Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
1988. április 26., kedd Somogyi Néplap 3 Á „hosszú falu" A kertekben hajladoznak, ásnak, vetnek. A nyári idényre készülnek MOZGALMAS HÉTKÖZNAPOK Bővítették a parkolókat Ifjúsági parlament a Kaposkernél A múlt hét szombatján a városi tanács nagytermében rendezték meg a Kapos Kereskedelmi Vállalat ifjúsági parlamentjét. A vállalat fiataljai megyeszerte kilenc tanácskozáson száz küldöttet választottak, közülük hatvanöt jelent meg a központi parlamenten. A megnyitót követően dr. Bor Lajosné, a Kaposker igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz a beszámolóhoz, amely írásban foglalta össze a négy évvel ezelőtti vállalati ifjúsági parlament óta eltelt időszak eseményeit. A Kapos Kereskedelmi Vállalat dolgozóinak több mint a fele fiatalabb harmincévesnél, a nők aránya pedig igen magas: nyolcvan százalék. E két tény különös jelentőséget adott a tanácskozásnak, hiszen a cégnél nincs olyan feladat, amely ne függne össze valamiképpen az ifjúságpolitikai munkával. S természetesen e parlamentre is rányomta bélyegét az élelmiszer-kiskereskedelem évek óta halmozódó sok gondja. A vitában kevés fiatal beszélt, de néhányan így is keményen, lényegretöröen fogalmazták meg gondolataikat. Bár azt is észre lehetett venni, hogy a felszólalók többsége nem saját jószántából jelentkezett, hanem úgynevezett „előre fölkért hozzászóló” volt. A legtöbben a rendkívül alacsony fizetésekre, az aránytalanul nagy megterhelésre panaszkodtak, s elmondták: nehéz ezt a szakmát megszeretni a mai körülmények között; nem véletlenül menekülnek el a fiatalok a kereskedelemből. Szó esett arról is, hogy háromnégyezer forintos fizetéssel nemhogy családalapításra, otthonteremtésre, de sokszor még szórakozásra, művelődésre sem nagyon mernek gondolni a pályakezdő kereskedők. Ezek országos gondok. Vállalatiakról is szó esett, ám a bolt tetejének beázása, a fűtés elégtelensége, a tartós létszámhiány és az egyebek, amelyekről egy-egy küldött beszámolt, szintén nem speciális kaposkeres bajok, hanem tükrözik az általános helyzetet. A vitában fölszólalt Nemes István, a kaposvári városi KISZ-bizottság titkára. Nagyobb bátorságra biztatta a fiatalokat, s kevesellte a fölszólalók számát. Zalánfi László, a kereskedelmi dolgozók pártbizottságának titkára is szót kért, s elsősorban türelemre, a nehéz helyzet megértésére intette az ifjúságot, viszont hozzátette: az önmegtartóztatásért cserébe lassú javulást várhatnak az ifjú' kereskedők. Dr. Bor Lajosné a tanácskozás végén válaszolt néhány konkrét kérdésre, helyreigazította a felszólalók tévedéseit. illetve a jogos sérelmek orvoslását ígérte. Az ifjúsági parlament küldöttei elfogadták a Kaposker következő időszakra szóló ifjúságpolitikái intézkedési tervét. A magyar—jugoszláv cukorkooperáció keretében 4700 hektáron vetettek cukorrépát a baranyai mezőgazdasági üzemek. A termést a Dráván túli gyárak dolgozzák majd föl, a késztermék nagyobb részét azután visszakapják. A vetés jól sikerült, a legtöbb helyen már sorol is a növény. A szakemberek bíznak abban, hogy elérik a tervezett magas terméshozamokat, s az ősz folyamán csaknem 200 ezer tonna cukorrépát szállíthatnak a szomszédos országba. Jugoszlávia igen korszerű cukorgyárakat épített a magyar határhoz közel, ám a Somogyjád után egy rozzant szekér vágja magasra az útról a sarat; a ló csúszkáló igyekezettel húzza dombnak fölfelé. Osztopán- nál lejtős, és kanyargós az út. Ismét rákezd a hóesés... Bodrog határában régi harangláb vigyáz, a buszmegállóban nagycsizmás ember. Vakolatlan