Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

1988. március 8., kedd Somogyi Néplap 5 Kerámiák és térítők harmóniája Kiállítás a kaposvári helyőrségi klubban Kiállítás nyílt tegnap a kaposvári helyőrségi klub­ban Kapitány Julianna fa­zekasmester, népi iparmű­vész, a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet, vala­mint a klub népi díszítő- művészeti szakkörének mun­káiból. Szűcs Tibor, a hely­őrségi klub igazgatója kö­szöntötte a vendégeket, majd dr. Kovács László, a Kiszöv titkára ajánlotta a tárlatot a szép. számú közönség fi­gyelmébe. Beszédében hangsúlyozta, hogy a hagyományt hordozó és a kor igényét tükröző né­pi iparművészet jelentős sze­repet vállal a megye kultú­rájában. A hagyományápolás és a korunk igényességét kifejező népi iparművészeti tömegtermelés mellett egye­di termékek is színesítik a bemutatót. Az a cél, hogy minél többen ismerjük meg, illetve fogadjuk környeze­tünkbe a népi iparművészet jeles darabjait, elismerve ez­zel közízlésformáló szere­pét. A kiállítás paravánjain nagyszerűen kiegészítik egy­mást az anyaguk és meg­munkálásuk miatt „súlyo­sabb” kerámiák és a lehe­letfinom hímzett térítők. Kapitány Julianna man- gánhabán kerámiáiban, sze­Hermann Mindenekelőtt Ferencsik Jánosra emlékezik, amikor Magyarország kerül szóba. Annak idején, budapesti ven­dégszereplései alkalmával sokszor találkoztak, beszél­gettek zenéről, művészetről. Hermann Prey, a világhírű nyugatnémet énekművész eddig négy-öt alkalommal járt hazánkban. Legtöbbször dalesten lépett föl. A mos­tani budapesti tavaszi fesz­tiválon Schubert-dalokat ad elő az operaházi es-ten. Hermann Preynek, a ham­burgi Zene- és Előadóművé­szeti Főiskola tanárának, a Bajor Állami Opera magán­énekesének, a Bécsi Zeneba­rátok Tá/rsasága tiszteletbeli tagjának minden perce el van foglalva. Ezekben a na­pokban Lübeck és más vá­rosok között utazgatott, egyik föllépésről a másikra. Az MTI bonni tudósítójának ritka szerencséje volt, hogy a messze északon, a Lübecki- öbölben fekvő Travemünde egyik szállójában sikerült te­lefonon elérnie. A művész éppen reggelizett, de a vá­ratlan zavarást nem vette rossz néven. Sőt nyomban dicsérni kezdte a budapesti zenekedvelő közönséget : „A magyar publikumot nagyon szeretem. Már előre őszintén örülök a vele való találko­zásnak.” Ez nagy elismerés. Her­mann Preynek van összeha­sonlítási alapja: bejárta a világ . legrangosabb opera­színpadait. A lírai bariton 23 éves korában, 1952-ben kapta első szerződését a wiesbadeni városi színház­ban, majd 1953-ban Ham­burgba került. Első nemzet­közi sikerét 1956-ban a bé­csi Állami Operaházban aratta a Figaróval, Rossini A sevillai borbély című ope­rájában. A salzburgi ünnepi játéko­kon három évvel később mutatkozott be, s azóta rend­szeresen részt vesz a nagy nemzetközi zenei fesztiválo­kon. Gyakran föllép a milá­nói Scalában, a londoni cessziós plasztikáiban ke­leti hatás, varázslatosan könnyed vonalvezetés érez­hető. Nagy sikert arattak azonban a tatai, plasztikával díszített vadász- és halász- lés-étkészletei, illetve ita­loskészletei is. A helyőrségi klub szak­körének alkotásait többek között Czanka Istvánná ka- rádi fehérhímzéses,- vala­mint Magai Erzsébet — szakkörvezető — „törzsköny­vezett” térítői „fémjelezték”. A gondosan rendezett para­vánokon többnyire fehér­hímzéseket láthatunk török- koppányi, sióagárdi, karádi és drávaszögi motívumok­Prey Corvent Gardenban, a Buenos Aires-i Teatro Colonban, a nyugat-berlini, a müncheni, a chicagói és a San Francis- co-i operában, & New York-i Metropolitanben. Ez utóbbi­ban 1960-ban vendégszere­peit először: Wolfrám szere­pét énekelte Wagner Tann­häuser című operájában. Mozart Varázsfuvolájának Papagenójával 1967-ben ki­robbanó sikert aratott. Ami­kor a bayreuthi ünnepi já­tékokon 1981-ben a Beck- messert énekelte Wagner Nürnbergi mesterdalnokok- jában, föllépéséről számos elismerő méltatást közölt a világsajtó. A szívéhez legkö­zelebb álló szerepek azon­ban mind Mozart-operák szerepei : Papageno, Figaro, Don Giovanni és Gugliemo (Cosi fan tutte). Koncert­énekesként elsősorban Schu- bert-dalokat ad elő. A nagy osztrák zeneszerző iránti tiszteletből és rajongásból 1976-ban Hohenemsben meg­alapította a Schubert-feszti- vált, 1983-ban pedig a Bécsi Zenebarátok Társaságában a Schubertiadát. így nevezték, 1821-től kezdve a fiatal ze­neszerző barátainak körét, zeneestjeit és bohém vigado- zásait. A kimagasló bécsi zenei rendezvényen novem­ber 19-én, Schubert 1828-ban bekövetkezett halálának év­fordulóján előadják a dal- költészet mesterének összes dalait, megkomponálásuk- nak sorrendjében. A berlini születésű Her­mann Prey, aki már tízéves korában a Mozart-kórusban énekelt, nagy ívű, fényes művészi pályáján számos magas kitüntetést kapott. A halmburgi zeneművészeti fő­iskolán rendszeresen tart előadásokat a daléneklésről, a zenei anyag megformálá­sáról, értelmezéséről. Gazdag tapasztalatait 1982-ben meg­jelent könyvében, a „Lám­palázas bemutatók” című munkájában is megosztotta tanítványaival, s természete­sen a nagyközönséggel. Flesch István kai. Szemet gyönyörködtető a kék és fekete erdélyi, a piros magyaregresi és a kék­piros palóc motívumok gaz­dagsága is. A háziipari szövetkezet kék és fehér alapú habán kerámiáinak — vázáknak, butelláknak, korsóknak, bo- kályoknak —, valamint a 'Nem mindennapos az az elképzelésáradat, amely ma­napság Ádándon tapasztal­ható. Minden gond, baj, gaz­dasági nehézség ellenére a községben élők többsége bi­zakodó. S nemcsak remény­kednek az emberek, hanem terveznek és tesznek is azért, hogy elképzeléseik va­lóra váljanak. Mit szeretné­nek? Olyan községet, amely életképes, ahol élni érdemes. — Községünkben 1986. szeptember 15-én alakult meg a Berzsenyi Közműve­lődési Egyesület; ez szinte új időszámítás kezdete — mondta Nagy Károly ta­nácselnök. — Az egyesület nemcsak közművelődési, kul­turális célokat szolgál, ha­nem a világnézet formálá­sával, egységes falufejlesz- téssel is foglalkozik. Igyek­szik alkalmazkodni korunk viszonyaihoz, így nem áll tőle távol a gazdaságosság szemlélete, az idegenforga­lom, a vendéglátás és sport föllendítése sem. A 2200 lakosú településen a községi tanács mellett a November 7. Tsz, valamint a helyi mezőgazdasági szak­munkásképző intézet is párt­fogolja az egyesületet és az első hallásra igen merész el­képzeléseket. — Egyesületünknek mint­egy 200 tagja van, köztük 15-en olyanok, akik nem a községben laknak — tájé­koztatott Pollák Tibor egye­sületi elnök. — Kulturális, sport- és gazdasági tevé­kenységünkkel azt szeret­nénk bebizonyítani, hogy a jelenlegi helyzetben is lehet tenni, hatni, tartani magun­kat. Közgyűlésünk elfogadta az alapprogramot: a népfő­iskolái hagyományokat sze­retnénk folytatni. Tagjaink közül mintegy ötvenen jár­nak népfőiskolái előadások­ra, vitákra. Előadóink min­dig a témakörök kiváló ha­zai szakértői, s egyéniségük­kel képesek magukkal Ta­gadni, vitára serkenteni a hallgatóságot. Kapcsolatot tartunk a Berzsenyi Irodal­mi és Művészeti Társaság­gal; az iskolában versenyt is szerveztünk. Az idei ver­senyt májusban tervezzük, és szeretnénk kiterjesztem a környékbeli településekre. Az iskolával közösen meg­alakították a néptánccsopor­tot, csatlakozott az egyesü­lethez az ádándi asszonykó­mai lakáskultúrához igazo­dó, plasztikával és egyedi, kézi festéssel' díszített kály- hacsempéinek is nagy sike­rük volt. Az ünnepélyes megnyitón közreműködött a kaposvári helyőrségi zenekar fúvós­kvartettje. rus. Kaptak a siófok No­vember 7. Tsz-től egy ro­mos magtárépületet, de sze­retnék átvenni a helyi mű­velődés