Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

1988. március 21., hétfő Somogyi Néplap 5 A megyei diákparlament még egyszer összeül Együtt a fiatalokkal Százharminc küldött rész­vételével Kaposváron az Ok­tatási Igazgatóságon szomba­ton mintegy ötórás diákpar- 1 amenti vitán értékelték a középfokú oktatási intézmé­nyek 1982-iben elfogadott di­ákparlamenti programjának megvalósítását. Dr. Sótonyi Sándornak, a megyei műve­lődési osztály vezetőjének szóbeli tájékoztatója után szekcióüléseken folytatódott az eszmecsere. Az ifjúság- politikai feladatok végrehaj­tásáról a megyei KISZ-bi- zottság állásfoglalását Bánné Varga Valéria, a megyei KISZ-bizottság titkára is­mertette. Kedden találkoznak a me­gyei diákparlament után elő­ször a küldöttek iskolatár-_ saikkal. Miről adhatnak szá-’ mot megbízóiknak? Olyan tanácskozásról beszélhet­nek, amelyen a munka ered­ményességét nem az fejezte ki, hogy lezárult a vita a következő időszakról szóló ifjúságpolitikai program fe­lett, hanem folytatni kíván­ják az eszmecserét. A megyei művelődési osz­tály a beszámolót és az 1990-ig szóló ifjúságpolitikai programtervezetet későn juttatta el a küldöttekhez; mindössze három nap állt rendelkezésükre, hogy át­tanulmányozzák, diáktár­saikkal megvitassák. A vita ezért is torkollott további útkeresésbe; sem a megyei művelődési osztály nem tud­ta pontosítani javaslatait, sem a fiatalság.. A beszámolót a hozzászó­lásokban megfogalmazott észrevételekkel kiegészítve elfogadták a küldöttek, ám ahogy néhányan mondták; az általános' megállapítások nem 'tükrözték pontosan és konkrétan a programok meg­valósulását. Ugyanezért bí­rálták az ifjúságpolitikai programtervezetet is, amit viszont nem fogadtak el a fiatalok. Legtovább, a gimnáziumi szekció ülésezett. A huszon­hat résztvevő huszonkilenc kérdést ‘fogalmazott meg, majd alig győzte az újab­bakra a feleletet Gulyán Mi­hály, a megyei művelődési osztály csoportvezetője, Do­Zenekarom : a Nagy volt a rockértő to­kiói közönség megrökönyö­dése a közelmúltban, ami­kor Todd Rundgren ameri­kai énekes a színpadra lép­ve bemutatta zenekarát, egy számítógépet, „Minek ve­sződjem izgága, gyötrődő muzsikusokkal, amikor szi- likon-csipek képesek ugyan­azt produkálni?” — tette föl a szónoki kérdést Rundgren. Bár a színpad sokkal inkább a Cape Canaveral-i űrlá- maszpont indítóállására em­lékeztetett, a közönség ugyanolyan lelkesen fogadta az énekest, mintha valódi zenekar játszott volna. Ez­zel egyben megtisztelték ha­zájuk iparát is, ugyanis Rundgren számítógépe a felkelő nap országéban ké­szült. Az elmúlt években a szá­mítógépeknek ugyancsak megnőtt a szerepük a kon­certmuzsikálásban. Kezdet­ben csak a fényshow Irányí­tását bízták a századvég uraira, de az elmúlt évek­ben a legnagyo'bb zenekarok — a Dire Strultslöl a Gene- slsig — hagyományos hang­szereik mellett már használ­tak olyan komputereket, amelyek képesek kijavítani a termek, stadionok akuszti­kai hiányosságait, Nemesük a rockban, hunem a klusz- szikus muzsikában is alkal­mazzák az eljárást, A legjobb gépek már va­lóban helyettesítik a zené­szeket; még gyengébb for­májukat is képesek tökélete­síteni, akár úgy, hogy be­táplálják játékstílusukat egy masinába. (Ezt nevezik mohos István, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, a szekció vezetője összefoglalójában idézte föl a hosszas vitát. Javasolta, hogy a két parlament közti időszakban védnökség alatt működtessék a diákfórumot. Az országos diákparlament foglalkozzon az ösztöndíj - rendszer módosításával, az egyetemi és főiskolai felké­szítést terjesszék ki vala­mennyi fölvételire készülő középiskolásra, fakultatívan tanulhassák az orosz nyel­vet; szólt a pedagóguspálya presztízsének emelése érde­kében és a tananyag korsze­rűsítésének szükségességéről is. A szakközépiskolások a kollégiumi elhelyezés miatti aggódásukat fogalmazták meg. Javasolták, hogy az országos Üiákparlament tűzze napirendre az elavult tankönyvek kicserélését, a szakmai gyakorlat színvona­lának emelését, s az óvónő­képzősök már az első év­ben kezdhessék meg a szak­mai gyakorlatot. A szak­munkástanulók vitáját ösz- szefoglaló szekcióvezető negyvennyolc küldött véle­ményét ismertette. Javasolta a tanár—diák viszony to­vábbi javítását, a gép és gyorsírok nevében a nyári szakmai gyakorlat bevezeté­sét. A kollégiumi szekció tizennyolc küldötte a holnap középiskolásainak érdekében hangoztatta, hogy szülessék döntés a vidéki diákok meg­felelő elhelyezéséről, az in­tézményekben pedig jobban- gondoskodjanak a fiatalok sportolási lehetőségeiről. Vita vitát követett az 1990-ig szóló ifjúságpolitikai program pontosításáról, fél három után született egy ja­vaslat, miszerint az újabb tervezet kidolgozásában ve­gyenek részt a fiatalok is, a szekcióvezetők. A szombaton elhangzottak­ról jeegyzőkönyv készült. Ezt az előkészítő bizottság diák tagjai március 23-ig megkapják, majd öt nap múlva a megyei művelődési osztályon találkoznak a ta­nács képviselőivel s áprlrls 3-én terjesztik az újabb if­júságpolitikai programot a megyei diákparlament elé. számítógépek samplingtechnikának.) Né­hány éve még unikumnak számított, hogy Robert Fripp avantgárd muzsikus gitárját egy magnetofonszerű her­kentyűbe kapcsolva egész zenekarokat szólaltatott .meg, és csodát kiáltott a közönség, amikor a japán Tomita Isao szintetizátorai szimfonikus zenekart és kó­rusokat varázsoltak a leme­zekre és a koncertpódiu- mokra. Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy Frank Zappa, a világ egyik legjobb gitárosa évek óta alig pengeti „ódivatú” hang­szerét, és inkább egy csoda­gép, a színklavír köti le ér­deklődését — ezen ugyanis mindenfaJ!^ dallam- és rlt- mushangsker megszólaltat­ható. A műfajnak a sajtó már nevet is adott: hard disc-rock, a számítógép le­mezei nyomán, Mint minden technikai új­donság, ez. is ellentétes ér­zelmeket keltett: Szavada Josijuki, a Jamaha cég ku­tatási stúdiójának vezetője szerint a számítógépektől ellustulnak egy kicsit a ze­nészek, viszont soha nem hallott hangminőséget lehet produkálni velük... A gépcsodák gyártói nem osztják az aggodalmasoknak ama véleményét, mely sze­rint a közeli jövőben már c-ak a számítógépek lépnek színpadra. „A látványra egyelőre szüksége van en­nek a zenének — vélekedik a Jamaha egyik szakembere —, Madonnát nem pótolhat­ja semmilyen komputer." G. N. L. FONYÓDI HELIKON .................. . . \ V erskoszorú Nagy László emlékére I A BERZSENYI TÁRSASÁG ESTJE Három szerző mutatkozott be Találkozás minden hónapban A Versiben bujdosó költő emlékének szentelte szom­bati — már nyolcadik alka­lommal megrendezett — költőtalálkozóját a Fonyódi Helikon, a helyi gimnázium tanulóinak tavaszi ünnepe. Az iskolanapon a közelgő történelmi évfordulóról, a Magyar Tanácsköztársaság­ról is megemlékeztek a diá­kok, ezután került sor az elsőosztályos postástanulók foga dalom tételére. A Fonyódi Helikon ne­gyedik kötetét, kisantológiá- ját erre az alkalomra készí­tette el a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat a ta­valyi költőtalálkozó és a fo­lyóiratok, könyvkiadók fő­szerkesztőinek tanácskozá­sának anyagából. Egy évvel ezelőtt Illyés Gyula emléke előtt tisztelegtek a költőta­lálkozó vendégei, a fonyódi diákok. Szécsi Margit költő beve­zetőjével kezdődött a szom­bat délutáni megemlékezés, ezt követően hangosított diasor bemutatásával idéz­ték föl Nagy László életét és pályáját. — Nemcsak a költőt ün­nepeljük, hanem azt a né­pet is, amelyért ő vállalta a küzdelmet — vallotta az a költőnő, aki legközelebb­ről ismerhette Nagy Lászlót az embert, a XX. századi magyar líra egyik legki­emelkedőbb alakját, az utóbbi évtizedek hites kró­nikását. Faragó Laura énekművész a költői szó és a magyar népdal hangján emlékezett Nagy Lászlóra, aki most lenne hatvanéves. Hogy mennyire él és hat Nagy László költészete, a találko­zó költő vendégei ennek bi­zonyságát adták. Berták László 'pályájának elején verseiből merítheti hitet, akarást, tőle, aki Ady örök­ségét • magának vallva fo­galmazta meg 1968-ban: „Nekem Ady Endre ostora tetszik.” Nagy László Berzsenyiben is nagy elődöt látva vívódá­sában szólította meg a nik- lai remetét ekképp: „Dániel úr, tusakodj...” Fodor András újabb meg­lepetéssel szolgált: Nagy László ifjúi éveit fölidézve emlékeztetett arra, hogy 1947-ben e helyen, Fonyó­don is megfordult a költő, Würtz Adám társaságában a Nékosz-táborban. Laczkó Andirás irodalomtörténeti esszében villantotta föl alakját, Nino Nikolov Nagy László és a bolgár irodalom szoros kapcsolatát- elevení­tette föl s mutatta be azt a helyet, Szmolját, ahol első­ként hoztak létre emlékszo­bát a költő hagyatékából. Nagy László költészete példa is, élő múlt, jelent formáló és jövőt szolgáló. Nagy László költészetének időszerűségéről vallott Papp Árpád; a találkozó házigaz­dája, a fonyódi Simon Ottó nagy Lászlóhoz írott versét olvasta föl. Tornai József szintén, emlékező és emlé­keztető meleg szavak kísé­retében. A Versben bujdosó költő szombaton Fonyódon köz­tünk volt, és elkísért ben­nünket. Jövőrfe és azt köve­tően is, amikor ismét meg­fodrozza a szél a Balatoni tavasszal. H. B. Még három éve sincs, hogy újra megkezdte műkö­dését a szép hagyományok­ra visszatekintő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művé­szeti Társaság. Azóta tanúi vagyunk, hogy egyre-másra alakulnak meg a helyi cso­portjai. Szükség is van erre. hiszen a társaság tagságá­nak száma meghaladta a 70O-at. Ez pedig azt jelenti, hogy a helyi csoportok nél­kül nagyon nehéz lenne a kapcsolattartás a vezetőség és a tagság között. A legnagyo'bb helyi cso­port természetesen a fővá­rosban. jnűködik, hiszen itt a társaságnak több mint 200 tagja van. Minden hónap harmadik csütörtökjén a Rátkai Klubban találkoznak az érdeklődődők, s előadá­sokat, beszélgetéseket hall­gatnak meg. A múlt héten könyvünnepet rendezett a társaság. Az esti találkozón Kiss Dénes, a társaság fő­titkára köszöntötte a meg­jelenteket, s bevezetőjét szomorú hírrel kezdte. A legutóbbi találkozás óta ugyanis elhunyt a társaság egyik lelkes tagja, Bencze József. A somogyi Szárma­zású költőre — akinek ’a púnk is rendszeresen közöl­te a verseit — gyászszüne',- tel emlékeztek az est részt­vevői. Ezt követően Kóso Csaba író, a budapesti csoport tit­kára mutatta be az est há­rom vendégét. Elsőként Dümmerth Dezsővel beszél­getett, akinek nemrégiben jelent meg írástudók küz­delmei című munkája. Ar­ról is szó esett a beszélge­tésben, hogy a szerző a kö­zépkor egyik legalaposabb magyar ismerője, az írástu­dók küzdelmei azonban mu­tatja, hogy a szerzőnek szép- írói tehetsége is van. Ezután Szilágyi Ferenc vallott pályafutásáról. A debreceni egyetem tanára legutóbb Körösi Csorna Sán­dor élete nyomában címmel adott ki könyvet. Orienta­lista érdeklődésének oka író’ is beszélt. Annál is érdeke­sebb ez, mert egyetemi évei alatt Pais Dezső biztatására nyelvészeti reményekkel in­dult, később verseket is írt. Az est harmadik vendég*1 Acs Zoltán volt, akivel A harmadik honfoglalás című kötetéről beszélgetett Kósa Csaba. A szerző feltűnően fiatalon kezdett komoly tör­téneti munkák írásába Nie- derhpuser Emil történész segítségével. Később fcisvár- dai múzeumiga zgg tóként dolgozott, ám sem ott, sem jelenlegi munkahelyén, a Magyar Ifjúság újságírója­ként nem mondott le mű­veiben-a történelmi szemlé­let érvényesítéséről. Az esten a közönség a bemutatott könyvek közül többet meg is vásárolhatott, így a helyszínen a szerzők­kel dedikáltatták műveiket. Ai óvodások zenei képzése mellett az általános iskolások hangszeres tanítása a legfőbb feladata a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolának. Mintegy Kétszáz növendék tanul itt. Képünkön: Cseresnyés Natália és tanára, dr. Gallai Istvánná a zongora mel­lett, Papp Timea Laki Judittól tanul hegedülni, a helikon fúvós­hangszerrel Fodor Gyula zenetanár ismerteti meg növendékét, Balogh Jánost; a cselló mellett Wind Kornélia - tanára, Ludmány Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents