Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

1988. március 11., péntek Somogyi Néplap 3 Az Anschluss és előtörténete Történelmi mementó Csúcstechnológia a pamutfonóban Svájci nyújtógépeket helyeztek üzembe Fél évszázaddal ezelőtt a horogkereszt mindent elsöté­títőárnyéka borult rá Auszt­riára. 1938 márciusában a független Osztrák Köztársa­ság eltűnt Európa térképé­ről. Ez volt Hitler első je­lentős területhódítása, amely újabb ösztönzést adott a Harmadik Birodalomnak a második világháború kirob­bantásához. Az Anschluss — Ausztriának Németországhoz való csatolása — nem ma­radhatott következmények nélkül hazánkra sem: Ma­gyarország közvetlen szom­szédja lett a hitlerista Né­metországnak. Ezáltal is erő­södött a német nyomás. Az Anschluss előtörténete, a kezdet szinte már magá­ban hordozta a véget. Ami­kor a Habsburg-monarchia romjain 1918. november 11- én Ausztriában .kikiáltották a köztársaságot és a parla­ment épületére felvonták az új piros-féhér-piros zászlót, a tüntetések és ellentünteté­sek véres csatába torkolltak. Két halott és számos sebe­sült maradt a bécsi Ring kö­vezetén. A politikai harcok folytatódtak; az első válasz­tásokon a szociáldemokraták szerezték a legtöbb szavaza­tot, de már 1920-tól jobbra- tolódás következett, a ke­resztényszocialista kor­mányzatok a parasztszövet­séggel és a nagynémet esz­méket hirdető néppártiakkal. Állandósult a feszültség, amelyet csak fokoztak a gazdasági nehézségek. S az összetűzések során megszó­laltak a fegyverek is. A jobboldalon félkatonai sza­bad csapatokat szerveztek, mindenekelőtt a Heimwehr- alakulatok garázdálkodtak A szociáldemokrata Schutz­bund tevékenységét viszont nehezítette, hogy a kát mun­káspárt között Ausztriában nem volt egység, s a szo­ciáldemokrata pártvezetés a Korszerű termelőkapacitást hozott létre a nyolcvanas évek elején kezdődött mű­szaki fejlesztés eredménye­ként a Kaposvári Tejipari Vállalat. Ez csak lehetőséget adott a gazdaságosabb ter­meléshez. megvalósítani a termékszerkezet-váltás révén tudta azt a vállalat. Dr. Csonka Jenő, a Tejipari Tröszt vezérigazgató-he­lyettese tette a megállapí­tást a közelmúltban a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága és a népfront me­gyei bizottsága elnökségének együttes kaposvári ülésén. A termékszerkezet-váltásnak voltak a szakemberek által is ellenzett lépései. A tej­iparban a termelés csúcsa a sajtgyártás: itt összpontosul valamennyi szakmai ismeret és tapasztalat. A kaposvári vállalat pedig éppen ezt a „csúcsot” cserélte föl egy di­vatcikkel, a túrórudival, s ezzel a lépésével szakmai berkekben is vihart kavart. A tény azonban ettől még tény marad: ez a termékük ma is sokkal magasabb nye­reséggel kel el a piacon, mint az időszakonként ex­portra küldött trappista sajt, amelynek külföldi értékesí­tése nem egyszer járt vesz­teséggel. A termékszerkezet­váltás törvényei szerint az újdonságok sora az idén ■a szendvicstúróval folytatódik. Horváth László igazgató ígé­rete szerint többféle ízesítés­sel egyelőre tubusokban ke­rül az üzletekbe. Később tégelyekben is forgalomba hozzák. Gyártanak többfaj­ta sajtkrémet is. A Kaposvári Tejipari Vál­lalat a tejiparnak is szállí­tója: szabadalom alapján az országban egyedül Kapos­váron gyártják a sajtkészí­tés egyik nélkülözhetetlen adalékanyagát, az ömlesztő­sót. Ezt korábban importból szerezte be a vállalat, akár kritikus pillanatokban elbi­zonytalanodott. Azokban az ellentmondá­sos években több osztrák po­litikus életképtelennek tar­totta a független Ausztriát és a Németországgal való egyesülés mellett szállt sík­ra. Még a