Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV évfolyam, 55. szám Ára: 2,20 Ft 1988. március 5., szombat Háttérban — de meddig? Nem véletlen, hogy egy tevékenység, egy teljesítmény említésekor az erkölcsi és az anyagi elismerés (fontossága együtt szokott szóba kerülni. Az erkölcsi és az anyagi egymáshoz szorosan kapcsolódó kívánalom, mint a mérleg nyelve, összetartoznak. Ha bármelyik hiányzik, — akárcsak mérsékeltebben a másiknál, — az elismerés nem lehet teljes, az egyensúly felborul. Az ember dolga az ész, az értelem kötelessége, hogy az egyensúlyt helyreállítsa. mielőtt a mérleg nyelvei végzetesen elszakadnának egymástól. Az ügy, amelynek kapcsán ezt a példát említettem, talán még nem érkezett a „végzetes” szakadás pillanatához az azonban bizonyos, hogy a feszültség hosszú idő óta létezik. Legutóbb ia Kaposfarm szarvas- marha-tenyésztő vállalat évzáró igazgatótanácsi ülésén került felszínre, méghozzá — a Somogytól meglehetősen távoleső — felső- szentiványi szövetkezet főállattenyésztője tette szóvá. Saját példáján, saját üzemi tényeken bizonyította, hogy egy mezőgazdasági nagyüzemben jó esetben harmadrangú ember (szakember) az állattenyésztő, sem anyagilag, sem erkölcsileg nem esik azonos elbírálás alá a növénytermelővel. Mondandója végső kicsengése az volt: nélkülözhetetlenül fontos, jó és hasznos dolog, hogy a rendszer- szervező hozzásegíti az üzemeket az ágazat eredményesebb, jövedelmezőbb működéséhez, de szükség lenne arra is, hogy közreműködjön az e területen dolgozók méltóbb elismerésében. Ha csupán akkor, először találkoztam volna ezzel a gonddal, méltán vélhettem volna, hogy valami személyes sérelem, egyedi eset indította a spontán, olykor ironikus, szellemes fordulatokkal fűszerezett felszólalást. Csakhogy ezzel a feszültséggel, itt. Somogybán is, nemegyszer találkoztam az elmúlt évek során. Az állattenyésztés leépülőben van; az állattenyésztés kiszolgáltatott; a sikerágazat a növénytermelés; az állattenyésztés jó esetben megtűrt rossz, mert csak a gond van vele, — és sorolhatnám a több-kevesebb indulattal és keserűséggel megfogalmazott véleményeket. Nagyon mélyre kellene ásni, hogy kiderítsük: a magyar mezőgazdaság két hagyományos, alapvető tevékenysége között miért alakult ki ilyen feszültség; miért bomlott meg az évszázadokon át meglevő harmónia. miért gyorsult fel a fejlődés és lett így sikerágazat a növénytermelés, és vele párhuzamosan miért iskerült fokozatosan háttérbe az állattenyésztés. Vele együtt azok az emberek is, akik e területen dolgoznak. Annyi bizonyos, hogy az egyensúly felbomlott, — és az sem kétséges, hogy hosz- szú távon ez nem tartható. Az időjárás viszontagságait a növénytermelés nehezebben tudja kivédeni. Éppen az utóbbi egy-két év tényei bizonyítják, hogy egy üzemben létfontosságú „háttér” az állattenyésztés. Ám éppen ezt a „háttér” minősítést kifogásolják az itt dolgozók. És joggal! Vörös Márta Somogy és színházának ünnepe TIZENNYOLC HÓNAP ALATT — MEGÚJÍTVA A SZOT elnökségének ülése Palackgyártó üzenet arattak a szennai tsz-ben sok gondolatot, eseményt hordozott.) Délután négy órakor kígyóit a nézőtér új, hatalmas csillárjának fénye, s a Kol- tai-színészházaspár köszöntése, hívó szava után jelentek meg a függöny előtt legmagasabb rangú vendégeink. Köztük köszönthettük Medgyessy Pétert, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Egon Padován jugoszláv szövetségi minisztert, a Jugoszláv—Magyar Kormányközi Vegyesbizottság elnökét, Vajda György művelődési miniszterhelyettest, Petrovai László építési és városfejlesztési miniszterhelyettest, dr. Gyenesei Istvánt, a megyei tanács elnökét és BaAz elmúlt évek talán legnagyobb somogyi eseményét, színházunk felújításának befejezését, átadását ünnepeltük tegnap Kaposváron. S hogy az igazgató szavaival éljünk: „Ilyen összetételű közönség még soha nem volt együtt a Csiky Gergely Színház nézőterén" ... Csakugyan. Szinte az egész megye; városaink, nagyobb településeink képviselői, vállalatok, intézmények vezetői, magas rangú fővárosi és jugoszláviai vendégek voltak tanúi a társulat, valameny- nyiünk örömének. Az 1911- ben avatott színház felújítása csaknem négyszázmillió forintos költséggel, alig két hónappal az eredeti határidő után befejeződött. „Lényegesen jobb lett a színpad és a nézőtér kapcsolata." S e jelképes megállapítás ezernyi — az ünnep alkalmából szinte felsorolhatatlan — új építészeti, hang- és világítástechnikai megoldást, barátságosabb otthont is jelent Thália papjai és közönsége számára. A délelőtti sajtótájékoztatón a házigazdák — s ez alatt a megyei művelődés és a színház vezetőit együttesen értjük — a jó gazda szenvedélyével és büszkeségével mutatta be új színházunkat, szinte minden tekintetben tökéletesített adottságait. Ezúttal csak egyet említsünk: a vadonatúj, sokáig nélkülözött stúdiószínházat, amely többek között azt is lehetővé teszi, hogy egy estén és egyddőben két különböző előadásra is várja színházunk a közönségét. (Az épület, az új adottságok és megoldások bemutatására később vissza kell térnünk, hiszen az ünnepi alkalom önmagában is barczy Lászlót, a Csiky Gergely Színház igazgatóját. Sok más vezető személyiség- foglalt helyet a páholyokban, közöttük L osonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, jó néhány magyar és horvát miniszter, miniszterhelyettes, nagykövet és polgármester. De ott voltak megyénk, városaink és nagyközségeink párt- és állami vezetői is, s bár nem szokatlan, hogy zsúfolt volt a nézőtér, a jegyelosztás még aligha okozott ennyi gondot színházunknak... Dr. Gyenesei István üdvözölte a megjelenteket, s megIpar született a Zselieben köszönte, hogy eljöttek, hogy részesei akartak lenni egy olyan eseménynek, amelyre húsz éve várt a város. A jugoszláv és magyar építők, a jugoszláviai INGRA— ZAGORJE cég, s huszonhét magyar alvállalkozó példás együttműködését, gyorsaságát, a minőségi munkát méltatta, majd fölkérte a Minisztertanács elnökét ünnepi beszédének megtartására. (Folytatás az 5. oldalon.) Befejeződtek a magyar- afganisztáni tárgyalások Grósz Károly fogadta Szaid Amint Grósz Károly, a Miniszter, tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Szaid Amanuddin Amint, az Afganisztáni Köztársaság első mi n i sz terel nők-helyettesét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a Miniszter- tanács elnöke a mielőbbi megbékélésre irányuló erőfeszítések támogatásáról biztosította Szaid Amint. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Asszad Kestmand, az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagykövete. Szaid Amin és vendéglátója, Marjai József, délután a tárgyalóküldöttségek részvételével plenáris ülésen foglalták össze az afganisztáni vendégek magyarországi látogatásának eredményeit, és aláírták az erről szóló emlékeztetőt. Ugyancsak aláírták az 1988—1990-es évekre szóló műszaki-tudományos együttműködési munkatervet. Ennék keretében kerül sor a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges segítségnyújtás céljából magyar szakértők kiküldésére Afganisztánba és afganisztáni diákok képzésére, szakemberek továbbképzésére Magyarországon. A Szaid Amin vezette afganisztáni delegáció befejezte hivatalos magyarországi programját. Határozottan — elveink védelmében Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen elhangzottakról a SZOT titkárságának megbízásából Szalay Ferenc, a Népszava főszerkesztő-helyettese tájékoztatta az újságírókat. A testület áttekintette a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit, s ezzel kapcsolatban összegezte az elnökség február 26-i állás- foglalása fogadtatásának tapasztalatait. Ügy értékelte, hogy az állásfoglalást a szakszervezeti tagság és a széles közvélemény egyaránt időszerűnek tartotta. A mozgalom aktivistái szerint a dokumentum segített néhány napirenden levő kérdés egyértelmű megítélésében, és határvonalat húzott a szakszervezeti tevékenység javítását szolgáló törekvések, bírálatok, valamint a szélsőséges megnyilvánulások, szándékok között. Az elnökség néhány, a szakszervezeti mozgalom további tennivalóit meghatározó következtetést is levont a dokumentum fogadtatásából. Vannak olyan vélemények . is, })ogy a jelenlegi szervezeti struktúra nem alkalmas valamennyi érdek feltárására. Amennyiben a tagság ezt valóban így érzi, akkor ebben a szakszervezetek vezető testületéi is hibásak — mondták az elnökség ülésén. Az ülésen szó volt azokról a törekvésekről is, amelyek a szakszervezeti mozgalmat el szeretnék szakítani a párttól. Ezek a szán-, dékok a rendszer lazítására, a párt befolyásának csökkentésére, a szakszervezet dezorganizálására irányulnak — szögezte le a testület. A szakszervezeteknek kötelességük figyelemmel kísérni az országban zajló eseményeket, s határozottan kiállni elveink védelmében — hangzott el az ülésen. Az elnökség javaslatot vitatott meg a SZOT 1982. augusztusi, szervezeti kérdésekkel foglalkozó irányelvének módosításáról. Ennek keretében foglalkozott a szakszervezeti tagság szakmai, foglalkozási rétegeit érintő kérdésekkel, feladatokkal is. Megerősítette a február 26-i állásfoglalásában megfogalmazottakat, amelyek szerint támogatja a tagozatok, egyesülések, szövetségek alapítását a szakszervezetek keretén belül, mindenütt, ahol ezt a tagság igényli. Fontosnak tartja azonban, hogy a szakmai rétegszervezetek a mozgalom keretében önszerveződéssel, illetve az ipari ágazati szakszervezetek kezdeményezésére jöjjenek lét- íre. A testület végezetül áttekintette az évkezdettel, az adó -és árreform bevezetésével kapcsolatos egyes tapasztalatokat. Hangsúlyozta: változatlanul nagy figyelmet kell szentelni mind a kormányzati munkában, mind a szakszervezetek tevékenységében az árszínvonal tervezett keretek között tartásának. Ennek érdekében vizsgálni kell, hogy mi- jj ként lehetne szélesíteni a 5 bérklubban részt vevő gazdálkodó szervezetek körét. Azzal a feltétellel, hogy amennyiben lemondanak áremelési szándékukról, szabadabb bérgazdálkodási lehetőségeket biztosít számukra a szabályozás. Az elnökség fontosnak ítélte, hogy a bérek bruttósításával összefüggésben még egyes helyeken tapasztalható problémákat az illetékes állami, gazdasági szervek mielőbb rendezzék. Hasonlóképpen fontosnak ítélte a testület az adóelőleg-levonás szabályainak további vizsgálatát, mind a lehetséges egyszerűsítések, mind pedig az indokolatlan előleg-túlfizetések elkerülése érdekében. A szennai Zselici Táj Termelőszövetkezet történetének bizonyosan fontos mérföldköve lesz 1988. március 4-e: dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes felavatta a gazdasági társaságban létrehozott, rekord idő alatt felépített korszerű ae. rosolos palackgyártó üzemet. Az erdőben, vadban gazdag, a természeti látnivalókban bővelkedő, de a mezőgazdasági termelés megannyi nehézségével birkózó dombvidéki szövetkezet számára mértéktartóan szerény, de méltóságteljes ünnep volt ez a nap. A jeles eseményre számos országos, megyei és helyi vezető jött el, ott volt többek között Klenovics Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. dr. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, dr. Boda Gábor, a MÉM főosztályvezető-helyettese. Baktay György, a Caola vezérigazgatója, Majoros Jenő, az Inotai Alumíniumkohó igazgatója, Kovács Béla, az OTP vezérigazgató-helyettese, Bacsóka Árpád, az OTP kisvállalkozási bank igazgatója, Horn Péter és Pál Lász- lóné országgyűlési képviselők. Dr. Csima Ferenc, a szövetkezet elnöke köszöntve valamennyi vendéget, nem szavakkal, hanem egy videofilm segítségével mutatta be a szövetkezetei. (Folytatás a 3. oldalon.)
