Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-19 / 92. szám
1988. április 19., kedd Somogyi Néplap 3 VITA KÖZBEN A varsói gettófelkelés évfordulóján Miért hívott össze pártértekezletet a Központi Bizottság? Miért nem volt elegendő a már megszokott ..felező" KB-ülés, vagy miért nem rendkívüli kongresszust szervezünk? Az alapvető indok: a XIII. kongresszuson kitűzött célok megfelelnek a magyar nép érdekeinek, de a körülmények gyors és kedvezőtlen irányú változása miatt a kongresszusi határozatban megfogalmazott módon és ütemezésben nem valósíthatók meg. Üj társadalmi, gazdasági, politikai feltételrendszer kialakítása szükséges. Ez azonban már meghaladja egy központi bizottsági ülés hatáskörét ás lehetőségeit. Magasabb, szélesebb körű fórum döntéseire, az egész párttagság véleményét tükröző tanácskozásra van tehát szükség, amely meghatározza a teendőket a következő kongresszusig. Rendkívüli kongresszus összehívása viszont nem indokolt, mert jelenleg nem az a feladatunk, hogy ismételten teljeskörű- en áttekintsünk minden területet; helyzetünk nem is indokolja ezt. Most — a körülmények megváltozásából következően — súlyponti kérdésekre kell összpontosítanunk. A pártértekezlet tehát nem foglalkozhat a társadalmat érintő valamennyi témakörrel. a teljes körű elemzés a XIV. kongresszusra vár, de állásfoglalásával a következe kongresszusig terjedő időszak feladatait jelölheti meg, tehát nem fogja egy csapásra megoldani a magyar társadalom összes problémáit. Egy olyan vitában azonban, ahol annyi gondolat’ tapasztalat válik ismertté, mint a pártértekezleten és azt megelőzően, lehetőség van a valóság tényeinek sokoldalú elemzésére, s a jelenlegi lehetséges megoldások közül a viszonylag legjobb kiválasztására. A többség véleménye alapján A pártértekezletet még az első félévben össze kellett hívni, mert ezt követően az állásfoglalás feldolgozása, a gyakorlati végrehajtás feltételeinek megteremtése időt vesz igénybe. Az állásfoglalásban megfogalmazott feladatok végrehajtása így még ez évben, egyes feladatoké legkésőbb 1989 elején megkezdődhet. Ha azt akarjuk, hogy a pártértekezlet dokumentumai híven tükrözzék a párttagság meghatározó többségének véleményét, a pártvi- . tát a rendelkezésre álló viszonylag rövid idő alatt kell lebonyolítani. Ebben nyilván segít, hogy a párt számos tagja a kérdések egy részét az előző vitákban végiggondolta. Az állásfoglalás-tervezetet viszont nem lehetett előbb összeállítani, mert abban tükröződniük kellett a politikai intézményrendszer átalakításáról folytatott vita eredményeinek és tapasztalatainak. A pártártekezleten a küldöttek, a párttagság képviselői vesznek részt. A delegáló pártbizottságok feladata gondoskodni arról, hogy a küldöttek képviselni tudják annak a kommunista közösségnek a többségi álláspontját, ahonnan mandátumukat kapják. Csak . a pártértekezleten megvalósuló érdemi, felelősségteljes és elmélyült helyzetértékelés, a tisztázó, előremutató vita alapján töltheti be a fórum feladatát, a kibontakozás társadalmi-politikai feltételeinek megteremtését. A vita eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő ellenére a pártszervezetek ténylegesen és alaposan elemezték az állásfoglalástervezetet. Számos olyaTr gondolat fogalmazódott meg, amely bizonnyal beépül majd a végleges dokumentumba is. ííokan ráismertek saját véleményükre, amelyet a korábbi viták során fejtettek ki. Sokan felismerték a korábbi párthatározatok megfogalmazásait, gondolatait is, s közülük többen úgy érzik, hogy az állásfoglalástervezet nem tartalmaz lényeges újdonságokat. A korábban megfogalmazott, helytálló, de meg nem valósult céljainkról azonban nem feledkezhetünk meg, s amíg azok változatlanul időszerűek. feladataink között újra meg újra fel kell sorolni őket, vizsgálva egyúttal az okokat is, amelyek a végrehajtást megakadályozták. A vita a feladatokat is minősíti Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állásfoglalás-tervezet vitaanyagként megfelelő. Több helyütt megfogalmazódott azonban az a kérdés, hogy ha az állásfoglalás-tervezet az alternatív javaslatok feletti döntést tartja kívánatosnak, miért nem több változatban készült? A tervezet a Központi Bizottság álláspontját tartalmazza, egyelőre emellett voksol a testület, s indokait is felsorakoztatja a vitákban, így a tervezet alternatívát nem tartalmazhat. Lehetséges változatok kialakítása csak a' vita során valósítható meg. A pártértekezlet elé kerülő, a most folyó eszmecsere alapján átdolgozott dokumentumtervezet a párttagság többségi véleményét tükrözi majd. Az utóbbi időben egyre inkább érzékelhető a gyakorlatban is az a munka- megosztás, amely a párt vezető testületéi és az állami szervek között alakult ki, s amelynek további fejlesztését az állásfoglalás-tervezet is feladatként jelöli meg. A párt feladata a politikai irányvonal meghatározása, a politikai feltételek megteremtése, s a végrehajtás ellenőrzése; a kormányé a konkrét intézkedések megfogalmazása, a végrehajtás megszervezése. Mégis többen hiányolják a dokumentumtervezetből a konkrét, részletesen. száA tudományos egyesületek tevékenységében minden évben rangos rendezvénysorozatot jelentenek a tavaszi műszaki és közgazdasági hetek. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei elnöksége Kaposváron a Technika Házában tegnap XVIII. alkalommal nyitotta meg ünnepélyesen . a május 13-ig tartó rendezvénysorozatot. Az elkövetkező hetekben a megye különböző intézményeinél, vállalatánál és településén csaknem fálszáz rendezvényt tartanak a megye gazdaságát érintő fontos kérdésekről. A tegnapi ünnepi megnyitón dr. Orosz László, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte a székház nagytermét megtöltő szépszámú érdeklődőt, köztük dr. Sarudi Csabát, a megyei pártbizottság titkárát. A XVIII. somogyi műszaki hetek fő témája a szellemi alkotások jelentősége, mai hasznosítása és szerepe a jövőben. Erről tartott előadást ifj. Marosán György, a Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Egy nehéz helyzetbe került vállalat igazgatója mondta; „Többen a szememre vetik, hogy már nem vágyóik a régi. Pedig én a régi vagyak — csak az idő nem a régi már!” —, ezzel, a mottónak is beillő történettel kezdte élőadását ifj. Marosán György, kifejtve azt az álláspontját, hogy a jelen korszakot jellemző helyzetet mindig történelmi öszmokban is megfogalmazott kapaszkodókat és nem elvipolitikai döntéseket előkészítő anyagnak tekintik a vitára bocsátott tervezetet. Ez azt tükrözi, hogy a megjelölt feladatelhatárolás még szokatlan, s nem vált tel- jeskörűen elfogadottá. Ugyanakkor többen úgy vélik, hogy ismét túl sok a végrehajtandó feladat, s nem lesz erőnk azokat megvalósítani. A párttagság körében folytatott vita során világosan körvonalazódik majd, hogy a felsorolt fontos tennivalók közül melyeket minősítik a párttagok a legfontosabbnak, s ez majd kifejezésre jut a Központi Bizottság által a pártértekezlet elé terjesztett javaslatban is. A garancia: a következetes számonkérés A viták során többen felvetik azt a kérdést is, hogy mi a garanciája annak, hogy elképzeléseinket meg tudjuk majd valósítani? Nos, ennek biztosítéka csak az lehet, hogy a párttagság egyetért a döntésben foglaltakkal és a párt valameny- nyi tagja a maga hatókörében mindent elkövet a megvalósítás érdekében. Garancia az is, ha a feladatok teljesítését következetesen számon kéri a kommunista kollektíva, amelynek tagja és amelynek beszámolni köteles. Ehhez a pártdemokrácia fejlesztése, a nyíltság és a nyilvánosság növelése szükséges a párton belül és a társadalmi életben is. A párt csak akkor tud a társadalom, a politikai intézményrendszer átalakításának élére állni, ha maga is megújul. E megújulásnak meghatározó momentuma a pártdemokrácia fejlesztésén túl, a konstruktív vitákban újra meg újra megteremtett pártegység, az új módszerek és az új munkastílus kialakítása és alkalmazása. Lányi György az MSZMP KB osztály vezető-helyettese Az ünnepélyes megnyitón bemutatót és vásárt tartottak a műszaki könyvkiadó újdonságaiból szefüggéseiben kell megérteni. Utalt Kondratyev szovjet közgazdásznak a ma már elfogadott nézetére, arra, hogy hosszú távon a világgazdaság fejlődésében ötven éves periódusok figyelhetők meg. Természetesen nem mereven elhatárolható módon, de huszonöt éves föllendülés után huszonöt éves válság következük. Van aki a beruházási javak életciklusával, van aki az új technika, az innováció Lengyelország-szerte ezekben a napokban emlékeznek meg arról, hogy negyvenöt évvel ezelőtt, 1943. április 19-én kezdődött meg a híres varsói gettófelkelés. Aliig egy évvel azután, hogy a náci Németország lerohanta és elfoglalta Lengyelországot, 1940 szeptemberében Hans Frank, a le- igázott ország náci helytartója elrendelte a lengyölor- szági zsidók lakásainak