Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
1988. április 29., péntek Somogyi Néplap 3 A minőségért, a pontos szállításért Dicséretet kapott a Kapos Volán Ezer járművel egymilliárd forint értéket termelt a Kapos Volán. A két szám mögött — 2300 dolgozó a megmondhatója — kemény munka van. A vállalat iö tevékenysége az utaztatás és az áruszállítás. Ennek minősége jelentősen befolyásolja a közhangulatot. Gondoljunk csak arra, hogy a Balaton-parti szezonban milyen feil ételek mellett kell közlekedni vagy a mínusz tíz-húsz fokos kemény télben szállítani az árut! Embert próbáló, tevékenység. 1987-ben 69 millió utast vittek a Kapos Volán autóbuszai. Útvonalaik behálóz^ zák az egész megyét. Az utóbbi három évben jelentősen, 12 százalékkal nőtt az utazók száma. Ezzel együtt megnőtt az igény a járatok számának növelésére, az utaztatás korszerűsítésére is. A vállalat felmérést készíttetett a Közlekedési Minisztérium közlekedéstudományi intézetével. Ebben az alapellátás szintjét és a jobb utazási .lehetőségeket vizsgálták. Gond a Kapos Volánnál, hogy az elmúlt időszakban 27-tel csökkent a sofőrök száma, így a buszvezetők havi 240 órát — egyharmaddal többet az előírtnál — dolgoznak. Hároméves program keretében igyekeznek javítani ezen a nehézségükön: tavaly kétmillió forintot költöttek oktatásra. Az árufuvarozás tíz százalékkal nőtt: öt és fél millió tonna árut vittek tavaly a teherautók. Ma már a Kapos Volán nemcsak megyei fuvarokat vállal : az ország minden részébe indulnak teherautóik. Jelentősen növelték a nemzetközi áruszállításukat is. Tavaly hetven százalékkal teljesítettek többet mint 1986-ban és 1,5 millió dollárral járultak hozzá a hazai devizamérleg javításához. Annál a vállalatnál, ahol járművekkel végzik a munkát, napirenden kell tartani a folyamatos fejlesztést is: csak gépjárművekre 70 millió forintot költöttek tavaly. Jelentősen javult a műszaki bázisuk. Ezzel is a közlekedésbiztonság javítását szolgálták. A Kapos Volán dolgozóinak 40 százaléka 30 éven aluli. A fiatalodás mérhető a vállalatnál, ám jól hangzó adat az is, hogy nőtt a törzs- gárdatagok száma. Tavaly olyan járművezetőt is köszönthettek, aki balesetmentesen vezetett másfél millió kilométert. A vállalat jó kapcsolatot tart fönn NDK-beli, jugoszláv és csehszlovák partnereivel, s nagyon sokat tesz nemcsak a közlekedésbiztonságért, hanem a környezet- védelemért is. Jó példa erre a vízvisszaforgató rendszer gyártása és az olajos hulladék megsemmisítése. Ugyancsak elismert a gépjárműközlekedési szakcsoportjuk gyakorlatot szolgáló elméleti munkája. Politizálni pontos, minőségi munkával kell — tartják a Volánnál, ám elismerést érdemel politikai, ifjúsági és szociálpolitikai tevékenységük is. Végzett munkájukat elismerve miniszteri dicséretet kapott a Kapos Volán. Ezt ma délután ünnepségen adják át. Nívódíjas újítás Messze a konkurencia A Securitas Controll (biztonsági ellenőrzés) nevű munkaközösség — pontosabban: munka- és környezet- védelmi műszaki szolgáltató iroda — 1982 júniusában alakult Siófokon. A gmk Ba- latonszéplak alsón, a DRV székházában bérel irodát, ugyanis a munkaközösség néhány tagja főállásban dolgozik a vállalat biztonságtechnikai önálló csoportjában. A megalakuláskor hat tagja volt a munkaközösségnek, jelenleg 14 van. Vezetője, Köbeiket László, aki a DRV biztonságtechnikai önálló csoportvezetője, ezenkívül munkavédelmi .szakértő (az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség nyilvántartásában), valamint igazságügyi szakértőként is működik. — Munkánkkal a vállalatok, szövetkezetek munka- és környezetvédelmi tevékenységét segítjük — mondta. — Mint Ismeretes, a hatóságok igen komoly követelményeket támasztanak a gazdálkodó szervezetek iránt munka- • és környezetvédelmi szempontból, ám nem minden vállalat, szövetkezet rendelkezik saját szakemberrel. A gmk-ban munka- és környezetvédelmi, műszaki, villamossághoz is értő szakemberek dolgoznak, zömmel mérnökök, technikusok. Szolgáltatásaink a munkavédelemiben a következők : munkavédelmi szabályzat, ezen belül technológiai dokumentáció elkészítését vállaljuk, valamint villamos berendezések biztonságtechnikai és a villámvédelem felülvizsgálatát, továbbá az emelőgépek, daruk biztonsági vizsgálatát. A környezet- védelemben tervezeteket, szaktanácsokat adunk. Ha például egy vállalat tevékenysége okán úgynevezett veszélyes hulladék keletkezik, annak az elhelyezésében, tárolásában, szállításában, kezelésében közreműködünk. Komplett technóló- giát készítünk a jogszabályoknak megfelelően. Szakmai kapcsolatot tartunk az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei felügyelőségével, továbbá a környezetvédelmi hatóságokkal. Megrendelőink között kisebb szövetkezetek, vállalatok szerepelnek, de dolgoztunk már a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnak, a Gabonafov gaimi Vállalatnak és a Skála Mesteicoopnak is. Az új adórendelkezések a Securitasnak sem kedveztek, de úgy tetszik, talpon marad a gmk, nem utolsósorban azért, mert ezen a szakterületen nincs konkurencia Somogybán és a környező megyékben. Kohelka László és Szabó István (a Budapesti Vegyi Művek üzemvezetője) 1986-ban egy olyan berendezést alkotott, amely környezetvédelmi és életvédelmi célt szolgál. Ehhez tudni kell, hogy az ivó-, illetve a szennyvíz tisztítása során a fertőtlenítésre klórgázt használnak. Az egyébként hasznos klórgáz potenciális veszélyforrás is, mert előre nem látható okok (például a technika meghibásodása) miatt a légtérbe kerülhet, és jelentős kárt okozhat a környezetben: növényzetben, állatvilágban; az emberre is veszélyes. Az újítás lényege: ha baleset történik, ez a berendezés a klórgázt elszívja, s. egy ab- szorciós tornyon keresztül lúgban elnyeleti,. abból pedig a háztartási hypó, tehát felhasználható anyag keletkezik. Ezzel az újítással 1987- ben az országos munkavédelmi újítási nívódíjpályá- zaton első helyezést értek el. A DRV pécsi üzemigazgatóságán működik ez az új berendezés, amelyet a Vízügyi Kutatóintézet minősített, és alkalmazásra engedélyezett. A gazdasági közösség szakemberei a berendezést (amelyet már több vállalat megrendelt a gmk-tól), továbbfejlesztik. Az összeszerelő munkát is ők fogják elvé- Sezni- Sz. A. Á csizmában telelt puszta Vityapuszta apró település Somogyvár és Gamás között. Az előbbivel kilenc kilométer hosszú — az Öreglaki Állami Gazdaság által épített — aszfaltút köti össze. Ga- mástól három kilométerre van, de földúton. A pusztán 270 ember él; többségüknek az állami gazdaság szarvasmarhatelepe ad munkát, a többieket Somogvvárra vagy még messzebb viszi dolgozni naponta megforduló négy buszjárat. Kiépített út vagy járda nincs a pusztán. Megállt az idő: csak bontanak, de építeni senki nem épít. Egyre több család hagyja ott a házát és költözik be Somogy- várra vagy Kaposvárra. Az üresen maradt épületek egyike-másika kifogástalan állapotban van, de udvaraikon egyre több a gaz, és a falakon a vakolat is mind több helyen válik el a téglától, a töméstől. Pajor Lajos születése — 1925 — óta Vityapusztán él: szereti ezt a helyet, és aggódik érte. Keserűen mutatja a lebontott iskola helyét és az utca egyik-másik oldalán is rábök olyan házra, amely üresen áll. 1968-ban a település a so- mogyvári tanácshoz került Gamástól. Azóta napirenden van a járda építése. Az átcsatolást az aszfaltút megépítése után kérték maguk a vityapusztaiak. — A földosztás után is 300 holdas állami mintagazdaság volt itt. Iskolánkban három tanító több mint 80 gyereket oktatott. Még 1949- ben is épültek lakóházak, és rendszeresen kijárt előadásokat tartani a Csiky Gergely Színház társulata. Az iskolát az átcsatolás után lebontották, mondván:- nagyon rossz az állapota. Föl lehetett volna újítani, csak hát költeni kellett volna rá. Most a gyerekek Somogy- várra járnak. Egy tanító, Kardos Lajos maradt csak a pusztán, de ő is a somogy- vári iskolában dolgozik. Az orvos hetente egyszer, szerdánként rendel, az itt élő 65—70 család a napi élelmiszert egy kis vegyesboltban vásárolja meg. Naponta érkezik friss kenyér, és rpás- ból sem szenvednek hiányt. Szórakozni pedig ott a kocsma, s az út elkészülte óta futballcsapat is van. Gondjaikat az évenként megtartott falugyűlésen sorolják. Akkor a tanácsról is mindig eljön valaki. Beszámol arról, hogy mire fordították a pénzt, és megpróbál választ adni arra is, hogy mikor lesz a pusztán járda. Czene Jánosné, a szarvasmarhatelep törzsállatte- nyésztője. — Az utolsó falugyűlésen, decemberben ismét megtárgyaltuk a járda építésének a lehetőségét. A tanács tud valamennyi pénzt adni, de társadalmi munkára is szükség lesz. Az idén talán elkezdhetjük az építést. Prank Sándor, a somog.v- vári tanács elnöke: — Az országban Vityapusztán kívül nincs még egy település, amely ne lenne megközelíthető a Közlekedési Minisztérium által kézbentartott úton. A legfontosabb az volna, hogy a település összeköttetésit a külvilággal ne csak az állami gazdaság útja jelentse. A megyei tanáccsal és a Sefaggal már tárgyaltunk arról, hogy Gamás felé is meg kellene építeni az utat. Ebben so- mogyvári rakodótelepe miatt érdekelt az erdőgazdaság is. A másik irányból a boltig szeretnénk elkészíttetni a pormentes utat, mivel télen a kenyér csak traktorok segítségével jut el a pusztaiakhoz. A járdára 300 ezer forintot lehet fordítani és az ott élők döntésére bízzuk, hogy ezt vagy a vezetékes ivóvizet választják. Az egészséges vízre is szükség van, de a járda építéséhez is megvesszük, ha kérik, a sódert és a cementet. Építeni társadalmi munkában kell. Hosszú járdát lehet így eny- nyi pénzből csinálni. Kardos Lajos, a pusztán maradt tanító szintén szívén viseli a település sorsát. — A tanács a vizet szeretné ránkerőszakolni, mert csak a gerincvezetéket kellene megépíttetni, a házi bekötéseket már elvégezné a lakosság. Vizet pedig kapnánk az állami gazdaság kútjából, tehát lényegesen kevesebbe kerülne, mint a járda. A járdára viszont nagyobb szükségünk van. A pusztán még iható a kúti víz, de a házi bekötéseket az elöregedett lakosság egy része már úgysem vállalná. Ha járdát nem kapunk, tíz év múlva a pusztán már csak a gazdasági épületek lesznek. Nálunk mindenki csizmát húz, ha beköszönt az ősz és tavaszig ebben járunk a sár miatt. A pusztára híreket délelőtt a postás hoz. Autójához a bolt előtt összegyűlik a puszta. A küldemények rendszeresen jönnek. Főleg az idős, itt élő emberek állítják, hogy amíg élnek, szükség lesz a postásautóra: nem hagyják el a települést. Temetni azonban jó ideje már csak Somogyváron lehet. Vityapusztán csak lélekharang kondúl meg, ha így távozik el valaki. «. Lehőcz Rudolf Ki védi meg a vállalati tanács tagját ? Lépni csak felkészülten lehet Négyszázzal csökkent az igénylők száma Versenyt javasol a KISZ a lakásépítésben A megyei KISZ-bizottság tegnapi ülését tájékoztatták az ifjúsági szövetség központi bizottsága lakáskoncepciójának megyei vitáiról, s javaslatot tettek a lakás- gazdálkodással kapcsolatos állásfoglalásra. Az ülésen jelen volt Hatos Ottó, a KISZ KB és Kubik György, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezetője és Illés Antal, az OTP megyei igazgatója. Megállapodás született az OTP megyei igazgatójával arról, hogy a takarékpénztár rendszeresen tájékoztatja a bizottságot a lakásvásárlás és -építés lehetőségeiről s ezek hitélföltételeiről. Javasolták, hogy a munkáltatói hiteleket a munka szerint osszák el, s mondjon véleményt a helyi KlSZ-bizott- ság vagy az alapszervezet titkára. A lakáskoncepció érvényesítéséhez szövetségeseiket kell találni. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a fiatal tanácstagokat felkérik: tolmácsolják az ifjúsági szervezet álláspontját a tanácsülésen. 1984 óta négyszázzal csökkent Kaposváron az igénylők száma, még mindig a legnagyobb gond a megye- székhely lakásellátottsága. Javultak a telekhez jutás föltételei — a várostól hét kilométerre a közművesített házhelyek fele annyiba kerülnek, mint Kaposváron —, de a fiatalok nem élnek ezzel a vásárlási lehetőséggel. A központi forrásmérséklés hatására csökken — egyes helyeken meg is szűnik — a bérlakások építése. A KISZ megyei vezető testületé ezért fontosnak tartja, hogy a lakásépítésben és -gazdálkodásban alakuljon ki verseny. Már két éve építhet bárki hazánkban lakásokat, mégsem terjedt el széles körben. A somogyiak javasolják à központi bizottság mai ülésén, ' hogy vizsgálják meg, miért nem kifizetődő ez a vállalkozás. A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálta a vállalati tanácsok működését. A tapasztalatokról tegnap aktívaértekezleten tájékoztatták a meghívott munkahelyi, gazdasági és mozgalmi vezetőket, a megyei NEB irodaházában. Somogyiban 1985 őszén alakultak meg az első vállalati tanácsok. Tihanyi Zoltán, a megyei vizsgálat vezetője, a somogyi NEB társadalmi elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a vállalatok olyan időszakban kaptak nagyobb önállóságot, amikor a gazdasági növekedés üteme igen alacsony volt, az állami támogatás csökkent, az elvonások mértéke pedig nehezítette az önálló vállalati elképzelések megvalósítását. Ilyen körülmények közepette irreális -lett volna azt várni, hogy a korábbinál nagyobb önállóság mindjárt az első években kiugró gazdasági eredményekhez vezessen. A vállalati tanácsok megalakítása újabb lépés volt a szocialista demokrácia és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez vezető úton. Kérdés az, hogy a vállalati közösségék hogyan élnek a bővülő jogkörrel. A népi ellenőri vizsgálat megállapította : a vállalati tanácsok megalakulását követően a szervezeti-működési szabályzatok rendben elkészültek. A vállalati tanácsok összetételét vizsgálva szembetűnő, hogy néhány helyen a fizikai munkások mintegy „kizárták” önmagukat a testületből. Középszintű vezetőkre adták a voksukat, s így van olyan vállalatirányító testület, amelyben csupán 4—5 százalék a fizikai dolgozók aránya. Ezt a szavazók azzal indokolták, hogy az általuk megbízott vezetőnek nagyobb a rálátása a vállalat dolgaira és gazdasági környezetére. A munkakör azonban nem vízválasztó: az évek során az tapasztalható, hogy a tanácsba választott fizikai munkások mind gyakrabban segítik észrevételeikkel az eredményes tanácskozást. Ezt a kedvező folyamatot tovább lehet erősíteni — hívták föl a figyelmet a népi ellenőrök. A megyei NEB a megoldatlan kérdések közé sorolta a vt-tagok jogvédelmét. Ez a kérdés központi szabályozásra vár. Javasolta a NEB egy országos ágazati tanácskozás összehívását a több éves tapasztalatok megvitatására.