tárgyi feltételeit. Kéthetes nemzetközi nép­főiskolái kurzust terveznek a Magyarok Világszövetségé­nek segítségével a világ más tájain élő magyarok számá­ra. A programtervezet öt pontban foglalja össze a főbb témaköröket. Szerepel ebben a nyelv- és a táj is­meret bővítése is. Elképze­lésüket támogatja az orszá­gos népfőiskolái tanács, a TIT, a Hazafias Népfront, valamint a Művelődési Mi­nisztérium. A program ki­dolgozásában részt vesz az Országos Közművelődési Központ. A költségek egy részét a résztvevők adnák. A nemzetközi népfőiskola bázi­sa és szálláshelye az addig­ra felújított kastélyépület lesz. — Mivel Ádándon gyógy­vizet találtak, egy ivókutat is tervezünk — folytatta Pollák Tibor. — Emellett részvénytársasági formá­ban szeretnénk megvalósíta­ni a klubhotel-szerű, ven­déglátásra alkalmas idegen- forgalmi központot. Szóbeli megállapodás született arról, hogy hollandiai népfőiskolá­sok tíznapos tanulmányútra jönnek hozzánk az idén. őket magártházaknál helyez­zük el, s a magángazdálko­dás formáival az egyes csa­ládoknál, a szövetkezeti for­mával a 'termelőszövetkezet­ben ismerkednek meg. A fentieknél előbbre van­nak a sportban: mintegy 3—3,5 millió forint értékű társadalmi munka bizonyítja a lakosság tenniakarását. Lé­tesítettek egy autós ralli- krosszpályát. Tavaly már két versenyt rendeztek. — Közben továbbfejleszt­jük a pályát, hogy rangos nemzetközi erőpróbáknak, sőt akár Európa-bajnokság- nak is megfeleljen. A Ma­gyar Autó- és Motorsport- szövetséggel egyetértésben öt versenyünk lesz az idén, s ébből három országos baj­noki futam. Ez a külföldiek körében igen népszerű ren­dezvény tovább növelheti idegenforgalmunkat, hírün­ket és bevételeinket is. A pénzt az egyesület céljaira akarjuk fordítani. Gyarmati László A múlt hétfőn szokatlan dologra szánta el magát a Magyar Televízió. A téli olimpia záró eseményeiről természetesen a magyar né­zők sem maradhattak le. No, nem azért, mintha a szurko­lók szerették volna viszont­látni a magyar versenyzőket, hanem mert ilyen nagysza­bású eseményen illik ott lennie a televíziónak. Utána pedig — nem tudni milyen meggondolásból — Jó sze­rencsét! címmel másfél órás ajándékműsort adott a tévé. Ajándék lónak ne is néz­zük a fogát! ilgenám, a dolog azonban bonyolult, mert jó szívvel nem tekinthetjük ajándék­nak ezt a műsort. Látszólag a bányászoknak .akartak ked­veskedni a műsor összeállí­tói. Ha valakik megérdem­lik ebben az országban, hogy ajándékot kapjanak, akkor a bányászok mindenképpen azok közé tartoznak. Éppen ezért sajnáljuk igazán, hogy a dolog nagyon rosszul sült el. Az előzményekről tudunk sok mindent. A múlt év nagy tele miatt a bányá­szokra még a szokásosnál is nagyobb teher hárult az energiaellátás végett. Dol­goztak is munkaszüneti na­pok nélkül hónapokig. Érde­kes a helyzet, hiszen a tele­víziónak abban az időben éppen szűkítenie kellett mű­soridejét anyagtakarékossá­gi okok miatt. De hát a vi­lág ilyen; van aki úgy hasz­nál, hogy dolgozik, és van, aki úgy, hogy nem. Most a műsor szerkesztői fölkeresték a bányászokat, hogy megtudják, milyen mű­sorszámmal kedveskedhet­nek nekik. Ügyes fogás, hogy ilyenkor néhány mondattal bemutatják azt, akinek szól az ajándék. A hasonló rend­szer szerint működő önök kérték.. .-bői ismerjük már ezt. Itt azonban nem kíván­ságról volt szó, hanem aján­Még a novemberi megyei tanácsülésről szóló tudósítá­sunkból értesülhetett az ol­vasó arról, hogy Böröcz Ot- tóné tanácstag interpellált a nemesvidi gyógyszertár ügyében, a Gyógyszertári Központ ugyanis meg akarta szüntetni. Dr. Györbíró Árpád, a központ igazgató főgyógysze­része: — Egy gyógyszertár akkor üzemelhet, ha megvannak hozzá a személyi és tárgyi feltételek. A nemesvidi pa­tika megközelítőleg sem felel meg azoknak a köve­telményeknek, amelyeket a magyar szabvány előír. Emellett veszteséges is, ezért kevesebb jut a fejlesz­tésre. Hiány van gyógysze­részekből. Nemesvidre a szomszéd falu patikusa jár át hetente kétszer. Dr. Györbíró Árpád kü­lönféle változatokat java­solt a nemesvidi falugyűlé­sen: „A körzeti orvos mű­ködtessen kézigyógyszertá­rat!” — hangzott el. — Ez semmiképpen se tudja pótolni még a jelenle­gi, rosszul ellátott patikát sem. Ezenkívül ha gyógy- szerészkednék, a gyógyítás­tól vennék el az időt — vé­lekedik dr. Bolla Borisz körzeti orvos. — Ha ez megoldhatatlan, akkor Nemesdéden kellene üzemeltetni a két falu la­kosságának egy jól fölsze­relt közös gyógyszertárat — így dr. Györbíró Árpád. Nemesdéd mindössze két kilométerre van Nemesvid- től. Autóbuszjárat köti ösz- sze a két községet. .Csak es­dékozgatásról. Tehát meg­tudtuk, hogy az idős házas­pár férfi tagja harminchá­rom évig dolgozott a bányá­ban; felesége is a vállalat­nál dolgozott, s most nyug­díjuk eléri a tízezer forintot. Nem hivalkodtak ezzel, in­kább mintha kicsit még ke­vésnek is találták volna. Ám ezen morfondírozni nem ma­radt idő, »hiszen ez a műsor az ajándékért van, az aján­dék pedig Pitti Katalin egyik dala volt. Akadt aztán olyan bányász is, aki a kérdésre, hogy ho­gyan érzi magát, megmond­ta kerek-perec: nagyon rosz- szul. S részletesen — ameny- nyire a néhány perces betét engedte — elmondta legna­gyobb gondjait. No, mondom, kezd érde­kes lenni a műsor, hiszen eddig a bejátszásokat nézve rá sem mertem gondolni, hogy valami baj is lehet a bányában és nem csupa öröm ott dolgozni. S most kiderül az ellenkezője. Nem derült ki. A követke­ző pillanatban ugyanis meg­jelent a foemondónő és bá­jos mosoly közepette közöl­te: ez nem politikai műsor, hanem az ajándékozáson van a hangsúly. S jött HofiGéza. 'Ekkor gondoltam arra, hogy mennyire érdekes kez­deményezése ez a televízió­nak. Szolgáltató jellegű fel­adatot lát el ugyanis. Na­gyon sok szakma és foglal­kozás érzi úgy ebben az or­szágban, hogy ihártányosan különböztetik meg. Kell mindegyiknek egy ajándék­műsort készíteni, amelyben az emberek elmondhatják minden bajukat-bújukat, utána pedig egy magyar­nótával mindjárt gyógyírt is kapnának rá. És most lát­juk, hogy ehhez milyen ke­vés a hétfői adásnap. Éjjel-nappal viszont még­sem mehet a műsor. te van egy járat oda, és reg­gel egy vissza. 360 idős em­ber él Nemesviden, akinek nincs autója. Ha megszűnne a gyógyszertár, akkor Mar­caliba kellene utazniuk, s így 36 forinttal növekedne az orvosságok költsége, az utazásra fordított időről nem is beszélve. — Elvitték innen az áfészt, el a téeszt, a taka­rékszövetkezetet. Most a gyógyszertárat is elköltöz­tetnék — panaszkodott Ró­nay Ferenc, a népfrontbi­zottság elnöke. — Se a párt­titkár, se a tanácselnök, se én nem tudnék az emberek szemébe nézni. Nemesvid megmakacsolta magát, és nemet mondott. Kása János, Tapsony gyógy­szerésze: — Megszerettem a vidie- ket, mert őszinte emberek; nehezen tudnék megválni tő­lük. Azzal, hogy odajárok hetente kétszer, nem forog veszélyben Tapsony gyógy­szerellátása, ugyanis ezeken a napokon itt is kinyitok, amikor hazaérek. A nemes­vidi öregek — bár Tapsony közelebb van, mint Marcali — nem jöhetnek ide orvos­ságért, hiszen tovább tarta­na az út. Én gyorsabban odaérek. A szőcsényiek is Nemesvidre járnak orvossá­gért, róluk is gondoskodnom kell. Kaposváron döntés szüle­tett Nemesvid sorsáról: min­den marad a régiben. S a faluban örülnek. Mert ha sorsuk jobbra nem is for­dult, de rosszabbra sem. S már ez is nagy szó. Balázs Andor A TAVASZI FESZTIVÁL VENDÉGEI T. R. Ádándi tervek FEJLESZTIK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKAT-Varga István Egy nehezen született döntés Marad a gyógyszertár Nemesviden Csecsebecse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents