Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIV. évfolyam, 59. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1988. március 10., csütörtök Két törvényjavaslat módosításáról Ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági és jogi bizottsága Az Országgyűlés mezőgaz­dasági és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága szer­dán a Parlamentben, együt­tes ülésen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szó­tő 1967. évi III. törvény, va­lamint az 1976. évi élelmi­szertörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot vi­tatta meg. A bizottság tag­jai elé terjesztett írásos anyag hangsúlyozta: a szö­vetkezeti törvény jól szolgál­ta a közös gazdaságok fej­lődését, ám a következőkben fokozottabban kell törekedni az önkormányzat szabályai­nak egyszerűsítésére, vala­mint az önigazgatás, önsza­bályozás kiszélesítésére. A termelőszövetkezeti jogsza­bályokat összhangba kell hfczni az elmúlt időszakban megjelent más jogszabályok­kal. Ami az élelmiszerekről szó­ló 1976. évi IV. törvény mó­dosítását illeti : az írásos anyag szerint a korszerűsí­tés alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élel­mezés-egészségügyi feltéte­lekkel tegye lehetővé a kis­üzemek bekapcsolódását az élelmiszerek előállításába, és az eddiginél jobban szolgál­ja a fogyasztói érdekeket, szigorítva a minőségi köve­telményeket. Meg kell te­remteni az eddiginél átfo­góbb ellenőrzési feltételeket is. A képviselőket Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter tájékoz­tatta a két törvényjavaslat előzetes vitáiról. Kifejtette, a megyei képviselőcsoportok szinte egységesen kifogásol­ták, hogy az eddigi rendel­kezések a gazdaságoknak, vállalatoknak kötelezően elő­írtak egyes munkaköröket; ezeket a kötöttségeket a MÉM eddig is igyekezett fel­oldani, s a jövőben erre még inkább lehet számítani. Vita alakult ki a tagok és a tsz-ek vagyoni kapcsolatá­ról; egyebek között azt ja­vasolták a vitapartnerek, hogy a tsz-ektoe bevitt föld arányában a tagok kapja­nak részjegyeket. Az ülésen több fontos kér­déscsoportban alakult ki vi­ta. A két bizottság végül egy­hangúlag megszavazta a mindkét törvény módosításá­ra vonatkozó javaslatokat. Megnyílt Budapesten az NSZK kulturális hete Grósz Károly fogadta Hans-Dietrich Genschert Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársa­ság alkancellárja, külügymi­niszter az NSZK .kulturális hete alkalmából, annak fő­védnökeként szerdán Buda­pestre érkezett. Társaságá­ban van felesége, Barbara Genscher asszonv is. Hans- Dietrich Genscher útja a Ferihegyi repülőtérről a Ma­gyar Nemzeti Galériába ve­zetett, ahol ünnepélyes kere­tek között kezdődött meg az NSZK-beli kultúra és művé­szet egyhetes magyarországi seregszemléje, s annak első eseményeként megnyílt a Bauhaus utópiák című ven- dágtárlat. A Galériában a magas rangú vendéget Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvö­zölte. A rendezvénysorozatot megnyitó beszédében emlé­keztetett arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatai immár két évtizede folyamatosan bő­vülnek, s kiterjednek a gaz­daság. a tudomány és a kul­túra minden területére. E folyamait — miként Grósz Károly miniszterelnök múlt évi hivatalos NSZK-beli lá­togatásakor is megfogalma­zódott — mindkét ország számára hasznos és fontos eredményeket hozott, olya­nokat, amelyek túlmutatnak a kétoldalú kapcsolatok kö­rén, és az európai együttmű­ködés szempontjából is je­lentőségük van — mondotta. Hans-Dietrich Genscher megnyitó beszédében hang­súlyozta: a Magyar Nemzeti Galéria — amelyben a ma­gyar művészet mellett egész Európa művészetének nagy alkotásai megtalálhatók — méltó helye a Bauhaus-tár- latna/k. Az NSZK—magyar kultu­rális kapcsolatokat példaként említette arra, hogy milyen együttműködési lehetőségek vannak a kultúra területén olyan országok között is, amelyek más-más politikai és társadalmi rendszerhez tartoznak. Ezzel összefüg­gésben elismerését fejezte ki a külügyminiszter a magyar kormánynak és a magyar népnek azért a törekvéséért, amelynek eredményeként Budapest neve — mint mon­dotta — immár a kulturális találkozások szinonimájává vált. A nyitottságnak e szel­lemében, amely országaink­ra jellemző — tette hozzá — a tudományos és gazdasági csere területén olyan hala­dást értünk el, amely Nyu­gat és Kelet országai részé­ről egyaránt példásnak ne­vezhető. Az NSZK alkancellárját a késő délutáni órákban a Parlamentben fogadta Grósz Károly. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a_kétoldalú kapcsolatok leg­fontosabb kérdéseit, a ma­gyar miniszterelnök elmúlt évi bonni látogatása alkal­mával aláírt megállapodások végrehajtásának helyzetét, s (Folytatás a 2. oldalon.) Fejlesztő típusú szervezetet hoztak létre A Szociális és Egészségügyi Minisztérium feladatköre A Szociális és Egészségügyi Minisztériumban Csehák Judit miniszter sajtótájékoztatón mutatta be a tárca vezető mun­katársait és ismertette a legfontosabb célkitűzéseket. A ké­pen: a miniszterasszony beszél (TELEFOTO—MTI : Pintér Márta—KS) A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium létreho­zása nem helyettesíti az egyébként időszerű szociál­politikai reformot, de annak egyik feltétele. A szociális és az egészségügyi funkció­kat összehangoló szerveze­tet kívánnak működtetni, mégpedig úgy, hogy a szo­ciálpolitikai célok ne az egészségügy rovására való­suljanak meg — mondotta Csehák Judit miniszter az új főhatóság épületében tartott szerdai sajtótájékoztatón. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium íeladat- és hatáskörének kialakítá­sáról szólva hangsúlyozta: nem végleges struktúrát, ha­nem mindkét területen fej­lesztő típusú szervezetet hoz­tak létre, s a jövőben igye­keznek belülről is igazodni a feladatokhoz. Az egészség­ügy túlterheltsége csökkent­hető például a családsegítő rendszerek bővítésével, s a szociálpolitika szakemberei­nek képzésére alkalmassá te­hetők az egészségügyi felső- oktatás intézményei. Az egészségügy ágazatba szer­vezhető, a szociálpolitika vi­szont jellegzetesen ágazatkö­zi tevékenység, azaz vala­mennyi eleme nem tartoz­hat a minisztérium feladat­körébe. A szociálpolitikai koordinációt, az érdekegyez­tetést azonban a főhatóság­nak kell vállalnia. Az új feladatköröket vá­zolva kifejtette: segítséget kívánnak nyújtani a taná­csoknak a szociális tervezés­ben, részt vesznek a jöve­delem- és életszínvonal-poli­tikai döntések, az ezekhez kapcsolódó társadalmi ellá­tások, juttatások kialakítá­sában. A minisztérium látja el a társadalombiztosítás fel­ügyeletét, s irányítja a kor­szerűsítést szolgáló törekvé­seket. Az új főhatósághoz tartozik a munkavédelmi te­vékenység felügyelete, a szo­ciális célú önkéntes egyesü­letek támogatása, törvényes­ségi felügyelete. A miniszté­rium elvi iránymutatást ad a munkahelyi szociális tevé­kenységhez, megállapítja a szociális ellátás térítési díja­it, elvégzi a szociális szak­emberképzés szakmai fel­ügyeletét. Az iskolai és óvo­dai gyermekvédelem kivéte­lével irányítja és felügyeli a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a gyámhatósági munkát. A hagyományos feladato­kon túl a minisztériumhoz tartozik az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi prog­ramja végrehajtásának szer­vezése. A főhatóság belső szerve­zetéről, munkarendjéről be­szélve Csehák Judit rámuta­tott: a minisztérium nem egyedi ügyeket intéző tiszti- orvosi hivatal, hanem érdek­egyeztető, menedzselő szer­vezet kíván lenni. Sokrétű kapcsolatrendszert épít ki a társadalmi szervezetekkel, az önkéntes egyesületekkel. A szerény anyagi eszközök fel- használásához nyitott, de­mokratikus javaslattételi rendet — pályázati, alapít­ványi formákat — vezet be. Kevesebb jogi normatívát, s több módszertani ajánlást ad közre, orientáló, tudományos válaszokat fogalmaz meg a szakemberek számára. A széles körű nyilvánosság ér­dekében növelni kívánja tá­jékoztatási tevékenységében a sajtó szerepét. Fontosnak tartja, hogy az orvosok, a szociális munkások állandó, napi kapcsolatban legyenek a nyilvánosság segítségével a lakossággal. Ezért létrehoz­(Folytatás a 2. oldalon.) Folyik a raktározás Lesz elég nitrogénműtrágya Garancia a szállítások üteme Február elsején elkezdték a folyékony nitrogén gyártá­sát a barcsi Drávamenti Ag­rokémiai Társaságnál. Igaz, egyelőre csupán, tárolásra termel az üzem, kiszórásig a központ és a partnergaz­daságok tárolóinak a feltöl­tése folyik. Láng László, a társaság igazgatója elmondta, hogy az idén 23 ezer tonna műtrágya gyártását tervezik, s ehhez az első félévre már rendel­kezésükre áll az alapanyag. Amíg tavaly több társa­ságnál gondot okozott a nitrogénellátás, Barcson elé­gendő mennyiség állt a tag­gazdaságok rendelkezésére, s várhatóan az idén is lesz elég. Erre a mostani szállí­tások ütemé a garancia, ugyanis rövid idő alatt 800 tonna nitrogénműtrágya ér­kezett a Szovjetunióból. Volt olyán nap, amikor 500 tonna raktározásáról kellett gon­doskodni. Jelenleg 4500 tonna nitro­gént raktároznak a telepen. A fejtrágyázás megkezdése tehát csak az időjárástól függ. Csaknem 270 taggal indul a bérklub Sajtótájékoztató az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban A bérklubba 361 vállalat és szövetkezet kérte felvéte­lét, közülük eddig csaknem 270-nek a jelentkezését fo­gadták el, több igény elbírá­lása még folyamatban van — jelentették be az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szerdai sajtótájékoztatóján. Popper László, az ÂBMH osztályvezetője elmondta, hogy a bérklúbtagság révén a vállalatoknak és a szövet­kezeteknek mintegy 10 szá­zaléka mentesül a központi bérszabályozás kötöttségei alól. A tagok úgy gazdálkod­hatnak a bérrel, mint bár­mely más költségükkel, dol­gozóik ikeresetét olyan mér­tékben emelhetik, ahogy azt indokoltnak tartják felada­taik ellátásához, viszont ez­zel egyidejűleg igen szigorú hatékonysági követelmények­nek kell megfelelniük. A tagsággal a vállalatok arra kötelezik magukat, hogy az átlagosnál hatéko­nyabban gazdálkodnak, leg­alábbis 13 százalékos va- gvonarányos nyereséget ér­nek el, eredményük javítá­sához semmiféle állami tá­mogatást nem vesznek igény­be, mindenkor pontosan ele­get tesz/nek fizetési kötele­zettségüknek, s a népgazda­ság szempontjából kiemel­kedő jelentőségű feladataikat átlagon felül teljesítik. A bérklub rendszerét egyetlen vállalat sem használhatja fel átmeneti előnyök szerzésére, mert ha egy-két év múlva kilép, akkor nem, vagy csak részben tarthatja 'meg ko­rábbi kedvezményezett bér- fejlesztését. Ha pedig nem tud eleget tenni a vállalt fel­tételek bármelyikének, de a béreket a népgazdasági át­lagnál jobban emelte, akkor a .többlet bérfizetéseket szá­mottevő adó sújtja. A bér- klub-tagsággal járó előnyök mintegy 330 ezer dolgozó ke­reseti lehetőségeit javíthat­ják átlagon felül. A bérklub-tagság egyik legfontosabb feltétele, hogy a bérek emelkedéséből adó­dó költségnövekedést a vál­lalatok nem háríthatják át a vevőkre. A tisztességes ár­magatartás már a felvételi kérelem elbírálásánál Js alapkövetelmény; visszauta­sították azoknak . a vállala­toknak a jelentkezését, ame­lyek ellen indokolatlan ár­emelések miatt az elmúlt két évben bármiféle eljárás in­dult, vagy jelenleg folyamat­ban van. Az Országos Ár- hivatal jelen lévő képviselő­je ezzel kapcsolatban arról számol be, hogy a jelentke­zők közül mintegy 20 válla­latot kellett emiatt elutasí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents