Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
4 Somogyi Néplap 1988. március 26., szombat Nőtt a szabálysértések száma Somogybán Szigorúan bírságolnak KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK A csipkerózsás ház Az állampolgári fegyelem megszilárdításában jó eszköz a szabálysértési eljárások hatékony alkalmazása. Dr. Vörös Tamással, a megyei tanács igazgatási osztályvezető-helyettesével a tavalyi tapasztalatokat ösz- szegeztük. — Mit mutat a statisztika? Nő vagy csökken a szabály- sértések száma? — Az első fokú szabálysértési hatóságok 6128 személy ellen indítottak eljárást tavaly. Ez 442-vel több, mint tavaly előtt volt. Közülük 4100-at bírságoltak meg, ez is több 148-cal, mint 1986-ban. A megbírságoltak száma a községekben és a városokban is emelkedett. — Miért jelentik föl legtöbbet az embereket? — Elsősorban a tulajdon elleni ügyek miatt; a lopások a leggyakoribbak. Azután következik a honvédelmi és a tankötelezettség megszegése és a köztisztaság elleni vétség. Itt nagy a növekedés. A vásárlók megkárosítása mellett ezek a fő jellemző elkövetési magatartások. Hozzáteszem, hogy amiből eddig is sok volt, most még több lett. — Az emberek egyre érzékenyebbek arra, hogy megkárosítják őket a boltokban. A statisztika szerint továbbra is sok az ilyen szabály- sértés. — Valóban így van. Nagy a vásárlók megkárosítása miatt megbírságoltak aránya : nyolcvankét százalékot tesz ki. Annak ellenére így van ez, hogy országosan nálunk a legmagasabb a bírság. Átlagosan 3828 forint jut egy személyre árdrágításért, 2432 forint pedig a vásárlók megkárosításáért. Ez húsz-huszonöt százalékkal több, mint az országos átlag. Megjegyzem: többségében a Balaton-parton és a városokban követik el ezeket a szabálysértéseket. — Érződik-e a bírság hatása? — Vannak visszaeső elkövetők. A határozatot megküldjük a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi hatóságoknak. Ha valakit háromszor megbírságolnak két PIACI KORKÉP Terra terma A böjti szelek sem igen törték le az árakat a kaposvári hetipiacon. A szemfülesebbek azért már 90 forintért is vehettek uborkát és 13-ért fejes salátát. Hegyes erős paprika volt 7 forintért és 14-ért is. Az utóbbi áron kaptunk tölte- nivaló paprikát és egy csomó hónaposretket. Csak a gyerekek örültek a spenót 120 forintos árának. Egy szemrevalóbb kelkáposzta 20 forintba került. A fejesből két kilót kaptunk ennyiért. Sokfelé tornyosult a tor- ma, 60-70-ért mérték. Ezt még kibírta volna a húsvéti költségvetés, a hozzá való húsvéti sonka 220 forintos kilónkénti ára azonban már megfontolásra - késztetett. Érthetetlen okból srófoltak a vegyes zöldség árán. 18-ért kínálták a sárgarépát, 24-ért a leveszöldséget. Ugyancsak 18 forintért öntötték a szatyorba a szikkadozó főzőhagymát, 20-ért a lila csemegét. 6 forintért volt tavaszi zöldhagyma. Az egyik kiskereskedő jól sejtette: a megszokott 100-110 forintos áron már nem fog túladni fokhagymáján, így 70-re mérsékelte. 15 forintért is nagyítóval kellett keresni a szép burgonyát. Az üde sampinyon gomba kilóját 110 forintért adták. Sokféle almát kínáltak, csak éppen olcsót nem; még 10 forint különbség sem volt az ütődött- je és a 28-ra tartott makulátlan között. Elismerést érdemlő kitartással kínálgat- ták az árusok ugyanazt a néhány szem riasztó körtét 40 forintért. Derűt fakasztott a dióbél 320 forintos ára. ötven forint volt az élő tyúk kilónkénti ára, 66 a pe- csenyecsirkéé; 80 forintot kértek egy kicsi konyhakész csirkéért. Egy 180 forintos kakasnak már a fejébe szállt a dicsőség, annyit dicsérték. 2,20 volt a tojás a piacon, s 2 forint a kapu előtt — helypénz nélkül. Ez alkalommal mindkét halbolt csak pontyot és busát kínált. A Halértnél az előbbinek kilója 95, az utóbbié 47,50-be került. A magánszektorban 10 forinttal, illetve 7,50-nel volt drágább. A gavallérok 35 forintos gerberából vagy 20 forintos jácintból kötöttek csokrot. Aki nem akarta elkényeztetni szívbélijét, 8-ért vett aranyesőt. B. F. éven belül (magánkereskedő esetében egy éven belül), annak megvan a következménye: kizárják a foglalkozásából, illetve visszavonják a magánkereskedői igazolványát. Volt már ilyen. — A tulajdon elleni szabálysértésért megbírságolt 1231 közül 1153-at lopáson értek. Hogyan lehetne megállítani itt a növekedést? — Elsősorban az önkiszolgáló boltokban, áruházakban követnek el lopást. Ezenkívül terményeket visznek el a tsz földjéről vagy a '- kiskertekből. Az utóbbiak földerítése nehezebb, hiszen nincs állandó figyelőszolgálat, mint a boltokban, így sokszor csak véletlenül derül ki. Azt hiszem, hogy a kiskerttulajdonosoknak jobban össze kellene fogniuk, s figyelni kellene a másik tulajdonára is, hiszen könnyen megláthatják, hogy illetéktelen személyek járkálnak a másiknak a kertjében. Ka- darkúton például mások szeme láttára szüretelték le a paradicsomot azon a föld- darabon, amelyet a tsz adott ki leszedésre. A bérlő éppen kiért; a „szüretelők" még ott voltak, de amikor szólt nekik, kiborították a paradicsomot és összetaposták. Mindez elkerülhető lett volna, ha a szomszédok előbb föllépnek ellenük. — Mennyi bírságot róttak ki a szabálysértési hatóságok tavaly a megyében? — Több mint nyolcmillió forintra rúg az összege; ez 164 ezerrel több a tavalyelőttinél. A legmagasabb a bírságátlag Fonyódon és Nagyatádon. A megnövekedett bírságok ellenére tovább csökkent a föllebbezé- sek száma és aránya, különösen a városokban. — Van-e különbség a bírságolás gyakorlatában az egyik vagy a másik helyen? — Esetenként előfordul. Ennek elsősorban az ügyintéző tapasztalatlansága az oka: nem alkalmazza megfelelően a jogszabályt. Persze az is befolyásolja az eltérést, hogy a településen milyen gyakori egy-egy ügyfajta előfordulása. Ha sok, akkor szigorúbb a bírságolás. Nem lenne szerencsés, ha mindenkit egyformán bírságolnának meg mindenütt. Most elsősorban azt várjuk a szabálysértési hatóságoktól, hogy szigorúbban bírságolják azokat, akik tulajdon elleni szabálysértést követnek el, megsértik a fogyasztói érdeket, jogtalan anyagi előnyt biztosító és környezetet sértő cselekményt követnek el — mondta dr. Vörös Tamás. L. G. Az ódon tornyot befutotta a vadrózsa. A boltíves ablak mögött öreg néne forgatja a guzsalyt. Az oszlop tetején vén bagoly szunyókál: jelképe az el nem fogyó időnek ... A pádon százéves álmát alussza a szép Csipkerózsika. A királyfi csókját várja, amely majd föl'ébreszti hosszú álmából ... A Grimm testvérek ismert meséjét ábrázolja a stukkókép, Kaposváron a Május 1. utca 5. számú ház lépcsőháziban. Nem nagyon ismerik; kevesen látták, véletlenül találtam rá én is. Mindig panaszkodunk, hogy városunkban kevés a látnivaló, nincs nagyon mit megmutatni az idegeneknek. Igaz, a nemtörődömség és a felelőtlenség már sok értéket eltüntetett, de állítom, hogy ami van, azt sem becsüljük meg eléggé. A régi újságok hírei között ilyen megjegyzésekkel találkozhatunk: „Már megint valami készül a csipkerózsás házban ! Kíváncsian várjuk, hogy mit agyaltak ki a Csipkerózsa bokrai között!" Ezekkel a megjegyzésekkel támadta a városi ellenzék Németh István polgármestert és a város vezetését, sokszor nem éppen hízelgő megjegyzéseket fűzve a városszervező polgármester nevéhez. Az ominózus ház Bereczk Sándor városi tanácsos tulajdona volt, akit valamilyen atyafiság fűzött Németh Istvánhoz és a stukkóképet alkotó Kopits Jánoshoz. Az elégedetlenséget az okozta, hogy amikor 1910-ben pályázatot írtak ki a kaposvári Kossuth-szobor elkészítésére, ezt Kopits János nyerte meg, s a pályázatot bíráló bizottság állítólag részrehajló volt személye iránt, azaz nem a legjobb pályamunkát nyilvánította nyertesnek. Hogy ez mennyire felelt meg az igazságnak, nem a mi feladatunk eldönteni. Annyi bizonyos, hogy Kopits, mint Kaposvár szülötte soka tett a városért és — atyafiság ide, atyafiság oda — sok szépet alkotott országosan is. A Bereczk-féle ház 1887-ben épült. Az előtte ott álló roskatag, zsúptetős ház a város első polgármesterének volt az otthona, és arról volt ismert, hogy e háznak az udvari pajtájában működött az első kaposvári színkor. Kopits János 1872-ben született; Kaposváron és Sopronban végezte a gimnáziumot, Budapesten az Ipar- művészeti Iskolát. Tanulmányúton járt Olaszországban és Németországban. MaJítnos gyarországi első nyilvános szereplése rögtön sikert hozott. Az Iparművészeti Társulat kiállításán 1901-ben „Csipkerózsika” kaputervével a tervezők díját nyerte el. Csakhogy a város vezetői nem tudtak ezzel mit kezTavasszal általában fölmérik a gépkocsi-tulajdonosok, mennyire viselte meg a téli időjárás a járművet. A rozsda — hívta föl már februárban is a figyelmet az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács — olyan ellenség, amely a száraz helyen tartott autót is támadja. A hazai gépjárműpark értékét csökkentő korróziós kár évente milliárdokkal mérhető. Emellett az is ismert, hogy a hazai autópark átlagos életkora 9—10 év körül alakul. S minthogy a behozott személyautók száma évenként százezerre, legföljebb alig valamivel többre tehető, ezért a következő deni. Gipszminta maradt örökké, és hogy ne fogjon rajta az idők vihara, elhelyezték a Bereczk-féle ház kapualjában ... Ez tehát a csipkerózsás ház ... Kopitsnak a munkáíssága kevésbé ismert, érdemes ezért bemutatni néhány művét. ö restaurálta a jáki apátsági templom szobrait és a nyíregyházi Samassa- templom . szoborműveit. Ö készítette a Hőgyei-síremlé- ket a Kerepesi temetőbe és Garay János síremlékét Tolnán. Az első világháború hősi emlékműveire kiírt pályázatból kettőt nyert meg. Ezek a szobrok Kőröshegyen és Cserépfailván állnak. A múzeumban és most már néhány rangosabb vendéglátó egységünk termeiben is láthatóak azok a Kaposvárról készült rajzok, amelyeket a városban alkotott a múlt század végén. Számos kisplasztikái munkát is készített. Lévai József években a gépjárművek további elöregedésével ikell számolni. Mind kevesebben számíthatnak — még kivételesen jó anyagi háttérrel is — arra, hogy csak fénykorában használják autójukat, s amikor már gyakrabban kellene javítani, eladják másnak • • . Célszerűbb, ha a járműtulajdonosok fölveszik a harcot a rozsdásodás ellen, és az autó tönkremeneteléi, öregedését az elviselhetőség határáig igyekeznek késlel - tetni. A magyar autók túlnyomó többségét ez idő szerint rossz, hiányos vagy éppenséggel már elégtelen korrózióvédettség jellemzi. Ám a jelenlegi helyzetben — mint áthidaló megoldás — a rosz- szabbodás csökkentése érdekében viszonylag széles körben rendelkezésre áll, s mindenki által igénybe vehető a személyautók és egyéb járművek utólagos korrózió- védelme. Ha már az autók elhasználódásáról van szó: nem árt tudni, hogy a gépjármű fényszóróiban alkalmazott hagyományos izzók fényereje az öregedési folyamat során akár 50 százalékkal is csökkenhet. További veszteséget okoznak a szennyeződött és oxidálódott érintkezők és foglalatok. A fényszóróüvegnek az úttestről fölvert vízpermet általi enyhe szennyeződése 40 százalékkal csökkentheti a fényszóró kibocsátott fényét. Ezért fontos az izzók és a fényszóró belső érintkezőinek időszakos ellenőrzése, s a fényszóróüveg rendszeres megtisztítása esős időben. S amit sose feledjünk: minden reggel, indulás előtt a rutinműszaki ellenőrzést. Különösen hosszú út megtétele előtt vizsgáljuk át gondosán kocsinkat. „Sárkány ellsn sárkányfű" Gyógynövényínség Valaha Kaposváron is árusítottak gyógynövénykészítményeket. A Május 1. utcai boltban mindig nagy volt a forgalom. Sovány György, a Kaposvár és Vidéke Áfész elnökhelyettese legalábbis így emlékszik vissza rá. ígérték, hogy a rekonstrukció után visszakapják a helyiséget, a helyére azonban egy butik költözött. A gyógynövény-árusítás a perifériára szorult: a Zsebe Áruházban kapott némi területet. — Ez egy ideig zavartalanul árusított, amikor azonban az árusító hölgy megbetegedett, a bolt sokáig nem működött. Most is csak napi négy órában dolgozik. — Nem hiszem, hogy ez kielégítené a vásárlók igényeit. Más eladó nem tudná átvenni tőle az üzletet? — A gyógynövény-árusításhoz gyógyszertári asszisztensi, illetve drogistavégzett- ség szükséges, ez pedig csak egy eladónknak van. S rövidesen átépítjük az áruház földszintjét, az egész élelmiszerüzlet lesz, a gyógynövénykészítményeknek nem jut hely. — Tehát ez a szükségmegoldás sem lesz tartós. Mégis: ezek után lesz-e a városban ilyen jellegű üzlet? — Szeretnénk, ha lenne, de nekünk nincs helyiségünk erre a célra. Én abban látom a megoldást, hogy megfelelő végzettséggel rendelkező vállalkozó szerződéssel vágy magánkézben üzemeltesse a boltot. Ebben az esetben lemondanánk árubiztosító jogunkról a vállalkozó javára. Fűben, fában van az orvosság — hirdették dédapáink idejében. Azóta újra fölfedezték a növényekben rejlő gyógyhatást, és széles körben hirdetik; néha még a gyógyszerekkel szemben is előnyben részesítik őket. — Feltétlenül szükség van egy széles választékú üzletre. A jelenlegi kínálat valóban csak töredéke a forgalomban levő készítményeknek -r- "mondta dr. Arany József, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának a vezetője. — Magam is úgy gondolom, hogy csak magánvállalkozás oldja meg a gondot. Ha akad jelentkező, támogatjuk az elképzéseit. A gyógynövény-árusítás, úgy látszik, nem kimondottan nyereséges vállalkozás. Senkinek sem igazán szívügye. Megoldásra pedig » szükség van. Nem várhatjuk el, hogy azok, akik használni szeretnék ezeket a készítményeket, csak a népszerű mesefilm sárkányfü- árusának eljövetelében bízhassanak. Varga Ottó KÖZLEKEDÉSI TANÁCSOK Öregedő autók
