Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

1988. március 15., kedd Somogyi Néplap Á vizuális kultúra diák­tükörben A kétévenkénti gyerektü­kör mesés világát fölváltot­ta a középfokú oktatási in­tézményekben folyó rajzok­tatás fogyatékosságait is magán viselő bémutátó a kaposvári városi művelődé­si központban. A hatvanhat pályamunka huszonnégy ta­nulótól érkezett a megye harminc középfokú oktatási intézményéből, ahol tizen­ötezren tanulnak. Hét isko­la készítette föl diákjait a megyei seregszemlére. A lá­tottak mégis biztatóak. A tehetséggondozás sajátos gondját tükrözi a kiállítás. A különféle szaktárgyi ve­télkedők rangjával egyelőre képtelen vetekedni a közép­fokú oktatási intézmények megyei pályázata, melyet a művelődési osztály két éve azért kezdeményezett, hogy az általános iskolai tehetség­gondozás folytatódjon a gimnáziumokban, ahol ugyan kevés óraszámban, de még tanulnak rajzolni á tizen­évesek. A szakközépiskolák­ban és a szakmunkásképzők­ben azonban már elveszhet­nek az élményeiket, gondo­lataikat vizuális nyelven ki­fejező diákok. Azokban a gimnáziumok­ban, ahol megfelelően föl­készült tanárok foglalkoz­nak a vizuális kultúrával, gyümölcse is terem a tehet­séggondozásnak. A tanár­képzés hibáit is fölismerhet, jük a tegnap délután meg­nyílt Diáktükör című me­gyei képzőművészeti pályá­zat anyagának megtekinté­sekor. Hiányoljuk az ipar­Hűvelődési egyesület a lakótelepeken A közösségformálás lépcsőfokai Egy közepes község la­kossága él Siófok Foki-he­gyi lakótelepén. Itt épült meg a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépisko­la, a közelmúltban adták 'át az új postát, korábban a köjál irodahelyiségeit, van itt húsbolt, ABC. virágüz­let; és van egy figyelemre s támogatásra méltó kezde­ményezés is. A Koch Róbert úti Foki­hegy társasházi lakóközössé­gi művelődési és szabadidő egyesület 1986. december 8- án alakult. Az első összejö­vetelen, a kereskedelmi szakközépiskolában mintegy félszázan gyűltek össze, öt­tagú vezetőséget választot­tak. elmondták. ötleteiket, javaslataikat: hogyan, mi­képpen lehetne otthonosab­bá tenni e lakótelepet. So­kan csak az antennarend­szer megjavításáért csatla­koztak, hogy végre élvezhe­tő legyen a tv. Túl sok volt ugyanis a gond a közpon­ti antennával, amely hol rossz, hol még rosszabb mi­nőségben szolgáltatta a ké­pet.-— Ügy gondoltuk, hogy az antennarendszer üzemelte­tését, karbantartását átvesz- szük, s akkor (mivel saját érdekünk is) folyamatosan tudjuk biztosítani a jó vé­telt — mondta Bozsoki Im­re, az egyesület titkára. — Emellett az információszer­zés és szórakozás segítésére meg kívántuk szervezni a kábeltévét, kialakítani a kö­zösségi életet, a szabadidőt hasznosan és egészségesen eltölteni. Hetente egyszer aerobic-tanfolyamot szer­vezünk a kereskedelmi szakközépiskola tornatermé­ben. A télen szerettünk vol­na egv jégpályát, de az idő­járás ezt nem tette lehető­vé. Szerveztünk környeze­tünk szebbé tételére -társa­dalmi munkát. Megkaptunk a Koch Róbert u. 16 b. szá­mú ház alagsorában négy helyiséget, ott hétvége ki­vételével naponta 17.30 és 18.30 óra között az egyik teremben a városi könyvtár kihelyezett részlege kölcsön­zi a könyveket. Könyvbarát kört szerveztünk, s megol­dódott a helyi' könyvárusí­tás is. — Mindezt miből terem­tik elő? — A KISZ-töl egy pályá­zat útján az alakuláskor kaptunk 50 ezer forintot, a tanács 30 ezer forint támo­gatást adott. A lakosság tá­mogatásán kívül továbbra is próbálunk pénzt szerezni különféle pályázatokon. Szeretnénk megnyerni a vállalatokat, intézményeket is. Hétfő délutánonként már rendszeres a videoprogram. A lejátszót mindig valame­lyik egyesületi tag adja köl­csön, a lejátszott mese- és játékfilmeket a megyéi mű­velődési központtól Kapos­várról kapjuk. Általában rajz-, báb-, vagy egyéb gyermekfilmeket vetítünk húsz óráig, utána pedig egy érdekes játékfilmet. Jelen­leg mintegy 210 lakásban jut el ez a műsor, amely­ben számítógép segítségével környékbeli híreket is köz­lünk. Legutóbb például a tanácstagunk beszámolójára szerveztük a lakosságot. — Ezen a beszámolón az antennarendszer is szóba került... -, — Sajnos sok a gondunk ma is az antennával. A szé­kesfehérvári Gelka 1987. július 1-jén adta át a köz­ponti antennát, de azóta is gyakran rossz. Sajnos, rek­lamálni nem tudunk; a vál­lalat felbomlott. A per évekig elhúzódna. Ezért is próbálunk valamit csinálni. Ha a tervünk sikerül, a ma­gyaron kívül az osztrák, a jugoszláv, a csehszlovák, sőt a szovjet adást is nézhetik a lakótelepen élők. A video- tulajdonosoknak videoklub létrehozását is tervezzük. A választókörzet tanács­tagja, Villangóné Hortobá­gyi Ildikó. — Az egyesület lakossági kezdeményezésre jött létre, s igen jónak tartom. Ezen a lakótelpen sokfelől érke­zett, sokféle ember él, és alig ismerik egymást. Nem könnyű ilyen helyen produ­kálni, megvalósítani a célo­kat. Szerencsére akadnak lelkes emberek, akik vállal­ják a sok munkát. Minczér József, az egye­sület elnöke. — A befektetett ener­giánknak csak egy egészen kis töredéke térül meg. Sok a gond, az elképzeléseink nem úgy sikerülnek, aho­gyan szeretnénk. Most pél­dául veszélybe került a hétfőnkénti videovetítés: nincs rá ugyanis elég pén­zünk. A lakosságtól szeret­nénk pénzt kérni: havonta családonként tíz forintot! Gyarmati László művészeti, plasztikai mun­kákat. A középfokú oktatásban helyét nem lelő vizuális ne­velést a megyében számos kezdeményezés pótolja. A kaposvári Balázs János kép­zőművészeti kör mellett újabbak foglalkoznak a te­hetséggondozással, a nagy­atádi képzőművészeti tábor­ban is szívesen látják a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek diákjait, a megyei mű­velődési központ is megte­remtette a feltételeket ah­hoz, hogy aki kedvet, tehet­séget érez a képzőművészet­hez és iparművészeihez, föl­készülhet e pályákra, illetve csiszolhatja tudását. Az idei pályázat meglepetése: Tarló, si Miklós, a kaposvári Tán­csics gimnázium tanulója, akit fotóinak elismeréséül munkajutalomban részesí­tettek. Bárány Csaba szintén ennek a gimnáziumnak a padjait koptatja, ő grafikai munkáiért részesült elisme­résben. Németh Gábor, a Balázs János képzőművésze­ti kör tagja is kiemelkedően szerepel a bemutatón. A tehetséggondozásért Kertész Sándor, Szabados János, va­lamint a nagyatádi képző- művészeti tábor részesült ju­talomban. H. B. TV-NÉZÓ és a Hunyadiak A nemzeti romantika meg­teremtője, Vörösmarty Mi­hály a reneszánsz kor hír­nökéről, Czilleiről és Nán­dorfehérvár dicső hadvezé­rének, Hunyadi Jánosnak az utódairól, Lászlóról és Má­tyásról írt drámát Czillei és Hunyadiak címmel azzal a szándékkal, amit így fogal­mazott meg Toldy Ferenchez írott egyik levelében : „Bő­vebben kell írni a magyar hazáról, és fiairól el nem feledkezni. ". Vörösmarty fiátalon hatá­rozott úgy, hogy Árpádról, Attiláról, Hunyadiról. Irinyi­ről ír. A Czillei és Hunyadi­ak pem igazán a legsikerül­tebb műve, inkább morali­záló alkotás, mint színpadra való. A televízió pénteken este mutatta be tévéjáték for­májában a nándorfehérvári győztes csata után kiélező­dött hatalmi harc eseménye­it ábrázoló művet, melyben a két jelentős család, a Czil­lei és a Hunyadi egymással verseng. Hunyadi János nemzeti hős: győztes csatája után a pusztító ragály ha­mar végez vele, László fia, az idősebbik tör előre. Má­tyás még fiatal, több időt szentel az olvasásra, mint