Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL!V. évfolyam, 93. szám „ Ára: 1,80 Ft 1988. április 20., szerda Párbeszéd a lakossággal A somogyjádi tanácselnöktől hallottam a közelmúltban, hogy sokkal nagyobb a falugyűlések iránti érdeklődés, mint néhány évvel ezelőtt. Az embereket érdekli, hogy a tanácsnak mennyi pénze van fejlesztésre, és azt mire forditja. Azt is közösen kívánják eldönteni a lakosok, hogy mennyi társadalmi munkára, anyagi hozzájárulásra van szükség egy-egy elképzelés megvalósításához. Amit Somogyjádon hallottam, megfelel a tavalyi somogyi falugyűlések általános tapasztalatainak. E fórumoknak a tanácsok és a lakosság kapcsolatában egyre nagyobb a szerepük. Somogybán tavaly 337 falugyűlést, 35 részfalugyűlést tartottak. A nyíltabb településpolitika szellemében igyekeztek jobban bevonni áz üdülőtulajdonosokat is a közös gondolkodásba. iBoglárlellén, Balatonszárszón, Fonyódon, Igáiban, két-három falugyűlést tartottak az Udülőtulajdono- soknak. S ez eredményeket hozott, hiszen sikerült jobban mozgósítani őket társadalmi munkára, elérni bizonyos elképzelések megvalósításának anyagi támogatását. A falugyűléseken a lakó- népesség arányához képest kevesebben vettek ré9zt tavaly, mint 19fi8-ban, Ugyanakkor azonban sokkal többen mondták el a véleményüket, tettek föl kérdéseket. Ez azt bizonyítja, hogy nőtt a lakosság érdeklődése a településpolitika iránt. S azt is el lehet mondani, hogy egyes helyeken sokkal hevesebbek voltak a viták. A falugyűléseken résztvevő tanácsi vezetőktől részletes magyarázatot. indoklást vártak arról, miért nem kezdhetnek hozzá egy-egy beruházáshoz, mi indokolja a halasztásokat. Persze a szenvedélyesebb eszmecsere sok hasznot is hozott, hiszen olykor közösen alakították ki a legjobb átmeneti megoldásokat. Ehhez a legtöbbször társadalmi munkát is felajánlottak. A politizálás színtereivé váltak e fórumok azáltal, hogy az országos politikáról is sok szó esett a beszámolókban, a kibontakozási programtól az adórendszer bevezetéséig. A tanács vezetői azt is feltárták a falugyűléseken, hogy az általános forgalmi adó bevezetése milyen terheket ró a gazdálkodásukra, s ennek hatásait milyen módon próbálják ellensúlyozni. Csaknem háromezer közérdekű bejelentés, javaslat, panasz hangzott el a tavalyi falugyűléseken. A településért érzett felelősség csendült ki a felszólalók mondanivalójából még akkor is, amikor a korábbinál élesebben, türelmetlenebbül sorolták az igényeket. A kevesebb pénzből gazdálkodó tanácsok vezetői meggyőzték a falugyűléseken levőket, hogy egy-egy intézmény felújításáról, bővítéséről, netán építéséről nem véglegesen mondtak 7e. A tanácsok és a népfront- bizottságok a tavalyi tapasztalatokat felhasználva szervezik meg az idei falugyűléseket. Érzik, hogy a várhatóan még szenvedélyesebb párbeszédhez az eddiginél is több érvre van szükségük. Lajos Géza, Nagyüzembe, kisszövetkezetbe, tsz-be látogatott el Rizskov Gyárlátogatással folytatódott tegnap Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendéget és kíséretének tagjait, köztük Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettest, Nyi- kolaj Pugin gépkocsiipari minisztert, Anatotij Lukaso- vot, az Állami Tervbizottság elnökhelyettesét és Borisz Sztukalin nagykövetet a magyar Vendéglátók, Grósz Károly miniszterelnök, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi mi- hiszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Újpest párt- és állami vezetői fogadták a nagy múltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb adataival, a fejlesztési elképzelésekkel Gábor András vezérigazgató ismertette meg a látogatókat. Mint elmondta, a különösen fontosnak tartott szovjet piac megtartása és további bővítése érdekében a vállalat keresi az együttműködés újszerű formáit. Így például az elmúlt években közös tervezőirodákat szervezték szovjet partnervállalataikkal, a közeljövőben közös vállalat kezdi meg működését Poltavában, s az AvtoVaz egyesüléssel kötött együttműködési megállapodás alapján vezérlőberendezéseket szállítanak az ott készülő ipari robotokhoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyikolaj Kizskov programját a Tungsram Rt. budapesti gyárában kezdte Nemzetiségek — az összefogás hidjai Áz Akadémia megvitatta az állásfoglalás-tervezetet Az MSZMP KB felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Berend T. Jván elnökletével kedden rendkívüli ülésen megvitatta az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét. Az elnökség megítélése szerint hazánkban gyorsuló ütemben szaporodnak a válságtünetek: a gazdasági nehézségek most érik el a társadalom legszélesebb rétegeit; egyre inkább érezhető az egységes reformprogram hiánya; elmélyült a politikai- gazdasági vezetés és a társadalom közötti bizalmi válság és ezért elkerülhetetlenné vált az új konszenzus alapjainak és tartalmának világos megfogalmazása, miközben a politikai szférában mind több az ellenőrizhetetlen, spontán mozgás; kiéleződött a személyes felelősség és a garanciák kérdése. Mindezekre tekintettel az elnökség különösképpen méltányolta a dokumentumnak azt az általános tendenciáját, hogy határozottan — bár helyenként következetlenül és ellentmondásosan = állást foglal a reformfolyamatok felgyorsítása melletr minden területen. Az elnökség úgy véli, hogy mind a dokumentum tartalmában, mind pedig szerkesztésében és szövegezésében lényegbevágó változtatásokra van szükség. Célszerűbb lenne, ha mind a dokumentum, mind a pártértekezlet a legfontosabb kérdésekre koncentrálna, ám azokat sokoldalúan vizsgálná. Szükséges lenne, hogy a jelenlegi helyzet kialakulására, a XIII. kongresszus hibás döntésének okaira, a gazdasági reform megtorpanásának hátterére, a megalapozatlan gazdaságpolitikai döntések körülményeire és felelősségi viszonyaira, a gazdasági reform újabb fázisának kidolgozása mellett átfogó társadalmi-politikai reformkoncepcióra összpontosítsák a figyelmet. Mindenképpen indokolt lenne a gazdasági problémák beható tárgyalása. Elismerően nyugtázza az elnökség a tudomány megbecsülésének a tervezetben megfogalmazott kívánalmát, egyúttal kifejezi mélységes nyugtalanságát amiatt, hogy a gyakorlatban évek óta ennek az ellenkezője érvényesül, Falugyűlések a drávai r \ r rr . r rr\ vízlépcső tervéről Erdős André felszólalása a bécsi utótalálkozén Az országok közötti kapcsolatok csak akkor lehetnek normálisak és kiegyensúlyozottak, ha az ezekben élő nemzetiségek képesek betölteni igazi szerepüket: a közeledés és összefogás híd- jaként szolgálnak, nem pedig az elválasztás és az elidegenedés tényezőiként szerepelnek — jelentette ki Erdős André nagykövet, a bécsi utótalálkozón résztvevő magyar küldöttség vezetője kedden, a találkozó plenáris ülésén. A nemzeti kisebbségeket illetően — folytatta a nagykövet — hosszabb ideje aggasztó jelenségek mutatkoznak. A magyarság, amelynek az anyaország határain kívül élő része Európában a legnagyobb létszámú nemzeti kisebbséget alkotja, érzékenyen reagál ezekre a jelenségekre. A magyar közvélemény nem közömbös a kisebbségi létet veszélybe sodró, egy múlt eltüntetésére, egy nyelv és egy kultúra korlátozására irányuló törekvésekkel szemben. Magyarország arra törekszik, hogy ezek a problémák a XX. század végének követelményeivel összhangban oldódjanak meg, és ne terheljék a szomszédos állammal való kapcsolatait. Egyes legutóbbi, a nemzetiségeket érintő tervek és intézkedések különösen ellentétesek a helsinki záróokmány szellemével és betűjével, s ellentmondanak az utótalálkozón eddig kifejtett erőfeszítéseknek, a nemzetiségekre vonatkozó záródokumentumszövegek kialakuló tartalmának is. Erdős André hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem területi vagy határkérdés. Magyarországnak szilárd elhatározása, hogy a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon ez ügyben is higgadt, minden körülményt figyelembe vevő magatartást tanúsít. A Dráva energetikai hasznosításának magyar—jugoszláv közös terveiről, s a program élső 'beruházásaként megépítendő djurdje- vaci vízlépcsőről falugyűléseken tájékoztatják az érintett magyarországi települések lakosságát. Hétfőn Mu- rakeresztúr és Gyékényes, tegnap Zákány lakóival találkoztak, ma örtiloson vesznek részt hasonló rendezvényen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Vízügyi Tervező Vállalat és az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat képviselői. A már lezajlott falugyűlések résztvevői, csakúgy, mint Zala és Somogy megye tanácsának illetékes szakemMegkezdték a Kaposvári Cukorgyár erőtelepének nagyjavítását. Az ott működő hét kazánból jelenleg ötön végzik el a javításokat. Megkezdték a tápszivattyúk műszaki felülvizsgálatát és karbantartását is. A munkával a kampány megkezdéséig végeznek. herei, kedvezően fogadták a párbeszéd lehetőségét. A falugyűléseken élőszóban elmondott tájékoztatókat színes fényképekkel illusztrált szórólapok kiosztásával, valamint a Dráva ausztriai és jugoszláviai szakaszán kiépült vízlépcső- rendszert bemutató videofelvételek vetítésével egészítették ki. Nyugati és déli szomszédaink tapasztalatai a már működő tíz osztrák és nyolc jugoszláv drávai vízi- erőmű alapján kedvezőek. A falugyűlések résztvevői, a gazdasági érveket elfogadva, a vízlépcső várható környezeti hatásaival kapcsolatban vetettek fel tisztázatlannak vélt problémákat. Mivel az érintett települések az Ös—Dráva kavicshordalékára épültek, az itt élők tapasztalataikból tudják, hogy a folyó vízszintingadozása közvetlen hatással van a talajvíz szintjére. Így attól tartanak, hogy a duzzasztás következtében a talajvíz használhatatlanná teszi a szennyvízemésztő gödröket, elönti a pincéket, felszivárog az épületek falába. A tervezők ezzel szemben határozottan kijelentették, hogy a tározó töltésének szigetelésével, a szivárgók és övárkok rendszerével a talajvízszint sza- bályozhatóvá válik. Szavaikból azonban az is kiderült, hogy a terület hidrogeológiai vizsgálata még csak a kezdeteknél tart. ' A Somogy megyei tanács építési és vízügyi osztályának álláspontja szerint az eddiginél alaposabb, minden szempontra kiterjedő hatás- tanulmányok alapján kell választ adni a lakosság aggályaira. Mivel az érintett községekben elengedhetetlennek látszik a csatornázás, a méltányosság elve alapján a költségviselés arányait is meg kell határozni. ÉLJEN A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG!
