Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
1988. március 28., hétfő Somogyi Néplap 5 À siker titka a család „Nem lehetett kihagyni” Tóth Lajos Általános Iskola tanulói a színpadon Huszonöt általános iskolással érkezett a versenyre Szabó Albert tanár Adandói. — Ketten a népdaléneklési yersenyen szerepelnek, a többiek furulyáznak. A felsőtagozatosok mind megtanulnak ezen a hangszeren játszani. Mire elvégz'k az általános iskolát, legalább tizenhat népdalt játszanak. Két-három esztendő platt a gyengébb hallásúa- kon is észrevehető a fejlődés. A tanítóképzőben hegedülni tanultam, most már sajnálom, hogy' zongorázni nem tudck, pedig az énekElsősorban az öntevékeny diák- és ifjúsági közösségek kialakítására 'és működtetésére, a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését szolgáló kedvezményekre, az iskolaszövetkezetek fejlesztésére, a nemzetközi diakés ifjúsági kapcsolatok bővítésére, elmélyítésére, a gyermek- és ifjúsági turizmus, valamint a Magyar Diáksport Szövetség tevékenységének támogatására fordítja a Központi Ifjúsági Alapot az idén az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. E központi ■ ifjúságpolitikai pénzforrás felhasználásában új vonás, hogy ebbén az évben már a KISZ Központi Bizottságának egyetértésével döntöttek a támogatások elosztásának fő irányairól, s ugyancsak először számolnak be a nyilvánosság előtt is a Központi Ifjúsági Alap eddigi és jövőbeni felosztásáról. Minderről a kormány és a KISZ vezetőinek tavaly decemberi találkozóján született megállapodás Tavaly 114 millió forintot fordítottak az ifjúságpoüti- tikai feladatok végrehajtására. Elsősorban arra törekedtek, hogy — az ifjúsági szervezőtek céljaival összhangAz énekeseket meghallgató zsűriben foglalt helyet Olsvay Imre népzenetudós. Először a műfaj győztesének Balázs Izoldának a munkáját méltatta: — Élményt keltő, hiteles volt az előadása, A hagyományőrzéssel rokonszenves tudatosság párosult — ezért is jutalmazta a zsűri a legtöbb ponttal Balázs Izolda kiemelkedő teljesítményét. Csak néhány ponttal .maradtak le tőle azok a kislányok, akik szintén nagyon színvonalas előadással leptek mag bennünket. — Kiktől tanulnak ezek a ban és a helyi szervek véleményére támaszkodva — a rendelkezésre álló különböző erőforrásokat tudatosabban, célszerűbben hasznosítsák. Az idén a már korábban említett célok megvalósítása mellett tovább ösztönzik az ifjúság helyzetének javítását szolgáló kezdeményezéseket, az ifjúság részvételét a műszaki fejlesztésben, az ifjúsági információs és ^ tanácsadó irodák létesítését. A kevesebb pénz igazságos felhasználása és „gazdaságos befektetése” viszont a feladatok rangsorolásaival jár együtt. Ennek, következtében bizonyos esetekben még a szinterutartásra sincs lehetőség. így például az idén vissza: kellett fogni az egészségvédelmi megelőző tevékenységre, a videós közösségek kialakítására szánt támogatások összegét, az ifjúságpolitikai propaganda költségeinek fedezésére pedig ebben az évben egyáltalán nem jut pénz az alapból. Ez utóbbit az ÁISH vállalta magára. Az idei központi pályázatok előkészítése még tart, ezeket a közeljövőben együttesen hirdetik meg. A Központi Ifjúsági Alap felhasználásáról Hajlik a meggyfa Kisbárapátiban Megyei gyermek népzenei és népdaléneklési verseny Tudományos kutatás, műszaki fejlesztés A fődíj a füvet szereti Húsvéti játszóház Az MTA és az MTESZ vezetőinek nyilatkozata diákok? Otthonról hozzák, vagy az iskolában ismerik meg népdalkincsünket? — Most még ’a forrásvidékről, a nagyszülőktől hozzák magukkal népdalaikat, a későbbiekben, olyan húsz év múlva már nagyobb lesz a pedagógusok felelőssége, hiszen csak rájuk hárul ez a feladat. Balázs- Izolda a kaposvári Berzsenyi általános iskola tanulója. Györki Györgytől és Györki Ilonkától tanulta zenei anyanyelvét, akik a tcrökkoppánjü énekeket országosan is megismertették a rádión keresztül. Izolda legalább negyven helyi népdalt ismer. — A kaposvári zeneiskolában is tanulok — mondta sugárzó kedvvel, a győztes őreimével. Tegyük hozzá, a tavalyi versenyben is ömölt a legjobb. Az iskolában, az énekórán ő a nótafa. A sok lelkes támogatóval létrejött megyei verseny győztesei: a hangszeres együttesek közül a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola és a tahi általános iskola furulyazenekara volt a legfölkészültebb, a szólisták közül Horváth Imre helyi diák kapta meg, a tahi úttörőcsapat külön díját, melyet Tóth Imre emlékére alapítottak. A 'kisbárapátiak különdíját Zakariás Zita bu- zsáki énekes vette át, a Somogy Megyei Művelődési Központét a: kaposvári Balázs Izolda. H. B. — Menjenek föl a benzinkút felé — irányít bennünket egy iharosberényi asz- szony. Majd hozzáteszi: — Nagy szakálla és nagy haja van: csuda aranyos ember! Ez az őszhajú, már megjelenésében is jóságos és vidám ember dr. Erőss Sándor körzeti orvos, aki családjával A siker titka a család című országos vetélkedősorozaton második helyezést ért el. — Nyolcán jelentkeztünk a versenyre: öt gyermekünk, a nagymama és mi ketten — mondta a „csapatkapitány” és igazított a szákál- lán. — A Nők Lapjából értesültünk .a versenyről: akiírás olyan vonzó feltételeket és jutalmakat ígért, hogy nem lehetett kihagyni. Csak többgenerációs, együttélő családok jelentkezhettek. — A versenyen arra is kíváncsiak voltak, hogy mi* ugyanis külföldön van és a nagymama sincs itthon. A többiek iskolában vannak. — Milyen volt a következő forduló a rádióban? — Ez már komolyabb feladatokat tartalmazott, tanulni is kellett a sikeres szereplésért. De nagy élményt jelentett ez is. — A televíziós döntőben a feladatokat különböző egészségügyi vizsgálatok, ál- lóképességi teszt előzte meg. Itt levontak tőlük pontokat, mert tíz kilóval több a kelleténél a családfő, s a fél méter magas zsámolyra sem tudott öt perc alatt 150-szer felugrálmi. Ezen a versenyen a tüdő légzési kapacitását is mérték. Nagy. volt az öröm, amikor az összesített versenyben másodikok lettek. — Mit nyertek? •— A kaposvári forduló után kaptunk egy tandem biciklit, Budapesten pedig pénzjutalmat. — Dr. Erőss Sándor egy orvosdinasztia harmadik j tagja... — A körzetorvosi rendszert az 1850-es években hozták létre. Az öregapám sorrendben a harmadik orvos volt itt a faluban, majd édesapám következett; 1927- től 1975-ig dolgozott. Azóta én felelek a körzetben az itt élő emberek egészségügyi ellátásáért. Felesége, Csikai Anna ma orvosírnak. Iparművésznek 'készült... — Egy évet végeztem az iparművészeti főiskolán, de a férjem „eltérített”. Tekintetük összevillan. ' Tamási Rita Az MTA és az MTESZ vezetői — intézményeik együttműködési megállapodásának megfelelően — a napokban elemezték a hazai kutatás és műszaki fejlesztés helyzetét, időszerű problémáit. Közös nyilatkozatukban leszögezték: a gazdasági-társadalmi stabilizáció és kibontakozás érdekében erősíteni szükséges a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés pozícióit. Szükséges, hogy az állami költségvetésből nagyobb ösz- szegiet irányozzanak elő tudományos kutatásra, infrastruktúrájának fenntartására és fejlesztésére. Jelenleg ugyanis a kutatásra-fejlesz- tésre fordítható pénzösszegeknek csupán 20 százalékát fedezik az állami költségvetésből. A költségvetésnek egyébként mindössze 0,7 százalékát fordítják kutatásra- fejlesztésre. Fontos, hogy mindenekelőtt a gazdasági-társadalmi fejlődést előmozdító kutatásokat támogassák. A szerény teljesítményű intézetek támogatását csökkentve növeljék a Felsőoktatási Fejlesztési Alap és az Országos Tudományos Kutatási Alap forrásait. A kutatás-fejlesztés reálértékének tartásához fontos, hogy a nemzeti jövedelemnek legalább 3 százalékát juttassák erre a célra. Már ebben az évben szükséges megkezdeni a kiemelkedően fontos kutatási tervek pótlólagos támogatását. Indokolt, hogy az ez évi bérpolitikai intézkedések során megfelelően javadalmazzák a műszaki fejlesztéshez hozzájáruló felsőfokú képzettségű szakembereket. A nyilatkozat szerint elengedhetetlenek ezek az intézkedések, mivel évek óta egyre kedvezőtlenebb a kutatás, a műszaki fejlesztés és a felsőoktatás helyzete. A kutatóhelyeken az elavult gép- és műszerpark, a nem kielégítő könyv- és folyóirat-ellátás, könyvtári és in- forínatikai szolgáltatás az alapfeladatok teljesítését is korlátozza. A vállalatoknál a rövid távú célok és a szűkös beruházási lehetőségek háttérbe szorították a kutatást, a fejlesztést. Országunkban a felsőoktatás ellátottsága sem megfelelő. A 18—24 évesek 14 százaléka folytatja tanulmányait felsőfokú intézményekben. Évtizedek óta tart a szellemi munka társadalmi leértékelődése. Mindezek miatt csökkent a kutatópálya vonzereje, a pályakezdő szakemberek anyagi gondokkal küzdenek. Számolni kell azzal, hogy a tehetséges szakemberek lemondanak a kutatásról vagy külföldön vállalnak munkát. Az MTA és az MTESZ vezetői nyilatkozatukban aláhúzták: a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a felsőfokú oktatás szerepe meghatározó a gazdaság, a társadalom fejlődésében. A tudományos potenciál, a műszaki fejlődés további hanyatlása, gátolja az ország fejlődését, versenyképességét. Kinyilvánították azt is, hogy támogatják a Közalkalmazottak Szakszervezetének a szakmai tagozatok létrehozásába vonatkozó kezdeményezését. Megítélésük szerint szükséges az is, hogy a reálértelmiséget tömörítő Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége — a SZOT-tál együttműködve — a jövőben fokozottabban éljen az érdek- közvetítő, -feltáró, érdekvédelmi funkcióval és rendelkezzék az ehhez szükséges jogosítvánnyal. Közösen megvizsgálják az új adórendszer hatását a tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre. Egyes rendelkezések tekintetében módosítást indítványoznak. Tojásfestéssel kezdődött szombaton reggel a játszóház Kaposváron, a Kilián városi művelődési központban: délelőtt családi versenyt is rendeztek. Hat családot biztatott a lelkes közönség: közülük a legnépesebb hét gyerekkel érkezett. A győztes dr. Szeg- fy László családja lett. Családi versenyt a Kilián városi művelődési központ először hirdetett és dr. Szeg- fyék