házak, öreg házak, szegényesebb és tehetősebb porták sorakoznak egymás mellett a négy kilometer hosszan elnyúló faluban. Akad ház, amelyen szinte a tetőig kiverte a falat a salétrom, s van, amelyik bolt- íve-* bejárattal, hatalmas ablakokkal kelleti magát. Olvasom a cégtáblákat: szobafestő, autószerelő; amott tűzifát fűrészelnek. Fodrász és szabó is akad. Az utolsó ház a tűzoltószertár régi épülete, utána a kiserdő. Az idevalósiak az erdőig tartó részt Bűnek nevezik, csak ezután következik a bodrogi rész. Élesen elkanyarodik az út, s Ismét egy harangláb, mintha a két falurészt bizony külön-külön kellene őrizni. Teherautó tolat az egyik szép ház kapujához, faanyagot pakolnak, fiatal férfi vigyázza a munkát. Kostyova László a Titán raktárvezetőTobb a tégla A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai jó eredménynyel zárták az első negyedévet: téglából 69 millió darabbal, 26 százalékai, égetett tetőcserépből pedig 3 millió darabbal, 18 százalékkal gyártottak többet, mint tavaly ilyenkor. Nagy szükség volt erre a többletre, mert a várakozással ellentétben az év elején is élénk kereslet sürgette az építőanyagtermelés növelését. Az enyhe tél kedvező lehetőségeit jól kihasználva meggyorsították a gyárak berendezéseinek, fölszereléseinek nagyjavítását, hogy több idő jusson a termelésre. Az égetőkemencékből‘kikerülő termékeket szinte azonnal elvitték az építkezők, s így a többlettermelésből nem jutott a jelentősen megcsaprépatermelés visszaesése miatt nem tudják az üzemek teljesítőképességét kihasználni. Baranya az ország egyik legjobb cukorrépatermő körzete, ahol az átlagnál magasabbak a hozamok és a termelő gazdaságok közel fekszenek a jugoszláviai feldolgozókhoz. Ezek a körülmények vezettek végül is a határ menti együttműködés, a cukorkooperáció megszületéséhez. A mohácsi Űj Barázda Tsz és a szigetvári Állami Gazdaság vezetésével termelési—értékesítési integráció alakult 18 gazdaság részvételével. A termelést saját je és felesége egy éve költözött a faluba, a házat így vették, félkész állapotban. — Tizenegy helyiség van benne, no meg jócskán feladat — mondja a házigazda, miközben beljebb invitál. Az egyik szobában összeállításra váró Garzon bútorok, papírdobozokban könyvek. — A feleségem a textilművekben dolgozik, főnónő- ként kezdte, most munka- verseny-felelős. Közösen határoztuk el, hogy falura költözünk. Mindketten tudtuk, hogy ez az élet nem lesz olyan komfortos, mint a városi, mégis így döntöttünk. Szabadabbak vagyunk itt, és nagyobb lehetőséget is látunk magunk előtt. Ebben a faluban barátságos emberek élnek. Tudja,' mikor ide költöztünk, a szomszéd először csak megszemlélt bennünket, távolról alkotott véleményt, aztán később már ide adta a kaszáját is. S ez bizony sokat számit; a falusi ember tartózkodó, szerszámát, javát nem szórja szerteszét. Az udvarban disznóól épül. S Kostyováék ezenkívül is nagy fába vágták a fejszéjüket: nvúlkihelyezési akción vesznek részt, sőt, a kert végében 120 szál féketeri- bizli-vesszöt is ültettek. és a cserép pant gyári és kereskedelmi készletek feltöltésére. A termelést az első negyedév végétől is napról napra növelik. Március végéig ugyanis valamennyi hagyományos gyár üzembe helyezte a tégla- és cseréppréseket, április közepéig pedig begyújtották az égetőkemencéket is. Ebben az időszakban az iparág csaknem száz gyárában a napi téglatermelés 4,3 millióról 5,5 millióra növekedett. Most úgy számolnak, hogy májusban elérik a nyári szezon termelési szintjét, a napi 5,5—7 millió darabos teljesítményt. Az iparág áprilisban nem emelte a tégla és a