Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-22 / 69. szám
Y AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 69. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 22., kedd Az alkotó embert ünnepeljük KISZ-fogadalomtétel, ifjúsági nagygyűlés Marcaliban GRÓSZ KÁROLY találkozója egyetemi, főiskolai rektorokkal Munkamegbeszélés A tavaszi történelmi ünnepek kiemelkedő eseménye volt a r tegnap Marcaliban megrendezett megyei ifjúsági nap. Zsúfolásig megtelt a Lengyel József Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum terme, ahol reggel 9 órakor Szilágyi István városi úttörőelnök nyitotta meg az általános iskolások Olvastam valahol elnevezésű történelmi rajzpályázatára beküldött .legjobb 140 alkotásból rendezett kiállítást. Gazdag programok közül választhattak a fiatalok. Tíz órakor történelmi játszóház kezdődött a múzeum előtt, a? 522. Sz. Szakmunkásképző Intézetben sportdélelőttöt rendezték. Hét somogyi gimnázium csapata volt ott a Lady János Gimnáziumban a diák történészek megyei találkozóján. A történelmi vetélkedőn, amelyet a városi KISZ-bizottság, a gimnázium és a múzeum szervezett az iskola névadójának sokszínű bemutatása -sikerült a legjobban-a csapatoknak — mondta Kiss Lajos, a városi tanács csoportvezetője, a zsűri elnöke. Az első három helyen a csurgói gimnazisták, a kaposvári Táncsics és Munkácsy gimnázium csapata végzett. A KISZ-esek röplapokat osztogattak az utcán, s így hívták az érdeklődőket a programokra, köztük a 19-es emlékműhöz. Délután a zeneiskola zenekarának hangjaira gyülekeztek a fiatalok és a városlakók a KISZ-fo- gadalomtételre, a koszorúzá- si ünnepségre és az ifjúsági nagygyűlésre. Négy órakor kezdődött az ünnepség a 19- es mártírok emlékműve előtt. Az összevont énekkar elénekelte a Himnuszt, majd Gá- jer Tamás elmondta Juhász Ferenc Ballada a 12 rósza- szálról című versét. Horváth Zoltán, a városi KISZ-bizottság titkára nyitotta meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának 69., a KISZ zászlóbontásának 31. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepséget. Ezután oyucvan új KISZ-tag tett fogadalmat. — Azt .kérem tőletek, hogy •törekedjetek tartalmas közéleti munkára — mondta nekik Horváth Zoltán. A munkásgyászinduló hangjaira kezdődött a ko- szorúzáSi ünnepség. A megyei és városi pártbizottság nevében Tóth János megyei titkár és dr. Grübl László városi első titkár, a megyei és a városi tanács képviseletében Klencsár Gábor osztályvezető, Lampert Mónika, a megyei tanács apparátusi KISZ-bizottságának titkára és dr. Ress Zoltán tanácselnök koszorúzótt. A megye tömegszervezetei és mozgalmad nevében dr. Novák Ferenc megyei népfronttá tká-r, Svajda József, az SZMT titkára és Mihalics Veronika, a megyei KlSZ-toizdttság első titkára helyezett el koszorút. Lerakták virágcsokraikat a mártírok hozzátartozói, a városi KISZ-toizottságók küldöttéi és a marcali fiatalok .is. Ezután Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára idézte fel a Tanácsköztársaság eseményeit, majd napjaink tennivalóiról -szólt. Nyolcvan új KISZ-tag tett fogadalmat — Akárcsak 69 évvel ezelőtt, ma szintén nehéz döntések, jelentős átalakítások vannak napirenden. Az él^t bennünket is állandóan a világegésszel szembesít : béke vagy a mindent leperzselő nukleáris katasztrófa; nemzetünk lemaradása vagy felzárkózása a tét. Leginkább Mihalics, Veronika mondott ünnepi beszédet úgy kell választ adnunk korunk hatalmas súlyú gazdasági, politikai és morális kérdéseire, hogy ne eresszük korábbi.' értékeink fogódzóit, sőt azokhoz mérten és méltón akarjunk eligazodni, dolgozni. Mert a fő esély most is a jóra törő cselekvés. Kegyelettel emlékezünk, s az alkotó embert ünnepeljük. Azt az embert, aki úgy szolgálja saját hasznát, hogy az a társadalom nagyobb közösségeinek is javára váljon. , Felszállott a páva címmel a kaposvári Táncsics gimnázium diákszínpada adott ünnepi műsort, majd az ifjúsági nagygyűlés a DIVSZ- indulóval fejeződött be. Az ifjúsági nap végén, öt órákor a városi művelődési házban tartatták meg a KISZ megyei kitüntetési ünnepségét. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn munkamegbeszélést tartott az egyetemek, főiskolák vezetőivel. A hazai felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésének meggyorsítását, az egyetemek és a főiskolák képzési, működési feltételeinek lényeges javítását szolgáló, 1990-ig szóló művelődési minisztériumi program széles körű megvitatásához kapcsolódó konzultáción részt vett Radies Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Grósz Károly bevezetőjében szólt azokról a közös feladatokról, amelyek a kormány és az egyetemi, főiskolai vezetők előtt állnak a felsőoktatás továbbfejlesztése, s .egyúttal az ország jövőjét is érintő kérdések megoldása érdekében. Utalt arra, hogy nagy tartalék rejlik a szellemi lehetőségek maximális kihasználásában, bővített újratermelésében. Miként mondta; ez a továbbhaladás kulcskérdése. Az eszmecserén Köpeczi Béla művelődési miniszter leszögezte: a társadalmi szükségletekhez, a tudományos fejlődéshez, a neveléshez, az oktatáshoz, annak új módszereihez illeszkedő cselekvési program kialakítására olyan pillanatban került sor, amikor a korábbinál sokkal élesebben látszanak az élet minden területén — így a felsőoktatásban is — jelentkező ellentmondások. A hatékony munkához ilyen rövidebb távú programra van szükség, amelyben világosan tükröződnek a megvalósítható követelmények. Utalt arra is, hogy a dokumentum kidolgozását megelőző, széles körű vita elsősorban akörül folyt, hogy milyen feltételei vannak a tudományos kutatásnak a felsőoktatásban, s hogyan lehet az együttműködést kialakítani a különböző tudományos intézetekkel nemcsak az oktatás, hanem a kutatás szempontjából is. Többen felvetették — emlékeztetett rá —, hogy az oktatás és a kutatás hatékonyságának érdekében önállóbb egyetemekre, főiskolákra van szükség, amelyekben a társadalom modernizációja szempontjából is alapvető az oktatás, a nevelés fejlesztése, az intézmények' emberformáló szerepének növelése. A csaknem hatórás konzultáción húszán mondták el véleményüket a felsőoktatás megújítását célzó programról, ajánlották hasznosításra javaslataikat, tapasztalataikat. Grósz Károly vitaössze- foglalójábarr hangsúlyozta: a találkozó is kifejezte, hogy lassan kialakul a nemzeti egység hazánkban a tekintetben, hogy a világban végbemenő minőségi megújulás az egész magyar társadalomtól új szellemiséget, magatartást, tetteket követel meg. Ez a nemzeti léptékű, egyre terebélyesedő felismerés ma a politikai helyzet egyik legizgalmasabb, s ugyanakkor a jövő szempontjából az egyik legmegnyugtatóbb jelensége. Ha országunk talpon akar maradni, fejlődni akar — márpedig akar —, akkor fel kell zárkóznia ehhez a minőségi fordulathoz, s mindent el kell követnie, hogy belső és külső lehetőségeit maximálisan kihasználja a szinten maradás érdekében. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a szellemi tudás, az ismeret, az ' a szellemiség, amely felhalmozódott az országban. Sok múlik azon — hangsúlyozta —, hogy a szellemi munka becsülete, az oktatás, a tudomány hol helyezkedik el az ország életében. Éppen ezért vissza kell adni a tudás rangját, tekintélyét. Nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is,. hogy a felnövekvő nemzedék hisz-e abban, hogy képes saját sorsát formálni, irányítani, befolyásolni, mert a jövőt csak több tudással, szorgalommal, munkával lehet tovább alakítani. A miniszterelnök végül kijelentette: bár tapasztalható az országban pesszimizmus, kiábrándultság, félelem a jövőtől, ugyanakkor azonban kibontakozik a cselekvési készség, a tenniaka- rás. A dolgozók döntő többsége nem a rendszer ellen, hanem a rendszerért, egy szebb jövőért kíván ezután is dolgozni. 1919 egy megújulási folyamat kezdete volt Központi ünnepség Leninvárosban — Megemlékezések országszerte — Átadták a KISZ-díjakat Az országos ünnepséget az idén vidéken — a Borsod megyei Leninvárosban — rendezték meg. Jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Az ünnepségsorozat nyitányaként a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezető képviselői, valamint a város lakosságának egy csoportja megkoszorúzta Lékai János emléktábláját. Délután az Ifjúsági Park „történelmi hadszíntérré” változott. A 69 évvel ezelőtti eseményeket idézte a Lenin téren rendezett ünnepi műsor is, amelyben történelmi dokumentumok részletei, a kortól szóló irodalmi alkotások, korabeli katonadalok hangzottak el. A díszsortűzzel zárult ünnepi műsort követően Dudla József, a Borsod megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Emlékeztetett rá, hogy a XX. század kezdetén a kommunizmus eszméje az egész emberiség történelmét meghatározó gyakorlattá vált, megteremtette Szovjet-Oroszor- szágot, s az őszirózsás forradalom, majd a Magyar Tanácsköztársaság szülője lett. Hangsúlyozta, hogy bár a magyar nép történelme során sok viharos századot élt -meg, ám a legkegyetlenebb megtorlások sem irthatták ki belőle a szabadság iránti vágyat, az új, a haladás iránti fogékonyságot. Ezért vállalták — oly sok kudarc után is — nagyapáink, apáink a harcot 69 évvel ezelőtt is — mondotta. Végezetül, a KISZ zászló- bontásának 31. évfordulójával kapcsolatban, a szónok __kifejtette, hogy ma is történ elmi feladatok várnak a fiatalokra: haladják meg, szárnyalják túl az elődeiket, a munkában, a tanulásban egyaránt vigyék többre náluk. Az ünnepség az új KISZ- tagok fogadalomtételével ért véget. _ Ezen a napon adták át Leninvárosban a KlSZ-díja- kat is. A városi pártbizottság székházában megrendezett ünnepségen Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Hámori Csaba átnyújtotta a kitüntetéseket. Jelen volt Pál Lénárd és Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke. KlSZ-d-íjat kapott: Kemény István költő, Safra- n^k Károly színművész, Fejér Gábor fotóművész, Zsu- ráfszky Zoltán táncművész, az Óbudai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, az Apáczai Nevelési Központ Sportegyesület, a Tanulmány Színház, a Gazdagréti Közösségi Televízió, Kozma Róbert, az MTA KFKI Atomenergia-kutató Intézetének segédmunkatársa, az Almásfüzitői Timföldgyár „Fiatal Alkotók Köre”. Ugyanezekben az órákban szerte az országban az emlékezés, a hála és kegyelet virágaival borították el a Tanácsköztársaság emlékműveit, nagyjainak, mártírjainak emléktábláit. A megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés ezernyi jelével vették körül a nagy idők még közöttünk lévő tanúit, a dicsőséges 133 nap idős helyi vezetőit, volt katonáit. * * * A Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn Budapesten, a Dózsa György úton. . A Himnusz elhangzása után a Magyar Tanácsköztársasági Emlékműnél a megemlékezés és a tisztelet virágait helyezték el az MSZMP Központi és Budapesti Bizottságának nevében Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője és Markovics Ferenc, a Budapesti Pártbizottság titkára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának nevében Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, valamint Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter koszorúzott. A szobor talapzatán elhelyezték koszorúikat a fegyveres erők és a társadalmi szervezetek képviselői is. Az évfordulókra ünnepségekkel és rendezvényekkel emlékeztek a főváros fiataljai is. Sokan keresték fel Budapesten a kerületi emlékhelyeket, s elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Csepelen — immár hagyományosan — a Szikratávíró emlékműnél rendeztek koszorúzási ünnepséget, majd ugyanitt a kerület fiataljai ifjúsági nagygyűlésen vettek, részt. J