szociáldemokrata táboriban is voltak hívei en­nek az irányzatnak, termé­szetesen akkor még nem a náci Németországról volt szó. Az Anschluss gondolata és követelése különösen erőssé vált a szerveződő osztrák nemzeti szocialisták között'. Miután Hitler megragadta a hatalmat Németországban, az osztrák jobboldalon belül éles vetélkedés kezdődött. A nemzeti szocialisták egy ál­lamcsíny gondolatát sem ve­tették el, hogy kormányra jussanak. Az új kancellár, Engelbert Dollfuss, akit kis termete miatt gúnyosan „Mi- limetternichnek” emlegettek, rokonszenvezett a fasizmus­sal, de nem akarta feladni az osztrák függetlenséget. S kialakult az a sajátos poli­tikai vonal, amelyet ausztro- fasizmusnak neveznek. Doll­fuss elsősorban Rómára, Mussolinire kacsintott, bízva abban, hogy az olaszok sem érdekeltek Németország ha­tárainak kiterjesztésében. Miközben a Dollfuss-kor- mányt elsősorban az oszt­rák nácik szervezkedése fe­nyegette, a kancellár a mun­kásmozgalomra sújtott Is. 1934 január—februárjában háromnapos véres, kegyetlen és egyenlőtlen harcban. A szociáldemokrata pártot be­tiltották. A nácik ugrásra készen várakoztak, s 1934 júliusában puccsot kíséreltek meg. Betörtek a .kancellári irodába, s egy Planetta ne­vű náci közvetlen közelről agyonlőtte a kormányfőt. Dollfuss saját politikájának áldozata lett. . . A puccs akkor még nem csak a különböző stabilizáló szereket, amelyeket — az élelmiszertörvény előírásai­nak megfelelően — használ­nak föl a magasabb feldol­gozottsági fokú tejtermékek gyártásához. Ezek biztosít­ják például azt, hogy a krémtúró krém, a tejszínhab pedig hab marad a szava­tossági idő végéig. Ezeknek az adalékanyagoknak a je­lentőségét jól bizonyítja, hogy a magyar tejipar nye­reségének 25—30 százaléka azokból a termékekből szár­mazik, amelyeknek készíté­séhez ezeket a stabilizáló szereket használják. A vállalat tavaly 91 mil­lió liter tejet vett meg és dolgozott föl. Ez a szám — összehasonlítva a korábbi évek adataival — bizonyít­ja: megállt a felvásárlás csökkenése, sőt némileg emelkedett is a tejteVmelés a megyében. Az alapanyag jelentős részét a szövetkeze­itek és az állami gazdaságok tehenészeteiben fejik. A lomlásmentes feldolgozás ér­dekében a vállalat a tejter­melő nagyüzemeket is támo­gatja azzal, hogy hozzájárul a hűtési költségekhez. A minőség szerinti átvételt biz­tosító vizsgálatokat pedig független laboratóriumban végzik el. A Kaposvári Tejipari Vál­lalat fejlesztését az új tej­üzem építésének megkezdé­sétől számítják. Ennek mun­kába állítása tette lehetővé, hogy felszámolják a korábbi vegyes profilú üzemeket. A hiteleket, támogatásokat is számítva 168 millió forintot költöttek 1980 óta a tejfel­dolgozás korszerűsítésére. Termékeik 330 ezer ember­hez jutnak el naponta; té­len 34, nyáron 49 gépkocsi viszi az árut a boltokba. A vállalat — a más feldolgo­zók gyártmányait is szá­mítva — 180 féle terméket volt eredményes: Schusch­nigg igazságügy-miniszter, s a kormány több tagja végül is magához ragadta a kez­deményezést, kivezényelte a kormányhű csapatokat. De ami ákkor elmaradt, nem egészen négy év múlva vég­bement. A nyugati hatalmak azt gondolták, hogy Ausztria feláldozásával kielégítik Hit­ler étvágyát, s nem tettek semmit az Anschluss-szal szemben. Hitler ultimátumá­ra Schuschnigg visszavonta a népszavazást, kinevezte belügyminiszterré Seyys- Ingquartot, az osztrák nem­zeti szocialisták vezetőjét, március 12-én pedig a né­met hadsereg átlépte az osztrák határt. (Nem volt el­lenállás.) A népszavazást megtartották, de április 10- én, négy héttel azután, hogy az Anschluss ténylegesen megtörtént. A hét esztendeig tartó ná­ci uralom mérlege Ausztriá­ban: 380 ezer halott, óriási anyagi veszteség. S még 1945 tavasza nem hozhatott vég­leges rendezést, mert a há­ború után Ausztria a négy nagyhatalom megszállása alá került. Szomszédunk az elmúlt 33 esztendőben fontos szerepet töltött be a világ és Európa életében, példamutatóan ala­kultak a magyar—osztrák kapcsolatok is. Ugyanakkor vannak, akik ki akarják kez­deni a semlegességet, s a fe­szültebb időszakokban „hi­deg Anschluss”-t emlegettek. Az évforduló a múlttal kap­csolatos önvizsgálatra is ser­kent. Nem meglepő tehát, ha a múltról szólva manapság a jelen adja a témát Auszt­riában. Mennyi és milyen emléke­zés lesz, az természetesen osztrák szomszédaink dolga. Ám remélhetőleg mindenütt az egyetlen történelmileg le­hetséges és helyes következ­tetést vonják le. R. E. hoz forgalomba. A boltokban azonban ennyit hiába keres a vevő. Az oka ennek az, hogy -rövid a szavatossági idő, és az üzletek hűtőkapa­citása elégtelen. Emiatt a kereskedők óvatosan rendel­nek. Óvatosak voltak akkor is, amikor tejet rendeltek. Gondjukon már segít a fél­tartós tej. Az üzemet — ahol ezt a terméket előállít­ják — világbanki hitel fel- használásával építették meg Kaposváron. Kapacitását azonban a kedvező tapaszta­latok alapján még mindig nem tudják teljesen kihasz­nálni. Ezért a vállalat más megyében is keresett ennek a termékének piacot. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek rehabilitációs tevékenységével foglalkozott tegnapi ülésén Kaposváron a Teszöv elnöksége. Hor­váth Lászlónak, a Teszöv el­nökének a bevezetője után Prjevara Pál titkárhelyettes tartotta meg a beszámolót. A mezőgazdasági szövet­kezetek III. kongresszusán született az a kezdeménye­zés, amelynek alapján a Mi­nisztertanács a foglalkozási rehabilitáció jogi szabályo­zását a szövetkezetekre is kiterjesztette. Az Egészség- ügyi Minisztérium 1983. VI. 29-i és 1986. XII. 10-i erről szóló rendeletéhez a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa is ajánlást tett. Hazánkban az agrárága­zatban a rokkantnyugdíjasok aránya meghaladja a me­zőgazdaság összes nyugdíja­sának a 10 százalékát. Épp Három új, szabályozós nyújtógépet állítottak mun­kába a múlt héten a Mas- terfil Pamutfonóipari Vál­lalat Kaposvári Gyárában. Az egyenként 112 ezer sváj­ci frank értékű berendezése­ket öt év alatt kölcsönbér­leti szerződés alapján fizeti ki a vállalat. — Milyen jelentősége van az új gépek beindításának? — kérdeztük Bodosi Tamás főmérnöktől. — Mindegyik nyújtógép két régi berendezést pótol. A legfontosabb dolog azonban, hogy ezekkel megoldhatunk egy régi gondot: a fonalak tartós egyenletességét. Erről a gépről lekerülő fonal hosz- szú idő után is ugyanolyan ezért igen nagy szükség van a gondjaikkal való fokozott törődésre. A jogszabály anyagilag is igyekszik ösz­tönözni a csö*kkent munka­képességűek foglalkoztatá­sára, lehetővé teszi a tárgy­évben elszámolt munkadíj 35 százalékának dotáció for­májában történő visszaigény­lését. Azokban a szövetkeze­tekben, ahol a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása nem érte el az átlagos statisztikai lét­szám 3 százalékát, szankció­ikat helyez kilátásba. A te­rületi és helyi rehabilitációs bizottságok véleménye sze­rint ez a szigorítás nem ösz­tönzi kellően a gazdálkodó szerveket. A téeszek többségében van rehabilitációs megbízott, 51 helyen dolgozik üzemi-kör­zeti orvos, és szinte minde­nütt megalakították a réha­vastag marad, mint a gyár­táskor volt. Ennek különö­sen az eltérő nyersanyagok használatakor van nagy je­lentősége. Régen, amíg gépe­ink csak egyféle nyersanyag feldolgozását tették lehetővé, ilyen gond nem volt. Most azonban a nyersanyag ára nagyon magas, a vállalatnál ez a legnagyobb költségté­nyező. Nem mindegy, hogy hol, mennyiért vásárolunk és milyen minőségű anyagot tudunk feldolgozni. Rengete­get lehet megtakarítani a nyersanyagárakon. A külön­böző fonalak feldolgozásához viszont nagyon korzerű gé­pekre van szükség. Az új gépek minden kö­vetelménynek megfelelnek. bilitációs bizottságokat. A rendeletben előírt 3 százalé­kos foglalkoztatás viszont csak néhány helyen valósult meg. Vannak szövetkezetek, ahol nem tartanak nyilván ilyen dolgozót. Ez sok eset­ben abból adódik, hogy a rehabilitádiós eljárást nem folytatták le. Talán azért sem, mert esetenként meg­oldhatatlan feladatot jelent, hogy ezeknek az emberek­nek megfelelő munkát ad­janak. Kevés a könnyű mun­ka, az ilyen állások egy ré­szét egészséges dolgozók fog­lalják el, a dolgozók szem­pontjából viszont a sokszor jelentős keresetcsökkenés sem vonzó. Ráadásul a je­lenlegi gazdasági helyzet a téeszeket is egyre inkább a létszám leépítésére ösztönzi. Ugyancsak sok gond adódik a szakképzettség hiányából. A szövetkezetek nehezen Tavaly mutatta be először a svájci Rieter cég Párizsban, a textilipari világkiállításon. A computervezérlésű beren­dezés a kiállítás legkiemel­kedőbb darabja volt. Ka­posváron tehát a legszigo­rúbb mércével mérve is csúcstechnológia lett fölsze­relve. A nyújtó munka köz­ben rendszeresen, automati­kusan méri a fonal vastag­ságát és szükség esetén kor­rigálja a hibát, ezáltal világ- színvonalú minőséget bizto­sít. A gép kezelésére a gyár legjobb munkásait tanították be. ' — Az esetleges hibát jel­zi a berendezés, és pontosan megmutatja a hiba helyét is. Ugyanakkor teljesen zárt, el- szívóberendezései a terme­lés során keletkező port és pillét is összegyűjtik; a mi­enknél szigorúbb svájci kör­nyezetvédő előírásoknak megfelelő szűrt levegőt bo­csát ki. A gép a több helyről be­szerzett, különféle alapanya­gok komponensgohdját is megoldja. Lehetővé teszi, hogy a keverékek ne „ugor­jának ki”, ne térjenek el egymástól, ne legyen csíkos a fonal. A sokféle nyers­anyagot különféle keverési műveletekkel egyesíti. — Ugyancsak előny, hogy az eddiginél nagyobb kan­nákkal dolgozik. A 400 milli­méter átmérőjűek helyett 600 millimétereseket használ, így lassabban fogy ki belő­lük az anyag. A kaposvári gyár sok ter­méket gyárt exportra, s nem mindegy, hogy milyen szin­ten. Tehát arra törekednek, hogy az új gépekkel a ter­mékek minőségét is javítsák. L. R tudják vállalni egy új szak­ma megszerzésének az anya­gi terheit. A rehabilitált dol­gozók többsége 50 év fölötti és nem is szívesen vállal ta­nulást. Rehabilitációs munkahe­lyet egyedül a Vörös Hajnal tsz hozott létre Marcaliban; Segesden és Barcson is szó van ennek a kialakításáról. Kaposváron, Csurgón és Nagyatádon szociális foglal­koztató üzemrész van. Eze­ken a munkahelyeken a re­habilitációs bizottság még tud munkahelyeket felaján­lani. A hozzászólók szinte mindegyike alátámasztotta a beszámolóban elhangzotta­kat. Kiss György, a Medosz titkárhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy me­gyénkben nő a rehabilitáci­ós foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a foglalkoztatási lehetőségek csökkennek. A gond megoldását nem egye­dül az üzemeknél kellene keresni, hanem sokkal szé­lesebb körű társadalmi ösz- szefogásra lenne szükség. A KORSZERŰ TEJIPAR GAZDASÁGOSABBAN TERMEL A rehabilitáció gondjai Feszültségek, ellentmondások a tsz-ekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents