Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

1988. március 25., péntek Somogyi Néplap 5 A szatmári nem fárasztó A NÉPTÁNC BŰVÖLETÉBEN Az első percek izgalma után összeszokottan mozog­nak a párok. A zenénél csak a ruhák szebbek, így aztán nem csoda, hogy csupa mo­solygós, jókedvű ifjú ropja ja táncot. A kaposvári Szal­ma István Általános Iskola néptánccsoportja néhány éve élvezi a közös tánc öröme­it. A kezdetekre Kurdi Csilla szákkörvezető . emlékezik vissza. — Az úttörő-olimpia évé­ben kértek föl bennünket, hogy a sporteseményre egy rövid táncos műsorral ké­szüljünk föl. Az így össze- verbúvált kis csapat isko­lánk legöregebb diákjaiból, a nyolcadikosokból és a he­tedikesekből állt. Gondol­tam, velük tudom a rendel­kezésre álló rövid idő alatt leggyorsabban megtanítani a táncokat. A próbák alatt azonban úgy összeszokott a csapat s úgy megszerettük a táncot, hogy elhatároztuk: a magunk örömére tovább folytatjuk. Nemsokára a ki­sebb gyerekek is csatlakoz­tak hozzánk, s ma már al­sósok, felsősök egyaránt tag­jai szakkörünknek. Az ér­deklődés kezdettől fogva óriási, tailán azért is, mert a külvárosi iskola tanulói ritkán jutnák el a városba kulturális eseményekre, a néptáncot pedig különösen kevesen ismerik. Igyekeztem a kezdeti érdeklődést minél jobban kihasználni, s főleg az elején olyan dalokat, tán­cokat tanítani, amelyek örö­met szereznek nekik, s ha­mar megtanulhatók. A tánc melllett nagyon fontosnak érzem a zene megszeretteté­sét, hiszen mindennek ez az alapja. Először a dalokat ta­nítom meg, s ha azt már mindenki jól tudja; akkor kezdjük el a tánctanulást. — Táncolni jobb, mint éne­kelni. Különösen a fiúk nem szeretnek dalolni; ők csak táncolnának egész foglalko­záson, de legalább is addig, amíg bírják. Néha nagyon elfáradunk. A legújabb tán­cunk, a szatmári, azért is jó, mert ebbe szinte nem lehet elfáradni. Egyébként mindig azt a táncot szeretjük, amit Pályakép szöveggyűjteménnyel KÖNYVESPOLC •A közíró hangja erősödött föl az utóbbi években. Bőd- rog-parti szerelemeink című regénye megjelenése óta (1981) szociográfiáit, esszéit olvashattuk. A népszerű jegyzetíró az irodalmi lapok vitáinak kereszttüzében áll. Iróközelben vagyunk Fe­kete Gyulával. A falu szé­pe, A hű asszony meg a rossz nő, Az orvos halála — hogy csak a legnépszerűbb regényeit idézzük — ma is a kedvelt olvasmányok közé tartozik. Az Egy csepp ten­ger rádiós publicisztikáival is közvetlen kapcsolatban áll olvasóival. Laczkó András Fekete Gyulát alkotásai és vallomá­sai tükrében mutatja be a csaknem húszéves sorozat­ban, amelyet Arcok és val­lomások címmel a Szépiro­dalmi Könyvkiadó bocsátott útjára. A sorozat különleges abban a tekintetben, hogy nemcsak a kortárs irodalom­ban válogat, hanem doku­mentumok segítségével Gyertyán Ervin bemutatta József Attilát, Vezér Erzsé­bet Ady Endrét, Vargha Ba­lázs Csokonai Vitéz Mihályt, és még sorolhatnánk a pél­dákat. Laczkó András a sorozat tanulságait leszűrve olyan módszert választott Fakéte Gyula bemutatására, ami­hez elsősorban filológusi hajlama segítette. Méltán érzi az olvasó, hogy egyre nő a távolság az író és őköz- te. A szerzői zárkózottság azt hozza magával, hogy el­sősorban szöveggyűjtemény­ként lapozzuk a Fekete Gyuláról készült munkát. A legárnyaltabb, részletesebb fejezete a kötetnek az íróvá válás küzdelmes korszaka. E részben segítenék a közölt források ábban is, hogy az olvasó közelebbről megis­merkedjen az író személyi­ségével, arcvonásaival. A regényes életrajzírás he­lyett a kötet első részében is a dokumentumoknak jut a főszerep. Történelmi olva­sókönyvbe illő sorokat talá­lunk például arról, hogy az egykori Györffy-kollégista az ideiglenes nemzeti kormány felhívására, a Földművelés- ügyi Minisztérium megbízá­sából Borsodban hozzálátott a földreform végrehajtásához. Fekete erről az időszakról is naplót vezetett. 1945. április 5-i bejegyzésében az áll: Miskolc. Alispán. Paraszt­párt. Czövek. Balogi. Föld­birtokrendező Tanács. Lakás keresése. Bicigli igénylés ... Az ötvenes évek elején robbant be az irodalomba Fekete Gyula, a Küzdelem című elbeszéléséllek érettsé­ge megelepte kritikusait is, noha tudjuk, hogy már di­ákként írói pályára készült. Tapasztalatai a gazdaság fe­lé fordították figyelmét, köl­tői .képzeletek bujkáltak ben­ne, temérdek élménnyel vá­gott neki írói pályájának, amihez hozzásegítette abban az időben a SZOT és az író- szövetség közös pályázata. Küzdelem című elbeszélésére megkapta az első díjat. Laczkó további szöveggyűj­temény-részletekkel segíti eligazodni az olvasót Fekete Gyula müveiben. Jellemző­ként megállapítja: nemcsak regényeivel, hanem elbeszé­léseivel és vitacikkeivel is hatni akar az olvasóra. Fel­tételezte (és feltételezi) az aktív embert, akit mozgósí­tani kell bizonyos célok, fel­adatok érdekében. A meg­győzés szándéka indukálta, hogy új és újabb erőfeszíté­seket vállalva kísérelje meg­mutatni a világ művészi lé­nyegét. Ezért lett hőse a hétköznapi kötelezettségek között élő állampolgár. Hogy mennyire együtt munkál Feketében az író és a közíró, tanulságul hadd idézzük Laczkó Andrással a szerelem, a család, a boldog­ság és a gyermek témaköré­vel foglalkozó szociográfiai írásai mellett a szépíró mű­vét. Bodrog-parti szerelme­ink című regényét. A ti­zenéves parasztfiú története olyan tanulsággal szolgál, amelynek bemutatására a regényszövés legmélyebb ér­zelmi töltése képes csupán. A Fekete Gyuláról készí­tett pályaképpel Laczkó András igyekezett hozzájá­rulni az író megismeréséhez. A hozzá vezető út: művei­nek megismerése, hallatott hangjának meghallása. így marad íróközeiben Fekete Gyula azok számára, akik műveit szeretik, vitáit nyo­mon kísérik. A kötetben kö­zölt képeket az író archívu­mából Gyertyás László adta (közre. Horányi Barna DZSESSZ- KVINTETT A DIÁK­NAPON A diáknapi rendezvé­nyek tegnap fejeződtek be a Kaposvári Tanító­képző Főiskolán. A két­napos program kereté­ben a hallgatók vidám jeleneteit számos műsor gazdagította; többek kö­zött bemutatkozott a pé­csi Royal dzsesszkvin- tett is. utoljára tanultunk — vallja Antal Szilvia ötödik osztá­lyos tanuló. Szabó Diána is buzgón bó­logat hozzá: — Én elsősorban azért sze­retem a néptáncot, mert megtudom, hogyan mulattak régen az emberek. De a szép ruhákat is nagyon szeretem, mikor egy-egy versenyre föl­vesszük. Sokat szerepeltünk már, a legtöbbször itt, a me­gyében. Szólótáncversenyen értek el második helyezést, s a művészeti szemlén is ezüst­érmet nyertek. — Hetente egyszer próbá­lunk. Nem sok, én többször is szívesen eljönnék. Ezért is örülök, hogy nemcsak ta­nítási időben találkozunk. A szünetekben néptánctáborok- ba utazunk, és sok új lépést megtanulunk egymástól. Ott derül ki, mennyi szép táncot nem ismerünk még, amit jó lenne minél előbb megtanul­ni — mondja Diána. Azt is megtudtuk tőle, Ijogy három teljes műsort tud eddig a kis csapat. — Valóban jó lenne minél több táncot megismertetni a gyerekekkel, s a ruhatárun­kat sem ártana fölfrissíteni — mondja a szakkörvezető. — Sok minden hiányzik még, de nem ez a legfontosabb. Mindennél fontosabbnak ér­zem, hogy a néptánc • alap­jaival megismertessem a gyerekeket, s hogy megsze­rettessem velük a népzenét. Túl sok táncismeretem ne­kem sincs, főiskolásként tag­ja voltam az iskolai nép- táncegyüttesnek, a férjem pedig a Somogybán táncol. Együtt beszéljük meg a ko­reográfiát; szeretnénk min­dig valami újat kitalálni. Nagyon fontosnak érzem, hogy ne másoljunk le egyet­len táncot sem. a csoport igényeihez, ízléséhez és adottságaihoz alkalmazkod­va igyekszem összeállítani a táncokat. Ami nagy gon­dunk; kevés a fiú a csoport­ban, így néha lányok helyet­tesítik őket is. Ez különösen a versenye­ken hátrányos, mert hiába a sok tehetséges lány, ha nincs partnere, ott nem szerepel­het. Elkeseredésre azonban nincs ok. S reméljük, idővel mind több fiú kap kedvet a tánchoz. H * írószövetségi megállapodás Budapesten rendezik meg a szocialista országok író- szövetségeinek soros tanács­kozását november 21—25. között, egyebek között eb­ben állapodtak meg a szo­cialista országok írószövet­ségeinek képviselői buda­pesti találkozójukon, amely csütörtökön ért véget. A résztvevők — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Mongó­lia, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Vietnam delegátusai. valamint ha­zánk képviselői — magyar javaslatra novemberi talál­kozójukon a tömegkommu­nikációs eszközök és az iro­dalom kölcsönhatását tekin­tik át. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban családi napot rendeznek szombaton. A színes program délelőtt ki­lenc órakor játszóházzal kezdődik. A gyerekek a to­jásfestés népi mesterségébe pillanthatnak be, valamint videofilmeket nézhetnek és számítógépes játékok vár­ják őket Ezután családi ver­seny következik: lesz pala­csintasütés, családi váltófu­tás, tojástánc, valamint ügyességi és szellemi játék. A győztes csapat elnyeri a hónap családja” címet. A délutáni program BMX-be- mutatóval kezdődik, majd diszkótánccal folytatódik. Délután öt órakor látvá­nyos bűvész- és jógaműsor szórakoztatja a közönséget. Nyolc órakor — már a fel­nőtteknek — lézerdiszkó lesz. A kaposvári Édosz Műve­lődési Házban a Nagyatádi Konzervgyár termékbemu­tatója látható, valamint egy válogatás a III. megyei fotó- pályázat anyagából. A megyei oktatási igazga­tóságon a Kaposvári Tanító­képző Főiskola három taná­rának — Farkas Károly, Sö­rös József (képünkön: A pillanat emléke című fest­ménye) és Takács Zoltán — alkotásai láthatók. A barcsi művelődési ház­ban a helyi Dankó Pista cigány KISZ-alapszervezet holnap hat órától cigány- folklórestet rendez. A mű­sorban fellép a taranyi ci­gányklub, a mohácsi ci­gányzenekar, a tatai Vojake Rom együttes, valamint a lábodi citerazenekar. Ezután a mohácsi tamburazenekar közreműködésével cigány­bál kezdődik. Az igali művelődési ház ma délután öt órától bor­versenynek ad otthont. A gazdák saját termésű bora­ikkal versengenek a győzel­met jelentő vándorserlegért. A csurgói gimnázium dísz­termében Raksányi Lajos festőművész állandó kiállí­tása várja az érdeklődőket. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban ma délután öt órától ají ön kér­dez című programban szak­értők válaszolnak jogi, épí­tésügyi és adóügyi kérdések­re. Este hét órától Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát mutatja be a Pé­csi Nemzeti Színház. Ugyan­itt holnap délután négy óra­kor táncház kezdődik, majd hét órakor ismét a pécsi színház társulatának előadá­sa. A somogyudvarhelyi mű­velődési házban ma délután egy órakor, majd a berzen- cei általános iskolában dél­után három órakor a buda­pesti Meseszínpad Róka Ru­di kalandjai című mesejáté­ka szórakoztatja a gyereke­ket. ‘ A nagyatádi • Gábor An­dor Művelődési Központban holnap délután három órá­tól az úttörő művészeti szemle keretében népi játé­kok, illetve néptáncbemuta­tók kezdődnek. Ugyanitt ma délután öt órakor nyit­ják meg a VIII. dél-somo­gyi amatőr képzőművészeti kiállítást. A nagyatádi helyőrségi klubban Tóth Ferenc fotó­művésznek A természet vi­lága című kiállítása látható. A Somogy Megyei Múze­um állandó kiállításai mel­lett az első emeleten meg­tekinthetők Galimberti Sán­dor festményei, valamint Kopits János kaposvári vá­rosképei. A kamaraterem­ben Varga Géza Ferenc szobrászművész alkotásaiból rendeztek tárlatot. A Somo­gyi Képtárban Vaszary Já­nos emlékkiállítása, a Ka­posvári Galériában pedig Országh Lili grafikái látha­tók. A hétfői programok közül kettőre hívjuk föl olvasóink figyelmét: este hét órakor Kaposváron a városi műve­lődési központban lépnek föl a londoni pantomímmű- vészek, Barcson a zeneisko­lában ugyancsak este h'ét órakor kezdődik az Állami Operaház rézfúvósegyüttesé- nek a hangversenye.

Next

/
Thumbnails
Contents