kiürítését és a gettók felállítását. Legnagyobb közülük a varsói volt. 1941. áprilisában az ott lakók — helyesebben szólva, nyomorgók — száma elérte a 450 ezret. A főváros 4,5 százaléknyi területére a lakosság 37 százalékát zsúfolták össze! A körülmények embertelenek voltak: a háromméteres fallal körülvett területen naponta aratott a halál. Éhezések és járványok tizedelték a varsói zsidóság sorait. A II. viAz éhség és a betegségek naponta szedték áldozataikat a gettólakók közül megjelenésével magyarázza ezt —, tény, hogy a közgazdászok és a történészék véleménye megegyezik abban, hogy léteznek ezek a hosszú hullámok. Az előadó figyelemre méltó párhuzamot vont az ötvenes és a nyolcvanas évek között. Az ötvenes évek szerte a világon dinamikus fejlődést hoztak a gazdaságban, amellyel együtt erőteljesen félendült a nemzetközi kereskedelem. A nyolcvanas évekre számottevően lelassult a növekedés, és a nemzetközi kereskedelem csaknem a nullára esett visz- sza. Akikor szerte a világon lágháború évei alatt a nácik 3 millió lengyel zsidót, köztük egymillió gyermeket pusztítottak el. Számosán közülük éppen a varsói gettóban vesztették életüket vagy innen .szállították őket a haláltáborokba. Közben 1942-ben megalakult Lengyelországban a Zsidó Harci Szervezet, amely specializácio volt a jellemző, a mostani évtizedben viszont előtérbe került a de- centralizálódás, a rugalmas— ság, innováció, az, hogy mennyiben képes a gazdálkodó szervezet új értéket létrehozni. Üj iparágak válnak a fejlődés hordozójává, és megváltozott a vezetővel, a fejlesztővel és a munikás- sall szemben támasztott követelmény. Az akkori speci- álizált munkafolyamatokhoz betanított munkások kellettek, most kvalifikált, lehetőleg több szakmához értő szakmunkásokra van szükség. Mint hangsúlyozta ifj. A felkelés leverése után a fasiszták teljesen lerombolták a gettói lehetőségeihez mérten igyekezett összefogni az önfenntartásért vívott küzdelmet. Ez a szervezet irányította az 1943. április 19-én kirobbant varsói gettófelkelést is. A gettó még életben maradt, s mindenre elszánt 70 ezer lakója akkor saját készítésű és a lengyel ellenállási mozgalomtól kapott fegyverekkel vette fel a harcot azokkal a náci osztagokkal, amelyek Himmler parancsára megsemmisítőtáborokba akarták szállítani a még életben maradott zsidókat. Meglehetősen egyenlőtlen harc folyt a gettó falai között, de a felkelők — így a harc vezetői is — inkább öngyilkosok lettek, semmint a nácik kezére adják rnagu- kat. A hosszú hetekig húzódó küzdelemben 60 ezer zsidó pusztult el, nagyon kevesen kerültek fogságba. A felkelés leverése után a németek szinte a földdel tették egyenlővé a gettót. Szomorú mementáként csak nyolc épület maradt meg. Marosán Qyörgy, a fontos változások hátterében az a fő tény húzódik meg, hogy világszerte nő a szellemi alkotások szerepe, a termékek árában rohamosan emelkedik a szellemi érték aránya. Az idei szabályozókkal hazánk is elindul azon az úton, ami a fejlett országokban már jellemző; a szellemi érték beépüli a vállalati vagyonba. Előadása végén szólt a hazánkban most végbemenő reformfolyamatokról, kiemelte, hogy az ország kibontakozási programjának a központi kérdése az, hogy mennyiben sikerül a termékekben megtestesülő szellemi értéket növelni és képes lesz-e gazdaságunk ezt elismertetni a világpiaccal is. A nagy sikerű előadás után került sor az MTESZ megyei pályázatának eredményhirdetésére és a díjak kiosztására. Több mint egy évtizede rendszeresen pályázatot írnak ki a műszaki értelmiségnek a tartalékok feltárása, az új módszerek kidolgozása, a gazdasági stabilizálás segítése érdekében. A múlt évben meghirdetett pályázatra tizennyolc pályamunka érkezett. Első díjat kapott dr. Somoskövi Gábor, a húskombinát dolgozója. A két második díj egyikét az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési karának alkotó közössége, dr. Babinsz- ky Mihály, dr. Pósa Alajos és dr. Fehér István kapta, a másikat pedig Domokos András, a KVGY dolgozója. Két harmadik díjat osztottak ki Berecz Károlyinak, a Sefag dolgozójának és Dulai Pálnak, a megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat dolgozójának. A KISZ ifjúsági különdíját Matucza Éva, a Masterfil pamutfonó-ipari Vállalat dolgozója kapta. V. M. MEGKEZDŐDTEK A XVIII. MŰSZAKI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETEK Hő a szellemi értékek szerepe a centralizált irányítás, a