minden alkalmat megragadnak, hogy vetélkedjenek. , — Ki mit csinált azért, hogy elnyerjék a hónap családja címet a 'Szombati versenyen ? — A feleségem testnevelő. Ö a nagyobb lányunkkal palacsintát készített. A játékokban mindannyian próbára tehettük ügyességünket; nekem az a külön feladat is jutott, hogy megtaláljam a zsákos Sándort, Józsefet és Benedeket a városban, akiket ügyesen elrejtettek. Miivel a húsvéti hagyományok ismeretéből is vizsgáznunk kellett, készítettünk egy komatálat. — Hogyan telik a család hétvégéj e ? I — Többnyire a hétvégi telken dolgozunk, a feleségem és a gyerekek most is kint vannak. Este a feleségem az uszodában készít fel egy gyereket a testnevelési főiskolai felvételire. Megérkezett az egyik fődiíj, à nyuszi is. Lányuk, Szonja kosarában tette meg az utat a hétvégi telekről a Füredi utcai otthonba. — Testvérem, Kata adott nevet a tapsifülesnek: Sámsonnak szólítjuk. —- Te tudtad a legpontosabban, hogy mi, mennyibe kerül az élalmiszeirboltok- ban. Itthon is segítesz a háztartásban? — Többnyire a takarítás a feladatom, Kata szívesebben sürög-forog a konyhában. « A fődíj, a nyuszi friss füvet ropogtat a kosárkában. A verseny „vámdorserlege” egy kerámiaedény, tele egyforintossal. — A legközelebbi családi versenyt májusban, a gye- reknaipon rendezik z Kilián városi művelődési központban. Ezen, illik indulnunk. Vagy magV'édjiük helyünket, vagy a legügyesebb család veszi át tőlünk a serleget. Horányi Barna Az ádándi furúlyások — Szabó Albert vezetésével Szelíd somogyi dombok hullámzanak a Tab környéki Kisbárapáti község határában. A furulyaszó, a népdal bejárja az utcákat, a helyi lakosok fölfigyelnek rá. A Hajlik a meggyfa megyei gyermek népzenei és népdaléneklési versenyt Tóth Imrének, a Népművészet Mesterének, a falu neves pásztorának emlékére itt rendezték meg több mint kétszáz diák részvételével. A tisztelet virágait is elhozták magukkal a sírban nyugvóhoz, aki a népdalokban őrizte meg a hagyományokat. zene tanításban nagy hasznát vehetném. Szecsődi N&rbert buzsáki citeras. — Pintér Józseftől' tanulok, ő a marcali Baglas zenekarban játszik: ez az együttes kíséri a buzsáki hagyományőrzőket. Láttam díszes mellénykéjén egy jelvényt. — Én is játszom a buzsáki zenekarban, s négy éve részt veszek a tiszakécskei nemzetközi citeratábcr munkájában. Privojszky Mátyás a mesterünk. Tagja vagyok a citerabarátok klubjának. A kaposvári Tóth Lajos I Általános- Iskola népes együttessel vett részt a találkozón: a furulyaegyüttes- ben bátran szólaltak meg a szólisták, énekesek, bekapcsolódott három hegedűs is a játékba, haisonlót halottunk, talán őszintébb előadásban, a tabi gyerekektől. lyen az összhang a családban, mennyire egészséges az életmódunk és némi elméleti ismeretről is számot kellett adni — fűzte hozzá a háziasszony, Csikai Anna. — Jól éreztük magunkat, jól szórakoztunk — folytatja dr. Erőss Sándor. — Az első fordulóban, Kaposváron hat megye csapatával „küzdöttünk”. A lufifújástól a háztartási versenyig, a gombfelvarrástól a célbado- básig remek feladatok voltak. — A veçseny érdeme az is, hogy — mivel be kellett küldeni — van végre közös családi fotónk is — nevetett a felesége. — A gyermekek közül Bori 19, Dani 18, Orsi 17, Réka 13, Juli pedig 10 éves. — Egy asztalhoz lehet ma a családot ültetni? — Sajnos nem; egy évig: a legnagyobb lányunk
