfajta kommentáló, érté­kelő megjegyzéstől Genna- gyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivő­je a tegnap Moszkvában megtartott sajtótájékoztatón a rázúduló kérdésekre rea­gálva többször hangoztatta, hogy a következő egy-két nap eseményei majd jobban megvilágítják a Taskentben történtek hátterét, értelmét. Moszkvai megfigyelők úgy értelmezték szavait, hogy hamarosan valamilyen ma­gas szintű megnyilatkozás várható — talán televíziós beszéd formájában —, s a szóvivő nem akart annak elébe vágni saját kommentá­ló megjegyzéseivel. Geraszimov mindazonál­tal utalt arra, hogy a koráb­bi viták egyik kulcskérdése, az afganisztáni koalíciós kormány megalakítása nem nemzetközi tárgyalások té­mája, az kizárólag az afgán népre tartozik. Természete­lom, a békés egymás mellett élés és a kölcsönös megér­tés kialakításához Európá­ban. Támogatásukról biztosí­tották az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten résztvevő államok bécsi utótalálkozójának tartal­mas, kiegyensúlyozott .záró- dokumentummal történő be­fejezését, amely hozzájárulna az összeurópai folyamat el­mélyítéséhez, politikai, kato­nai, gazdasági és humanitá­rius téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom a pár­tok önállósága, a kölcsönös bizalom és a szolidaritás alapján következetesen elv- szerűen fellép a békéért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért és a népek barát­ságáért. A világ baloldali pártjai és mozgalmai képvi­selőinek moszkvai találkozó­ja jelentés ösztönzést adott az aktív, felelős vélemény- cserének és új megközelítést jelent a kommunista- és munkásmozgalomban. Kádár János és Milos Ja­kes megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és Cseh­szlovákiai Kommunista Párt­ja, a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kapcso­latai a marxizmus—leniniz- mus és az internacionaliz­mus elvei alapján, a MNK és a CSSZK közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek megfelelőerr fejlődnek. A sokrétű, egyre mélyülő együttműködés jól szolgálja a két országban fo­lyó szocialista építést. Rámu­tattak arra Is, hogy a ma­gyar—csehszlovák együtt­működésben jelentős tartalé­kok .rejlenek, amelyek kiak­názása érdekében összehan­golt és hatékony intézkedé­sekre van szükség. Hangsú­lyozták, hogy a két ország sen — tette hozzá —, mi­nél előbb létrejön egy koa­líciós kormány Kabulban, annál jobb. Ismét felmerült annak kérdése, hogy a Szovjetunió minden áron kivonja-e csa­patait a dél-ázsiai ország­ból. Geraszimov annyit mon­dott, hogy a szovjet csapatok kivonása nyomán — ha minden egyéb kérdés meg­oldatlan marad — ismét fel­lángolna a polgárháború. A csapatok kivonásának kérdé­séről, amint azt korábbi szovjet nyilatkozatok jelez­ték, később kétoldalú alapon születhet megegyezés. A taskenti találkozóról ki­adott közleményből a szóvi­vő azt emelte ki, hogy Gor­bacsov és Nadzsibullah a február 8-i nyilatkozatok szellemében kívánt most újabb ösztönzést adni a ren­dezési folyamatnak a mi­előbbi megállapodás érdeké­ben. Ennek kulcseleme a kabuli kormány következetes politikája, amelynek célja a nemzeti megbékélés. 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési programjának végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani a korszerű együtt­működési formák minél szé­lesebb körű alkalmazására, a két ország közötti munka- megosztás további elmélyíté­sére. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a terme­lési kooperáció és a szako­sítás fejlesztése, elsősorban a személygépkocsi-gyártás­ban, az elektrotechnikai-- elektronikai ágazatban, a vegyiparban, valamint más területeken. A tudomány és a technika eredményeinek szélesebb felhasználásával, közös vállalatok alapításával és a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatai bőví­tésével hatékonyabban kell . elősegíteni a termelési együttműködés fejlesztését. A két főtitkár állást fog­lalt a KGST-együttműködés továbbfejlesztése mellett, kü­lönös tekintettel az objektív gazdasági törvényszerűségek következetes érvényesítésére, a tagállamok sajátosságaira. Szorgalmazták a KGST mű­ködési mechanizmusának át­alakítását szolgáló gyakorta- ti lépések meggyorsítását. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megelé­gedéssel nyugtázta, hogy a magyar—csehszlovák kultu­rális, tudományos, oktatási és egészségügyi kapcsolatok fejlődése jól szolgálja a két ország népeinek közeledését. Kiemelték- a társadalmi és tömegszervezetek együttmű­ködésének, a két baráti or­szág közötti lakossági kap­csolatok más formái’— bele­értve a turizmus — fejlesz­tésének jelentőségét. Hangsúlyozták, nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Magyar Népköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemze­tiségek helyzetének, a sok­oldalú fejlődésükhöz szüksé­ges feltételek biztosításának, beleértve az anyanyelvi ok­tatást és nevelést. Aláhúzták, hogy a nemzetiségi kérdés­nek a marxizmus-leninizmus elvei alapján történő keze­lése Csehszlovákiában és Magyarországon a két nép közötti barátság erősítésének fontos eleme és ez hozzájá­rul a szocializmus tekinté­lyének növeléséhez, az euró­pai együttműködés és biza­lom erősítéséhez. A két fél a jövőben is arra törekszik, hogy a nemzetiségek orszá­guk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján, ered­ményesen segítsék az együtt­működést, a jó szomszédi viszony fejlesztését. Kádár János és Milos Ja­kes baráti munkatalálkozója szívélyes, elvtársi légkörben, a megvitatott kérdésekben megnyilvánuló nézetazonos­ság jegyében zajlott le. A találkozó hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság hagyományos ba: rútságának és együttműködé­sének további elmélyítéséhez. Milos Jakes a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban teendő baráti látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Á géprablók nem engednek A kuvaiti légitársaság utasszállítóját hatalmukban tartó légikalózok továbbra is az iráni Meshed város repü­lőterén várják követelésük teljesítését. A légiikalózok az ÍRNA je­lentése szerint bejelentették, hogy a fedélzeten maradt túszaikat „politikai foglyok­nak” tekintik és a velük va­ló bánásmód attól függ, ho­gyan jtudják „rendezni számlájukat a kuvaiti kor­mánnyal”. (Folytatás az 1. oldalról.) A pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések tapasztalataival, illetve az árbejelentési köte­lezettség április 1-jei meg­szűnésének inflációs és ár- emelkedési hatásaival össze­függésben kifejtette: április 1-je óta csupán néhány nap télt el, részletes tapasztala­tokról tehát nem lehet szól­ni, inkább csak általános be­nyomásokról. Az Árhivatal illetékesei úgy tapasztalták, hogy a gazdálkodó szervek jelentős része eddig még az indokolt áremelésektől is el­tekintett, illetve csökkentette a korábban már tervezett ár­emelések mértékét. Egyszó­val: a visszafogottság jel­lemző jelenleg. Ügy tetszik, hogy a vállalatok megértet­ték és elfogadták a kormány irányelveit, bízzunk benne, hogy ez így is folytatódik. Ellenőrzési tapasztalatok A tavalyi pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés tapasztalatai­ról szólva hangsúlyozta: a kormány a mostani ülésen meglehetősen részletes anya­got vitatott meg erről a kérdésről. A tavalyi költség- vetés végrehajtásáról szóló beszámoló előreláthatólag májusban kerül majd a kor­mány elé. A mostani jelen­tésben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal vizsgálata szerepelt. Erről összefoglaló­an megállapítható, hogy tük­rözte az egész magyar gaz­daság ellentmondásait, belső feszültségeit, sőt, az irányí­tás következetlenségeit is. A vállalatok és a szövet­kezetek pénzügyi helyzete az elmúlt évben általában javult, a többletnyereség je­lentős része — egyesek sze­rint talán kétharmada is — azonban nem a hatékonyság növekedéséből, hanem az ár­emelésekből fakadt. A vesz­teséges vállalatolt és szövet­kezetek száma — nem szá­mítva a mezőgazdasági üze­meket —, illetve a Veszteség összege egyaránt csökkent az elmúlt évben. Az úgyneve­zett válságágazatok pénz­ügyi helyzete is javult. A jövedelmezőség csökkenésé­nek okai közül a piaci .kö­vetélményekhez nem alkal­mazkodó termékszerkezetet, a gazdaságtalan termelés fenntartását, ' az alapanyag- árak emelkedését, a költ­séggazdálkodás hiányossá­gait, a mezőgazdaságban pe­dig — érthetően — az aszályt és a fagykárt emelte ki a jelentés. Sajnos, a kon­vertibilis elszámolású export alkaln^azkodása a külpiaci igényekhez továbbra sem el­képzeléseink szerint alakul. Egyes termékeknél, egyes ágazatokban, így a vegyipar­ban és a könnyűiparban azonban tapasztalható bizo­nyos előrelépés. A gazdasá­gos importhelyettesítést to­vábbra is akadályozza a bel­földi termékék nem megfe­lelő minősége és választéka. Kedvezőbb a kép a vállala­ti szervezetek korszerűsíté­sénél. A központi intézkedé­sek segítették a verseny ki­bontakozását, a vállalkozói készség erősödését, az érde­keltségi és ösztönzési rend­szerek fejlesztését. Ami a számviteli bizonylati fegyel­met illeti, továbbra is ve­gyesek a tapasztalatok. A nagyberuházásoknál viszont 230 millió forint költség­csökkentésről tudtak beszá­molni, ezen túlmenően je­lentősek a nem számszerű­síthető megtakarítások is. Külön utazási számla, kincstárjegy A népi ellenőrzés által fel­tárt hiányosságok megszün­tetésére vonatkozó intézke­désekkel, illetve az úgyneve­zett külön utazási számlák­kal és a kincstárjegyek irán­ti fokozott érdeklődéssel kapcsolatban elmondotta: ja­nuár 1-je és március 31. kö­zött összesen 28 993 számlán 290,1 millió forint értékben helyezett el a lakosság kül­földi devizát külön utazási számlán. A Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatá­sa szerint a kincstárjegyek jegyzését illetően pontos, számszerű adatok még nem állnak rendelkezésre, de annyi már most megállapít­ható, hogy a lakosság részé­ről a vártnál nagyobb az érdeklődés ez iránt az érték­papír iránt. Mindenesetre jó dolog: so­kaknak van még pénzük ar­ra, hogy kincstárjegyet vá­sároljanak beruházásként. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság arról tájékoz­tatta a kormányt, hogy ta­valy 30 országos vizsgálatot végzett. A megyei, a főváro­si bizottságok 200. a városi területi szervezetek pedig 600 ellenőrzésről számoltak be. A bejelentések alapján vég­zett 1300 úgynevezett cél- vizsgálattal együtt összesen 2100 esetben vették igénybe a népi ellenőrök munkáját. Az országos vizsgálatok többsége a termelési szerke­zetváltásra, a műszaki fej­lesztésre, a versenyképesség javítására tett intézkedések megvalósulását kísérte fi­gyelemmel. A helyi bizottsá­gok pedig elsősorban a min­dennapjainkat megkeserítő kérdésekkel, a szociálpoliti­ka gyakorlatával, a kereske­delmi ellátással, mondhatni : örökzöld témákkal foglalkoz­nak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is sok a probléma a munka- szervezéssel és a munkafe­gyelemmel. Lassan halad a termelési szerkezet korszerű­sítése is. Tavaly 18 KNEB- jelentés került a Miniszter- tanács, a kormánybizottsá­gok, illetve az Országgyűlés bizottságai elé. Ezek a tes­tületek hasznosították a megállapításokat és a javas­latokat. A népi ellenőrzés 959 esetben szüntetett meg jog­sértést, 388 fegyelmi eljárás végződött felelősségre vo­nással, 340 esetben pedig szabálysértési bírságot szab­tak ki. Mindezen túl 11 eset­ben gazdasági bírságra, 64 alkalommal pedig büntető eljárásra tettek indítványt. A kormányszóvivő hangsú­lyozta: nem a bírságolás, a büntetés az ellenőrzés elsőd­leges célja, hanem a meg­előzés, a figyelemfelhívás, népi javaink megőrzése. Valós gondokról, névtelenül A névtelen bejelentések értékelésével összefüggésben Bányász Rezső kifejtette: a kormány nem tervezi, leg­alábbis belátható időben a bejelentések eddigi rendsze­rének újraszabályozását. Igaz ugyan, hogy megsoka­sodott nemzeti és egyéni ba­jaink közepette — mint ez várható is volt — emelke­dett a közérdekű bejelenté­sek száma, s nem csökkent a névtelen bejelentéseké sem. Tavaly például 11 ezer lakossági bejelentés érkezett a népi ellenőrzéshez, a köz­érdekű bejelentéseknek csaknem 44 százaléka volt névtelen. Bárhogy véleke­dünk is ez utóbbiakról, egy részük valós gondokat tár fel, a köz érdekeit sértő cse­lekményekre irányítja az il­letékesek figyelmét. Termé­szetesen nem mondunk le arról a reményről, hogy egy­re többen vállalják majd sa­ját nevükkel a közérdek vé­delmét, illetve azt, amit a bejelentő annak vél. A Sopron—Kőszeghegyaljai üdülőkörzet fejlesztésével kapcsolatos kérdésre (Ma­gyar Rádió) hangsúlyozta : hazánkban az idegenforga­lom területi megoszlása ma is rendkívül aránytalan. A fővárost és az eddigi négy kiemelt üdülőkörzetet, a Balatont, a Dunakanyart, a Velencei-tavat és a Mátra-, Bükk-hegységet keresi fel a legtöbb látogató. Jó lenne ezen változtatni, szélesebb kínálatot nyújtani. Sopron- Kőszeghegyalja természeti adottságai kiemelkedőek. történelmi, kulturális gaz­dasága majdhogynem egye­dülálló hazánkban. Elismerés - forintban A Veszprémi Napló mun­katársa arról érdeklődött: milyen anyagi elismerés jár a magas állami kitüntetések­kel, művészeti díjakkal, il­letve a füstmentes világna­pon a Minisztertanács ülé­sén rágyújtottak-e a kor­mány tagjai. Az anyagi el­ismerés takarékbetét for­májában jut a kitüntetettek­hez — mondotta Bányász Rezső. Idén 92 állami díjat adtak át, ezzel egyenként 200 ezer forint jár, a megosztott díjban részesülők ennek fe­lét kapták. Tíz alkotót is­mertek el Kossuth-díjjal, en­nek összege is 200 ezer fo­rint, a megosztott díj pedig 100 ezer forint. A kiváló művész és az érdemes mű­vészi cím esetében elsősor­ban erkölcsi elismerésről van szó. A kiváló művészek ha­vi 2500, az érdemes művé­szek pedig 2000 forint nyug­díjkiegészítést kapnák. A kormányszóvivő szép kezde­ményezésnek nevezte a füst­mentes világnapot, s hoz­zátette: a kormány ülésein már hosszú ideje tilos a dohányzás. Általában két- óránként szünetet tartanak, hogy a szenvedélyes dohá­nyosok rágyújthassanak. Gorbacsov és Hadisibullah találkozója Tartózkodó kommentár Fontos megnyilatkozás várható?

Next

/
Thumbnails
Contents