a hatalmi viszonyok átrende­zésére; mégis később belőle válik a magyar reneszánsz király, az igazságos. Tudjuk, a fiatal király, V. László ugyan eskü alatt fo­gadja meg, hogy Hunyadi Lászlót nem éri bántódás azért, amiért megölte az oli­garcha Czillei Ulrichot, mégis kivégzik a megtartott tárgyalás után. Vörösmarty szándéka vilá­gos: figyelmeztetni akar arra, y hogy a hatalmi harc nem vezet jóra, csupán pusztítja jeles férfiainkat, akik a maguk módján képesek len­nének — összefogva — még többet tenni a nemzetért. Félix László tévéjátéka in­kább még erősítette a Vö- rösmarty-mű fogyatékossá­gait. A játéktér megválasz­tása sem sikeres: olykor me­sébe illett, máskor a valós­nak volt mása. Gara meg­személyesítőjének, Avar Ist­vánnak a jelenléte azért za­vart többször is, mert oly ruhába bújtatta Weiber Ma­riann, mintha nem lenne ke­ze. Pedig ezeknek az urak­nak igencsak messzire nyúl­tak karjaik.. . Jól érzékeltette Czillei belső világát, műveltségét és hatalomra törő sunyiságát Sinkovits Imre, bár ő sem tudta igazán fölforrósítani maga körül a levegőt, mint ahogy néhány kivételes drá­mai pillanata volt csak Hu­nyadi László szerepében a kitűnően játszó Hegedűs D. Gézának is. V. László, a fia­tal király, Mátyás, a legfia­talabb Hunyadi erőtlensége több volt, mint amennyit a történelem megenged. Ko- váls Adél és Incze Anikó a dráma szerelmi 'hátterében élményt nyújtott alakításá­val. A történelmi ismeretein­ket felfrissítő dráma után másnap hozzásegített a Czil­lei és a Hunyadi család ha­talmi harcának megértéséhez a pécsi körzeti stúdió és a Ljubljanai Televízió közös műsora, amely nemcsak be­mutatta az eredeti helyszí­neket, a mai Belgrádot és a Czillei család várát, hanem magyar és szlovén történé­szek közreműködésével is gazdagíthattuk ismeretein­ket. A dokumentumfilm egy furcsa, hatáskeltő képsora azonban nem tetszett. Nagy Gábornak, a történelmi ka- í lauznak miért Czillei Ulrich valós koponyájával a kezé­ben kellett bizonygatni, hogy kár volt azt betörni? Bizo­nyította ezt a film a mai történész-,, koponyák" segít­ségével. Horányi Barna 4J A TAVASZI FESZTIVÁL J VENDÉGEI Roboz Zsuzsi témái a tánc és a muzsika Roboz Zsuzsi neve nem ismeretlen a képzőművésze­tek hazai rajongói előtt. Az Angliában élő, szülőhazájá­ból gyermekkorában — 1947-ben — elkerült magyar származású művésznő fest­ményeivel, grafikáival 1985. márciusában, a budapesti tavaszi fesztiválon rendezett életműkiállításán ismerke­dett először a magyar kö­zönség. Az Erkel Színház előcsar­Bulgária felszabadulásának 110. évfordulója Az orosz—török háború a korabeli magyar sajtóban Bulgáriában most ünnepük az évszázados török elnyo­más alóli felszabadulás 110. évfordulói.,' Az 1877--78-as orosz—tö­rök háború eseményeit rend­kívüli figyelemmel kísérte a világ közvéleménye. A magyar sajtó korábban is állandó érdeklődést tanú­sított a „keleti kérdés” iránt, amely az 1876-os áp­rilisi felkelés kitörésével lé­nyegében bolgár kérdéssé vált. Az áprilisi felkelés, és ezen belül az osztrák—ma­gyar lobogó alatt hajózó Ra­detzky gőzös elfoglalásának, s a nagy bolgár forradalmár és költő, Hriszto Botev hős­tettének széles körű, objek­tív magyar sajtóvisszhang­ját kell kiemelnünk. A ma­gyar sajtó teljes erkölcsi tá­mogatást nyújtott a török terror áldozatainak, és hű képet festett a felkelés vér­be fojtásáról. A magyar la­pok közölték Mac Gahan, Garibaldi, Victor Hugo, Gladston és a múlt század más kiemelkedő személyisé­geinek nyilatkozatait, amely­ben a bolgár nép mellett szálltak síkra. Különösen egyértelmű álláspontot fog­lalt el ebben a vonatkozás­ban a Munkás Heti Króni­ka. Pozitív irányvonalat kö­vetett A Hon című lap is, amelyet Jókai Mór szerkesz­tett. Az orosz—török háború előestéjén és a harci esemé­nyek megindulásakor a la­pok inkább a törökök mel­lett foglaltak állást. Az orosz seregek győze­delmes menetben összezúz­ták az évszázados oszmán— török feudális elnyomást. Bulgária új életre kelt, hi­szen'a háború felgyorsította a társadalmi, politikai fej­lődést. Igen nagy történelmi érté­ke van a különböző magyar hetilapokban, kiváltképp a Vasárnapi Újságban megje­lent illusztrációs anyagok­nak, képeknek és fényképek­nek. A cikkek, rajzok, grafi­kák, metszetek, képek nagy része az egyszerű orosz ka­tona és a bolgár népfölkelő legendás hőstettének, a Sip­ka-szorosban és Plevennél, Sztara-Zagoránál és Szófiá­y Emlékmű a hősi csaták szín­helyén: a legendás Sipka- szorosnál nál vívott ádáz harcoknak állít emléket. Dr. Sztoján Kadev nokában sok ezren látták szén- és tintarajzait, olaj- festményeit. A művésznő magyar érzelemvilágán át­szűrt angol képzőművészeti hagyományok különös ízű kettős töltést adnak képei­nek. Ez alighanem egyik tit­ka a korábban elsősorban Angliában és angol nyelvte­rületként számon tartott or­szágokban aratott sikerei­nek. Látás- és láttatási módja három évvel ezelőtt nagy hatást tett a magyar közön­ségre is. Állandó témái — a tánc és a muzsika. A balett és a zene világhírű szólistáiról készített soro­zatait a mozgás, az alkotás feszültsége tölti meg élet­tel. Roboz Zsuzsi a művészi összpontosítás pillanatait nemcsak a színpadon ragad­ja meg, hanem az öltözők­ben, a próbatermekben, felkészülés és gyakorlás közben is. Képein szinte látható a húrokon, billen­tyűkön játszó ujjak eleven mozgása, érzékelhető a kar­mesteri pálca virázsintésé- re megszólaló . zene szárnya­lása. — Nagy örömmel és vá­rakozással készülök máso­dik találkozómra a magyar közönséggel. Az 1985-ös bu­dapesti tavaszi fesztiválon hazai bemutatkozó kiállítá­somat szüleimnek és szülő­városuknak dedikáltam. Az idei fesztiválon azt a tizen­két szén- és harminchárom tintarajzból álló zenemű­vész-sorozatomat kívánom bemutatni, amelyet a közel­múltban a Royal Festival Hallban rendezett önálló ki­állításomon láthatott az an­gol közönség — mondja Ro­boz Zsuzsi az MTI londoni tudósítójának. — Ma is jóleső érzéssel, nehezen leírható melegséggel tölt el, ha arra az első fo­gadtatásra gondolok, amely­ben első budapesti kiállítá­somon részesítették munkái­mat. Nagyon kellemesen le­pett meg a mai magyar kö­zönség fogékonysága. Nem is mertem remélni, hogy ilyen nagy visszhangja lesz kiállításomnak. Bizony na­gyon jól esett, hogy min­denki, akivel csak beszél­tem — a taxisofőrtől a ru­határosig — tudott róla .. . Hogy otthon is megismer­tek. A Roboz név korábban sem volt ismeretlen Ma­gyarországon. A művésznő édesapja .— Roboz Imre — a Vígszínház igazgatója volt a két világháború között. A magyar színművészet nagy­jai, például Tolnay Klári, Várkonyi Zoltán, Básti La­jos, nem csak játszottak színházában, hanem a csa­lád barátai is voltak. Roboz Zsuzsi pályájának elindításában fontos szere­pet játszott egy világhírű honfitárs: Korda Sándor, azaz, ’Sír Alexander Korda. Az ő rendelésére készültek az első művészportrék, az első művek abban a soro­zatban, amelyet első ön­álló kiállításán láthatott a londoni közönség. Művei azóta bejárták Párizs, New York, Los Angeles, Brüsszgl és Hongkong kiállítótermeit. Állandó otthonuk van a Ta­te Galériában és a sziget- ország számos más képtárá­ban, múzeumában. Immár . Budapesten is otthonra ta­láltak. Budapesten 1985-ben ala­pított ösztöndíjával Roboz Zsuzsi a tehetséges magyar fiatalok pályaindulásának egyengetésében kíván részt vállalni. Köves Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents