Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1988. március 4„ péntek Somogyi Néplap 3 IDEOLÓGIA — ERKÖLCS — TÁRSADALOM Harmadik alkalommal rendezett az MSZMP országos elméleti konferenciát azzal. a céllal, hogy az elméleti szakemberek, a különböző tudományterületek képviselői : akadémikusok, egyetemi és főiskolai oktatók, pártmunkások közös erőfeszítéssel keressék a társadalmi megújhodás, a kibontakozás mielőbbi megvalósulásának lehetőségeit. A kaposvári tanácskozás a modern kapitalizmus gazdasági, politikai, szellemi mozgásjelenségeit elemezte, a szegedi a mai szocializmus jellegzetességeit vizsgálta. E két konferencia világtörténeti dimenziókban . közelített korunk kérdéseihez. A legutóbbi békéscsabai konferencia pedig a saját történelmét formáló ember felől közelített, noha az előbbiek sem maradtak a látóhatáron kívül. Kimondatlanul is jelen volt progresszív tartalommal az antik humanizmus prótagoraszi tételének „az ember a mérté/c”-nek szelleme. A konferencia mottója az egyik tanulmány programszerű gondolata lett: „Hódítsuk vissza a jövőt!”. A sok szálon futó, szerteágazó vitában végül is egyfajta elméleti konszenzus jött létre a társadalmi problémák diagnosztizálását illetően, és abban is, hogy a kibontakozás, a megújulás nemcsak gazdasági kérdés. A gazdaságot ugyanis nem lehet kiszakítani a társadalmi mozgás folyamataiból, nem beszélve arról, hogy a tudati mozzanatok beleszövőd- nek az anyagi-termelési viszonyokba, és ott válnak igazán reális erőkké. Miért keletkezett zavar az ideológiai szférában? Miért alakult kedvezőtlenül társadalmunk erkölcsi arculata? Ezek és a hozzájuk hasonló kérdések összefüggnek a szocializmus korábbi szakaszában született ember-, szocializmus- és jövőképpel, a történelem cikkcakkjaival, a szocialista építés objektív nehézségeivel és a szubjektivista-volun. tarista hibákkal. Az ideológia valóságfeltáró, kritikai funkciójával szemben a legitimáló funkció jutott döntően túlsúlyra, és az ismert gazdasági, társadalmi, nem utolsó sorban világtörténeti változások miatt ennek egyre kevésbé tudott megfelelni. Ennek következménye az lett, hogy egybemosódott az ideológia, gazdaság, politika; másképpen fogalmazva : létrejött a nem kívánatos, különbség nélküli egység, permanenssé váltak a működési zavarok. Ugyanakkor a 60-as évektől kezdődően a marxista filozófiában, a humán- és társadalomtudományokban jelentős előrelépés következett: a marxi antropológia, metodológia hatásai látványos eredményeket hoztak. Viszont az ideológiában jelenlevő negatív jelenségek lényegbeli különbséghez vezettek a humán- és társadalomtudományok, valamint az ideológia között. Egyenesen ebből következett asz elméleti lemaradás. Minél távolabb került egymástól az „ideál” és „reál” annál gyorsabban leértékelődtek, majd kiüresedtek hirdetett értékeink, eszményeink. Marx történet- filozófiai-antropológiaí alapvetése (az ember létmódjára vonatkozó tanítása) ma is hdlytálió; módszer lehet egy korunknak megfelelő antropológia kimunkálása számára. (Ezt az .igényt a konferencián is megfogalmazták.) Azért lehet módszertani alap a marxi filozófia, mert Marx számos helyen hangsúlyozza, hogy az „általános” történelmietlen, ember helyett a konkrét-történeti emberre kell a figyelmet fordítani. Azt kell' féltárni, hogy a mai valóságban mit jelent az emberi tudatosság, szabadság, és milyen cselekvési színtereket szükséges létrehozni az emberi önállóság kibontakozásához. És ehhez kapcsolódik a manapság egyre többet emlegetett állampolgári lét, állampolgári magatartás. (Ha tartalma nem is mindig világos). Az állampolgár ugyanis autonóm személyiség, aki felelős önmagáért, kisebb-nagyobb közösségeinek sorsáért, tu- dátosan alakítja önmaga és közösségei jövőjét. A tudományos elemzések, a kritikák megalapozzák annak lehetőségeit, hogy a bénító hatású képektől megszabaduljunk, és továbblépjünk. Társadalmunk önismerete szempontjából szükség van a tapasztalati, szociológiái, a több tudományágra kiterjedő kutatásokra, de ezek sem nélkülözhetik azoknak az egyetemes emberi értékeknek az újrafelfedezését, amelyeket évezredes kultúrák teremtettek és építettek tovább a jövő nemzedékeinek. De mindez kevés! A beletörődés, a tűnődés és a „ki tud meghökkentőbb kritikát mondani?” helyett a megújuló gondolkodással párosuló cselekvés vihet csak előbbre. Ezt fogja segíteni a reform folytatása és a politikai intézményrendszer korszerűsítése. Dr. Trapp Imre az oktatási igazgatósig tanára Magyarok a lipcsei vásáron Tegnap az NDK budapesti képviseletén sajtótájékoztatón számoltak be a március 13-án nyíló tavaszi lipcsei vásár programjáról és a magyar kiállításról. Walter Mackowski kereskedelmi tanácsos elmond ta : 100 országból kilencezer cég mutatja be termékeit, a beruházási javak kilenc ágazataiban és a fogyasztási cikkek hét témakörében. Nagy számban állítanak ki olyan gyártmányokat, amelyek a szocialista gazdasági integráció keretében termelési együttműködéssel készülnek. A vásárra harminc fejlődő országból várnak kiállítókat, s jelen lesz ötven nemzetközi bank képviselete is. A kiállítások középpontjában az elektronika, a szellemi termékek és szolgáltatások, valamint az információs technika áll majd; Lipcse belvárosának 16 vásárházában ötven ország kiállítói és termelői kínálják majd a fogyasztási cikkeiket, köztük játékokat, ruházati cikkeket. Megrendezik a nemzetközi könyvvásárt, amelyen ezer kiadó vesz részt, és átadják majd az elmúlt esztendő legszebb könyveinek járó díjakat. Hazánkat minden korábbinál több, összesen 52 ipari és külkereskedelmi vállalat képviseli a vásáron. Ezek a vállalatok 3700 féle terméket mutatnak be, közülük 21 gyártmánnyal beneveznek a lipcsei vásár díjpályázatára. A magyar ipar főleg gépipari, elektronikai és mező- gazdasági termékekkel pályázók aranyéremre. A résztvevők közül a Budavox szakemberei szakelőadásokét tartanak majd a vásárvárosban. ESZMECSERE A hozzáadott értékadóról Tizenöt százalékos exportnövelés Milyen hatása lehet a hozzáadott értékadó bevezetésének a vállalatok gazdálkodásában? Napjainknak ez az egyik fontos kérdése volt a témája a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában tartott tanácskozásnak. Két előadó: Kéri Endre nyugállományú minisztériumi főtanácsos és Heitner Gábor, a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat köz- gazdasági főosztályvezetője elemezte ilyen szempontból az iparágat és a vállalatot. A nálunk most beve cetett adórendszer tulajdonképpen a végső fogyasztót adóztatja, ugyanakkor importigé- nyesebb alapanyagú termékeket gyártó vállalatok pénzügyi helyzetét nagymértékben befolyásolhatja. Ugyanis a tőkés alapanyag fel- használásával készített termékeket 25 százalékos általános forgalmi adó terheli. Ez pedig a pamutipart is jelentősen érinti. Az iparág, de az egész könnyűipar exportja már tavaly is jelentősen meghaladta az eredeti elképzeléseket. Ehhez a kaposvári gyár is nagymértékben hozzájárult. A kiváló minőségű, külföldi piacokon is jól eladható termék viszont tőkés országokból származó alapanyagot igényel. így szemlélve, az export-import aránya már nem mondható ennyire kedvezőnek. A növekvő export és gyakran az ehhez kapcsolódó import olyan mértékben megnöveli a vállalatok pénzmozgását, pénzigényességét, hogy azt finanszírozás nélkül többségük nem képes bizto- sítani. Egyre inkább különféle hitelekre lesznek kénytelenek támaszkodni, így a vállalat mozgástere beszűkül. Ez az irányzat pedig „kiszívja” a hitelek egy részét a gazdaságból, a vállalatok a magasabb kamatú kölcsönökre is rá vannak utalva. A pamutipar idei export- tervei 15 százalékkal rnagar sabbak a tavalyinál. Nem csak az erport emelkedik, de várhatóan javul az export— import egyenleg is. A néhány évvel ezelőtti 7 millió dolláros negatívummal ellentétben eléri a 20—21 millió dolláros pozitívumot. Mindezek mellett a hazai szükségleteket is hiánytalanul kielégíti az iparág. A kaposvári gyár sokat tesz az export növelése érdekében. Ezt szolgálja többek között a közelmúltban végrehajtott rekonstrukció, a takarékosság és a kereskedelmi tevékenység bővítése is. Bognár József (1923—1988) A termelőszövetkezeti mozgalom egyik legismertebb somogyi személyisége hagyta itt családját, faluját, megyéjét, hazáját. Egy tehetséges ember, színes egyéniség. Gyugyon született szegényparaszt családban, s a felszabadulás előtt uradalmi napszámosként kereste a kenyerét. 1945-től juttatott földön gazdálkodott, s egy Balaton-parti üdülőben vállalt segédmunkát. Bala- tonőszödön 1949-ben alakult meg a tsz, s az alapító tagok között volt a neve. 1954. január 1-jén a tagok elnökké választották, s harminc esztendeig töltötte be ezt a posztot. Bognár József nem elégedett meg a vele született adottságokkal, rendszeresen képezte magát. Elvégezte a marxista esti egyetemet, majd ennek gazdaságpolitikai speciális kollégiumát, Zsámbékon a termelőszövetkezeti vezetőképzőt, majd ugyanitt a felsőfokú mező- gazdasági technikumot. A higgadt természetű, „józan paraszti ésszel” gondolkodó, a falu fejlődéséért, a lakosság életszínvonaláért mindenkor tevékeny, emberséges vezető népszerű volt szűkebb és tágabb pátriájában is. 1950 óta volt párttag, munkájában támaszkodott a tsz pártszervezetére, döntéseit mindig a párt gazdaságpolitikájának szellemében hozta. Nem tűrte a szabálytalanságot, a hanyag, tessék-lássék munkát. Személyesén is sokat tett azért, hogy a fejlesztési tervek megvalósuljanak. Harminc évig munkásőr volt, és tagja a siófoki járási, majd az összevonás után a városi pártbizottságnak, a megyei tanácsnak. Egy ciklusban a Parlamentben is képviselte szülőföldjét. Munkásságáért nyugalomba vonulásakor megkapta a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet, de több magas kitüntetésben, elismerésben is részesült. Emlékét hozzátartozóin kívül is sokan megőrzik. Életműve: egy ma is eredményesen gazdálkodó, erős mezőgazdasági üzem, a szárszói termelőszövetkezet. Temetése március 8-án 14 órakor lesz a szárszói temetőben. Gondok és reményt adó példák DR. SARUDI CSABA LÁTOGATÁSA NAGYATÁDON Gondokról és a kibontakozás reményét erősítő jó példákról egyaránt benyomásokat szerzett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára, aki szerdán Nagyatád és a városkörnyék gazdasági és társadalmi helyzetével ismerkedett. Részt vett az egésznapos programban három megyei pártbizottsági tag: Léber Gyuláné, Bosnyák József és dr. Kovács László is, Szabó Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának kíséretében. A Nagyatádi Konzervgyárban Jámbor László igazgató nemcsak termelésük javuló eredményeiről adott számot. Valósághűen tájékoztatott arról is, hogy például a tavalyi, 98 millió forintos rekordnyereségük nemcsak jobb munkájukból, hanem a gazdasági szabályozás — a gyár számára kedvező — hatásaiból is fakad. Szólt arról is, hogy az egyébként eredményes, rubel-elszámolású export megmerevítette termelési szerkezetüket. Legnagyobb vásárlójuk, a Szovjetunió például csak a hagyományos termékeket kéri, s ez nem támaszd a gyár elé megújulásra serkentő követelményt. Rokonszenves, hogy a biztonsággal szemben a kockázatosabb utakat keresik, s a világpiaci mércéhez próbálnak igazodni. Világbanki pályázatuk alapján újabb rekonstrukciót kívánnak végrehajtani, s ezzel a tőkés piaci pozícióikat erősítik. Énnek az igényességnek köszönhető, hogy például önköltségi mutatóik alapján az elsők között vannak az ország 14 vállalatának rangsorában. A tájékoztatót követően a vendégek egyebek között az idei évkezdés tapasztalatairól, a vállalati tanács működéséről, a szakemberutánpótlás helyzetéről, s nem utolsósorban a dolgozók gondjairól és hangulatáról érdeklődtek. A gyáriak elmondták, hogy a tavalyinál kedvezőbb helyzetben kezdték az évet, megfelelő az alapanyag-ellátás, ugyanakkor hitelezési nehézségek okoznak fejfájást. A vállalati tanács és az szb munkájában sok a párhuzamosság és a hatásköri tisztázatlanság. A vállalati tanács három év után sem tölti be a neki szánt szerepet, ülései műszaki konferencia jellegűek, s az egész vállalatot érintő távlati kérdések helyett inkább apróbb napi ügyekről tárgyalnak. Elhangzott: a dolgozók saját helyzetük alapján ítélnek az országos döntésekről. Sok a kétség és kevés a meggyőző érv. A gyár KISZ- titkára például a gyermekholmik áremelésével kapcsolatos közhangulatról szólt. Mint mondta, a fiatalok szerint a fizetésből külső segítség nélkül, két gyerekkel alig lehet megélni. Dr. Sarudi Csaba ennek kapcsán mondta el, hogy a különféle jelzéseket szépítés nélkül továbbítják az országos irányító szerveknek. Elismerően szólt a gyárlátogatáson tapasztaltakról, s mint mondta: jól érzékelik, hogy nem az országos kibontakozási programot kell megvalósítaniuk, hanem a saját feladataikat kell még eredményesebben végezniük. A vendégek ezt követően a nagyatádi termálfürdőt tekintették meg, mely két napja nyerte el a gyógyfürdő címet, a város fejlődésének is új lehetőségeket adva. Később az új bevásárló- központ - előkészítésének helyzetéről, a művésztelep jövőjéről • és a válságba jutott helyi építőipari szövetkezet gondjairól tárgyaltak. Délután a Kutasi Állami Gazdaságban Kirkovics István igazgató tájékoztatója azt bizonyította: régóta nem a mennyiségi mutatók bűvöletében élnek. Fontosabbnak tartják a minőséget és jövedelmezőséget. Figyelemre méltó, hogy egy nagyüzem hitelek nélkül, csupán az alaptevékenységre alapozva is 15 százalékot meghaladó nyereséget ért el. Hogyan lehet például 31 millió forintos nyereséget elérni a tehenészetben? Ügy, ha kedvező önköltség mellett csak első osztályú tejet adnak. A tájékoztatót követő beszélgetés a gazdaság életének valamennyi területét érintette. Dr. Sarudi Csaba követésre méltónak ítélte, hogy a gazdaság vezetői a népszerűtlenséget is vállalva, szigorúan megkövetelik a fegyelmet. Ugyanakkor arra kérte a házigazdákat, hogy nyújtsanak szakmai segítséget a nehéz helyzetben levő görgetegi tsz kibontakozási programjának összeállításához.
