Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1988. március 4., péntek Somogyi Néplap 5 Ismét van asszonykára» ÚJRAÉLEDŐ HOLLÁD Pályázat az Egészségvédelmi Alap támogatásának elnyerésére Egy évtizede még 700 lakosa volt, ma 450 lelkes település Holilád. A megye északnyugati csücskében sem volt más oka az elvándorlásnak minit a többi, hasonló településen: a munka- és tanulási lehetőségek, valamint az óvoda hiánya, a rossz úthálózat, az egészségtelen ivóvíz. — Szeretnénk megmenteni a községet — mondja Farkas László, a balatonszentgyörgyi közös tanács elnöke. — Rendkívüli társadalmi összefogással óvoda épült, decemberben pedig megalakult a vízműtársulat, így a tervek szerint az idén egészséges ivóvízhez jut a falu. 1988-ban kétmillió forintot szeretnénk fordítaná a település útjainak korszerűsítésére, portalanítására. A megújulási folyamatot támogatja a lakosság. Holládnak korábban jó hírű menyecskekórusa volt. Ez körülbelül egy évtizede felbomlott: tavaly azonban újjáalakult, s néhány hónapos ténykedés után már ezüst minősítést nyert. Megindult az ingatlanforgalom is: egyre többen jelentkeznek, hogy szeretnének Holládon házat venni. Akad, aki ott akar letelepedni, s vannak szép számmal, akik az ország más tájairól jőve pihenésre, kikapcsolódásra szánják a holládi „birtokot”. Ha a föltételeket meg tudják teremteni, még gyorsabban fejlődhet a település, hiszen a Balaton közelsége rendkívül vonzó. A korábbi évek visszaesésének a legnagyobb oka, hogy nem volt Holládnak igazi gazdája. A tanácsi elöljárósági rendszer bevezetésével újra vannak lelkes, tenniakaró és képes emberek, akik méltón képviselhetik a közösség érdekeit a tanácsüléseken, a különféle fórumokon. S Holládon különösen tevékeny az elöljáróság. — 1971-től vagyok tanácstag. Akkoriban 33 évesen én voltam a legfiatalabb a testületben — mondja Kungli János községi elöljáró. — Három évtizede dolgozom a tsz-ben, így „testközelből” érzékeltem a változásokat. Valóban lényeges előrelépésekről adhatunk számot az utóbbi időben, csak mindez későn történt. Előbb kellett volna észbekapni, s akkor több fiaital maradt volna itthon. Így a hátrányt nehéz lesz ledolgozni. Az elöljárósági rendszer létrehozása óta értünk el eredményt, így a volt iskolánál óvodát alakítottunk ki kevés pénzből és sok társadalmi munkával, összevont első és második osztályunk van, s a gyerekekkel napközis rendszerben foglalkozik két pedagógus. A holládiakon kívül Tikosról is ide járnak a kisiskolások. A lakosisági összefogás sok szép példáját lehet tapasztalni. Ifi Béláné és Tu- rányi Imréné vezetésével új- jáialiakult az asszonykórus, a kultúrházban bálok, műsoros esték és egyéb rendezvények vannak. Témát váltunk. A mező- gazdasággal folytatjuk. — Népszerű nálunk a szarvasmarha, és a sertés- tartás, az emberek azonban elbizonytalanodtak. Tavaly például 80 marha járt ki naponta, s havonta 12—15 ezer liter tejet szállított el tőlünk a begyűjtő. A tejelőtáp azonban 500-ról 900 forintra emelkedett, a tejet viszont csak néhány fillérrel veszik többért. A tsz-nek is vannak olyan tehenei, amelyeket magánházaknál nevelnek. A továbbiakban ezt is meg kell fontolni, hiszen a takarmányról az állattartónak kell gondoskodnia. Ugyanez a helyzet a sertésekkel is. A Lehetnék boldogabb Az uszálykormányos magányos ember. A Dunán hajózik, az 549-es számú uszállyal. Kedd este kerekedik fel, Nagyatádról fél tíz előtt indul az a vonat, amellyel hajnali négyre Pili smarótra ér. Az átszállásoknál várni 'kell, lassan telik az idő az éjszakában, még jó, hogy általában találkozik a pécsi kollégával, lehet csöndesen beszélgetni. Kavicsot szállít a hétszáz tonnás uszállyal. Kotrógép rakja be az öt vagonnyi kavicsot, s Horváth József, a negyvenhatéves uszálykormányos a korlátnak dőlve tétlenül nézi a sürgölődést. Nyáron a Duna vize ezüst fénnyel csillan, mikor felkél a nap, de most, télen, hideg és kemény a hajnal. Nyáron víg az élet, dohogva működnek a gépek, s mintha a kormány is könnyebben fordulna. Ilyenkor azonban mérges szél kúszik a bekecs alá, s dermedt vonásokat rajzol.az arcra. — Szerdától-szerdáig tart így az élet, aztán égy hétig szabad vagyok — kezdi történetét Horváth József. Albérletben élek, pedig haj, volt nekem szép feleségem, s öt gyerekem, mégis ide jutottam. Kell a pénz, a szabadidőmben a Budai bisztróban őrzöm a mosdót. Némely ismerős megszól érte, de hát az ember úgy boldogul, ahogyan tud. Szívesebben laknék én is szebb, jobb helyen, mit tegyek, ha így alakult. Fáj, csak fáj. Elgondolkodva pörgeti a kétforintost a kezében, el- csöndesedik a történet. Talán a hogyan-továbbon gondolkodik, talán azon, ugyan miről is beszéljen ennek az idegennek. — Az embernek mindenre van számítása — folytatja mégis. — Például, egy lakás, talán, egyszer. Most hétszáz forint az albérlet, aztán teher nekem még a gyerektartás, s élni kell, élni kell. Fölkelek, s lassan elindul a nap, de örülni én már régen nem örülök. Nem gondolok arra sem, érdemes volt-e felkelni, inkább arra: nem zárult be még minden. A gyerekeim látni sem akarnak, pedig nem hibáztam olyan nagyot. Rafináltak az asszonyok, amíg használható a férfi, megtesznek mindení, amíg szerelmes, amíg teremteni tud. Nem csak az én hibám, hogy ide jutottam, s hogy semmibe vesznek a gyerekeim. Sajnálnak talán, s a hátam mögött legyintenek. Egymás mellé rakom a napokat, olykor akadnak férfitársak, akikkel elbeszélgetek. Aztán valahogy mindig eljön a kedd, s elindulok a vonathoz, az éjszaka után pedig hajnal következik, az uszály, a magány. Egyféle szabadság is ez. A kabinban kávét főzök, leülök, amíg megiszom. Etelt is készítek, vagy valamilyen színes újságot olvasok, s várom, hogy múljon az idő. Klie Ágnes mesterséges megtermékenyítés bevezetése óta a korábbi 8—10 malac helyett átlagban már csak 2—3 születik. Drága a táp, a krumpli, s mindez csökkenti az állattartási kedvet. Megbénulni persze nem fog az állattartás, hiszen az ember a falun nem érzi jól magát, ha üres az istálló. Schenk István, a szent- györgyi községi pártbizottság fiatal titkára más vidékről került ide, így nemcsak hivatalból elfogulatlan : — Az utóbbi évtizedben Hollád és Tikos háttérbe szorult a Balaton-parttal szemben. Talán épp ennek is köszönhető, hogy a falu népe most jobban összefog: így próbálja megmutatni él- niakarását. Az elöljárósággal hivatalos képviseletük van, s az országos település- fejlesztési elképzelések is találkoztak az ilyen kis községek érdekeivel. A hollá- diak a legjobban a tsz-hez kötődnek, s a tsz is egyre többet tesz a faluért. Üj üzemet szeretnének létesíteni, s ebben elsősorban az asszonyokat foglalkoztatnák. Az elöljáróság a népfront- bizottság, a párt a KISZ és a Vöröskereszt képviselőivel gyakran tart kibővített munkaértekezletet s ott megtárgyalják a legfontosabb tennivalókat. Ez is jelzi: számba veszik a közös gondokat. A környéken mezőgazdasági szempontból legértékesebb földek Hollád környékén találhatók. Szarvasmarha- és sertésállománya az öt község közül a legnagyobb, s bár sok az idős ember, a háztáji gazdálkodás igen intenzív. Azt tartják az emberek: „Ha nem is hoz hasznot, legalább legyen!”. Hollád a félszabadulás előtt módos parasztok faluja volt, s most sem félnek a munkától. Amíg bírják, csinálják! — Holládon, Tikoson, Szegerdőn és Főnyeden fü- zérszerűen oldjuk meg, hogy legyen vezetékes ivóvíz — fejtegeti Farkas László tanácselnök. Gyarmati László Az Országos Egészségvédelmi Tanács pályázatot hirdet az 1988—89-es évre, az Egészségvédelmi Alap támogatásának elnyerésére. A pályázat célja, hogy ösztönözze az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódó új — és modellértékű helyi kezdeményezéseket, akciókat, támogatást nyújtson a program megvalósítását segítő kísérletekhez és kutatásokhoz, az öntevékeny közösségek, . klubok, egyesületek ilyen jellegű tevékenységéhez, valamint a felvilágosítómunkához. A pályázaton részt vehet minden olyan közösség, szervezet és intézmény, amely már ma is e célok megvalósítása érdekében munkálkodik, vagy az egészségmegőrzési programmal összefüggő .tevékenység feltételeinek megteremtéséhez támogatást igényel. Az elbíráláskor előnyben részesülnek azok a kezdeményezések, amelyeket öntevékeny közösségek, egyesületek a dohányzás, ■ az alkohol és a kábító hatású szerek fogyasztásának visz- szaszorítása, megelőzése érdekében kívánnak megvalósítani. A pályázatnak tartalmaz- mia kell a folyamatos, a fejleszteni kívánt, illetve a tervezett tevékenység szakmai leírását, céljait, eddigi eredményeit, a munkában résztvevő szakemberek képesítésére vonatkozó adatokat, a részletes költségvetést, feltüntetve a rendelkezésre álló helyi forrásokat is, valamint a támogatási igényt. A pályázók egyszeri, illetve legfeljebb három évre — esztendőnként — folyósítható, vissza nem térítendő, öt évre szóló kamatmentes kölcsönként, valamint — az egészségmegőrzési program céljait szolgáló fejlesztések esetében — kamattérítésként vehetik majd igénybe az alap pénzét. Az Egészségvédelmi Alap támogatását elsősorban a helyi források kiegészítésére használhatják fel. A pályázatot május 1-jéig négy példányban kell eljuttatni a megyei, városi egészségvédelmi tanácsokhoz. A Kilián György Városi Művelődési Központ ad otthont holnap, illetve vasárnap reggel kilenc órától a Ki -mit tud? területi bemutatóinak. Ugyanitt látható lapunk főszerkesztőjének, Jávori Bélának Az én Balatonom című fotókiállítása. A művelődési központ szolgáltatásai közül felhívjuk olvasóink figyelmét a kézműves műhelyre, amely péntekenként is várja az érdeklődőket: varrógépet, illetve szövőszéket is biztosít az intézmény. Kaposváron, a Latinca Sándor Művelődési Központ holnap reggel kilenc órakor kezdődő rendezvényén gyermekruhákat cserélhetnek, illetve vásárolhatnak az érdeklődők. A kaposvári helyőrségi klubban ma délután négy órakor kezdődik az MHSZ megalakulása 40. évfordulór jának tiszteletére rendezett megemlékezés. Este hat órakor pedig az Aranyoskám című nagysikerű amerikai filmet mutatják be. A Somogy Megyei Múzeum állandó kiállításai mellett az első emeleten megtekinthetők Galimberti Sándor festményei, valamint Kopits János kaposvári városképei. A kamarateremben Varga Géza Ferenc szobrászművész alkotásaiból rendeztek tárlatot (képünkön). A Somogyi Képtárban a Vaszary János emlékkiállítás, a Kaposvári Galériában pedig Ország Lili grafikái láthatók. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban holnap délután két órától játszóházat rendeznek, amelyen a gyerekek megismerkedhetnek a kosárfonással, bábkészítéssel, valamint videovetítés és táncház szórakoztatja a fiatalokat. A barcsi művelődési központban ma délután három órától a Sándor, József, Benedek című mesejátékot, este hét órától pedig a Júliusi éjszaka című vígjátékot mutatja be a gyerekeknek, illetve felnőtteknek a Népszínház társulata. Fél hatkor az 1. Számú Általános Iskola társastánctanfolyama mutatkozik be műsorával. Vasárnap délután öt órától a Candy együttes közreműködésével ifjúsági táncest lesz. Rangos zenei eseménynek ad otthont szombattól Marcali. A Somogy megyei zeneiskolák kilencedik kama- • razenei találkozóján hét zeneiskola hallgatói adnak koncertet a kulturális központban, este fél nyolc órakor pedig a Musica Antiqua együttes ünnepi hangversenyén tapsolhat a közönség. A kétnapos rendezvényt vasárnap délelőtt eredmény- hirdetés, illetve gálahangverseny zárja. Nőnapi bált rendeznek szombaton nyolc órától a somogyudvarhelyi. művelődési házban. A talpalávalót a Fgszobrock együttes húz- za. Olvasóink figyelmébe"' ajánlunk néhány hétfői programot is. A kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Házban öt órától az Erdei tüdnér című darabját mutatja be a Mesejáték Színpad. A megyei könyvtár előadótermében este hét órakor dr. Bánhegyi Dénes adjunktus tart előadást az AIDS-ről. Kaposváron, a Latinca Sándor Művelődési házban bérleti zenekari hangverseny kezdődik fél nyolc órakor. Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár A Somogy Megyei Levéltár gondozásában a közelmúltban jelent meg Andrássy Antalnak Noszlopy Gáspár, ról írt kötete. Ez a Somogyi Almanach kiadványai között sorrendben a 43—44. számot viseli. A kötet már önmagában is fölhívja a szűkebb hazánk történelme iránt ér. deklődők figyelmét arra a kiadói tevékenységre, amelyet a levéltár végzett az elmúlt évtizedekben. Hangsúlyozza a kötet azt is, hogy a nehézre fordult gazdasági helyzetben is igyekszenek közzé tenni a legújabb kuta - tásök eredményeit. Andrássy Antal szép, de nehéz feladatra vállalkozott, amikor Noszlopy Gáspár életútját, munkásságát kísérte végig a rendelkezésre álló dokumentumok és eddigi kutatások alapján. Meglehetősen terjedelmes anyagot kellett átnéznie, s munkáját bizonnyal* nehezítette, hogy ezek a dokumentumok az ország levéltáraiban szétszórtan lelhetők csak föl. A munka szépségét az adhatta, hogy Noszlopy Gáspár a szabadságharc körüli idők egyik kiemelkedő alakja, ugyanakkor életpályáját számos legenda is övezi mind a mai napig. Ezeket a legendákat Andrássy Antal szembesíti a tudományos kutatások" eredményeivel, így azt több esetben szerte is foszlatja. Egy életutat a szülői háztól végigkísérni nem köny- nyű feladat. A szerző azonban olvasmányossá és izgalmassá tudja tenni a pálya korai szakaszainak leírását azzal, hogy fölvillantja a történelmi hátteret is. A vrácsiki (ma UjvárfáLva) Noszlopy-ház nemes lakóinlak mindennapjaiba pillanthatunk be. Megtudjuk, hogy a család rokonságban áll a Berzsenyiekkel, s a nik- lai költőrokon, Berzsenyi Dániel hatással is van Noszlopy Gáspárra. Értesülünk arról is, hogyan működik a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező nemesi családok sarjainak iskoláztatása. Andrássy Antal jó érzékkel, néhány nagyon fontos tény közlésével adja tudtunkra, hogy a csurgói gimnázium, ahol Noszlopy Gáspár tanulmányait kezdte, egyre inkább a hagyományos akadémikus oktatás uszályába kerül, s az új szellem ekkor már a kaposvári Somssich gimnázium falai közé férkőzik be. Részletesen olvashatunk a kötet harmadik fejezetében arról, hogy a szabadságharcot közvetlenül megelőző években mit jelentett egy szolgabírói státusz. Olvasmányos fejezet ez, amelyben érdekes, eddig a köztu. datban talán kevésbé élő kép alakulhat ki az Olvasóban. Ennél a résznél időzzünk el néhány pillanatig. A Somogyi Almanach legnagyobb erénye, hogy az nemcsak a szakemberek szűk rétegéhez szól. Érvényes ez a NoszloKÖHYVESPOLC py-kötetre is. Bizonyára haszonnal forgatják majd munkájuk során a történelemtanárok és szakkörvezetők. Különösen figyelemre méltó a Noszlopy kormány- biztosi kinevezéséről, annak körülményeiről szóló rész. A szerző legérdekesebb megállapításait mégis az utolsó szakasz tartalmazza. A periratok tüzetes tanulmányozása során ugyanis az derült ki, hogy a vádat elsősorban azért emelték, mert „Kossuth Magyarországon egy forradalmat kívánt kirobbantani és a mostani rendszert megdönteni, amelyben aktív előkészítő szerepet vállalt Noszlopy." Az elfo- gottak vallomásait egyébként úgy csoportosították, hogy könnyű legyen azokat felhasználni Noszlopy ellen. S idézzük most a szerzőit: „Noszlopy haditörvényszéki vádiratában a vádpontok között az iin. Votum informa- tivumban sehol, egyetlen szóval sem szerepelt az uralkodó 1852-es Kecskemét környéki elfogásának az előkészítése, vagy annak tervezése. így tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy ezen állítólagos elgondolás a korabeli szóbeszéden, és tévedésen alapult." A jegyzőkönyv szerint Noszlopy kivégzése előtt néhány órával sem vallott senkire. Éppen tegnap múlt 135 esztendeje, hogy végrehajtották rajta a halálos ítéletet. Varga István