Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

s AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 97. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 25., hétfő A megyei pártbizottság napirendjén VITA ÉS ÁLLÁSFOGLALÁS Megválasztották Somogy küldötteit a pártértekezletre A pártszervezetekben és más fórumokon lezaj­lott viták után szombaton Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott az MSZMP Somogy Megyei Bizott­sága. Az országos pártértekezletet megelőző, nagy jelentőségű tanácskozáson megjelent Lo- sonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Kótai Géza, a KB tagja, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Knopp András, a KB osztályvezető-he­lyettese és Krajnyák Tibor, a KB alosztályvezetője. Első napirendi pontként Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a testüle­tet és a meghívottakat az MSZMP országos érte­kezlete állásfoglalás-tervezetének megyei vitá­járól, és előterjesztette megvitatásra a Somogy megyei pártbizottság állásfoglalását. Előkészületek az országos pártértekezletre Fővárosi, megyei tanácskozások KEDVEZŐ FOGADTATÁS A tájékoztató mindenek­előtt rögzítette: a kommunis­ták és a pártonkívüliek nagy várakozással és kedvezően fogadták a tervezetet. A do­kumentum eljutott pártunk valamennyi somogyi tagjá­hoz, s ez jó; azt viszont ki­fogásolták, hogy az elmé­lyült tanulmányozására, a megvitatására kevés volt az idő. Érdeklődés és aktivitás, szenvedélyes, kritikus hang­vétel jellemezte a vitákat, amelyekből a pártmunka megújításának határozott követelése, a cselekvési egy­ség megteremtésének igénye csendült ki. A kommunisták a jobbítás szándékával mond­ták el kritikai észrevételei­ket, és kifejezésre juttatták, hogy bízva a jövőben — egy további kimunkálást igénylő — mozgósító erejű pártprog­ram alapján cselekvő része­sei akarnak lenni a párt bel­ső életét és az egész társa­dalmat érintő megújulási fő­folyamatnak. Megállapították a kom­munisták: a tervezet nagy jelentőségű, átfogó, s átgon­doltan foglalkozik a jövő leg­fontosabb kérdéseivel. Eré­nye, hogy visszatükrözi a tagkönyvcserével összefüg­gő beszélgetéseken és a té­zisek vitáiban elhangzott ja­vaslatokat, észrevételeket. Hangnemével, közérthetősé­gével, konkrétságának hiá­nyával összefüggésben azon­ban sok elmarasztaló észre­vétel hangzott el. Mint mondták: sok benne az „óhaj”, a „kell” kifejezés, a korábbi elvek ismételgetése, az általánosság. A kommu­nisták döntő többségének vá­rakozását nem elégítette ki. Hiányolták a legfontosabb teendők rangsorolását, az egyes feladatok végrehajtá­sának határidejét, s a bizto­sítékokat, amelyek feltétle­nül nagyobb bizalmat kel tettek volna az emberekben. NAGYOBB HATÁ- ROZOTTSÁGOT! A kommunisták elmond­ták: a dokumentum vita­anyaga jó volt, de hiányol­ták, mozgósító erejét. Az el­múlt időszak sorozatos csa­lódásai, kudarcai miatt so­kan nem érzik valóságtartal­mát. Nagyobb határozottsá­got, több konkrétumot vár­nak a pártértekezlet dönté­seitől. Sokan szóvá tették: ha észrevételeiket továbbítják a icNcibb pártszervekhez, ak­kor ezek miért nem tükrö­ződnek az országos vezetők nyilvános véleményalkotá­sában? Van-e eszmei-politi­kai egység a központi párt- és kormányszervek között? — tették föl a kérdést, s észrevételük jogos, hiszen az eltérő megnyilatkozások, az álláspontok ellentmondásai fokozták a kétkedést.. . A vitákban alapvetően va­lósághűnek és önkritikusnak tartották a kommunisták a dokumentum társadalmi, po­litikai, gazdasági helyzet- elemzését, amely tükrözi a tagság korábban megfogal­mazott értékítéletét. Ezzel szemben nagyobb részük nem fogadta el (többen visszauta­sították). hogy az önkritika rendre többes szám első sze­mélyben hangzott el. Mint mondták: a párttagság nem tehet az alapvető hibákról. Szervezeteik időben jelezték a negatív jelenségeket, de a központi szervek erre nem reagáltak időben. ELMARADT A VÉGREHAJTÁS A kommunisták számára érthetetlen, hogy az évekkel korábban fölismert hibák megszüntetésére hozott ha­tározatok végrehajtása miért maradt el. Egyetértés fogad­ta azt a tényt, hogy á köz­ponti vezetés elismerte saját testületi felelősségét, de til­takoznak az ellen, hogy a személyes felelősség megál­lapítása azóta is elmaradt. Többen megfogalmazták: a felelősség vállalása nem elég, ha a személyi következteté­sek levonása elmarad. Már­pedig ez azért is szükség­szerű, mert egyre általáno­sabb a bizalmatlanság a ve­zetéssel szemben. A