Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
1988. március 25., péntek Somogyi Néplap 5 A szatmári nem fárasztó A NÉPTÁNC BŰVÖLETÉBEN Az első percek izgalma után összeszokottan mozognak a párok. A zenénél csak a ruhák szebbek, így aztán nem csoda, hogy csupa mosolygós, jókedvű ifjú ropja ja táncot. A kaposvári Szalma István Általános Iskola néptánccsoportja néhány éve élvezi a közös tánc örömeit. A kezdetekre Kurdi Csilla szákkörvezető . emlékezik vissza. — Az úttörő-olimpia évében kértek föl bennünket, hogy a sporteseményre egy rövid táncos műsorral készüljünk föl. Az így össze- verbúvált kis csapat iskolánk legöregebb diákjaiból, a nyolcadikosokból és a hetedikesekből állt. Gondoltam, velük tudom a rendelkezésre álló rövid idő alatt leggyorsabban megtanítani a táncokat. A próbák alatt azonban úgy összeszokott a csapat s úgy megszerettük a táncot, hogy elhatároztuk: a magunk örömére tovább folytatjuk. Nemsokára a kisebb gyerekek is csatlakoztak hozzánk, s ma már alsósok, felsősök egyaránt tagjai szakkörünknek. Az érdeklődés kezdettől fogva óriási, tailán azért is, mert a külvárosi iskola tanulói ritkán jutnák el a városba kulturális eseményekre, a néptáncot pedig különösen kevesen ismerik. Igyekeztem a kezdeti érdeklődést minél jobban kihasználni, s főleg az elején olyan dalokat, táncokat tanítani, amelyek örömet szereznek nekik, s hamar megtanulhatók. A tánc melllett nagyon fontosnak érzem a zene megszerettetését, hiszen mindennek ez az alapja. Először a dalokat tanítom meg, s ha azt már mindenki jól tudja; akkor kezdjük el a tánctanulást. — Táncolni jobb, mint énekelni. Különösen a fiúk nem szeretnek dalolni; ők csak táncolnának egész foglalkozáson, de legalább is addig, amíg bírják. Néha nagyon elfáradunk. A legújabb táncunk, a szatmári, azért is jó, mert ebbe szinte nem lehet elfáradni. Egyébként mindig azt a táncot szeretjük, amit Pályakép szöveggyűjteménnyel KÖNYVESPOLC •A közíró hangja erősödött föl az utóbbi években. Bőd- rog-parti szerelemeink című regénye megjelenése óta (1981) szociográfiáit, esszéit olvashattuk. A népszerű jegyzetíró az irodalmi lapok vitáinak kereszttüzében áll. Iróközelben vagyunk Fekete Gyulával. A falu szépe, A hű asszony meg a rossz nő, Az orvos halála — hogy csak a legnépszerűbb regényeit idézzük — ma is a kedvelt olvasmányok közé tartozik. Az Egy csepp tenger rádiós publicisztikáival is közvetlen kapcsolatban áll olvasóival. Laczkó András Fekete Gyulát alkotásai és vallomásai tükrében mutatja be a csaknem húszéves sorozatban, amelyet Arcok és vallomások címmel a Szépirodalmi Könyvkiadó bocsátott útjára. A sorozat különleges abban a tekintetben, hogy nemcsak a kortárs irodalomban válogat, hanem dokumentumok segítségével Gyertyán Ervin bemutatta József Attilát, Vezér Erzsébet Ady Endrét, Vargha Balázs Csokonai Vitéz Mihályt, és még sorolhatnánk a példákat. Laczkó András a sorozat tanulságait leszűrve olyan módszert választott Fakéte Gyula bemutatására, amihez elsősorban filológusi hajlama segítette. Méltán érzi az olvasó, hogy egyre nő a távolság az író és őköz- te. A szerzői zárkózottság azt hozza magával, hogy elsősorban szöveggyűjteményként lapozzuk a Fekete Gyuláról készült munkát. A legárnyaltabb, részletesebb fejezete a kötetnek az íróvá válás küzdelmes korszaka. E részben segítenék a közölt források ábban is, hogy az olvasó közelebbről megismerkedjen az író személyiségével, arcvonásaival. A regényes életrajzírás helyett a kötet első részében is a dokumentumoknak jut a főszerep. Történelmi olvasókönyvbe illő sorokat találunk például arról, hogy az egykori Györffy-kollégista az ideiglenes nemzeti kormány felhívására, a Földművelés- ügyi Minisztérium megbízásából Borsodban hozzálátott a földreform végrehajtásához. Fekete erről az időszakról is naplót vezetett. 1945. április 5-i bejegyzésében az áll: Miskolc. Alispán. Parasztpárt. Czövek. Balogi. Földbirtokrendező Tanács. Lakás keresése. Bicigli igénylés ... Az ötvenes évek elején robbant be az irodalomba Fekete Gyula, a Küzdelem című elbeszéléséllek érettsége megelepte kritikusait is, noha tudjuk, hogy már diákként írói pályára készült. Tapasztalatai a gazdaság felé fordították figyelmét, költői .képzeletek bujkáltak benne, temérdek élménnyel vágott neki írói pályájának, amihez hozzásegítette abban az időben a SZOT és az író- szövetség közös pályázata. Küzdelem című elbeszélésére megkapta az első díjat. Laczkó további szöveggyűjtemény-részletekkel segíti eligazodni az olvasót Fekete Gyula müveiben. Jellemzőként megállapítja: nemcsak regényeivel, hanem elbeszéléseivel és vitacikkeivel is hatni akar az olvasóra. Feltételezte (és feltételezi) az aktív embert, akit mozgósítani kell bizonyos célok, feladatok érdekében. A meggyőzés szándéka indukálta, hogy új és újabb erőfeszítéseket vállalva kísérelje megmutatni a világ művészi lényegét. Ezért lett hőse a hétköznapi kötelezettségek között élő állampolgár. Hogy mennyire együtt munkál Feketében az író és a közíró, tanulságul hadd idézzük Laczkó Andrással a szerelem, a család, a boldogság és a gyermek témakörével foglalkozó szociográfiai írásai mellett a szépíró művét. Bodrog-parti szerelmeink című regényét. A tizenéves parasztfiú története olyan tanulsággal szolgál, amelynek bemutatására a regényszövés legmélyebb érzelmi töltése képes csupán. A Fekete Gyuláról készített pályaképpel Laczkó András igyekezett hozzájárulni az író megismeréséhez. A hozzá vezető út: műveinek megismerése, hallatott hangjának meghallása. így marad íróközeiben Fekete Gyula azok számára, akik műveit szeretik, vitáit nyomon kísérik. A kötetben közölt képeket az író archívumából Gyertyás László adta (közre. Horányi Barna DZSESSZ- KVINTETT A DIÁKNAPON A diáknapi rendezvények tegnap fejeződtek be a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. A kétnapos program keretében a hallgatók vidám jeleneteit számos műsor gazdagította; többek között bemutatkozott a pécsi Royal dzsesszkvin- tett is. utoljára tanultunk — vallja Antal Szilvia ötödik osztályos tanuló. Szabó Diána is buzgón bólogat hozzá: — Én elsősorban azért szeretem a néptáncot, mert megtudom, hogyan mulattak régen az emberek. De a szép ruhákat is nagyon szeretem, mikor egy-egy versenyre fölvesszük. Sokat szerepeltünk már, a legtöbbször itt, a megyében. Szólótáncversenyen értek el második helyezést, s a művészeti szemlén is ezüstérmet nyertek. — Hetente egyszer próbálunk. Nem sok, én többször is szívesen eljönnék. Ezért is örülök, hogy nemcsak tanítási időben találkozunk. A szünetekben néptánctáborok- ba utazunk, és sok új lépést megtanulunk egymástól. Ott derül ki, mennyi szép táncot nem ismerünk még, amit jó lenne minél előbb megtanulni — mondja Diána. Azt is megtudtuk tőle, Ijogy három teljes műsort tud eddig a kis csapat. — Valóban jó lenne minél több táncot megismertetni a gyerekekkel, s a ruhatárunkat sem ártana fölfrissíteni — mondja a szakkörvezető. — Sok minden hiányzik még, de nem ez a legfontosabb. Mindennél fontosabbnak érzem, hogy a néptánc • alapjaival megismertessem a gyerekeket, s hogy megszerettessem velük a népzenét. Túl sok táncismeretem nekem sincs, főiskolásként tagja voltam az iskolai nép- táncegyüttesnek, a férjem pedig a Somogybán táncol. Együtt beszéljük meg a koreográfiát; szeretnénk mindig valami újat kitalálni. Nagyon fontosnak érzem, hogy ne másoljunk le egyetlen táncot sem. a csoport igényeihez, ízléséhez és adottságaihoz alkalmazkodva igyekszem összeállítani a táncokat. Ami nagy gondunk; kevés a fiú a csoportban, így néha lányok helyettesítik őket is. Ez különösen a versenyeken hátrányos, mert hiába a sok tehetséges lány, ha nincs partnere, ott nem szerepelhet. Elkeseredésre azonban nincs ok. S reméljük, idővel mind több fiú kap kedvet a tánchoz. H * írószövetségi megállapodás Budapesten rendezik meg a szocialista országok író- szövetségeinek soros tanácskozását november 21—25. között, egyebek között ebben állapodtak meg a szocialista országok írószövetségeinek képviselői budapesti találkozójukon, amely csütörtökön ért véget. A résztvevők — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Mongólia, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Vietnam delegátusai. valamint hazánk képviselői — magyar javaslatra novemberi találkozójukon a tömegkommunikációs eszközök és az irodalom kölcsönhatását tekintik át. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban családi napot rendeznek szombaton. A színes program délelőtt kilenc órakor játszóházzal kezdődik. A gyerekek a tojásfestés népi mesterségébe pillanthatnak be, valamint videofilmeket nézhetnek és számítógépes játékok várják őket Ezután családi verseny következik: lesz palacsintasütés, családi váltófutás, tojástánc, valamint ügyességi és szellemi játék. A győztes csapat elnyeri a hónap családja” címet. A délutáni program BMX-be- mutatóval kezdődik, majd diszkótánccal folytatódik. Délután öt órakor látványos bűvész- és jógaműsor szórakoztatja a közönséget. Nyolc órakor — már a felnőtteknek — lézerdiszkó lesz. A kaposvári Édosz Művelődési Házban a Nagyatádi Konzervgyár termékbemutatója látható, valamint egy válogatás a III. megyei fotó- pályázat anyagából. A megyei oktatási igazgatóságon a Kaposvári Tanítóképző Főiskola három tanárának — Farkas Károly, Sörös József (képünkön: A pillanat emléke című festménye) és Takács Zoltán — alkotásai láthatók. A barcsi művelődési házban a helyi Dankó Pista cigány KISZ-alapszervezet holnap hat órától cigány- folklórestet rendez. A műsorban fellép a taranyi cigányklub, a mohácsi cigányzenekar, a tatai Vojake Rom együttes, valamint a lábodi citerazenekar. Ezután a mohácsi tamburazenekar közreműködésével cigánybál kezdődik. Az igali művelődési ház ma délután öt órától borversenynek ad otthont. A gazdák saját termésű boraikkal versengenek a győzelmet jelentő vándorserlegért. A csurgói gimnázium dísztermében Raksányi Lajos festőművész állandó kiállítása várja az érdeklődőket. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban ma délután öt órától ají ön kérdez című programban szakértők válaszolnak jogi, építésügyi és adóügyi kérdésekre. Este hét órától Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Ugyanitt holnap délután négy órakor táncház kezdődik, majd hét órakor ismét a pécsi színház társulatának előadása. A somogyudvarhelyi művelődési házban ma délután egy órakor, majd a berzen- cei általános iskolában délután három órakor a budapesti Meseszínpad Róka Rudi kalandjai című mesejátéka szórakoztatja a gyerekeket. ‘ A nagyatádi • Gábor Andor Művelődési Központban holnap délután három órától az úttörő művészeti szemle keretében népi játékok, illetve néptáncbemutatók kezdődnek. Ugyanitt ma délután öt órakor nyitják meg a VIII. dél-somogyi amatőr képzőművészeti kiállítást. A nagyatádi helyőrségi klubban Tóth Ferenc fotóművésznek A természet világa című kiállítása látható. A Somogy Megyei Múzeum állandó kiállításai mellett az első emeleten megtekinthetők Galimberti Sándor festményei, valamint Kopits János kaposvári városképei. A kamarateremben Varga Géza Ferenc szobrászművész alkotásaiból rendeztek tárlatot. A Somogyi Képtárban Vaszary János emlékkiállítása, a Kaposvári Galériában pedig Országh Lili grafikái láthatók. A hétfői programok közül kettőre hívjuk föl olvasóink figyelmét: este hét órakor Kaposváron a városi művelődési központban lépnek föl a londoni pantomímmű- vészek, Barcson a zeneiskolában ugyancsak este h'ét órakor kezdődik az Állami Operaház rézfúvósegyüttesé- nek a hangversenye.
