Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
1988. április 1., péntek Somogyi Néplap 5 Diákok a számítógépek mellett A gyakorlatban is hasznosítani tudják ismereteiket Új képzés kezdődött szeptemberben a kaposvári Munkácsy gimnáziumban. Az iskola bővítette számítógép- parkját, s beindította a számítógépes oktatást. A 23 gépen — amelynek többsége Ht-s, de vannak köztük Commodore 64-esek is — elsős gimnazisták és szakközépiskolás diákok tanulnak. Az oktatásról Lóczy István igazgató beszélt. — Az élet követelte az új képzést; egyre több szakmában gépesítenek, mind nagyobb teret hódít a számítástechnika. S az sem elhanyagolható, hogy érettségivel ma már nem sok helyen lehet elhelyezkedni. Ha az érettségi bizonyítvány mellett némi számítástechnikai ismerettel is rendelkezzenek diákjaink, talán növekszenek elhelyezkedési esélyeik. A gimnazisták 10 órát töltenek a gépek mellett, ezalatt minimális ismereteket lehet csak elsajátítani, viszont biztos alapot adhat a továbblépésre. Erre az iskolában is van lehetőség. — Kétféle szakkör is működik nálunk: kezdők és haladók egyaránt gyarapíthatják tudásukat. A Commodore gépeken három gyerek dolgozik egyszerre, a legügyesebbeknek egyéni munkára is lehetőséget adunk. Délutánonként és iskolai szünetekben bárki elkérheti a termek kulcsárt ! >gy dolgozzon a gépekkel. Gyakran estig játszanak, programoznak a diákok. Nagy az érdeklődés a gépek iránt, és nemcsak a fiúk körében. Aki tudásáról igazolást is szeretne, annak a számítógép-kezelői fakultációt ajánljuk. Elvégzése után az érettségi A hétvégi programok zöme a húsvéti ünnepekhez kapcsolódik. Kaposváron, a városi művelődési központban, ma nyolc órától húsvéti bál kezdődik, a Szignál együttes közreműködésével. Holnap reggel tíz órától pedig az ünnephez kapcsolódó játszóházat rendeznek. A Somogy Megyei Művelődési Központ szabadidő- klubjában szintén játszóház lesz holnap délelőtt tíz órától. A gyerekek megismerkedhetnek a tojásfestés népi mesterségével, valamint a bábkészítéssel. A képzőművészet kedvelői színvonalas kiállítások közül válogathatnak. A kaposvári oktatási igazgatóságon a helyi tanítóképző főiskola három tanárának — Farkas Károly, Sörös József és Takács Zoltán — alkotásai láthatók. A csurgói gimnázium dísztermében Raksányi Lajos festőművész állandó kiállítása várja az érdeklődőket. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban a VIII. dél-somogyi amatőr képzőművészeti kiállítás (képünkön Vezér Dezső Érik a búza című alkotása), a helyőrségi klubban pedig Tóth Ferenc fotóművész A természet világa című kiállítása látható. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Központ ad otthont ma a már hagyományosan megrendezett diáktanyának. Holnap este a Harmincasok klubja tart húsvéti családi estet. A tailpaláva- lót a Barock együttes húzza. Kaposváron a Somogy Megyei Múzeum állandó kiállításai mellett látogathatók Galimberti Sándor festményeiből, valamint Kopits János kaposvári városképeiből rendezett tárlat. A kamarateremben Varga Géza Ferenc szobrászművész kiállítása várja az érdeklődőket. A Somogyi Képtárban Va- szary János, a Kaposvári Galériában pedig Ország Lili grafikái láthatók. Süni-nap Kaposváron A FÉLÉNK TANA A GYEREKEK KÖZÖTT Erdei séta a színpadon A kaposvári Gyakorló Általános Iskola ifjú természetjáróinak meghívására Udvari Gábor, a Süni folyóirat felelős szerkesztője látogatott Kaposvárra. A Süni-nap keretében érdekesen izgalmas beszélgetés tanúi lehettünk. A Természetbarát Turisták Egyesületének diák tagjai — a „TTE-«k” — nagy érdeklődéssel hallgatták Udvari Gábor állatokkal kapcsolatos élményeit. A családias hangulatú találkozáson azt is megtudhatták a gyerekek, hogyan lehet megbarátkozni a kígyókkal : — Mindig féltem a kígyóktól — mesélte a felelős szerkesztő —, ezért* a veszprémi állatkertből kölcsönkértem egy óriáskígyót. Ügy gondoltam, hogy az ismerős mondás szerint együtt lakva majd megismerjük egymást. Eleinte ugyan idegenkedtem