Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
1988. április 25., hétfő Somogyi Néplap 3 VITA ÉS ÁLLÁSFOGLALÁS Kótai Géza felszólalása (Folytatás a 2. oldalról.) Feltűnően sok kommunista tette szóvá azt is — kifogásolta —, hogy a munkások, a parasztok helyzetéről, a körükben felhalmozott termelési tapasztalatokról, készségükről és tettvágyukról, szellemi teljesítőképességükről nem szól a dokumentum. A párttagságnak az a véleménye, hogy az oktatás korszerűsítése a tudás rangjának gyors helyreállítása kiemelt figyelmet érdemel. Takarékoskodni minden területen kell, de az oktatásművelődés, a tudomány területén nem szabad, mert ezáltal a jövőnk kerülne veszélybe. Javasolták, hogy a középfokú képzésben az értéket teremtő szakmai tudás és képzés kerüljön előtérbe. A kommunisták többsége elfogadta a kulturális és művészeti életről szóló megállapításokat, ám hozzátették: ezen a területen érződik legA tájékoztató összegezés és a megyei állásfoglalás-tervezet fölött együtt nyitotta meg a vitát Klenovics Imre. Az előzményeket ismerve —■ hiszen a tájékoztató hiteles forrásokra építve Somogy valamennyi kisebb-nagyobb kommunista közösségének álláspontját tükrözte —, a megyei állásfoglalás-tervezet érdemelt volna elmélyült vitát. A- hozzászólók többsége azonban — mintegy rryoma- tékot adva az elhangzottaknak — újra csak megismételte az alapszervezetekben, a szükebb közösségükben elhangzottakat és a saját véleményét. Ez a magatartás azonban semmit sem vont le a testületi ülés vitájának értékéből, inkább megerősítette az összegezésre kötelezett pártapparátus mondanivalóját. Az aktivitásra jellemző volt, hogy összesen tizennégyen kértek szót, s szenvedélyesen mondták el álláspontjukat. Számos javaslat is elhangzott a felszólalások nyomán. Általános, igény volt, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalása — határozata — kerülje az általánosságokat, legyen konkrétabb, határozottabb, célirányos és mozgósító erejű. Leitner Sándor, a tanítóképző főiskola főigazgatója stratégiai jelentőségűnek minősítette a dokumentumot, s szóvá tette: nyelvezete nem közérthető, a Központi Bizottságnak százezrekre _ kell gondolnia akkor, amikor jövőt megfogalmazó útmutatást közöl a tömegekkel. Nagyobb hangsúlyt kért az oktatás témakörére, hiszen meggyőződése — és éppen a jövő érdekében —, hogy sokkal több energiát, akarást, társadalmi erőt kell összpontosítani erre a területre, ha azt akarjuk, hogy az oktatás magasabb szintre emelkedjék. Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára örömtelinek nevezte, hogy a vitát végre ifjúságpárti gondolkodás jellemez' te. — Mi, fiatalok azt várjuk a pártértekezlettől — mondta —, hogy vázolja fői és teremtse meg a stabilizáció és a kibontakozás politikai feltételeit. Ehhez akkor is jó alap a dokumentum, ha meglehetősen sok benne a deklaráció. — Ö is agitatí- viábib, közérthetőbb és határozottabb állásfoglalást vár. Javasolta, hogy emellett részletes és konkrét feladattervet fogadjon el a pártértekezlet, amelyben a határidőket és a felelős személyeket is feltünteti. Hozzátette még: több és merészebb lépéseket sürget az ifjúság. Személyi változásra is szükség van, s arra, hogy etikai követelményeket is állítsanak a vezetők elé. Mihalics Veronika ezután jó néhány javaslatot tett, ezeket nyilinkább az állami irányítás bizonytalansága. Kimondták azt is, hogy a „művelődési esélyek és lehetőségek” ki- egyenlítése csak hosszú távon, a támogatási rendszer számottevő korszerűsítésével lehetséges. Szó esett a vitákban arról is, hogy hazánk nemzetközi megítélése kedvező, ám hozzátették: a korábbiakhoz képest nemzetközi tekintélyünk csökkent. A dokumentum e témakörének árnyaltabb megfogalmazását javasolták, mert mint mondták: nem minden szacialista. országra jellemző a „megújulási folyamat”, a „kritikus, önkritikus szembenézés a valósággal”. Továbbá indokoltnak tartják a KGST kapcsolatrendszerében levő zavarok kritikusabb fölvetését, a magyar kezdeményezések for gadtatásáról való tájékoztatást. Nemzetiségi politikánkkal egyetért a somogyi kommunisták közössége. Ezzel vánvalóan a végleges megyei állásfoglalásban láthatjuk viszont. KEVESEBB CÉLT... ... reális. útmutatást, amely mögé felsorakozhatunk — mondta Hess János boglárlellei munkás. Egyetért a választási rendszer demokratizálásával, azzal is, hogy a felsőbb szervek ne befolyásolják a választást, ne legyen előírás, statisztikai szemlélet, de politikai követelmény mindenképpen. S még hozzátette: az új rendszer bevezetésével ne várjunk a következő kongresszusig ... — Olvasom — mondta, hogy könnyítsük meg a tehetséges fiatalok vezetővé válását... De hiszen már 40 éve könnyítjük! Most már tegyük lehetővé végre ... És ne megkésve gyónjuk meg tévedéseinket. Az ifjúsági szövetséget most is programnélküliség jellemzi. Miért? Mert nem az életkori sajátosságainak ismeretében közeledünk hozzá — mondta szenvedéllyel. Az ifjúsági szövetség csak fiatalos jellegével, módszereivel, programjaival gyakorolhat hatást az ifjúságra! JTakács Gyula nyugdíjas alapszervezeti párttitkár a nyugalomba vonult kommunisták életérzéséről, véleményéről szólt, amelyből kitetszik: társadalmi rendszerünk féltése foglalkoztatja őket, mert ők tudják, megélték, hogy milyen erőfeszítések árán jutott el eddig is ez az ország. Beszélt a párt tekintélyének, a bizalomnak a visszaszerzéséről, amely nélkül nem haladhatunk előre. Tolna Sándor Tolnai Sándor, a kaposvári városi pártbizottság első • titkára működési zavarainkat elemezte, s kifejezésre juttatta, hogy ezekről a kommunisták vitatkoznak a legkeményebben. Hozzátette: a megyeszékhelyen és környékén az emberek cselekedni akarnak, ehhez azonban konstruktívabb programot várnak a pártértekezlettől. Elemezte a bizalomhiány kialakulásának okait, majd együtt határozottabb politikai állásfoglalást vár a romániai magyarság helyzetének javítása érdekében. Támogatják azt az álláspontot, hogy az áttelepülési ne szorgalmazzuk, hiszen az tovább élezné gazdasági, társadalmi feszültségeinket. Többen javasolták azt is, hogy a szocialista táboron belül, egységesen kellene politikai nyomást gya. korolni a romániai helytelen gyakorlat megváltoztatása érdekében. Végül általános megállapításként hangzott el az összegzésben: a viták során Somogy kommunistáit ten- niakarás, cselekvőkészség hatotta át, de kétkedés és bizonytalanság is mutatkozott. Ezekkel együtt valamennyi pártszerv és -szervezet úgy foglalt állást, hogy erejüket megfeszítvé, többletmunkát, lemondást is vállalva részt kívánnak venni az országos pártértekezlet határozatának végrehajtásában. hozzátette: a pártértekezlet tudományosan megalapozott helyzetelemzéssel, reális programmal, a feltételek megteremtésével járulhat hozzá a pártegység kialakításához, a bizalom visszaszerzéséhez. Az állásfoglalástervezet lényeges átdolgozását, tartalmi gazdagítását javasolta. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök kifejtette: a pártértekezletnek történelmi jelentőségűnek kell lennie Az előrehaladás kulcskérdése a kibontakozás társadalmi, politikai feltételeinek megteremtése. Ö is kifogásolta a dokumentum konkrétságának hiányát, majd a párt belső életével összefüggésben szóvá tette: A tervezet nem foglalkozik a párttaggá neveléssel, a visszaesés, a csökkenés okaival. Választ kell adni arra a kérdésre is — mondta —, hogy mivel, hogyan tehető vonzóbbá a párthoz való viszony? Fölvetette azt is, hogy a pártfegyelem egyes előírásait rég túlhaladta az idő. Egyetértett azzal, hogy személyi változásokra szükség van, ezek azonban önmagukban nem oldják meg gondjainkat. (Konkrét javaslatai ugyancsak az állásfoglalásban olvashatók.) FESZÜLTSÉGEK, ÖNVIZSGÁLAT Czingalek Lajos, a Csepel munkása az érdekeltség, a számonkérés hiányáról beszélt, s azt a követelményt hangsúlyozta, hogy a munka- fegyelmet a munkásoktól _és a vezetőktől is el kell várni. Rostás Károly megyei népfrontelnök nem tartotta, kielégítőnek a társadalmi, szervezetekkel, a népfrontmozgalommal foglalkozó részt, s azt javasolta: a párt dolgozza ki és teremtse meg a szövetségi politika érvényesülésének új feltételeit. Dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára önvizsgálatra késztetőnek nevezte a dokuDr. Exner Zoltán mentumot, s a politikai rendszer törvényszerű megújításáról szólt. Őszintén kell beszélnünk a mai valóságról, amely feszültségektől terhes, s ez azért is fontos, mert nélküle elképzelhetetlen egyfajta alkotói légkör. Márpedig olyan légkört kell teremtenünk mindenütt, amelyben az emberek semmilyen tekintetben sem érezhetik kiszolgáltatottnak magukat. A felszólaló utalt arra, hogy a párt vezető szerepe nélkülözhetetlen, de a párt ne aprózza el magát. A kor megköveteli a párt és az állam szétválását, az észszerű munkamegosztást minden területen. De ezzel együtt világossá kell tenni a tömegek előtt, hogy ha az intézményrendszer korszerűsítéséről beszélünk, akkor nem a párt visszalépéséről van szó! Exner Zoltán a szakszervezeti törvény megalkotását javasolta az új helyzetben, s azt, hogy szak- szervezeti frakció működhessen a Parlamentben. Dr. Németh Jenő Dr. Németh Jenő barcsi első titkár türelmes, megfontolt politizálásra hívta föl a figyelmet. Világosan kimondta: a párt megújulása érzékelhetően megkezdődött, az átütő erő azonban még nem mutatkozik. S ennek nagyrészt az az oka, hogy visszatartó erők is működnek. Megállapította, hogy az állásfoglalás-tervezet túlságosan központi szemléletű. Még mindig másként látják a valóságot a szerkesztők, és másként a párttagság. Ezen változtatni kell. Elmondta azt is, hogy a szakmai közvélemény előtt a politika alacsony értékű fogalommá vált, s ennél csak az ideológia gyengébb. Mozgalmi hitet, bizalmat kell adni az embereknek — hangsúlyozta, kítása mellett — a párt képviseleti rendszerének újragondolását javasolta. MINŐSÉGI ÉPÍTKEZÉST Eredics Károly, az Oktatási Igazgatóság vezetője több más javaslata után az apparátusok helyzetét, szerepét elemezte, munkamódszerük sürgős változtatása mellett foglalt állást, s elmondta: a kommunisták joggal szorgalmazzák a minőségi építkezés — mennyiségi leépítés alkalmazását. Dr. Pallér Endre barcsi tsz-elnök túl általánosnak és középszerűnek minősítette a dokumentumot, s bár a viták megyei összegezésével egyetértett, azt jónak tartotta, kifogásai voltak a megyei állásfoglalás-javaslat tartalmával szemben, s ezeket sorra feltárta. Dr. Jónás József, a MÁV megyei kommunistáinak képviseletében hiányolta a feladatok fontossági sorrendjének. megállapítását, s a helyzetelemzésből az elhibázott beruházások, a rossz s a végre nem hajtott határozatok és felelőseik megjelölését kérte számon. Nem tartotta kielégítőnek a szociálpolitikai célok megfogalmazását sem. Mindezek után határozottan és meggyőződéssel állította: a párt igenis képes a megújulásra. A Központi Bizottság osztályvezetője is szót kért e tartalmas tanácskozáson. — Azokkal értek egyet — mondta —, akik megállapították, hogy a dokumentum helyzetelemzése valamivel jobb, a feladatokat azonban mozgósítóvá, programjellegűvé kell tenni. Sok gondolatot és jó irányba ható ösztönöket szabadított föl ez a vita — hangsúlyozta —, de olyan indulatokat is, amelyekre a pártnak nincs szüksége, ame lyek fékezik előrehaladásunkat. Most már az egész ország látja, érzékeli kialakult helyzetünket, s az ország, fogja feloldani is a feszültségeket. Kialakulóban van valamiféle egység a pártban, s ez megnyilvánul a tennivalók megfogalmazásában, a felelősségérzetben s abban is, hogy túl kell jutnunk a holtponton. A Somogy megyei állásfoglalás-tervezet is ezt a felelős gondolkodást tükrözi — mondta. Ö is úgy látta, hogy a központi tervezet vitaalapnak elfogadható volt. Számos gondolat, észrevétel hangzott el országosan is, de mert a felelősség is különböző szintű (más az Akadémiáé, a Minisztertanácsé, a politikáé stb.), a Központi Bizottság az országos tapasztalatok összegezése után májusi ülésén fogja szintetizálni, érvényesíteni az általánosítható véleményeket. Szükség van erre, hiszen ha elképzelései, javaslatai vannak a pártnak, azoknak elfogadtatásához, végrehajtásához a túlnyomó többség egyetértésére van szükség. A párt kétségkívül késlekedett — mondta Kótai Géza, s hozzátette: a gondolkodás szabadsága azonban nem lehet parttalan. Hogy az egész politikai mechanizmust korszerűsítsük; ahhoz a demokratikus játékszabályok betartásával, de mégiscsak mederbe kell terelni a A megyei pártbizottság e csaknem hatórás vita után — a pártszervezetek javaslatai alapján — megválasztotta az országos pártárte- kezlet somogyi küldötteit. Klenovics Imre előterjesztése bevezetőjeként elmondta, hogy a küldöttek kiválasztásában, semmiféle statisztikai szemlélet nem érvényesült. Képviseletre alkalmas kommunistákat jelöltek az algp- szervezetek, olyanokat, akik minden bizonnyal felelősséggel, felkészülten vesznek részt pártunk történelmi jelentőségű országos értekezletén. A javasolt kommunistákat egyhangúlag szavazta meg a vezető testület. Küldötteink tehát a következők: Bállá István, a Balatoni Halgazdaság ágazatvezetője; Bajer Nándor, a textilmüvek igazgatója; Bélteczky Sándor, a csurgói SZKI igazgatóhelyettese; Boros József, a Kaposgép vezérigazgatója; Dénes Jánosné, az oktatási intézmények pártbizottságának titkára; Dévainé Seres Erzsébet, a Tejipari Vállalat osztályvezetője; dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára; Fazekas József, a villamossági gyár KlSZ-bizott- ságának titkára; dr. Grübl László, a marcali városi pártbizottság első titkára; dr. Gyenesei István, a megyei gondolatokat. Nyilvánvalóan nem adhatunk teret olyan elképzeléseknek, amelyek a néphatalom alappilléreit mosnák alá. Mindenoldalú megújulásra van szükség, de alapvető szocialista értékeinket nem engedjük kikezdeni — hangsúlyozta. Kótai Géza ezután véleményt mondott a megyei állásfoglalás-tervezetről. Kiemelte azt a passzust, amely- * ben „a kivárás politikájának felszámolását, a pártegység helyreállítását, az egységes cselekvés feltételeinek megteremtését" várjuk a pártértekezlettől, majd hozzátette: ezeket s a többi . somogyi szándékot jó szívvel tudja majd képviselni az országos értekezleten. AZ ÁLLÁS- FOGLALÁS KÉSIK A megyei testület — mint olvashatták — elmélyülten, őszinte tenniakarással, elkötelezetten vitatkozott: egyetértést és hiányt, módosítást és konkretizálást, határozottságot és szókimondást, a felelősségérzet fokozását kérte. Valamennyien megismerték a megyei állásfoglalástervezetet, amely nyilvánvalóan az alapszervezeti és egyéb viták összegezése nyomán született. Véglegesítését azonban — éppen a sok új javaslat, másfajta megközelítés és igény alapján — a megyei párt-végrehajtóbizottságra hízta a testület. S ha a javaslatok, észrevételek feldolgozása után végleges formát ölt a Somogy megyei pártbizottság állásfoglalása (amelyet természetesen fölterjesztenek a Központi Bizottsághoz), akkor ezzel a helyi dokumentummal is megismerkedhetnek olvasóink. tanács çlnôke; dr. Házas József, a siófoki kórház igazgatóhelyettese; Horváth József, a göllei tsz üzemegységvezetője; dr. Jakab József igali tanácselnök; Kovács István, a Nagyatádi Cérnagyár energetikusa; Ku- szinger Jánosné, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát sertésgondozója; Magyar István, a Böhönyei ÁG igazgatója; Mészáros József, a törökkoppányi tsz ágazatvezetője; Mihalics Veroniká, a megyei KISZ-bizottság első titkára; dr. Pallér Endre, a barcsi tsz elnöke; Suhaj- dáné dr. Csugány J. siófoki városi népfronttitkár; Szabó Sándor, a Mahart siófoki leányvállalatának igazgatója: dr. Széles Gyula, az agráregyetem kaposvári karának dékánhelyettese; Szénánsz- ky Miháiy, a SEFAG barcsi üzemének vezetője; Takács Gyula nyugdíjas, alapszervezeti párttitkár; Tolnai Sándor, a kaposvári városi párt- bizottság első titkára; Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. A Somogy megyei kommunistákat képviselik az országos pártértekezleten a Központi Bizottság tagjai: Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke; Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. VITA — SZENVEDÉLLYEL Megválasztották Somogy küldötteit
