Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

1988. március 22., kedd Somogyi Néplap 3 1919 tanulságait ma sem nélkülözhetjük KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG A KAPOSVÁRI LATINCA-SZOBORNÁL Szerelik a Videotonban a jövő televíziógyárát A KMP vezetői fogolyként kerültek a budapesti gyűjtő­fogházba, s már mint az új tanácskormány vezetői jöt­tek ki onnan. Az MSZDP balszárnyának képviselőivel a börtönben kötötték a meg­állapodást, amelynek nyo­mán békés úton győzött Ma­gyarországon a . szocialista forradalom. A magyar pro­letariátus elsőként követte a nagy októberi szocialista forradálom példáját. A 69 év előtti történelmi sorsfordu­lóra emlékeztek tegnap Ka­posváron a Latinca-szobor- nál tartott ünnepségen. A Himnusz, majd Balázs Béla versének elhangzása után Vidák Gizella, a Ka­posvári Városi Tanács el­nökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. Felidézte a .proletárforra­dalom előzményeit, a mun­káshatalom megszületésének napjait, amelyek bátorítást adtak az egész világ haladó erőinek. Szólt a tanácskor­mány intézkedéseiről, ame­lyeknek mindegyike a dolgo­zó emberek fölemelését, a nyomor és igazságtalanság leküzdését szolgálta. Ez a korszak megyénkben is óriási változásokat hozott... „Somogy munkásai, mező- gazdasági cselédei és sze­gényparasztjai 1919 őszén a világháborúban elveszett 50 ezer halottjukat siratták. Könnyen és gyorsan fogott lángot a forradalmi szikra. 1919. március 10-én már di­rektórium jött létre Latinea Sándor és Tóth Lajos veze­tésével, s - az országban az elsők között tett intézkedé­seket a nagybirtokrendszer felszámolására, termelőszö­vetkezetek szervezésére és a szocialista közigazgatás ki­építésére. A »vörös Somogy« határozott lépésekkel és okos gazdasági mozgósítással já­rult hozzá a tanácskormány erősítéséhez, a munkáshata­lom védelméhez.” A szónok sorra megemlé­kezett a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő so­mogyi vezetőiről, 1919 már­tírjairól. Mint mondta: a Tanácsköztársaság eredmé­nyei és tapasztalatai az egész nemzetközi munkás- mozgalmat erősítették, s ta­nulságait ma sem nélkülöz­hetjük. „Mostani gondjaink meg­oldásához őszinte számvetés­re, szilárd akaratra, a jö­vőnkbe és eszméink igazsá­gába vetett hit erősítésére, bizalomra, nemzeti egységre van szükség. Azzal a tudat­tal készülhetünk az új harc­ra, hogy a világforradalom előharcosai voltunk, nem szóval, hanem cselekedettel.” Az ünnepi beszédet köve­tően elsőként Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és dr. Balassa Tibor, a me­gyéi tanács elnökhelyettese helyezett el koszorút a szo­bor talapzatán. A városi pártbizottság és a városi tanács nevében Weisz Zoltán titkár és Vidák Gizella tanácselnök-helyettes koszorúzott. A megyei tömegszerveze­tek és mozgalmak koszorú­ját hozta el Rostás Károly, a HNF megyei bizottságának elnöke, dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára és Ná- vai Zoltán, a megyei KISZ- bizottság titkára. A fegyveres erők és testü­letek képviseletében Csornai Ferenc ezredes, a magasabb egység parancsnok politikai helyettese, dr. Molnár Jó­zsef ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság veze­tőhelyettese és Jurmann Bé­la megyei munkásőrparancs- nok-helyettes koszorúzott. Az ünnepség az Interna- cionáléval ért véget. A téren este a városi KISZ-bizottság rendezett ünnepi műsort. MEGEMLÉKEZÉSEK MEGYESZERTE Tóth Lajos-szobrot avattak Díj az alapítványból tanárnak, diáknak SIÓFOK Több százan gyűltek össze tegnap Siófokon a Dimitrov parkban, hogy megemlékez­zenek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. és a KISZ zászlóbontásának 31. évfor­dulójáról. Az ünnepi beszé­det Virovecz József, az MSZMP városi bizottságának tagja mondta. A résztvevők megkoszorúzták a Mártírsi­rató szobrot. Az irodalmi emlékműsor után került sor a város és környékének kö­zépfokú tanintézeteiben ta­nuló, mintegy 200 fiatal KISZ-fogadalomtételére is. Az ■ ünnepségsorozat már pénteken elkezdődött, az OKGT-üdülőben tartott ki­tüntetési ünnepséggel. Szom­baton az 523. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet adott otthont a hagyományos városi diáknapnak, ahol a középfokú intézetek tanulói politikai, kulturális és sport- programokon, vetélkedőkön vettek részt. NAGYATAD Zóka Imrének, a nagyatádi munkástanács egykori elnö­kének emléktábláját tegnap a kora esti órákban mintegy 100 új KISZ-tag: a gimnázi­um, illetve a szakmunkás- képző intézet első osztályos tanulói tettek fogadalmat. Pallai Lászlóné, a városi pártbizottság tagja emléke­zett meg a 69 évvel ezelőtti napokról. Egyebek között el­mondta, hogy a budapesti események hatására másnap már Nagyatádon is a mun­kástanács • vette át a hatal­mat Zóka Imre elnökletével. A 36 évvel ezelőtt elhunyt forradalmár emlékét tiszte­lettel ápolják az atádiak. A városi párt-, illetve KISZ-bizottság nevében Pal­lai Lászlóné, dr. Dezső Lász­ló és Gosztolya József vá­rosi úttörőelnök koszorú­zott az emléktáblánál. El­hozták az emlékezés virága­it a városi tanács, a műve­lődési ház és a költségveté­si üzem KlSZ-alapszerveze- teinek fiataljai is. TAB Délután négy órakor kez­dődött a koszorúzási ünnep­ség a Napsugár Áruház előtti emlékműnél, illetve a gyógyszertár falán elhelye­zett emléktáblánál, Csiz­madia Nándor, a városi jo­gú nagyközség KISZ-bi- zottságának tagja, úttörőel­nök mondott beszédet. Az emléktáblára az általános iskola, -valamint a szakkö­zépiskola KISZ-bizottsága, az emlékmű talapzatára a nagyközségi KISZ-bizottság, a Videoton KISZ-bizottsága és a tanácsi alapszervezet képviselői helyezték el a ke­gyelet virágait. Fél ötkor a temetőben levő emlékműnél Dobándi Éva, a nagyközségi párt-vb tagja, a KISZ-bi- zottság titkára tartott meg­emlékezést, majd a helyi párt- és állami szervek, a tömegszervezetek, illetve a Kiosz helyi szervezetének képviselői koszorúztak. ■ öt órakor — a tavaszi történelmi ünnepek kereté­ben, a KISZ megalakulásá­nak 31. évfordulója tisztele­tére — a művelődési köz­pontban ünnepi megemléke­zésre és kitüntetések átadá­sára került sor. FONYÓD A március 2I-i ünnepi megemlékezések sora a La- tinca-emléktábla megkoszo­rúzásával kezdődött Fonyó­don. A mai középiskolás kol­légium — korábban a Drex- ler-szálló — volt a színhe­lye 1919. augusztus 6-án La­tinea Sándor, Szalma Ist­ván, Tóth Lajos és Győrffy Antal letartóztatásának. A kollégium falán emléktábla őrzi a Tanácsköztársaság so­mogyi vezetőjének nevét. A Karikás Frigyes Gimná­ziumban iskolanapon idéz­ték föl névadójuk életét. A Híradástechnikai Szakkö­zépiskolában fölavatták az új KISZ-tagokat, s ez al­kalommal jutalmazták meg az iskolai versenyek első he­lyezettjeit is. Intézmények, szocialista brigádok viselik nevét. A Magyar Tanácsköztársaság somogyi direktóriumának tagja, Tóth Lajos az eszme hűségével az eszméhez — példakép. Tegnap délelőtt Kaposváron ünnepségen em­lékezteik meg iskolájuk név­adójáról a tanulók, tanárok, a szülök és a vendégek. A hagyományos évfordulót az­zal is emlékezetessé tették, hogy falavatták Gera Kata­lin szobrászművésznek Tóth Lajost ábrázoló szobrát. Ka- tonadalokkal várták a ven­dégeket az iskola udvarán a kaposvári úttörőzenekar tag­jai, majd a Himnusz eléndk- lése után Vidák Gizella, a városi tanács elnökhelyettese emlékezett meg a dicsőséges 133 nap történelmi jelentősé­géről. A hatvankilenc évvel ezelőtti eseményekben So­mogy megyének kiemelkedő szerep jutott, s ebben nagy része 'volt a kaposvári nyomdásznak is, aki az igazságosabb világért küzdött és áldozta.életét. Az iskola tanulói ünnepi műsorral emlékeztek meg a Magyar Tanácsköztársaság­ról, majd az iskola vezetői, diákjai, a szülői munkakö­zösség, a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat KISZ- alapszervezète, a városi ta­nács és Tóth Lajos fia elhe­lyezte a szobor talapzatán az emlékezés koszorúit. A me­gyei hadkiegészítő és terület- védelmi parancsnokság KISZ-szervezete csapat- zászlót ajándékozott az isko­la úttörőcsapatának. Először adták át a Tóth Lajos Alapítvány díjait az iskolában. Pedagógiai mun­kájáért a tantestület emlék- gyűrűjét Kerekesné Pytel Annának nyújtotta át dr. Horváth Sándorné iskola­igazgató; a kiemelkedő mun­káért a nyolcadik osztályos Visi Tamást jutalmazták meg. Befejezés előtt áll a Vi­deoton Elektronikai Vállalat televíziógyártásának mintegy másfél milliárd forintos költséggel megvalósuló in­novációs programja. A ma­gas műszaki színvonalú, a világpiacon is versenyképes, korszerű szines-televíziócsa- lád gyártására vásárolt be­rendezések közül már a he­lyére került az úgynevezett panelszerelő szalag. Célmű­szereket fejlesztenek ki, s dolgoznak nyomtatott áram­köri lemezek elkészítésére szolgáló, 20 másodpercen­ként mintegy 400 parányi alkatrészt beültető — Ja­pánból érkezett — automa­ták szerelésén. Ezt a mun­kát japán szakemberek se­gítik. A jövő televíziógyárának nagyrészt számítógépes ve­zérlésű berendezései túlnyo­mórészt hamarosan üzemké­szek lesznek. Májusban a végszerelést végző gépek is megérkeznek Székesfehér­várra, a nyáron befejezik szerelésüket és üzembe helye­zésüket, s a különböző pró­bákat követően még az idén a sorozatgyártást is megkez­dik. Az új tv-család az év utolsó hónapjaiban kerül kereskedelmi forgalomba. A televíziógyártás meg­újítását szolgáló technológi­át az NSZK-beli Thomson cégtől vásárolták meg. A Még vonzóbb lenne Növény­barciïsàg Cédrusok, ciprusok, kis- ázsiati kutyatej, magyar tölgy és még számos medi­terrán növény cseperedik egy fonyódi családi házikert­jében. A télen is zöldellő udvar a tulajdonos, Dezső József hobbijáról árulkodik. — Sajnos nincs igazán al­kalmas helyem a csírázta- tásra. Ezért aztán a család többi tagja gyakran panasz­kodik, hogy kerülgetni kell az erre szolgáló tejfölös- flakonokat — mondja Dezső József. Jugoszláviában és Olasz­országiban járva ‘megcsodál­ta az ott télen is zöldellő kerteket, s akkor határozta el, hogy ő is belép a nö­vénygyűjtők táborába. — Egy alkalommal dr. Debreczy Zsolt, a híres den- drológus kertjében jártam. Nem győztem csodálkozni az eredményein : hogy miilyen szépen fejlődnek nála a me­diterrán növények a mii ég­hajlati viszonyaniík ellenére ■is. — Mi van, ha jön egy ke­mény tél, s elfagy a gyűjte­mény? Házigazdánk erre egy idé­zettel válaszol, amely a ma- lonyai és a jeli arborétum alapítójától származik: „Ide­gen eredetű lombos örökzöld inövényök sokszor télállóbb- nak bizonyulnak, mint honos lombhullató növényeink. Mékkora kínszenvedés volt az 1928—29-es tél. Mennyire féltettem örökzöld növényei­met! Már a hőmérők is fel­mondták a szolgálatot, de a mínusz 38 fokot még le tud­tuk olvasni. A hetekig tartó gyilkos hideg hatását még fokozta az állandó verőfény. A kemény telet két szokat­lanul száraz nyár követte. Sok taxus, gyümölcs- és dió­fánk kipusztult. A külföldi örökzöld lombnövények azonban mind kihajítottak, és erőteljes növekedést mutat­nák. Csupán a belföldi erdei borostyánnak fagyott ki szá­mos öreg példánya, míg a nagylevélű herdéra colchica és egy, a vatikáni kertekből származó faj megmaradt. A készüléket a Thomson és a Videoton szakemberei közö-* sen fejlesztették ki, figye­lembe véve az itthoni igé­nyeket, valamint a hazai üzemekben és a- szocialista országokban előállított alkat­részek felhasználásának le­hetőségeit. A Thomson sok segítséget adott a munkához, egyebek között a célműsze­rek kifejlesztéséhez, a szak­emberek képzéséhez is. A Videoton új színes-tv- családja nemcsak a hazai választékot bővíti az eddigi­eknél jobb minőségű készü­lékekkel, hanem várhatóan kelendő lesz a külpiacokon is. A korszerű belső fölépí­tésű, szemre is tetszetős, mű­szakilag igen megbízható ké­szülékek mikroprocesszoros programját úgy alakították ki, hogy a gyártás közben végrehajtott kisebb módosí­tásokkal többféle szabvány szerint is működtethetők lesznek. További fejlesztéssel a televíziók sokféle szolgál­tatást tudnak majd nyújta­ni, például alkalmasak le­hetnek a sztereó tv-adások, megfelelő antenna és modul beiktatásával pedig a műhol­das adások vételére is. Az alaptípusok — a mechanikus kezelésű, a távszabályozás, valamint teletexes készülé­kek — mellett tervezik a főként exportra szánt külön­leges szolgáltatásokat nyúj­tó készülékek gyártását is. gyönyörű tavunk 4—5 méter magas evonymus radicans többféle vállfája még csúcshajtásaiban sem iszenvedétt.” — A szőlő is délről szár­mazik — fűzi hozzá Dezső József. — Mégis, ha kifagy, újraszületik. Az örökzöldek közül, ha véletlenül elfagy egy példány, nem ültetik új­ra. Hogy még Malonyán — a mai Csehszlovákia területén — is hiidegtűrőnek bizonyul­tak ezek az örökzöldek, azt ugyancsak a már idézett Ambrózy-Migazzi István so­rai bizonyítják: „Hasonló a helyzet Malonyán, ahol még valamivel hidegebb volt. Kd- fagyott számos szilva- és cseresznyefa és a három cédrusfajinak minden ... pél­dánya. Az örökzöld lombfák és cserjék közül alig tudnék olyat nevezni, amely kive­szett volna.” ' 1931-ben írta Ambrózy- MigazZi István e sorokat. Ha akkor megfogadtuk volna tanácsait... Még vonzóbb lenne gyönyörű tavunk, a Balaton. — Újabban Pécsen látni nagyon jó példát, ahol a vá­rosközpontban ciprusokat, gránátalmafákat, fügefákat, selyemákácdkat ültetnek. Kaposváron viszont a nagy­templom melletti két atlasz­cédrust nem találtam a he­lyén. Pedig ékessége lehetett volna a későbbiekben is a városnak. Tiszta időben távcső nél­kül is tisztán láthatjuk a szemben lévő Badacsonyt. Vendéglátóm mutatja a he­lyeket, ahol már szép arbo­rétumok találhatók. Balázs Andor

Next

/
Thumbnails
Contents