cserép árát, s nem tervez árváltoztatást májusban, júniusban sem. eszközeikkel végzik, a répa betakarítása azonban már a jugoszláviai cukorgyárak gépeivel történik. Ezáltal gazdaságaink mentesülnek a drága répakombájnok beszerzésének terheitől. A szomszéd ország négy gyára fogadja majd a baranyai répát. A késztermék 70 százalékát visszahozzák Magyarországra, a cukor 30 százaléka fizetség a munkáért. A szigetvári gazdaság szerződése az idén, a mohácsi termelőszövetkezeté a jövőre jár le a jugoszlávokkal. Mindkét fél az együttműködés folytatását szorgalmazza. Autóbusszal járnak naponta a városba, és vissza, kevés idő jut majd a háztájira, de úgy gondolják, meg kell kísérelni mindent, ami a gyarapodást szolgálja. — Van gond is a községben, minden azért nem olyan felhőtlen — mondja Kostyova László. — Százhatvanan élnek itt, többségük a környező településeken vagy a városban talál munkát. Régebben volt orvos, ám most Mezőcsokonyáról jár ki a doktornő, hetente kétszer. Akit betegség támad meg, buszozhat eleget a gyógyulásért. Gondot jelent még a víz; a kútról hordjuk. De lesz törpe vízmű is. Családonként harmincezer forint közműjárulékot fizetnek, tízezer forintot vállal a tanács. Nem tartják soknak ezt az összeget az itt lakók; tudják, igazi értéke csak akkor lesz a portáknak, ha bent a házban a csapból víz folyik. A kertekben itt-ott hajladozó alakokat látni, ássák a földet. Van, aki kevesebb kedvvel, mint tavaly, hiszen a felvásárlás megtréfált jó néhány embert ebben a faluban is. Kedvét szegi akistermelőknek, -ha terményével hiába áll sorba, pénz helyett csak legyintést kap, mert nem kell az áru. Akadt, akinek egy mázsányi szép zöldbab maradt meg rothadásig; a városi ember meg hiába kereste a piacon. Olyat kell ültetni, amit meg is vesznek, mondják, a hitetle- nebbje azonban így dohog; no, majd meglátjuk, még a végén kiderül, a íeketeribiz- li sem kell majd, hiába vesződünk vele naphosszat. Kerítésekre akasztva fém ebédhordók, az ablakokban elmosódó arcok. Dél van. Az úton kisteherautó közelít lassan; meg-megáll. A jádi tanács naponta 40—50 adag ebédet hoz az idős embereknek, s ők gondosan megterített asztal mellett otthonukban kívánhatnak egymásnak jó étvágyat. A ház mutatós. A belépő pedig tágasabbnak találja, mint amekkorának kívülről látszik. A földszinti helyiségek hasznos területe 80 négyzetméter, és a tetőtér is beépíthető. Az épületben az a szokatlan, hogy fából készült. Gyártói, a barcsi ÉSZKV szakemberei nem hétvégi, hanem családi háznak szánják. Rauch János igazgató szerint egy négytagú családnak ideális otthona lehet. — Gyorsan felépíthető és olcsó. Természetesen nem jelenti azt, hogy ezek az épületek igénytelenek. A ház elemeit 480 ezer forintért adjuk; ebben nincs benne a cserép ára. Elsősorban a kevés pénzű fiataloknak jelenthet olcsó építkezési lehetőséget faházunk. A házak menedzselését a ráckevei Architektúra kis. szövetkezet látja el, de a gyártás mellett az épületek Mozgalmasak a hétköznapok a boglárlellei tanácson. Javában folyik a felkészülés a nyári idényre; egymásnak adják a kilincset a tervezők, szervezők. Szabó József tanácselnöknek is össze kell szednie a gondolatait, ha röviden el akarja mondani, mi mindenre készülnek ezekben a napokban. — Hamarosan úgy felgyorsulnak nálunk az események, hogy szinte követni is alig lehet. A közelmúltban vált ismertté, hogy városunk első lett a társadal- mimunka-akcióban, mivel 1987-ben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 2295 forint volt — tájékoztat bennünket az elnök. — Májusban avatjuk a Hungária Biztosító boglárlellei fiókját; átadják az orvosi rendelőt és a Fűszért-központot. Május 3-tól 8-ig itt rendezik meg a Kögáz-ikupa nemzetközi hőlégballonversenyt, amelyen várhatóan mintegy 35—40 résztvevő rajtol, s Ausztriából. Kanadából is várunk indulókat. ’ A leglátványosabb program 6-án, a Platán strandnál lesz: hőlégballon-keresztelővel, a Balaton átrepü- lésével és más műsorszá- mokkal. Szinte még el sem vonulnak a hőlégballonosok, máris érkeznek a teniszezők a Satellite verseny keretében. — Május 9-étől 15-ig itt küzdenek majd a második forduló keretében. Hozzánk Tihanyból érkeznek, s Szombathelyre távoznak majd a 25 ezer dollár pénzdíjazásos körverseny Budapesten ér véget. Május 28-án újabb nagyszabású rendezvénynek értékesítését és az építéshez szükséges szaktanácsadást Barcson is vállalják. Az elemek fölállítása, összeszerelése semmiféle szakértelmet nem igényel. Az alapozást követően az épület két nap alatt felállítható. — Az Architektúra kisszövetkezet Ráckevén állított fel egy mintaházat, az érdeklődők ezt tekinthetik meg. Többet látni így, mint a prospektusban. Tervezzük, hogy Barcson is készítünk bemutatásra egy épületet. Az igazgató szerint az épület egymillió forint alatti áron teljesen elkészíthető, mintegy 10 ezer forintra jön ki a lakás négyzetméterenkénti ára. A vásárló a faház építése esetén is igénybe veheti a szociálpolitikai és egyéb építési kölcsönöket. — Természetesen valamennyi tervezői munkát — az előregyártott elemek ellenére — minden ház igéA Hungária Biztosító irodái és az áfész műszaki boltja kapnak helyet ebben az épületben adunk helyet: akkor lesz a boglárlellei balatoni évadnyitó vitorlabontással és a Magellán—BB-kupa országos kick-box karatevérsenv. Ezt a tervek szerint a televízió is közvetíti A fentieknél „hétköznapibb” dolgok is történnek. A bogiári és a leilei kikötő környékén, a Boglárka Áruháznál és a Lelle Áruháznál is bővítették, illetve kibővítik a parkolót. Az idényre elkészül a Köztársaság út a szemesi határig. Az iskolák és a lakosság bevonásával várostakarítást, lomtalanítást szerveztek. A belvíz és a csapadékvíz elvezetésére a tanács hároméves tervet készített, s erre a célra 30 millió forintot hagyott jóvá. nyel. Már csak azért is, mert a legtöbb vevő szeretne némi változtatást: például el- térő nyílászárókat. A tervdokumentációtól és az alaprajztól eltérő épületet is gyártjuk. Ekkor viszont a helyszínre adaptáló tervezőtől módosított alaprajzot kell kérni, és erre kötjük a szerződést. Sorház vagy ikerház is építhető ezekből az elemekből. A gyártó által megadott alaprajz a földszinten egy nappalinak, hálónak, konyhának, étkezőnek, fürdőszobának, közlekedőnek és a kazánháznak szánt helyet. A tetőtérben 50 négyzetméteres tér építhető be. Itt több hálószoba és egy társalgó is elfér. — Tavaly kezdtük el a próbagyártást, akkor 6 ház készült el. Mostanáig húszat adtunk el, de az idén 150 gyártására kötöttünk szerződést az Architektúrával. A házak készítéséhez á^ kelleti állítanunk az üzemet. Üj gépeket vásároltunk és új technológiai sort alakítottunk ki. Hetente 4 ház hagyja el a gyártósort. Ennél többet is szeretnénk azonban készíteni. Évi kapacitásunk 250 házra elég. A ház várható élettartama ^hasonló a hagyományos építőanyagokból készültekéhez. Az új hőszigetelési szabványnak is megfelel. Az első lakóházak már állnak. Ha lakóik a kezdeti tapasztalatokhoz hasonló jókat mondanak róla, a módszer új utat nyithat építkezési szokásainknak. Lehőcz Rudolf Magyar—jugoszláv cukorkooperáció Klie Ágnes Nem terveznek áremelést Holnap így építkezünk? Lakóházak - fábál
