Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

1988. áprilif 19., keda Somogyi Néplap 5 Ünneplés az utolsó fordulón MŰEMLÉKEINK VÉDELMÉÉRT TV-NÍZÓ ÉVGYŰRŰK Az Örökségünk őrei or­szágos műemlékvédelmi ve­télkedő utolsó fordulójaként a résztvevő csapatoknak meg kellett szervezniük a nemzetközi műemléki nap helyi megünneplését. Két helyszínt látogattunk meg : Szennán az 503-as Rippl-Ró- nai Szakmunkásképző, Ka­posváron pedig az Ipari Szakiközépiskola diákjainak kedves megemlékezését a műemlékvédők és műemlék- barátök napjáról. Szennán Végh Jenő, az in­tézmény tanára köszöntötte Az Ibusz minden évben megrendezi az irodavezetők szezon előtti értekezletét. Ez­úttal is Siófokon találkoztak az idegenforgalmi szakembe­rek, hogy helyzetfelmérést tartsanak, illetve megbeszél­jék .feladataikat. A múlt év szép eredményt hozott az Ibusz-nak; a vál­lalat árbevétele meghaladta a 23 milliárd forintot, a va­lutabevétele pedig 180 mil­lió dollár volt: a .magyar ide­genforgalmi árbevétel 35 százaléka. Az 1988-as év nem kecsegtet nagy ered­ménnyel, noha az előrejelzé­sek szerint. sók vendég vár­ható. Magyarország iránt egy élőre nagy az érdeklődés, nem utolsó sorban a múlt évben ajánlott (az áfával még nem számoló) kedvező árak miatt. Különösen sok egyéni turista érkezésére számítanak. Meg kell talál­niuk azőkat az új módsze­reket, amelyek révén az idén is eredményes lehet a tevé­kenységük. Erről beszélget­tünk dr. Szemenkár Eriká­val, az Ibusz vezérigazgató­jával. — A balatoni tanácskozás legfontosabb célja volt tisz­tázni ezéket a kérdéseket — mondta. — Feltehetően az idén jóval több vendéget fo­gadunk, mint tavaly, anél­kül, hogy létszámot és bért fejleszthetnénk. Akkor tu­dunk talpon maradni, ha az élőre el nem adott progra­mok közül itt, a helyszínen sokat tudunk majd értékesí­teni. Előtérbe .került az egyé­ni turizmus, ezért az előre szállást és szolgáltatást nem rendelő vendégekre különö­sen oda kell figyelnünk. Programot kell ajánlanunk nékik, olyan szdlgáltatáso- kat, amelyeket máshol nem kaphatnak meg. Nagyobb propagandára, az értékesítő munka javítására is szükség van, ám ehhez is pénz kell. Az Ibusz külföldre szerve­zett programjai sokkal drá­gábbak lettek, s ráadásul év közben is változhatnak az árak. A külföldi irodaháló­zatunknak is „termékszer­kezet-váltást” kell megvaló­sítania, mert a túlzott spe­cializálódás veszélyes. Ezért az Ibusz külföldi irodái nemcsak Magyarországra va­ló beutaztatással foglalkoz­nak, hanem más országokba is szerveznek utakat. Az is célunk, hogy Magyarország a vendégeket. A szennai re­formátus templom több mint kétszáz éves nagyszerű épü­lete mellett az iskola diák­jain kívül részt vettek az ünnepségen a helyi, a kecel- hegyi és a kaposszerdahelyi általános iskola kisdiákjai is. Dr. Winkler Ferenc, a me­gyei múzeum néprajzi osztá­lyának vezetője rövid elő­adást tartott a műemlék épületek jelentőségéről. El­mondta, hogy bár Somogy­bán kevés a műemlék épület, de a megye a műemlékvé­delemben élen jár. Az el­egyik állomása legyen a nagy európai körutakoak. — A „termékszerkezet-vál­tással” kapcsolatban milyen konkrét intézkedések várha­tók? — Említettem az egyéni turizmust felkaroló tevé­kenységet. Már a határállo­másokon ott kell lennünk szállás- és programajánlata­inkkal, ezért ezeken a mun­kahelyeken több ember áll most a vendégek rendelkezé­sére, mint eddig. Növeltük a mozgó pénzváltók számát is, és nonstop szervizirodákat létesítünk. Megváltoztattuk a dolgozók érdekeltségi rend­szerét, a nyitva tartási időt meghosszabbítjuk. A prog- ramértékesítés eddig főként a szállodaszolgálatban össz­pontosult, most az úgyneve­zett normál irodák is sok programot, szolgáltatást ajánlanak. Üj, gazdaságos vállalkozásokba fogtunk. Ta­valy augusztusban kezdtük szervezni az Állami Biztosí­tóval és a MÁV-vál közösen az Atlasz inevű biztosító részvénytársaságot. Ma­gyarországon ugyanis az utasbiztosítás szférájában egy sor szolgáltatás hiányzik, s most főként az új kiutazáü lehetőségek miatt van jelen­tősége ennék a vállalkozás­nak. Az Atlasz május 1-jén kezdi meg tevékenységét. Szándékunkban áll külke­reskedelmi jogunkat több te­rületen érvényesíteni; bizo­nyos témák, tárgyaik, termé­kek exportjáról van szó, (melyek a külföldi irodák­ban értékesíthetők), például a hazai képzőművészetre, vagy a porcelánkészítmé­nyekre gondolok. Fejlesztjük a vadászattal kapcsolatos te­vékenységünket is. Van egy közös gazdasági társaságunk a Mavad^dal, a Huntours ne­vű, amelynek az Ibusz a gesztora. Tervezzük, hogy kereskedelmi hitellel hozzá­járulunk például az apróva­daik neveléséhez, majd ezek vadásztatását szervezik meg külföldi irodáink. Tíz éve próbálkozunk a horgásztu- rizmussall, nem is sikertele­nül. Fejlődik a kerékpártu­rizmus: tavály például Ka­nadából érkeztek biciklis vendégeink. Most szervezünk egy magyar—osztrák kerék­pártúrát. — Szép eredményt ért el az Ibusz a kongresszusok, konferenciák szervezésében. múlt 15 év alatt másfélsze­resére nőtt a műemlékek száma, a tájvédelmi, termé­szetvédelmi területeké pedig az utóbbi tíz esztendőben megtízszereződött. Ezután Vörös Rezső, (a szennái falu­múzeum vezetője bemutatta a gyerekeknek a tájházaikat, amelyek különböző falvakból kerültek a falumúzeumba. A zsúptetős talpasházak és a porták berendezése az ere­deti .koruk hangulatát tükrö­zi. Az 1785-ben épült temp­lom szinte páratlanul szép festett kazettás díszítésével, a kazetták .motívumgazdag- ságával féltett műemlék- kincse megyénknek. A mű­sor, amelynek az iskolai ci- terazenekar muzsikája adott kedves keretet Szirmay End­Gondolom, ez a terület ez­után is fontos lesz a válla­lat számára. — Kétségtelen, ez a .leglát­ványosabb tevékenységünk. Az idén két nagy utazási szövetség kongresszusát ren­dezzük meg Magyarországon, ezék közül az egyik, a fin- nöké már lezajlott április elején. Több mint nyolcév­nyi szervező munka előzte meg az októberben megren­dezendő amerikai utazási iro­dák szövetségének kongresz- szusát. Mintegy 8 ezer szak­embert várunk erre a ren­dezvényre. Szakmánk nagy Vizsgája lesz ez, és ha sike­rül, az amerikai beutazás fel­lendülése várható. Az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal­lal, az atlétikai szövetséggel és a budapesti sporthivatal­lal is sok közös .rendezvényt szervezünk. Legutóbb .közre­működtünk például a taek- wan-do világbajnokság meg­rendezésében. Van ibusz ka­ratebaj nókság; az európai fedett pályás atlétikai baj­nokságot is mi rendeztük, valamint a műkorcsolya vi­lágbajnokság turisztikai ré­re Hazám című versének előadásával zárult. A Kaposvári Ipari Szak- középiskolában Gémesi Ti­bor igazgató nyitotta meg az ünnepséget. Hangsúlyozta, hogy a vetélkedő célja az volt, hogy minél többen is­merjék meg hazánk, me­gyénk és városunk féltett kincseit, értékeit, múltunkat, amelyet örökül kaptunk elő­deinktől. A vetélkedő arra is hivatott, hogy felébressze a fiatalokban a műemlékek, a saját épített környezetük iránti tiszteletet, szeretetet. Köszönetét mondott az isko­lai négy csapat diákjainak színvonalas munkájukért, a felkészítőknek pedig odaadó segítőkészségükért. A vetél­kedőn való részvétel, a kö­zös munka, a kutatás és a kirándulások öröme Olyan él­mények forrása volt, amely hozzásegítette a tanulóifjú­ságot építészeti örökségünk megbecsüléséhez. Ezt követő­en Szigetvári György Ybl- díjas építész, a Somogy Me­gyei Műemléki Albizottság elnöke diavetítéses előadást tartott Somogyország műem­lékeiről. Színvonalas előadá­sa nyomán szent István ál­lamalapításától egészen az 1930-as évekig barangolhat­tunk az évszázadokban. Hall­hattunk szent László so- mogyvári bencés apátságáról, a volt megyeszékhelyiről, a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak somogyi vonatko­zásairól, a vasútépítésről és a történelmi belvárosok meg­születéséről. A vetítésen me­gyénk gyönyörűen helyreál­lított műemlékeit, kastélyo­kat, kúriákat, templomokat és szobrokat mutatott be. Az ünnepség záróakkordjaként az iskola igazgatója megnyi­totta a Somogy középkori emlékei című műemléki fo­tókiállítást. Kiállítással és előadások­kal készültek a nemzetközi műemléki nap megünneplé­sére a kaposvári Móricz Zsig- mond Mezőgazdasági Szak- középiskola tanulói. Batéban, a .könyvtárban tegnap mu­tatták be a hazánk tájairól készült képeslapgyűjtemé­nyüket, majd pedig Kapos­vár egykori díszpolgáráról, Széchenyi Ferencről tartot­ták előadást. Nem hitt a szemének a család. — Az apa a nyugdí­jasok műsorát nézi — hitet­lenkedtek lányaim. A szo­baajtót gondosan rám csuk­ták, a másik szobából az ő zenéjük szüremlett át hoz­zám. Kár, hogy nem nézték végig az Évgyűrűk péntek délutáni adását, de hát nincs az az apai szigor, amely ké­pes lenne egy gyereket, ket­tőt a képernyő elé ültetni, ha azok az istenért sem akarnak tévét nézni. Az első riportban egyik alföldi településünk idősei mutatkoztak be; faluházat rendeznek be a régi emlé­kekből. Láthattunk a gyűj­teményben száznegyven éves bölcsőt, a bölcső mel­lett azt a meglett korú fér­fit, akit még benne dajkál­tak, anno .. . Mostanában el­terjedt divatos kifejezés a nosztalgia. Én, megvallom, nem tudok vele mit kezde­ni, nem mondanám ki, nem írnám le magamtól, mert nem tudom, mit értsek raj­ta. A fiatalok úgymond nosztalgiáznak, de vegyünk csak néhány példát. Édes­anyám rétesének az íze — amit nemcsak nyelvemen őrzök — nosztalgiát ébreszt bennem, valahányszor meg­látok egy tál frissen gőzöl­gő finomságot az asztalon. Vagy egészen másról van szó? Azt hiszem, fölösleges bizonygatnom, a lényeg; édesanyám sütötte és finom volt. A nosztalgia szó helyére azt írhatom, kötődés. Az al­földi település idősei is a kötődésüket fejezték ki az­zal, hogy egykori tárgyi em­lékeiket összehordták a fa­luban és szépen berendez­tek egy épületet, amely nem is olyan régen még iskola­ként szolgált. Kosarak, sza­kajtók (vajon tudják-e gye­rekeink, mi is volt a sza­kajtó?). szövőszékek, meg­sárgult fényképek töltik meg a termeket. A televízió Évgyűrűk cí­mű műsora fölidézte ben­nem azokat az emlékeket is, amelyeket eddig is oly sok­szor megosztottam az olva­A tavalyi kísérleti év után az idén minden felvé­telizőnek kötelezővé tették a tanítóképző főiskolákon az ének-zene alkalmassági vizs­gát. A kaposvári főiskolán tíz oktató csaknem 900 je­löltet hallgatott meg. A ta­pasztalatokról dr. Gulyás Jó­zsef főigazgató-helyettes be­szélt. — Az eredmények jobbak a vártnál, a felvételizőknek mindössze 10 százaléka nem sókkal. A fiatalok is szíve­sen gyűjtik idős hozzátarto­zóik megmaradt tárgyi em­lékeit. Általános iskolások, középiskolások, honismereti szakkörösök mentik az effé­le örökséget, hogy megőriz­hessék a jövőnek, ök már nem nagyon ismerik ' a régi tárgyak rendeltetését, de tudják, hogy fontosak szá­munkra. A televízióban lá­tott riport hozzásegítette őket ahoz, hogy bele is hallgassanak, mit mondanak ezek a tárgyak. Rekord mennyiségű levél érkezett az Évgyűrűk szer­kesztőségébe az előző adás óta — adta tudtunkra a mű­sorvezető. Micsoda aktivitás! Százhuszonkilencen fogtak tollat, hogy részt vehessenek a MÁV nyugdíjasvonatának útján. A házassági hirdeté­sek között nem ritka az idő­sek jelentkezése sem. Van­nak, akik újra szeretnének nősülni, újra férjhez menni. És vannak, mint ahogy a té­vériportból is kitűnt, akik csupán társaságot keresnek, társra vágynak. Meg is le­pődött az egyik idős férfi, amikpr a technika trükkje összehozta egy hölggyel, aki iziben elmondta, nem azért száll föl a vonatra, hogy ,.úgy” ismerkedjen, csupán társaságba vágyik. Magyarországra látogatott Nyugat-Németországból a kasseli nyugdíjasklub kül­döttsége — láttuk a péntek délutáni magazinműsorban a róluk készült riportot. A helyszín szokatlan volt. Egy kiállításra kalauzolta el a nézőket a film. Csupa idős ember alkotása volt látha­tó. A kasseli nyugdíjasklub elnökének szavait szó sze­rint megjegyeztem. — öröm látni, hogy ilyen idős embe­rek ennyi szép alkotást hoz­tak létre. Dumeier úr először fent- ről látta a fővárost, mivel repülőn érkezett. Azután eL látogatott egy budapesti nyugdíjasklubba. Úgy mond­ta: „most már nem csak fe­lülről, hanem belülről is megismertem önöket”. felelt meg a követelmények­nek. Közülük többekhél csu­pán az alaposabb fölkészülés hiányzott. A jelölteknek már évekkel korábban gondolni­uk kell arra, hogy zenei al­kalmasságból is vizsgáznak. Különösen azok helyzete nehéz, akik olyan szakkö­zépiskolából érkeznek, ahol nincs énekoktatás. Számukra a gyakoribb közös éneklést ajánljuk. Fontos a hangkép­zés gyakorlása, a ritmusér­zék fejlesztése. Kizáró ok, ha valaki nem tud abban .a hangmagasságban énekelni, amelyben az általános isko­la alsó tagozatos gyerekeit oktatni kell. Alapkövetel­mény az egészséges, képez­hető énekhang. Tíz népdal eléneklése, hal­lás- és ritmusvizsgálat volt az alkalmassági vizsga tár­gya. Az oktatók mellett egy- egy ének-szakkollégista is segítette a munkát, s ha nem sikerült döntést hozni, öttagú bizottság elé küldték a jelölteket. — A tapasztalatok azon­ban azt bizonyítják, hogy aki egy oktatónál nem felelt meg, az többnyire ötnél sem aratott nagyobb sikert. Az eredményt rögtön közöltük a felvételizővel, hogy még ide­jében módosítani tudja a je­lentkezését. A meg nem fe­leltek többsége a szegedi vagy a szombathelyi tanár­képző főiskolára kérte je­lentkezési okmányainak to­vábbítását. Aki megfelelt, az készülhet a következő meg­mérettetésre, a magyar, tör­ténelem vagy matematika fölvételire — mondta a fő­igazgató-helyettes. tj szárnnyal bővítették az óvodát Boglárlellén. Üj konyhát, korszerű vizesblokkot alakí­tottak ki, és egy foglalkoztató is épült. A beruházás hatmil lió forintba került Vizsgázik a szakma GAZDASÁGOS VÁLLALKOZÁSOK AZ IBUSZNÁL Horányi Barna Ének-zenei alkalmassági vizsgák Kedvező tapasztalatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents