Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-29 / 75. szám
1988. március 29., kedd Somogyi Néplap 3 Kisebb változások a vásárlási szokásokban Január elseje óta a háziasszonyok — ha tehetik — megemelt ikosztpénzzel gazdálkodnak, avagy a tavalyi összeget igyekeznek takarékosabban beosztani. Látható-e a fogyasztási szokások valamiféle változása? Ezt kérdeztük Dévényi Zoltántól, a Balaton Fűszért igazgatójától. — Vállalatunknál egyelőre csak közvetve érződik a változás, hiszen főképpen nagykereskedelemmel foglalkozunk. Viszont Somogybán és Zalában a legnagyobb napicikkszállítók vagyunk — a kiskereskedelmi rendelések alapján —, mégiscsak lecsapódik nálunk, hogy az emberek miképpen reagáltak ,az árrendszer változására. Nos, a boltok a korábbinál óvatosabban rendelnek tőlünk. Az első negyedévben általában gyengébb a forgalom, mint az év többi részében; ez így van évtizedek óta. A mostanáig eltelt három hónapban néhány áru esetében még mérsékeltebb volt a forgalom. Az egész évre a tavalyi szintet terveztük, e célt el is tudjuk érni. A viszonylagos csökkenés másutt még nagyobb volt; 1988 eddigi eredményeivel az elsők vagyunk a hozzánk hasonló vállalatok sorában. — Minek tulajdonítják az átlagosnál nagyobb csökkenést? Lehet, hogy tartós lesz a lakosság „önmérséklete”? — Még nem lehet egészen tisztán látni. Tavaly erőteljes volt a felvásárlás, a nem romlandó élelmiszerekből és a hűtőládában ta rth a tokból sokat tárolták be az emberek. Most azt élik föl. Véleményem szerint az alapvető cikkek, a mindennapos áruk forgalma valójában néni fog csökkenni, sőt nemsokára emelkedést várok. A vegyi áruk esetében szintén óvatosan jósolhatunk csak; ezeknek az ára többnyire emelkedett, mégis erőteljesen növekedett a forgalmuk. Vajon miért? A válasz egyszerű: enyhe volt a tél. Az előző zord telek miatt festékeket és hasonló cikkeket a tavalyi vagy tavalyelőtti első negyedévben nem lehetett eladni. Az idén január óta föstenek, mázolnak az emberek, a forgalom tehát a megszokottnál nagyobb. Én arra számítok, hogy alapvetően nem változik a kereslet. A kisebb módosulásokra már felkészültünk, például arra, hogy kevesebb bab fogy majd és több száraztészta, mivel az árarányok így alakultak. A napi vásárlások nagyobb átrendeződése kevésbé várható, ahhoz a maiaknál nagyobb, másféle változások kellenének. — A vállalati stratégia ezek szerint a régi maradt? — Mindig a piachoz igazodunk; ez a célunk nem változik. Ha a piac kicsit módosul, akkor mi is módosítunk egy kicsit, ha nagyot ... Persze a Fűszért sok milliárd forint értékű árut forgalmaz évente. így ha valami százalékban nem is jelent nagy módosítást, az abszolút értékben, mennyiségben óriási. Olyan apróságokra gondolok, mint az, hogy bizonyára még többen fognak otthon befőzni és még kevesebben veszik a konzerveket. A kínálatunkat ennek megfelelően igazítjuk. Ez az összárutömegen belül néhány százalék. De az a néhány százalék nálunk sokszor tízmillió forintot jelent. — Az árstop feloldásától önök nem félnek? — Nem. Tudunk máris néhány engedélyezett ármódosításról, de tisztességtelen, erőszakolt áremelések szándékát eddig nem észleltük, pedig információink alaposak. Mozogni fog néhány ár, kisebb-nagyobb mértékben, de nem hiszem, hogy ettől meg kell rémülni. Persze mi kereskedők vagyunk. A gyártók helyett semmiért sem vállalhatunk garanciát. Annyi bizonyos: a Balaton Fűszért nem fog szerepelni az árfelhajtók között. L. P. Munkát segítő ellenőrzések Csak emlék a krampácsolás Vendégsínek és véglegesek Egy bontó- és egy kötőtelep egyesítéséből 300 millió forintos beruházással létesítették 1983-ban a csoma-sza- badi vasútállomás szomszédságában a MÁV Dombóvári Építési Főnökségének a szerelőtelepét. A vasút korszerűsítési munkáival összefüggő vágánymezők bontását korábban Balatonfenyvesen végezték, a betonaljak és a sínek összekötését a kaposvári kötőüzemben. Nagy Jenő Lehőcz Rudolf zőt fektettek le. A felújítottak a kevésbé forgalmas mellékvonalakra kerülnék. A szerelőüzem idei terve még a tavalyinál is kevesebb ; 30 kilométer új és csak 6 kilométer felújított lerakásával számol. Ha az üzem kapacitását nem tudják kitölteni, bérmunkát is vállalnak. Most éppen a dunaújvárosiaknak végeznek bontást. — Most örtilos és Gyékényes, valamint Alág és Nagykarácsony között dolgozunk; a lepsényi állomáson ugyancsak van munkánk. A pécsi igazgatósághoz tartozó vasútvonalak állapota vegyes. Vannak teljesen újjávarázsolt pályaszakaszok és teljesen „lerobbantak” is. Az utóbbiak közé tartozik a Sellye—Vajszló közötti rész. Korszerűnek mondható viszont a Zákány és Gyékényes közötti pálya. Ez a nagy teherforgalom miatt erős igénybevételnek van kitéve, ezért kell most felújítani. — Rendkívül költséges a pályák felújítása. Például a zákány—gyékényesé 1200 méter hosszú szakasz 24 millió forintba került. Az új vágányok a legnagyobb tengelyinyomást is bírják, akár a vonatok 120 kilométeres sebességgel való közlekedését is lehetővé tennék. Azokat a síneket, amelyeket már nem tudnak használni, beolvasztják. A tönkrement betonaljzatokat rák- területek burkolására használják fel. Az itt dolgozó szooial'ista brigádban tevékenykedő munkások szinte évről évre kivívják a felettes szerveik elismerését. 1986-ban megkapták a MÁV kiváló brigádja címet. — Sokáig alapszervezeti párttitkár volt. Amikor megalakult az elöljáróság, bizalmat kapott. Nem vállalt egy kicsit sokat? — Azt hiszem, igen. Legutóbb ezért is köszöntem meg a párttagság bizalmát. Szeretnék jó elöljáró lenni, de főképpen jó állattenyésztő, mert csak így tehetek valamit tisztességgel a falum hatszáznegyven lakójáért. — A telepvezetőnek erélyesnek kell lennie, ha eredményeket akar felmutatni, s mint elöljárónak kérnie kell az emberektől, ha terveiket meg akarják valósítani. Nem ütközik ez a két dolog? — A munkahely, az munkaihely. Ha keményebben is szól az ember, azért nincs harag, össze lehet egyeztet- ti a kettőt. A szövetkezetben elégedettek a telepvezetői munkámmal, mint elöljáró pedig élvezem a választók bizalmát, hiszen egyként gondolkodunk. méteres, úgynevezett vendégsínekre azért van szükség, hogy a betonaljzatokat egyszerre tudják a helyükre tenni. A 126 méteres síndarabokra szállítási okok miatt nem lehet előre fölerősíteni az aljzatokat. — A vendégsíneknek ugyanazt a terhelést kell bírniuk, amit a véglegesnek. Ezeken is közlekedhetnek akár gyorsvonatok is, illetve közlekednek is, mivel a sínek cseréje 3—4 hetet is igénybe vesz. A mostani korszerű fektetési eljárásokkal naponta akár egy kilométer hosszú szakaszt is le tudnak fektetni. Az üzem éves kapacitása viszont 45—50 kilométer, de a visszafogott beruházások miatt tavaly mindössze 34 kilométer új és 14 kilométer felújított vágánymeA tsz-ek igénylik a vizsgálatokat Megnőtt az igény a megye termelőszövetkezeteinél a Teszöv ellenőrzési irodájának a munkája iránt. A szövetkezetek elnökei egyre inkább elvárják a rendszeres vizsgálatokat. Tavaly az ellenőrzési iroda 40 átfogó vizsgálatot tervezett, de csak 34-et tudtak elvégezni, öt szövetkezetnél — Homok- szentgyörgyön, Csökölyben, Kéthelyen, Rinyiaújlakon és Kaposmérőben — a PM által lefolytatott veszteségrendezési eljárás és az ezzel összefüggő pénzügyi revízió miatt maradt el az ellenőrzés. Cél- és témavizsgálatot viszont hárommal több esetben végeztek, mint a tervben szerepelt: összesen 43- at. Utóvizsgálatra húsz alkalommal került sor. Az ellenőrzésekből kiderült, hogy az iroda munkatervi javaslatainak és a továbbképzéseknek a hatására — ha változó hatékonysággal is — fejlődött a szövetkezetek munkájának a színvonala. Ugyanakkor a szövetkezetek belső ellenőrzései sok esetben csak a működés és a gazdálkodás szűk területére terjedtek ki, a vizsgálati megállapítások gyakran formálisak voltak. A jogszabályok előírásai alapján megyénkben 76 tsz és 7 közös vállalat közül 75 alkalmaz belső ellenőrt. A többi helyen nincs erre a feladatra alkalmas dolgozó. A hivatal a 34 szövetkezetnél készített átfogó ellenőrzése során az 1985—1986. és 1987. évi adó-, ár- és támogatásváltozásoknak a gazdálkodás eredményeire gyakorolt hatását is elemezte. Ezek és az állókultúrákat ért tél végi fagykárok, a szövetkezetek egyharmadát sújtó jégkárok és a kalászosok aszálykára a legtöbb helyen rontotta a gazdálkodás eredményeit. Ugyanakkor a téeszek álló- és forgóeszközellátottsága az országos átlagnál lényegesen rosszabb. Az utóbbi hat évben végzett átfogó ellenőrzések is közrejátszottak abban, hogy a bizonylati és az okmány- fegyelem jelentősen javult. A másik oldalon viszont gondolt okoz, hogy négy év alatt 83 tsz közül 33-nál változott a közgazdasági elnökhelyettes személye. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal adatai szerint tavaly nagymértékben csökkent — az 1985-ben azonos körben vizsgált pénzügyi revíziókhoz képest — az adóhiány, sőt nőtt az adótöbblet. Ebben az iroda tevékenységének ■ is szerepe van. Segítette feltárni az ismétlődő tévedéseket, amelyek leggyakrabban a jogszabályok rossz értelmezéséből eredtek. A mérlegek valódiságát és a kimutatott eredmények helyességét minden esetben értékelték. Javult a készletek értékelése és a mezei leLtár kidolgozása. A pénz- és értékkezelés szabályozottsága, valamint az ezzel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek általában rendezettek. Gondok elsősorban az elszámolásra kiadott pénzekkel voltak. A vizsgált években nőtt az üzemek költségérzékenysége. Az ipartól vásárolt készletek áremelkedései költségszínvonal-növekedést okoztak. A csornai telep a pécsi vasútigazgatóság területén folyó vasútépítési munkákhoz szállítja a felújított vagy. teljesen új anyagot. — A nálunk összeszerelt vágánymezők 24 méter hosz- szúak; 40 betonaljzatot erősítünk egy ekkora sínpárra. Ezeket egy különleges vasúti szerelvény szállítja a felújítási munkák helyszínére. Fel- és lerakásukat is daruval végezzük. Egy Platóv típusú, szovjet gyártmányú daru egyben fekteti le — ismertet meg a munkájukkal Molnár Imre telepvezető. A telepen 25 fizikai dolgozó, a valamikori „kram- pácsolóknál” lényegesen jobb körülmények között, nagyrészt korszerű osztrák gépekkel végzi az egykor embert próbáló munkát. Az összeszerelt vágánymezőkből tulajdonképpen csak a betonaljzatokat építik be tartósan a vasúti pályába. A síneknek csupán ideiglenes szerep jut. Addig ad utat a vonatoknak, amíg a végleges, a 126 méter hosszú síneket elhelyezik. A negyven Errefelé gyanakodva figyelik az idegent, főleg, ha arról érdeklődik mit, merre talál. Nem csoda; pár lépés csak a határ... Halász István azt mondja: ez így természetes. Tudja jól, hogy mit jelent a határőröknek a helybeliek segítsége, hiszen maiga is a végeken szolgált. Igaz annak már tizennyolc esztendeje. Amikor hazajött, ezért is jelentkezett önkéntes határőrnek. — A bélavári emberek gondolkodásában benne él, hogy közös feladatunk az országhatár védelme. Halász Istvánnak, a községi elöljárónak hinni kell. Ismeri jól a falut. Itt született, innen ment tanulni, s egy kis vargabetűvel ide is jött vissza dolgozni. Ma ő a bélavári húsmarhatelep ve- vezetője. Így elmondva látszólag egyszerű a história. — Valóban ennyire egyszerű? — Nem egészen. Én ugyanis lákatosnak tanultam Kaposváron. A szakmunkásLakatOSbÓl állattenyésztő Végvári emberek bizonyítvány megszerzése után bevonulásomig, majd a leszereléstől egy rövid ideig Kaposváron dolgoztam a szakmában. Itthon akkoriban nem volt munka. Amikor azonban megkezdődtek a termelőszövetkezet beruházásai, szükség lett lakatosra is. Az első szóra jöttem. Tizenkét évvel ezelőtt egy szép napon idejött hozzám Vida Imre, az elnök. Mondta: épül agy szarvas- marthatelep Bélaváron, elvállalnám-e a vezetését. Persze — említette — tanulni is kellene, de abban segítenek. Este hazamentem, mondtam az asszonynak, hogy ilyen lehetőség van. Mit tegyek? Biztatott. Ha itthon akarunk maradni, vállaljam, mert egy idő után a szakmámra nem lesz olyan nagy szükség. Ha befejeződnek az építkezések, akkor hol találok munkát? Elfogadtam az ajánlatot. — Nem volt ez meggondolatlanság? — Állattenyésztő emberek között nőttem fel. Miért ne mertem volna vállalni? Beiratkoztam a szakközépiskolába és azóta is tanulom a szakmát, mert a könyveket és az újságokat állandóan olvasni kell. Mindig jönnek új ismeretek. De döntsenek a tények! Felelőtlen vol- taim-e vagy sem? Amikor az első éviben elindítottuk a telepet, egy kiló borjúhús előállításának önköltsége 130— 140 forint volt. No, jött is az elnök! Azt mondta, jobb ■lett volna, ha nem csinálok semmit, mert akkor legalább nem okoztunk volna veszteséget a szövetkezetnek. Éreztem, igaza van, ez így nem mehet tovább. Le-, ültünk a szakemberekkel; osztottunk, szoroztunk. Átszerveztük a telepet. A KSZKV tenyészanyagot adott, új alapokról indultunk. Ma hetvenegy forintért állítunk elő egy kiló borjúhúst. S ne feledje: közben folyamatosan emelkedtek az árak! A takarmány, az energia meg a többi... Hát így vagyunk. A Fűszért igazodik a piachoz