tőle, de hamarosan megbarátkoztunk új „háziállatunkkal”, Dixivel. Azt is megtudtam, hogy ezek az állatok mennyire hálásak a gondoskodásért. De neveltem már kis oroszlánt is és emlékezetes volt a Petya nevű kis pávián, amely a fiam plüss kutyáját szorongatta állandóan. Most velünk lakik Tana, az egyéves galléros pávián, amely hihetetlenül okos és szófogadó. Ezután a gyerekek a saját állataikkal kapcsolatos kérdésekkel ostromolták Udvari Gábort. Majd pedig vetélkedő következett. Megtudhattuk többek között, hogy miért sír a - krokodil, hogy mit jelent a szélrózsa, van-e az óriáskígyónak méregfoga, hány lába van a százlábúnak és milyen sebességgel halad a csiga. A Süni-nap záróakkordjaként a gyerekek nagy örömére találkozhattak Tanával, a kedves, gazdájához nagyon ragaszkodó, félénk kisma- j ómmal. — Mitől vált ilyen népszerűvé a Süni — kérdeztük később a felelős szerkesztőtől. — Az ifjúsági sajtóban tátongó hiányt akartuk megszüntetni. Az általános iskolákban végzett felmérés szerint a gyerekek nagy része azt sem tudta, hogy honnan van a tej és „miből” lesz a bontott csirke. Ezért is szükség volt egy ilyen természettudománnyal kapcsolatos folyóiratra. 1985 januárjában tízezer példány- nyál kezdtünk, ma már 60— 70 ezer példányban jelenünk meg. Volt olyan hét, amikor tízezer levél érkezett a címünkre. A lapot eredetileg általános iskolásoknak szántuk, de az ifjúság szinte minden korosztálya kedveli. Az óvodásak a színes képek, a középiskolások a számító- gépes programok miatt, de a főiskolások is szeretik lapozgatni. A sikert mutatja egy debreceni történet: az egyik számunkban bemutattuk az indián kézjelzéseket, ezt követően a városban ezeket a jeleket használva közlekedtek a fiatalok. Igyekszünk a gyerekekkel megismertetni a természetet, hiszen csak úgy védhetik környezetüket, ha valóban ismerik. Minden héten találkozunk Süni-olvasókkal különböző művelődési házakban, iskolákban, és kéthavonta országos találkozót szervezünk. A lap sikeréhez az is hozzájárul, hogy a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemének az igényes munkája nyomán szép kivitelben jelenik meg. évében záróvizsgát tesznek a jelöltek, s erről papírt is kapnak. Sokan a továbbtanulás miatt választják ezt a fakultációt, mások még nem tudják, hol fogják hasznosítani ismereteiket, de tudásuk nem veszik kárba. Egészségügyi szakközépiskolás lányaink például mind több helyen találkoznak a gyakorlatban is a gépekkel, hisz a kórházak felszereltsége egyre gyarapodik. Ezért tettük kötelezővé a féléves számítógépes képzést. A kórházi munkához szükséges számítástechnikai ismeretek elsajátításáról Horváth Zsuzsanna elsős tanulót kérdeztem. — Először a legtöbbünknek furcsa volt a gépek mellé ülni — mondta —, de hamar megbarátkoztunk velük. Megismerkedtünk a számítástechnika történetével, a gépek kezelésével, a basic nyelvvel, prigramokat is készítettünk több-kevesebb sikerrel. Az osztályzat két részből állt félév végén: egy gyakorlati feladatot oldattunk meg a gép segítségével, s elméleti tudásunkról is számot kellett adni. A gyakorlati feladatok év közben a matematikához, illetve az egészségügyhöz kapcsolódtak. A kórházban statisztikák készítésére, adat- rögzítésre egyre több helyen használnak számítógépeket. Nélkülözhetetlen, hogy mi is megismerjük működésüket. A hallás- és látásvizsgálatoknál is alkalmaznak már gépeket, s mire mi végzünk, valószínűleg tovább bővül alkalmazási körük. Két ember vitatkozik a színpadon, egy idősebb és egy fiatalabb. Az idősebb derűs, kedélyes, kicsit talán cinikus is — szereti az élet apró örömeit, beleértve a country-muzsikát és talán még Miki egeret is. A fiatalabb merev, tartózkodó, ellenséges, de mélyen hisz saját eszméiben. Kettejük párviadala, egymásra találása, közös lelkesedése és részben közös csalódás alkotja a drámát, amely az elmúlt napokban került a New York-i Broadway egyik színházának műsorára. Lee Blessino színművének két főszereplője egy idős szovjet és egy fiatal amerikai diplomata, címe pedig: Az erdei séta. előtt került először színpadra, a Yale egyetem színjátszó műhelyében, azóta több vidéki színtársulat is előadta. Az azonban, hogy a na- gyonis válogatós Broadwayra is eljutott, mutatja, hogy valóban a közönséget érdeklő témát szólaltat meg, a maga sajátos eszközeivel, arra a kérdésre keresi a választ, le- hetséges-e a megállapodás, lehetséges-ë a két szuperhatalom között a megbékélés, az egymásra találás. Amikor Blessing a darabot írta, ez még csak kérdés volt, mára, — legalábbis a kérdés egyik felére, — már a válasz is megvan: ha nem is sokkal, de egy kevéssel lehetett csökkenteni az atomfenyegeHelyreállítják a Jáki templomot Helyreállítják a XIII. század elején épített jáki templomot. Az 1256-ban felszentelt, román kori műemlék állapota sokat romlott századunkban. Porladnak a falak és a faragványok. A műemlék védelmére a Budapesti Műszaki Egyetem egy munkacsoportja helyreállítási javaslatot dolgozott ki, az Országos Műemlék Felügyelőség pedig a koordinátor szerepét vállalta T. R. ___ H . É. színmű két évvel eztés veszélyét. az Ígéret földje KÖNYVESPOLC Paszternák Doktor Zsivá- gója. nálunk ás megjelent. Bulgakov szelleme is újabb jelt adott: szovjet színpadra vitték már a Kutyaszívet — ezt a sokáig elhallgatásra ítélt korai Bulgalkov-regényt — s készül a magyar rádióban is az adaptációja: áprilisban hallhatjuk. A regényből már meggyőződhettünk: volt méltó elődje a Mester és Margaritának, amelyet ugyancsak sokáig őrzött a mester íróasztalfiókja. A megújulás azonban elsöpri a szemellenzős irodalompolitikái nézeteket, s hogy csak Bulgakovot említsük, már 12 színpadi da- rabjáT adták ki és tervezik számos prózai művének megjelentetését is. *. Megérdemelt helyükre kerülnek hát a 20-as, 30-as évek jelentős írói. Valószínű, hogy hamarosan kezünkbe vehetjük Pil- nyak, Mandelstam, Goldberg, Babel, Barsov vagy Lune újabb köteteit is. 'Ha a húszas évek orosz írója szóba kerül, minduntalan eszembe jut egy, azóta már elfeledett név: Alekszandr Szergejevics Nyeverové. Megvan az oka, hogy miért őt idézem. Éppen hatvan esztendeje annak, hogy a Kner Izidor, könyvnyomtató, Gyomán kiadta Nyeverov nagysikerű regény ét* Az ígéret földjét. A regény azóta már több kiadást megért, ismertebb címén: Taskent, a bőség városa címmel. Van valami ösztönös teTT- találat abban, hogy 1928- ban, öt évvel az író halála után m'ár megjelent ez az érdekes sorsú nagy elbeszélés. Az akkori Magyarországon, a bethleni konszolidáció végén előfutárnak számított a mű a jelenkori szovjet—orosz prózából. A regény cselekményéből lehet csak kövekeztetni a dolog nyitjára, a kiadás miértjére. Egy Volga-widéki kisfiú, Misa Dodonov Lopatyinóból elindult Taskentbe kenyérért ... Az író élete utolsó évében az 1923-as nagy éhínség hatására írta a regényt, s ez kapóra jött a korabeli magyar könyvcenzúrának. Bizonyítva látták a témában, — ahogy a fordító Hai- man Hugó írja az utószóban — „a forradalom és a bolsevizmus egyik áldatlan következményét...” Nyeverov parasztfiú hőse azonban rácáfol a cenzúrára, a beállításokra, az előítéletekre. Misa Dodonov mindezekre fölhasználhatatlan: hiszen ő a mindenkori szörnyűségeknek nemet kiáltó gyermek, ö evez majd ki az öreg halásszal a tengerre, ő Salinger zabot hegyező tinédzseré, ő Ajar Párizsban tekergő négerfiúja, a füvész- kert Nemecsekje és a bak- terház Bendegúza ás. Nyeverov expresszionista színekkel szövi át a Gorkijtól tanult naturalista-realista epikát, igaz, mindig csak addig a határig, amely még nem sérti a cselekmény sorát, a történet megértését. Az ígéret földje — súgja oda nekünk az író —, nem ott van, ahol a mérhetetlen gazdagság, ahol ez esetben a vélt kenyérhegyefc magasodnak. Benn lakozik a jobbító emberben. Ezért ajánlom, hogy a szovjet—orosz írók is fölkerülhessenek akiket kristályos egyszerűségük és „szokványos” haláluk miatt nem leng úgy körül az írói mesterség misztikus legendája. Békés József