kommunisták nem érzik valósághűnek „A szocialista társadalmi rendszer szilárd alapjai” fogalomkör révén felsorolt megállapításokat, mert szinte minden terüle­ten súlyos gondok mutatkoz­nak. Egyetértenek azzal, hogy az intézmények között legyen világos, ésszerű és elhatárolt munkamegosztás, hatáskör és felelősség amiatt is, hogy tevékenységük ellenőrizhető legyen s megállapítható a felelősség. A távlati célok felsorolása helyett azonban célszerűbbnek, hatásosabb­nak tartanák egy rövidebb távra szóló program kidolgo­zását. KOMMUNISTÁK A PÁRTRÓL A legtöbb észrevétel ter­mészetszerűleg a dokumen­tum első, a pártról szóló fe­jezetéhez kötődött a viták­ban. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára Steiner Arnold, az MSZMP Budapest III. kerületi bizottsága első titkára hozzászólását hallgatja (MTI-fotó — Varga László) Az országos pártértekezlet előkészületeinek újabb állo­másaként szombaton ülést tartottak az MSZMP főváro­si, megyei és megyei jogú pártbizottságai. A tanácsko­zásokon megvitatták az MSZMP országos értekezle­tének állásfoglalás-terveze­tét. A testületi üléseken részt vettek az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Központi Bizottság appará­tusának vezető tisztségvise­lői. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára az MSZMP Budapesti Bizottságának ülésén vett részt. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke a Zala megyei pártbizottság tanácskozását kereste fel. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pártbizott­ság ülésén jelent meg. Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese a Csongrád me­gyei pártbizottság eszmecse­réjén vett részt. A Baranya megyei pártfó­rumon Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja; a Bács-Kiskun megyein Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Békés megyein Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter; a Fe­jér megyein Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első. titkára. A Győr-Sopron megyein Lukács János, az MSZMP KB titkára; a Haj- dú-Bihar megyein Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke; a Heves megyein Petravszki István, az MSZMP KB tagja, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezető­je volt ott. A Komárom me­gyei pártbizottság testületi- ülésén Németh Miklós, az MSZMP KB titkára; a Nóg­rád megyein Medgyessy Pé­ter, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese; a Pest megyein Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; a Szabolcs-Szatmár megyein Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára; a Szolnok megyein Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára; a Tolna megyein Cse- hák Judit, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi mi­niszter vett részt. A Vas megyei pártbizott­ság tanácskozásán Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke; a Veszprém megyein Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára; a Magyar Néphadsereg pártbizottságá­nak ülésén Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsá-' gának titkára; a Belügymi­nisztérium határőrségének pártbizottsági ülésén Lakos Sándor, az MSZMP KB tag­ja, a Pártélet főszerkesztője, a Belügyminisztériumban Varga Péter, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője; a Külügyminisztériumban pe­dig Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára vett részt. Valamennyi tanácskozáson sokoldalúan elemezték a fel­szólalók az állásfoglalás-ter­vezet megállapításait, véle­ményt mondtak hazánk gaz­dasági, politikai, társadalmi helyzetéről, s az ezzel össze­függő, sürgős cselekvést igénylő problémákról. Az eszmecseréket élénk-vi- taszellem, szókimondó, kriti­kus hangvétel, a társadalmi átalakulásért érzett felelős­ségtudat jellemezte. A ta­nácskozásokon elfogadott ja­vaslatokat, az állásfoglalás­tervezethez kapcsolódó mó- dosító-szövegpontosító indít­ványokat a pártbizottságok továbbítják az MSZMP Köz­ponti Bizottságához. Shultz befejezte látogatását Befejezte vasárnap Tbili­sziben tett látogatását George Shultz amerikai külügymi­niszter és elutazott a Szov­jetunióból. Shultz az elmúlt héten két­napos hivatalos látogatást tett Moszkvában, ahol a szovjet vezetéssel egyeztette a május végén kezdődő szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó programját és tárgyalá­sokat folytatott a két orszá-> got érintő leszerelési és egyéb kérdésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents