Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

1988. március 29., kedd Somogyi Néplap 3 Kisebb változások a vásárlási szokásokban Január elseje óta a házi­asszonyok — ha tehetik — megemelt ikosztpénzzel gaz­dálkodnak, avagy a tavalyi összeget igyekeznek takaré­kosabban beosztani. Látha­tó-e a fogyasztási szokások valamiféle változása? Ezt kérdeztük Dévényi Zoltán­tól, a Balaton Fűszért igaz­gatójától. — Vállalatunknál egyelőre csak közvetve érződik a változás, hiszen főképpen nagykereskedelemmel fog­lalkozunk. Viszont Somogy­bán és Zalában a legna­gyobb napicikkszállítók va­gyunk — a kiskereskedelmi rendelések alapján —, mé­giscsak lecsapódik nálunk, hogy az emberek miképpen reagáltak ,az árrendszer vál­tozására. Nos, a boltok a korábbinál óvatosabban ren­delnek tőlünk. Az első ne­gyedévben általában gyen­gébb a forgalom, mint az év többi részében; ez így van évtizedek óta. A mostanáig eltelt három hónapban né­hány áru esetében még mérsékeltebb volt a forga­lom. Az egész évre a tava­lyi szintet terveztük, e célt el is tudjuk érni. A viszony­lagos csökkenés másutt még nagyobb volt; 1988 eddigi eredményeivel az elsők va­gyunk a hozzánk hasonló vállalatok sorában. — Minek tulajdonítják az átlagosnál nagyobb csökke­nést? Lehet, hogy tartós lesz a lakosság „önmérsék­lete”? — Még nem lehet egészen tisztán látni. Tavaly erőtel­jes volt a felvásárlás, a nem romlandó élelmiszerekből és a hűtőládában ta rth a tokból sokat tárolták be az embe­rek. Most azt élik föl. Véle­ményem szerint az alapvető cikkek, a mindennapos áruk forgalma valójában néni fog csökkenni, sőt nemsokára emelkedést várok. A vegyi áruk esetében szintén óva­tosan jósolhatunk csak; ezeknek az ára többnyire emelkedett, mégis erőtelje­sen növekedett a forgalmuk. Vajon miért? A válasz egy­szerű: enyhe volt a tél. Az előző zord telek miatt fes­tékeket és hasonló cikkeket a tavalyi vagy tavalyelőtti első negyedévben nem lehe­tett eladni. Az idén január óta föstenek, mázolnak az emberek, a forgalom tehát a megszokottnál nagyobb. Én arra számítok, hogy alapvetően nem változik a kereslet. A kisebb módosu­lásokra már felkészültünk, például arra, hogy kevesebb bab fogy majd és több szá­raztészta, mivel az árará­nyok így alakultak. A napi vásárlások nagyobb átrende­ződése kevésbé várható, ah­hoz a maiaknál nagyobb, másféle változások kellené­nek. — A vállalati stratégia ezek szerint a régi maradt? — Mindig a piachoz iga­zodunk; ez a célunk nem változik. Ha a piac kicsit módosul, akkor mi is módo­sítunk egy kicsit, ha na­gyot ... Persze a Fűszért sok milliárd forint értékű árut forgalmaz évente. így ha valami százalékban nem is jelent nagy módosítást, az abszolút értékben, mennyi­ségben óriási. Olyan apró­ságokra gondolok, mint az, hogy bizonyára még többen fognak otthon befőzni és még kevesebben veszik a konzerveket. A kínálatunkat ennek megfelelően igazít­juk. Ez az összárutömegen belül néhány százalék. De az a néhány százalék ná­lunk sokszor tízmillió forin­tot jelent. — Az árstop feloldásától önök nem félnek? — Nem. Tudunk máris néhány engedélyezett ármó­dosításról, de tisztességtelen, erőszakolt áremelések szán­dékát eddig nem észleltük, pedig információink alapo­sak. Mozogni fog néhány ár, kisebb-nagyobb mértékben, de nem hiszem, hogy ettől meg kell rémülni. Persze mi kereskedők vagyunk. A gyártók helyett semmiért sem vállalhatunk garanciát. Annyi bizonyos: a Balaton Fűszért nem fog szerepelni az árfelhajtók között. L. P. Munkát segítő ellenőrzések Csak emlék a krampácsolás Vendégsínek és véglegesek Egy bontó- és egy kötőte­lep egyesítéséből 300 millió forintos beruházással létesí­tették 1983-ban a csoma-sza- badi vasútállomás szomszéd­ságában a MÁV Dombóvári Építési Főnökségének a sze­relőtelepét. A vasút korsze­rűsítési munkáival összefüg­gő vágánymezők bontását korábban Balatonfenyvesen végezték, a betonaljak és a sínek összekötését a kapos­vári kötőüzemben. Nagy Jenő Lehőcz Rudolf zőt fektettek le. A felújítot­tak a kevésbé forgalmas mellékvonalakra kerülnék. A szerelőüzem idei terve még a tavalyinál is keve­sebb ; 30 kilométer új és csak 6 kilométer felújított leraká­sával számol. Ha az üzem kapacitását nem tudják ki­tölteni, bérmunkát is vál­lalnak. Most éppen a duna­újvárosiaknak végeznek bon­tást. — Most örtilos és Gyéké­nyes, valamint Alág és Nagy­karácsony között dolgozunk; a lepsényi állomáson ugyan­csak van munkánk. A pécsi igazgatósághoz tartozó vasútvonalak állapo­ta vegyes. Vannak teljesen újjávarázsolt pályaszaka­szok és teljesen „lerobban­tak” is. Az utóbbiak közé tartozik a Sellye—Vajszló közötti rész. Korszerűnek mondható viszont a Zákány és Gyékényes közötti pálya. Ez a nagy teherforgalom miatt erős igénybevételnek van kitéve, ezért kell most felújítani. — Rendkívül költséges a pályák felújítása. Például a zákány—gyékényesé 1200 méter hosszú szakasz 24 mil­lió forintba került. Az új vágányok a legna­gyobb tengelyinyomást is bírják, akár a vonatok 120 kilométeres sebességgel való közlekedését is lehetővé ten­nék. Azokat a síneket, amelye­ket már nem tudnak hasz­nálni, beolvasztják. A tönk­rement betonaljzatokat rák- területek burkolására hasz­nálják fel. Az itt dolgozó szooial'ista brigádban tevékenykedő munkások szinte évről évre kivívják a felettes szerveik elismerését. 1986-ban meg­kapták a MÁV kiváló bri­gádja címet. — Sokáig alapszervezeti párttitkár volt. Amikor meg­alakult az elöljáróság, bi­zalmat kapott. Nem vállalt egy kicsit sokat? — Azt hiszem, igen. Leg­utóbb ezért is köszöntem meg a párttagság bizalmát. Szeretnék jó elöljáró lenni, de főképpen jó állattenyész­tő, mert csak így tehetek valamit tisztességgel a fa­lum hatszáznegyven lakójá­ért. — A telepvezetőnek eré­lyesnek kell lennie, ha ered­ményeket akar felmutatni, s mint elöljárónak kérnie kell az emberektől, ha terveiket meg akarják valósítani. Nem ütközik ez a két dolog? — A munkahely, az mun­kaihely. Ha keményebben is szól az ember, azért nincs harag, össze lehet egyeztet- ti a kettőt. A szövetkezet­ben elégedettek a telepve­zetői munkámmal, mint elöljáró pedig élvezem a választók bizalmát, hiszen egyként gondolkodunk. méteres, úgynevezett ven­dégsínekre azért van szük­ség, hogy a betonaljzatokat egyszerre tudják a helyükre tenni. A 126 méteres sínda­rabokra szállítási okok miatt nem lehet előre fölerősíteni az aljzatokat. — A vendégsíneknek ugyanazt a terhelést kell bírniuk, amit a véglegesnek. Ezeken is közlekedhetnek akár gyorsvonatok is, illet­ve közlekednek is, mivel a sínek cseréje 3—4 hetet is igénybe vesz. A mostani korszerű fekte­tési eljárásokkal naponta akár egy kilométer hosszú szakaszt is le tudnak fektet­ni. Az üzem éves kapacitá­sa viszont 45—50 kilométer, de a visszafogott beruházá­sok miatt tavaly mindössze 34 kilométer új és 14 kilo­méter felújított vágányme­A tsz-ek igénylik a vizsgálatokat Megnőtt az igény a megye termelőszövetkezeteinél a Teszöv ellenőrzési irodájá­nak a munkája iránt. A szö­vetkezetek elnökei egyre in­kább elvárják a rendszeres vizsgálatokat. Tavaly az el­lenőrzési iroda 40 átfogó vizsgálatot tervezett, de csak 34-et tudtak elvégezni, öt szövetkezetnél — Homok- szentgyörgyön, Csökölyben, Kéthelyen, Rinyiaújlakon és Kaposmérőben — a PM ál­tal lefolytatott veszteségren­dezési eljárás és az ezzel összefüggő pénzügyi revízió miatt maradt el az ellenőr­zés. Cél- és témavizsgálatot viszont hárommal több eset­ben végeztek, mint a terv­ben szerepelt: összesen 43- at. Utóvizsgálatra húsz al­kalommal került sor. Az ellenőrzésekből kide­rült, hogy az iroda munka­tervi javaslatainak és a to­vábbképzéseknek a hatásá­ra — ha változó hatékony­sággal is — fejlődött a szö­vetkezetek munkájának a színvonala. Ugyanakkor a szövetkezetek belső ellenőr­zései sok esetben csak a mű­ködés és a gazdálkodás szűk területére terjedtek ki, a vizsgálati megállapítások gyakran formálisak voltak. A jogszabályok előírásai alapján megyénkben 76 tsz és 7 közös vállalat közül 75 alkalmaz belső ellenőrt. A többi helyen nincs erre a feladatra alkalmas dolgozó. A hivatal a 34 szövetke­zetnél készített átfogó ellen­őrzése során az 1985—1986. és 1987. évi adó-, ár- és tá­mogatásváltozásoknak a gaz­dálkodás eredményeire gya­korolt hatását is elemezte. Ezek és az állókultúrákat ért tél végi fagykárok, a szö­vetkezetek egyharmadát sújtó jégkárok és a kalászo­sok aszálykára a legtöbb he­lyen rontotta a gazdálkodás eredményeit. Ugyanakkor a téeszek álló- és forgóeszköz­ellátottsága az országos át­lagnál lényegesen rosszabb. Az utóbbi hat évben vég­zett átfogó ellenőrzések is közrejátszottak abban, hogy a bizonylati és az okmány- fegyelem jelentősen javult. A másik oldalon viszont gondolt okoz, hogy négy év alatt 83 tsz közül 33-nál változott a közgazdasági el­nökhelyettes személye. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrző Hivatal adatai sze­rint tavaly nagymértékben csökkent — az 1985-ben azo­nos körben vizsgált pénz­ügyi revíziókhoz képest — az adóhiány, sőt nőtt az adó­többlet. Ebben az iroda te­vékenységének ■ is szerepe van. Segítette feltárni az is­métlődő tévedéseket, ame­lyek leggyakrabban a jog­szabályok rossz értelmezésé­ből eredtek. A mérlegek valódiságát és a kimutatott eredmények helyességét minden esetben értékelték. Javult a készle­tek értékelése és a mezei leLtár kidolgozása. A pénz- és értékkezelés szabályozott­sága, valamint az ezzel kap­csolatos személyi és tárgyi feltételek általában rende­zettek. Gondok elsősorban az elszámolásra kiadott pén­zekkel voltak. A vizsgált években nőtt az üzemek költségérzékeny­sége. Az ipartól vásárolt készletek áremelkedései költségszínvonal-növeke­dést okoztak. A csornai telep a pécsi vasútigazgatóság területén folyó vasútépítési munkák­hoz szállítja a felújított vagy. teljesen új anyagot. — A nálunk összeszerelt vágánymezők 24 méter hosz- szúak; 40 betonaljzatot erő­sítünk egy ekkora sínpárra. Ezeket egy különleges vasúti szerelvény szállítja a felújí­tási munkák helyszínére. Fel- és lerakásukat is daru­val végezzük. Egy Platóv tí­pusú, szovjet gyártmányú daru egyben fekteti le — ismertet meg a munkájuk­kal Molnár Imre telepveze­tő. A telepen 25 fizikai dol­gozó, a valamikori „kram- pácsolóknál” lényegesen jobb körülmények között, nagy­részt korszerű osztrák gé­pekkel végzi az egykor em­bert próbáló munkát. Az összeszerelt vágánymezők­ből tulajdonképpen csak a betonaljzatokat építik be tartósan a vasúti pályába. A síneknek csupán ideiglenes szerep jut. Addig ad utat a vonatoknak, amíg a végle­ges, a 126 méter hosszú sí­neket elhelyezik. A negyven Errefelé gyanakodva fi­gyelik az idegent, főleg, ha arról érdeklődik mit, merre talál. Nem csoda; pár lépés csak a határ... Halász Ist­ván azt mondja: ez így ter­mészetes. Tudja jól, hogy mit jelent a határőröknek a helybeliek segítsége, hiszen maiga is a végeken szolgált. Igaz annak már tizennyolc esztendeje. Amikor hazajött, ezért is jelentkezett önkéntes határőrnek. — A bélavári emberek gondolkodásában benne él, hogy közös feladatunk az országhatár védelme. Halász Istvánnak, a köz­ségi elöljárónak hinni kell. Ismeri jól a falut. Itt szü­letett, innen ment tanulni, s egy kis vargabetűvel ide is jött vissza dolgozni. Ma ő a bélavári húsmarhatelep ve- vezetője. Így elmondva lát­szólag egyszerű a história. — Valóban ennyire egy­szerű? — Nem egészen. Én ugyan­is lákatosnak tanultam Ka­posváron. A szakmunkás­LakatOSbÓl állattenyésztő Végvári emberek bizonyítvány megszerzése után bevonulásomig, majd a leszereléstől egy rövid ideig Kaposváron dolgoztam a szakmában. Itthon akkori­ban nem volt munka. Ami­kor azonban megkezdődtek a termelőszövetkezet beru­házásai, szükség lett laka­tosra is. Az első szóra jöt­tem. Tizenkét évvel ezelőtt egy szép napon idejött hoz­zám Vida Imre, az elnök. Mondta: épül agy szarvas- marthatelep Bélaváron, el­vállalnám-e a vezetését. Per­sze — említette — tanulni is kellene, de abban se­gítenek. Este hazamentem, mondtam az asszonynak, hogy ilyen lehetőség van. Mit tegyek? Biztatott. Ha itthon akarunk maradni, vállaljam, mert egy idő után a szakmámra nem lesz olyan nagy szükség. Ha befejeződ­nek az építkezések, akkor hol találok munkát? Elfo­gadtam az ajánlatot. — Nem volt ez meggon­dolatlanság? — Állattenyésztő emberek között nőttem fel. Miért ne mertem volna vállalni? Be­iratkoztam a szakközépisko­lába és azóta is tanulom a szakmát, mert a könyveket és az újságokat állandóan olvasni kell. Mindig jönnek új ismeretek. De döntsenek a tények! Felelőtlen vol- taim-e vagy sem? Amikor az első éviben elindítottuk a te­lepet, egy kiló borjúhús elő­állításának önköltsége 130— 140 forint volt. No, jött is az elnök! Azt mondta, jobb ■lett volna, ha nem csinálok semmit, mert akkor leg­alább nem okoztunk volna veszteséget a szövetkezet­nek. Éreztem, igaza van, ez így nem mehet tovább. Le-, ültünk a szakemberekkel; osztottunk, szoroztunk. Át­szerveztük a telepet. A KSZKV tenyészanyagot adott, új alapokról indul­tunk. Ma hetvenegy forin­tért állítunk elő egy kiló borjúhúst. S ne feledje: közben folyamatosan emel­kedtek az árak! A takar­mány, az energia meg a többi... Hát így vagyunk. A Fűszért igazodik a piachoz

Next

/
Thumbnails
Contents