Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

1988. március 17., csütörtök Somogyi Néplap 5 „TÖKÉLETESET KELL NYÚJTANI...” Reform a Politikai Főiskolán Interjú Romány Pállal Beszélgetés Benkó Sándorral Hazánkban a dixieland ze­nének nem volt olyan népes tábora, mint más irányza­toknak. A Benkó Dixieland Band fellépései alkalmaival azonban hosszú évek óta zsúfolva van hallgatósággal a koncertterem. Változott volna a dixieland megítélé­se? — Ha azt vizsgáljuk, hogy a dixieland mint stílus mit ért el, azt kell mondanom, nem sokat. Inkább csak ba­ráti társaságok jönnek ösz- sze egy-egy koncert re — mondta Benkó Sándor, s hozzátette: — Gondolom, .hogy a mi közönségünk is inkább baráti tábor tagjai­ból áll, mint a műfaj szerel­meseiből. — A külföldi kritika azt hangsúlyozza, hogy az ön zenekarában hét egyforma, de kiemelkedő képességű ze­nész dolgozik együtt. Elfo­gadja ezt a véleményt? — Igen, szinte tökéletes a megállapítás. A hasonló ze­nekarokban. akár Európá­ban, akár a tengerentúl, egy-egy kiemelkedő képessé­gű zenész mindig található, a többiek, az úgynevezett töltelék emberek mellett, akik persze maguk is kitű­nő zenészek. Nálunk minden­ki egyforma; talán ezért is sikerült a többi zenekart megelőznünk. — Hogyan sikerült több mint húsz évig együtt ma­radnia a zenekarnak? — Igyekszünk a zenére koncentrálni, s nagyon fon­tos, hogy kézzelfogható le­gyen a fejlődés. Ennek hiá­nyában a zenekar már nem létezne. — Önök mindent elértek, amit el lehet érni. S úgy let­tek világsztárok, hogy köz­ben a zenekari tagoknak van polgári foglalkozásuk is. — Igen, a Benkó Dixieland Band ma, már úgy működik, mint egy nagyvállalati for­ma. Aki itt zenéi, annak tökéleteset kell nyújtania, s ezért napról napra keményen kell dolgoznia. Azt azonban, hogy -világsztárok lennénk, nemigen mondhatom. Michael Jackson vagy Diana Ross igen. Mi legföljebb a jónevű vezető réteget képviseljük. — Mit terveznek a közel­jövőben? — Egy kínai koncertkör- utat. Ez száz előadást jelen­tene a nagyobb városokban. Még az idén elmegyünk az Amerikai Egyesült Államok­ba és Dél-Koreába; tárgya­lunk egy ausztráliai és a mauritiusi fellépésről. Ha si­kerül, szerepelünk az arab országokban is. Emellett sze­retnénk évente legalább egy­szer hazánk nagyobb váro­saiban is fellépni. B. P. F. Új felvételi rendszer, a tananyag tartalmi módosulá­sa, a műszaki-technikai felté­telek változása jelzi, hogy az MSZMP KB Politikai Főis­koláján megkezdődött a po­litikai oktatás reformja. E folyamatról, a főiskola szer­vezeti és követelményrend­szerének változtatásáról Ro­many Pál rektor nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. — Egy folyamatban levő reform végrehajtása közepet­te vettem át a főiskola rek­tori tisztét. Úgy ítélem meg, hogy a reformfolyamat gyors és sikeres megvalósítása a lehetőség és az igény talál­kozásától függ. Egyes felté­telek azonban még hiányoz­nak a gyors, gördülékeny ha­ladáshoz. Az igények sürge- töek, s mi lépéshátrányban vagyunk. Gyorsabban vál­toztak a körülmények, a kö­vetelmények, mint ehhez a cselekvésben fel tudunk zár­kózni — hangsúlyozta Ro­mány Pál, majd a politikai képzés reformjának szüksé­gességéről kifej tette : — A Politikai Főiskola az előírt feladatainak teljesítése során politikai, marxista— leninista társadalomtudo­mányi képzésben és tovább­képzésben részesítette a po­litikai szervezetekben és a társadalmi élet más terüle­tein dolgozó vezetőket, a po­litikai munkára készülő fia­talokat. A szocializmus épí­tésének mai feladatai, a párt tevékenységének feltételei­■ ben bekövetkezett változá­sok, tehát a társadalmi vi­szonyok megváltozása azon­ban új követelményeket tá­masztott mind a kádermun­ka, mind a társadalomtudo­mányi kutatások iránt. Az oktatásnak válaszolnia kell a kihívásokra. E magasabb követelmények szükségessé teszik a főiskola munkájának minőségi fejlesztését. A reformtantervben módo­sul a tananyagok tartalma, s egy sor új tantárgyat — a szellemi kultúra történetét, az egyetemes és a magyar politikai gondolkodás törté­netét, társadalompszicholó­giát — is tanítanak majd mindkét tagozaton. — A célunk az, hogy a hallgatókat olyan ismeretek­kel ruházzuk fel, amelyek­nek birtokában mindjobban megértik a társadalom objek­tív folyamatait, képesek a tudományos elemzésre, s ezek alapján követni tudják a változásokat. Így maguk is meg tudnak felelni az új és újabb feladatoknak. — Új módszerek beveze­tésére is törekszenek a tan­székek: a szemléltetés, a grafikus ábrázolás egyre népszerűbbé válás mellett oktatásmetodikai megújulás is végbemegy. Bevonult az oktatásba a videó, a számí­tógép is ott, ahol ezt alkal­mazni lehet. Az intézmény káderkivá­lasztó, -képző jellegéről a rektor leszögezte: — To­vábbra is megmarad a fő­iskola káderképző funkciója. Feladataink között első he­lyen szerepel a politikai ve­zetőknek, a káderutánpótlás­nak és általában a párt-, az állami, a társadalmi, a gaz­dasági szervezetekben, vala­mint a tájékoztatásban dol­gozó vezetők, társadalmi és politikai tisztségviselők fel­sőfokú politikai képzése és továbbképzése. Feladatunk azonban nemcsak a már ve­zető beosztásban levők kép­zése, hanem — főleg a nap­pali tagozaton — olyan po­litikai munkára alkalmas, 30 év alatti fiatalok fölkészíté­se, akik a főiskola elvégzése után politológus szakembe­A TAVASZI FESZTIVÁL VENDÉGEI A hegedűsből lett karmester Több szomorú elsőség ] Környezetünk és a rák Gorenstein Márk karmes­ter külföldi ugyan, mégsem egyszerűen vendégként sze­repel az idei budapesti ta­vaszi fesztiválon: már két és fél éve, hogy Magyarorszá­gon él és a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar mű­vészeti vezetője. A most 41 esztendős kar­nagy Ogyesszában született. Szülei hatéves korában en­gedtek követelőzésének: vet­tek neki egy hegedűt, s ta­níttatni kezdték. A második osztálytól kezdve már a kü­lönleges tehetségek számára alapított híres ogyesszai ze­neiskolában tanult. Hegedűs­ként a kisinyovi konzervató­riumban szerzett diplomát, s ott kezdett dolgozni a helyi szimfonikus zenekarban kon­certmesterként. Néhány év és sikéres próbajáték alap­ján már a moszkvai Nagy­színház zenekarának a tagja. Nem sokkal később pedig hatvan jelentkező közül őt vette föl a Szovjetunió Ál­lami Akadémiai Szimfonikus Zenekarába Jevgenyij Szvet- lanov, a világhírű együttes művészeti vezetője. Mire megkapta a diplo­mát, sok szovjet zenekarral koncertezett, köztük a Le- ningrádi Filharmonikusok­kal, és ami egy zenekari mu­zsikusnak különösen nagy megtiszteltetés: azt a zene4 kart is vezényelhette, amely­ben hegedűsként dolgozott s amely az ország első együt­tese. 1982-ben oklevelet nyert az Orosz Föderáció karmes­terversenyén. A budapesti MÁV Szimfonikusok első bu­dapesti bemutatkozásakor meghívták Gorenstein Már­kot a zenekar művészeti ve­zetőjének. Az együttes és a karmester közös — és a mu­zsikusok szerint igencsak ke­mény — munkája azóta szép sikereket hozott. A legszigo­rúbb hazai kritikusok is el­ismerték már a hatalmas fejlődést, amelyen a zenekar Gorenstein Márk vezetésével elért. Lelkes kritikákat ka­pott az együttes és karnagya Franciaországban is. A budapesti tavaszi feszti­válon Gorenstein Márk és a MÁV Szimfonikusok ismét a Pesti Vigadóban szerepelnek. Pénteken a fesztivál nyitó koncertjén Gorenstein Márk vezetésével Bizet Az arles-i lány című első szvitjét és Bizet—Scsedrin Carmen szvitjét játssza az együttes, több neves magyar és szov­jet énekes pedig francia ope­rák népszerű áriáiból ad elő néhányat. Március 26-án és 27-én a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar ugyan­csak a Pesti Vigadóban je­leim Obrazcovával, a moszk­vai Nagyszínház világhírű csillagával ad hangversenyt Johann Strauss műveiből. Vezényel: Algisz Zsurajtisz. a Nagyszínház karmestere és Gorenstein Márk. Környezetünk és a rák egyes kérdései címmel tar­tott előadást Kaposváron dr. Svastics Egon, az Országos Onkológiai Intézet adjunktu­sa. A téma ebben a megkö­zelítésben általában ritkán kerül szóba, s a hétfői elő­adás további érdekessége volt, hogy erről egy klini­kus nyilatkozott. — Mi késztette arra, hogy a témával foglalkozzon? — Ismereteim ebben a té­makörben meglehetősen hiá­nyosak voltak,, ezért elkezd­tem komolyabban tanulmá­nyozni a környezeti ártalmak és a ráikos megbetegedések közötti összefüggéseket. Ha ebben az esetben szabad használni azt a szót, hogy hobbi, akkor ázt mondha­tom, hogy hobbimmá vált ez a kutatási terület. — Mekkora a szerepük az úgynevezett környezeti ár­talmaknak a betegségek ki­alakulásában? — Százalékos megoszlást nehéz megállapítani, egy WHO-felmérés szerint az egészségügyi ellátás a beteg­ségek 15—20 százalékáért, a többiért a biológiai környe­zet a felelős. A rákos meg­betegedések esetében is ki­mutathatók bizonyos kör­nyezeti hatások, itt elsősor­ban a levegőszennyeződés, a vizek szennyezettsége szere­pel legtöbbször az okok kö­zött. A levegőben a policikli- kus aromás szénhidrogének többszörös jelenléte jelent veszélyt, valamint az ipari üzemek környékén szálló por, és szinte mindenhol megtalálható füst, kén és kéndioxid. A rákos megbe­tegedések közül az esetek nem csekély százalékában ezek is lehetnek a gyomor- és hólyaghurutos, valamint a szájüregi rákok kialakulá­sának okozói. — Egy európai összeha­sonlítást figyelembe véve hol van Magyarország helye a környezeti ártalmakat vizs­gálva? — Szintén egy WHO-fel- mérésre tudok hivatkozni, amely szerint a levegőben található por, füst és egyéb szennyeződések tekintetében Csehszlovákia és az NDK utáni harmadik helyen va­gyunk. Rendkívül fontos fel­adat lenne ezt visszaszoríta­ni, azért is, mert az idősebb férfilakosságot tekintve a tü­dőrák tekintetében — 6000 halálozás évente — világvi­szonylatban Magyarország van az első helyen. A fiata­labb korosztályokat vizsgál­va az ajak-, gége- és száj­Húsvétra bemutatóval ké­szül a kaposfüredi gyer­mekszínpad Horváth Gábor- né tanítónő vezetésével. A városrészi művelődést ott­hon csoportja a Rákóczi, a Petőfi és a Tóth Lajos Ál­talános Iskola tanulóiból verbuválódott. üregrák a leggyakoribb, itt a szívinfarktushoz hasonlóan európai elsőséget tudhatunk magunkénak. Ahhoz, hogy ezen a szo­morú helyzeten javítani tud­junk, ma már kevés csak az egyén felelősségét ' hangsú­lyozni, csak azt vizsgálni: mit tehet az egyén a kör­nyezeti ártalmak leküzdése érdekében. Olyan fokra ju­tottunk el, hogy a megoldást már kormányzati szinten kell kidolgozni; ehhez azonban rendkívül nagy anyagi áldo­zatra van szükség. Minden­esetre a kormányzati tervek között szerepel a levegő kén­dioxid-telítettségének 32 szá­zalékos csökkentése, amit 1992-re kell elérni, ennek csökkentéséért főleg a kő­olajfinomítók és a. hőerőmű­vek tehetnek sokat. Fontos továbbá az arzénos vizek rekként dolgozhatnak kü­lönböző területeken. — A felvételi rendszer is eszerint módosult. — Az új tanévre kiírt hallgatói pályázatok jelzik a szigorodást, hiszen a 4 éves nappali tagozatra csak 30 évesnél fiatalabbak jelent­kezhetnek, a levelezőre pe­dig 40 éves korhatárt szab­tunk meg. Az utóbbira egyébként felsőfokú vég­zettséggel már rendelkezők pályázhatnak, akik második diplomát kívánnak szerezni. Szorító tényező a leendő nappali hallgatóknál a kö­zépiskola befejezése utáni 3 éves munkaviszony igazolá­sa. Azért született ez az el- . gondolás, hogy ha nálunk is működésbe lép a rotációs elvű vezetési módszer, ak­kor a politikai pályán dol­gozók megbízatásuk lejárta után gond nélkül visszatér­hessenek munkahelyükre. Ez rendkívül fontos, s a moz­galomban való helytállást, a politikai fellépést is erősít-j heti. Ennek kellő jogi ren­dezése még előttünk álló feladat. — A főiskola tanári ka­rában is változások lesznek a szervezeti módosítás kö­vetkeztében. A Politikai Fő­iskola történetében először pályázatot írtak ki tanszék- vezetői, docensi, adjunktusi, tanársegédi posztokra, beosz­tásokra. A pályázatokról az egyetemi tanács, s ezt köve­tően a hatáskörileg illetékes felügyeleti szerv dönt majd. Az intézmény nem veszíti el kapcsolatát a végzett hallgatókkal. Rendszeresek az osztály- vagy évfolyam­találkozók, s ezek keretében egy-egy időszerű politikai kérdés megbeszélésére is sort kerítenek. A múlt esz­tendőben három évfolyam­találkozót szerveztek, ezeken az iskolai reformról adtunk tájékoztatást. Ez a fórum azonban inkább érzelmi töl­tetű, azt fejezi íci, hogy a régi iskola visszavárja volt hallgatóit. Ez természetesen fordítva is így van. — Terveink között szere­pel, hogy az új tantervre történő teljes átállás után, várhatóan 1991-től volt hall­gatóinknak politológusi szak- képesítés szerzésére is lehe­tőséget- biztosítunk kétéves levelező képzés keretében. Újdonság a politológusi szak- képesítést igazoló diploma megszerzése, amelyre a fő­iskolán tíz évnél nem régeb­ben végzetteknek lesz lehe­tőségük — mondotta Ro­mány Pál, majd befejezésül lei jelentette: — Intézményünk jellegét és tartalmát tekintve egyete­mi rangú, tehát a felsőfokú politikai képzés országos hi­vatalos fóruma, s ez a ta­nárok, az oktatók besorolá­sában is érvényesül. Neve azonban a hagyományok miatt is Politikai Főiskola marad. • tisztítása, hiszen az Alföldön — s ott is főleg a déli or­szágrészen — a magasabb halálozásért a szennyezett vizek is felelősek. Felsőbb szintű megoldást kíván to­vábbá a tüzelés és a gépjár­művek okozta ártalmak csök­kentése, hiszen az egyik leg­veszélyesebb rákkeltő a benzpirén — a szájüregi rá­kok kialakulásában van sze­repe —, nemzetközi értéke egy milligramm légköbméte­renként, s ennek Budapesten a többszöröse mérhető. A környezeti ártalmakat ösz- szességében azonban nagyon nehéz mérni, általában nincs adatbázis, nincsenek normák, egyértelműen leírható ada­tok, s talán ezért is hat úgy, mintha ezen a területen nem is lennének sürgős és elodáz­hatatlan tennivalók. Balogh P. Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents