Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

1988. április 18., hétfő Somogyi Néplap Átalakítás közben SZOVJET KUTATÓ A REFORMFOLYAMATRÓL Aron Iszakovics Csiglik, a moszkvai Állam- és Jogtu­dományi Kutatóintézet cso­portvezetője élőadásokat tar­tott Somogybán a Szovjet­unióban zajló társadalmi- gazdasági reformokról, a de­mokratizálás folyamatáról. Ezt mondta: „Az új problé­mákat nem lehet régi mód­szerekkel megoldani. Üj szemléletre van szükség. Az SZKP arra törekszik, hogy kiaknázza az elmélet kínál­ta lehetőségeket. A Szovjet­unióban nőtt a tudomány szerepe, a tudósok presztízse és a döntések tudományos megalapozottsága. A filozó­fusokat, közgazdászokat és a társadalomtudomány ' más ágainak képviselőit bevonták és bevonják a munkába.” Áron Iszakovics Csiglik el­utazása előtt válaszolt kér­déseinkre:- Magyarországon is siker az átalakításról és az új gon­dolkodásról szóló Corbacsov- könyv. Ebben áll a következő: megengedett minden, amit nem tilt törvény. Hogyan kell értel­mezni ezt a kijelentést?- A gazdaság direkt irá­nyítási rendszerében előírták a vállalatoknak, hogy mit kell tenni. Különösen a mi­nisztériumok hatósági intéz­kedései korlátozták a törvé­nyek előírásait is. A tézis tehát — amit nem tilt a tör­vény, az megengedett —, ar­ra irányul, hogy a törvény hatását semmilyen alsóbb szintű jogszabály vagy inst­rukció ne korlátozhassa. Ez­zel tulajdonképpen szabaddá teszi a gazdasági vezetők ke­zét. A gazdasági tevékeny­ségben nem lehet minden magatartásszabályt előre meghatározni. Szükség van arra, hogy a vezető a le­hetségesek közül maga vá­lassza ki azt, amelyiket a legjobbnak tart. Ez nagyon fontos főleg a gazdasági re­form sikere érdekében. Tény, hogy sok összeütközés forrá­sa ez ma a gazdaság irányí­tói és a vállalati vezetők kö­zött. Arra számítunk, hogy 1990-től — amikor a követ­kező ötéves terv kezdődik — már az új gazdasági mecha­nizmus elveinek megfelelően működik a gazdaság irányí­tása. Ez nagy felelősséget ró azokra,. akik a vállalat érde­kében döntenek.- A Szovjetunióban törvény készül a nyilvánosságról. Mit tartalmaz a tervezet? büntetőtörvénykönyv, a pol­gári törvénykönyv, a család­jogi törvény átalakítása ne­héz és felelősségteljes fel­adat. Elég, ha elmondom például azt, hogy a büntető­jog szabályainak humanizá­lása iránt nagyon nagy az igény: jelentősen csökkenteni kell azoknak a bűncselekmé­nyeknek a számát, amelyek elkövetőit halállal is fenye­geti a jog. Vita folyik arról is, hogy szükség van-e egy­általán a halálbüntetésre? Jelentős változásokat készí­tenek elő a munka törvény- könyvében is, összefüggés­ben a gazdasági mechaniz­mus remormjával. Nemrég született törvény arról, hogy miként tehetnek panaszt az állampolgárok a hivatalok törvénysértő döntése ellen. Korábban csak a hivatal fe­lettesénél tehették ezt meg. Ma már a bíróságok előtt is kereshetik igazukat. Bonyo­lultabb ügyek tárgyalásánál pedig — ez a bíróságok szak­mai tekintélyét is növeli — több népi ülnököt foglalkoz­tathatnak. Lehetőség lesz ar­ra, hogy a nyomozás koráb­bi szakaszában működjön közre az ügyben a védőügy­véd. A nyomozás ma vád­eljárás jellegű. A jogtudó­sok javasolják, hogy a bűn- cselekmények felderítésével ne az ügyészség és a rend­őrség foglalkozzon, hanem hozzanak létre a Miniszter- tanács mellett erre a célra külön igazgatóságot. Az ügyészség feladata, hogy ügyeljen a törvényességre, és hagyja jóvá a vádat.- Hogyan alakul a Szovjet­unióban a tudományos munka támogatása? — Az alkalmazott műsza­ki tudományokkal foglalkozó kutatóhelyek áttértek az ön­finanszírozásra: csak szerző­déses alapon dolgoznak. Ha a kutatási eredményeikre nincs vevő, akkor tönkre­mennek. Az alapkutatások költségeit továbbra is az ál­lami költségvetés fedezi. A társadalomtudományi kuta­tásokra is innen kapják a pénzt: a társadalomfejlődés elméletének kutatását ugyan­is nem lehet szerződéses ala­pon csinálni. Igény és kö­vetelmény viszont az, hogy ne szakadjanak el a gyakor­lattól; a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak tanítá­sai alapján jussanak meg­alapozott, hasznosítható kö­vetkeztetésekre. Különösen nagy figyelmet fordítanak a tudomány előrejelzéseire. Ar­ra a kérdésre várnak fele­letet, hogy mit kell tenni, és .arra is; hogyan.- Hol tart a közoktatás re­formja? — A gazdaság átalakítása szükségessé teszi az oktatás reformját is. A Központi Bi­zottság februári ülésén át­tekintette az oktatási re­formmal kapcsolatos kérdé­seket. Akkor elhangzott, hogy az 1985 áprilisi plénum előtt volt már egy reform az ok­tatásban, amelynek megvaló­sítása félemás módon sike­rült. A legkedvezőbb lépés az volt, hogy körülbelül 30 százalékkal emelték az álta­lános és középiskolai tanárok fizetését. A struktúra-átala­kítás érdekében azonban ke­veset tettek. Ezért van szük­ség arra, hogy ismét vissza­térjünk ezekre a kérdések­re. A februári plénum hatá­rozata alapján megváltozott az oktatási állami irányítá­sa: összevonták a felsőokta­tási és a szakoktatási mi­nisztériumot, megszüntették a szakoktatási állami bizott­ságot. Létrehozták a közok­tatási állami bizottságot, az oktatást egységesen irányító szervet. A helyi tanácsok mellett pedig létrejöttek a közoktatási tanácsok, ame­lyekben helyet kapnak az ál­lami és a társadalmi szer­vek képviselői, az iskolák igazgatói, a nagy tapasztala- tú pedagógusok, az írók, a művészek, egyszóval azok, akik felelősek az ifjú nem­zedék neveléséért. Az állami oktatás irányítói a közokta­tási tanácsokkal közösen hoz­zák meg döntéseiket. Vita folyik az oktatás módszeré­ről is, főleg a politechnikai képzésről, ahol a meglévő rendszer nem elégíti ki az igényeket. A tízosztályos is­kolában nem lehet esztergá­lyosokat, lakatosokat, szak­munkásokat képezni. Az ál­talános iskola nem helyette­sítheti a szakmunkásképzőt. Az útkeresés időszakát él­jük ebben a tekintetben is. Általános a vélemény, hogy az iskola arra vállalkozhat, hogy készségeket alakítson ki a diákokban. Meg kell tehát találni a módját annak, hogy kialakuljon a gazdaság igé­nyeit jobban figyelembe ve­vő új rendszer. Dr. K. I. __________________________ TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Újjászületett a munkásőrtábor A munkásőrök, a társa­dalmi összefogás szép pél­dájának, eredményének te­kintik a nagybajomi mun­kásőrtábor újjászületését. Legtöbbet persze maguk az érdekeltek, az önkéntes fegy­veres testület tagjai tettek a tábor korszerűsítésért. A társadalmi szervezetek és a gazdasági egységek azonban kezdettől segítették a mun­kát. Három-négy évvel ezelőtt még egyszerűen sátortábor és gyakorlótér volt itt. Ma már víkendtelepként és üdülőtáborként is igénybe vehető. Kőházak, videóval felszerelt előadótermek, sa­ját víz- és csatornarendszer, az udvaron impozáns szo­bor, szabadtéri színpad és terjeszkedő zöldterület... hogy csak néhányat említ­sünk a megvalósult tervek­ből. A csinosítás, a tovább­fejlesztés folytatódik. Szombaton volt az újjá­született tábor hivatalos avatása. Ugyanezen a napon zárult a megye rajparancs­nokainak háromnapos to­vábbképzése. Délelőtt Bor­bély Sándor, a munkásőr­ség országos parancsnoka és Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára volt a fő­szereplője a rajparancsno­kok politikai foglalkozásá­nak. Fórum keretében adtak választ a munkásőröket fog­lalkoztató kérdésekre. Borbély Sándort ideológiai kérdésekről, a munkásőrség állandó és változó feladatai­ról, valamint az öltözék korszerűsítéséről kérdezték. A testület egyik állandó vo­nása — mondta a parancs­nok —, hogy elsősorban po­litikai intézmény, tehát nem csak akkor van feladata, ha netán fegyverrel kell véde­nie társadalmunkat, hanem naponta meg kell vívnia po­litikai csatáit a szocialista demokrácia fejlesztéséért, a gazdasági és kulturális épí­tőmunka eredményességének javításáért, a tettrekészség erősítéséért. Tanai Imre gazdasági kér­désekre válaszolt. Mint mos­tanában szinte mindenütt, itt is szóba kerültek a mun- kaerő-átcsoportás, az elhe­lyezkedés gondjai, valamint az előrelendítő és a vissza­húzó jelenségek. Előremuta­tó például az a szándék, hogy társadalmunk az ed­diginél jobban ismerje el a teljesítményeket. Visszahúzó lehet viszont az, ha a nye­reség, az eredmény csak pa­píron létezik, s a munkahe­lyi vezetők mégis prémiumot vesznek föl. Volt már arra példa, hogy csak a főköny­velői kimutatásban volt egyensúlyban a mérleg. A sokféle munkahelyről érke­zett munkásőrök maguk is tudtak hasonló példákat. A fórumot követően a tá­bor építői kerültek az ér­deklődés középpontjába. Deák Ferenc megyei mun- kásőrparancsnok fölidézte az építés epizódjait. Mint mondta, voltak, akik pénz­zel, mások társadalmi mun­kával — s akadtak, akik mindkettővel — segítették a kiképzőbázis fejlesztését. Kö­zös összefogással épült, s közös célokat is szolgál: a munkásőrök felkészítése mellett a munkásőrcsaládok pihenését, s az ország min­den részéből ideérkező út­törők táborozását is. Több intézmény, vállalat közreműködését már menet közben elismerték valami­képpen a munkásőrök. Most, a táboravatón jutalmat kap­tak a következő közösségek: a megyei parancsnokság híradó és ellátó szakalegy­sége, valamint a marcali munkásőregység híradósai országos parancsnoki dicsé­retben részesültek és serle­get is kaptak a táborépí­tésért. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Nagy Imre és Juhász Sándor, a megyei törzs két munkásőre, valamint Pat- czai József kaposvári, és Gálos József siófoki mun­kásőr. Az ezüst fokozattal tüntettek ki nyolc munkás­őrt és két „civil” segítőt, a bronz fokozatot hatan kap­ták. Megyei parancsnoki di­cséretben és jutalomban ti­zenheten részesültek. HARMADIK A VILÁGON A jövő pillére Dr. Villányi Miklós a Bárdibükki Állami Gazdaságban — 1987 júniusában a Köz­ponti Bizottság ülésén a be­számolóban hangzott el, hogy a glasznosztynak jogi garan­ciákat kell adni. Ez a jog­szabály a nyilvánosság elveit határozza meg: azt, hogy miként kell ezt az állami szervek 'tevékenységében is garantálni, milyen feladatai vannak az irányítóknak, az igázgatási és jogszolgáltató szerveknek, a társadalmi szervezeteknek, és mit kell tenni a munkahelyeken. A legfontosabb szabály ki­mondja: az állampolgá­roknak joguk van ahhoz, hogy az államtitkokat és a szolgálati titkokat kivéve mindenről tudjanak. Ezért bármelyik szervtől felvilágo­sítást kérhetnek. A törvény- tervezetben szó van például arról is, hogy a Miniszter- tanácsnak rendeletben kell meghatározni: meddig zárol­hatok a levéltári dokumen­tumok. Ma a Szovjetunióban nincs ilyen jogi előírás. A tervezet szerint 20—30 év után a levéltári dokumentu­mokat nyílttá kell tenni. Eh­hez sokféle érdek fűződik. A legfontosabb : a dokumentu­mok nélkül aligha lehet szó megalapozott történetírásról. — Az átalakítás miként érin­ti a jogrendszert? — Két fogalom gyakran kerül szóba a Szovjetunió­ban: a bírósági rendszer, il­letve a jogrendszer reform­ja.- A törvényalkotás tehát jelentős változás előtt áll. A Több tekintetben is emlé­kezetes nap lesz az április 16-i szombat a Bárdibükki Állami Gazdaság történeté­ben. Először azért, mert a természet módot adott a földet művelő embernek feladatai végzéséhez. Kora reggel útjukra indultak a talajművelő, a vetőgépek, és az, hogy a hétvége is mun­kában telik, az a megszo­kottabb. Egyedülálló viszont az, hogy akit nem szólított a határba a kötelesség, az ünnepelni gyülekezett a gazdaság szendipusztai te­henészeti telepére. A két évvel ezelőtt elhatározott rekonstrukció fontos állo­másához érkezett: harma­dikként a világon elkészült a legkorszerűbb Alfa-Laval számítógépes technikával működő fejőház. Eljöttek az ünnepre a gazdaság dolgozói, politikai, társadalmi vezetői, ott volt dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter, Klenczer And­rás, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete vezér- igazgatója, dr. Győri József, a megyei tanács elnökhe­lyettese és a beruházást ter­vező vállalat vezetője, dr. Tóth Károlyné, az Agrober igazgatója. — A vállalt kötelezettsé­get teljesítettük — ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Klíe Csaba, a gazdaság igazgatója. — Vállalatunk küldöttgyűlése és vezetősége hosszú távra kidolgozta és meghatározta az adottságoknak és lehető­ségeknek megfelelő gazda­sági stratégiát. A gazdaság földrajzi el­helyezkedésén, kedvezőtlen termőhelyi adottságain vál­toztatni nem lehet; a szel­lemnek, az emberi alkotó- készségnek kellett megke­resni azt a módot, ami ilyen körülmények között is ered­ményes gazdálkodást bizto­sít. Hosszú távon is a fő pillér az állattenyésztés. — Jelenleg három millió liter tejet termelünk tisztes­séges eredménnyel — mond­ta az igazgató — a rekonst­rukció befejezése után ez megkétszereződik. Ehhez a termelési szinthez terveztük meg és építettük föl Közép- Európa legmodernebb, Alfa-< Laval technológiával felsze­relt, számítógéppel vezérelt fejőházát, amely csatlakozik a telep számítógépes irányí­tási rendszeréhez. Sokan kérdezték, megéri-e ilyen drága technológiát beépíte­ni? Meggyőződésem: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó megoldásokhoz folyamodjunk! Olyat kell alkotnunk, amely tíz év múlva is hatékony, korsze­rű, és termelékeny lesz. Az igazgató köszönetét mondott a felügyeleti szer­veknek, a MÉM-nek, az Agrober-nek, az Agrobank- nak, a gazdaság saját építő­brigádjának, akik nem egé­szen másfél év alatt bizo­nyították: lehet szervezet­ten, gyorsan is egy beruhá­zást megvalósítani. — Somogy mezőgazdasá­gának gondjai, kedvezőtlen adottságai közismertek — mondta dr. Villányi Miklós avató beszédében. — A bár­dibükki gazdaság azonban jól példázza, hogy ilyen hát­rányos körülmények között is meg lehet találni az ered­ményes gazdálkodáshoz ve­zető utat. Az adottságoknak megfelelően két fő pillérre alapozott a gazdaság: az egyik a jövedelmező tehe­nészet fejlesztése, a másik a gyümölcstermesztés. A táv­latilag is biztos pi-ac tuda­tában jól választottak. Méltatta a pénzügyminisz­ter a gazdaságra jellemző fogékonyságot a műszaki fejlesztés iránt, és utalt ar­ra, hogy a magas szintű technika egyben fegyelmező erő; önmagában is biztosí­téka a hatékonyabb, szerve­zettebb, eredményesebb mun­kának. Kifejezte meggyőző­dését, hogy a formálódó bel­ső rend, a termelés magas színvonalú szervezése kihat a környezetre is. így ez a fejlesztés nem csupán a gazdaságnak jelent értéket, hanem közvetve Somogy és az ország mezőgazdaságának is. A szalag átvágása után a vendégek és a dolgozók együtt tekintették meg a 32 fejőállásos létesítményt, amelyhez hasonló ezenkívül Izraelben és az Egyesült Ál­lamokban van. Bencze Ár­pád építésvezető, Vass Zol­tán főmérnök mutatta be a létesítményt, ahol elméleti­leg minden garancia meg­van arra, hogy a kifejt tej száz százaléka első osztályú legyen, ahol a számítógép segítségével egyedenként tudni lehet mindent ezer tehénről, élete végéig. Ezt a létszámot a jövő év végére éri el a gazdaság. Ünnep volt ez a hétvége. Egy sokat hányatott somo­gyi nagyüzem olyan fejlesz­tést valósított meg, amely hosszú távra biztos alapot jelent a gazdálkodáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents