Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

Somogyi Néplap 1988. február 20., szombat Pénzt fogadott el a főelőadó Társadalmi összefogást a protekció, a korrupció ellen A közvélemény elvárja a határozottabb föllépést a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelen­ségek ellen. Dr. Lukács Ti­borral, Kaposvár vezető ügyészével arról beszélget­tünk,-hogyan próbálják visz- szaszorítani a korrupciót, a jogtalan előnyszerzést, a gazdasági bűncselekmények szaporodását. — Indokoltnak tartom a határozott fellépést. Több okból is: egyrészt ezek a visszás jelenségek egyre szaporodnak, másrészt a Po­litikai Bizottság 1986. június 17-i határozata külön kieme­li, hogy különösen fontos a közélet tisztaságának meg­óvása, a határozott föllépés a hatalommal való vissza- lés, a protekció és a kor­rupció minden formája el­len. Következetes és szigorú intézkedések szükségesek a köztulajdon felelőtlen keze­lőivel, a jogtalan haszon­szerzőkkel szemben, akik a közösség rovására kívánnak előnyökhöz jutni. Tapaszta­latom szerint a korrupciós bűncselekmények szorosan kapcsolódnák a gazdasági visszaélésekhez. Egyre több jel utal arra, hogy a gazda­sági szférában megjelentek a nagyobb bűncselekmények és velük együtt ezek kísérő je­lenségei. — Miiyen területre jellem­ző ez? — Különösen a kereskede­lem körében, gyakran olyan korrupt kapcsolat alakult ki vevők, szállítók és a boltve­zetői között, amely áruvísz- szatartásával, más vagyon elleni bűncselekmények elkö­vetésével jár együtt. Így pél­dául a kaposvári áfész mer- nyei boltjának vezetői folya­matosan lopott élelmiszere­ket vettek — természetesen alacsonyabb áron a szállí­tóktól —, azután bolti áron értékesítették. Ebben az ügy­ben még nincs jogerős íté­let. Egyébként a gazdasági bűncselekmények köréből már korábban kikerült a gazdasági vesztegetés és ön­álló bűncselekményként sza­bályozták. Volt ugyanis egy hivatali és egy gazdasági vesztegetés. A január 1-jén hatályba lépett jogi szabá­lyozás pedig közelítette egy­máshoz a büntetőjogi fele­lősség mértékét. — Súlyosbítást jelent ez? — így van, szigorú meg­ítélést tett lehetővé. Ez azért nagyon fontos, mert az esetek nagy részében kap­csolódik a korrupció a gaz­dasági visszaélésekhez, a va­gyon elleni bűncselekmé­nyekhez, s ez nagyon veszé­lyes jelenség. A hiányos jogi szabályozás miatt Gál Ta­mást, az SZMT volt mun­katársát, aki a kaposvári Mézes Mackó büfé vezetőjé­től anyagi előnyt kért, s így tekintett el a társadalmi el­lenőrzés feltárta visszaélés miatti felelősségrevonástól, korábban nem lehetett vesz­tegetés címén felelősségre vonni. Később a Legfelső Bíróság zsarolás miatt vonta felelősségre. Lényegesnek tartom, hogy ezt egy tavalyi jogi szabályozás pótolja. Ki­mondta ugyanis, hogy a társadalmi szervezet dolgo­zója is lehet a bűncselek­mény elkövetésének alanya. S már példánk is van rá. Tóth Lajos, az SZMT ke­PIACI KÖRKÉP Téli árak — tavaszi színek Közeleg a március, s lassan beköszönt a tél, a kaposvári hetipiac kínálatában mégis a virág választék hozott megle­petést. Pompázó tulipánt és nárciszt szálanként 20-ért kaptunk, 26 volt a jácint és a szegfű, s 45 a gerbera. A kevésbé tehetősek csokron­ként 5—7 forintos ibolyából, barkából és aranyesőből vá­logathattak. Télies áron tavaszi színe­ket hoztak a prímőrárusok is. 200 forint a kígyóuborka kilója, 14—15 a hegyes erős paprika darabja és a hóna­posretek csomója, 80 forintos kilós áron adtak sóskát, míg a spenót hervadt csomójáért 4—5-öt kértek. Hasonló áron fogyott a zöldhagyma is. Kapva kaptak a vevők a fajtától függően 56—80-ért kínált dughagymán. Még mindig jól taiitja magát a 9 forintos téli fejeskáposzta, akárcsak a .lila dinsztelni való 15-ért. A megrokkant állagú kel 13-at kóstált. Kí­vánatos volt a bögrénként 10- ért kapható savanyított ká­poszta. Sajnos, 14 forint alatt to­vábbra is nehéz burgonyát szerezni. Négy forinttal drá­gább a főzőhagyma, nyolccal a lila csemege. 110—120 fo­rintban állapodott meg a fokhagymaár. 10-ént tehet­tünk szert egy közepes mé­retű karalábéra, kétszer eny- ny.iért egy kiló mutatós vegyeszöldségre. Nem nagy meggyőződéssel kértek 7 fo­rintot a, sütőtök darabjáért. Kelendő csemege volt vi­szont a 110—120-ba kerülő sampinyon gomba. Ha má­sért nem, vitamintartalmá­ért megérte az árát az 5 forintos alma, amelyet öt- kilószám vettek. Kevésbé voltak mohók a vásárlók a 20—28 forintos almánál. 32 forintért már reszelőt is ad­hattak volna a haragoszöld körtéhez. Kettőt fizet egyet kap ak­cióban kínálták a tojást. Méltányosak voltak az élő­baromfiárak. 150-ért pró­báltak túladni egy utolsókat rúgó kakason, 180-ért egy szemrevaló csirkepáron. 47,50-ért dobták mérlegre a busát a Halért-árudában, míg a magánhaláruda vá­lasztékával kecsegtette" az ínyenceket. Itt 45 forint volt a keszeg, 120 a busa és amurszelet, 132 a tonhal, s mi több, kapható volt ikra és haltej 90-ért, valamint fej és farok 40-ért. B. F. reskedelmi társadalmi ellen­őre anyagi előnyöket kért és fogadott el Tóth. Jánosnétól, a kaposvári Kristály presszó vezetőjétől. A bíróság — példamutatóan — egy év szabadságvesztésre ítélte, nem jogerősen. A gyakori esetek arra mutatnak, hogy különösen a kereskedelem körében van olyan terület, amely veszélyeztetett. A gazdasági vesztegetés meg­szüntetésének, illetve meg­előzésének alapja a hiány- gazdálkodás megszüntetése lehet. — Előfordult-e hivatali" visszaélés? — Úgynevezett tiszta hi­vatali vesztegetés is történt a területünkön. Németh Im­re, a balatonszárszói ta­nácsnál dolgozott építési előadóként, majd beruházási főelőadóként. Ebbe a ható­sági jogkörbe tartozott töb­bek között a magánszemé­lyek részére építési, felújí­tási, átalakítási, bővítési, le­bontási engedélyek kiadása, szabálysértési eljárás kez­deményezése, építésrendé­szeti bírság kiszabása, szám­lák ellenőrzése. A munka- és hatáskörét kihasználva sorozatosan vett föl a köte­lességének megszegéséért különböző összegeket külön­böző személyektől. A bíró­ság — jogerősen — három­évi szabadságvesztésre ítélte, mivel fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivata­los személyként követte el a bűncselekményeket. így a felelőssége fokozottabb és a kiszabható büntetése is na­gyobb. A jogi szabályozás az ál­lami, hivatalos és más fon­tos társadalmi tisztséget be­töltő személyek törvényes, pártatlan és elfogulatlan mű­ködésébe vetett bizalmat vé­di. A korrupciós bűncselek­mények ugyanis veszélyez­tetik ezt, s általában a köz­élet tisztaságát. A védekezés ott kezdődik, hogy minden hivatalos személy szigorú er­kölcsi alapon állva, pártat­lanul végezze hivatali mun­káját. Társadalmi összefo­gással el kellene érni, hogy ne terjedjen, hanem egyre szűküljön az emberek tuda­tában, hogy pénzzel min­dent el lehet érni — mond­ta dr. Lukács Tibor befeje­zésül. L. G. KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK Winkler Mihály különös élete Amikor az első kaposvári ispotály épületét 1899-ben bontani kezdték, a folyósó falában egy kőtáblára buk­kanták. Mögötte üreg volt. (Az épület a Tóth- Lajos is­kola helyén állt, ezt ábrá­zolja képünk.) A kőtáblán ezt a felíratott olvashatták: „Ti kaposváriak, Isten után minden örömem, nyugodjon tehát közietek szívem.” A különös írás csak az avatatlanoknak volt rejtély, egyházi körökben pontosan ismerték jelentését, erede­tét. Az aggápolda (vagy is­potály) alapítója Winkler Mihály gödrei plébános vég­ső kívánsága az volt, szívét vegyék ki a testéből és he­lyezzék el azt a kaposvá­ri aggápolda falában. A ma­gas kort megért papnak re­génybe illő élete volt. Kő­szegen született 1729. szep­tember 7-én, meghalt 1810. március másodikán. Testét a gödrei plébániatemplom szentélyében temették el. Egerben és Pesten tanult, a teológiát Pécsett végezte. Papi pályáját Magyarszéken kezdte, 1757-ben Gödrén lett lelkész. Itteni tartózko­dása idején feltűnő szegény­ségben élt, majd sorsa hir­telen jobbra fordult. Igen nagy építkezésekbe kezdett. Kibővítette a szakadáti templomot, ahol tíz évig paposkodott. Göbrén temp­lomot építtetett ugyanekkor, és mindezeket a maga 'költ­ségén ! A templomépítő Winkler tisztelendő híre ha­marosan elterjedt. Egyesek azt beszélték róla, hogy a Sátánnal cimborái. Éjsza­kánként régi könyveket for­gatott, ebből leste ki az aranycsinálás titkát, meg a boszorkányság tudomá­nyát ... Felvilágosult és nagy mű­veltségű ember volt. Gyűj­tötte és tanulmányozta a régi kéziratokat, ő adomá­nyozta a veszprémi kézira­tot, és a nevéről Winkler- kódexnek nevezett könyvet az egyetemi könyvtárnak. Azzal is vádolták, hogy mindenki tetteiről feljegy­zéseket készít. Eladja a gyó- nási titkokat, innen a nagy jövedelme. Az igazság az volt, hogy szorgalmasan jegyezte a plébániák törté-, netét. Tudományos feljegy­zéseket készített a termé­Az ispotály épülete a mai Tóth Lajos iskola helyén épült 1800-ban, lebontották 1899-ben szeti jelenségekről, és héber nyelven is írt. Járta az er­dőket, mezőket. Gyógynö­vényéket gyűjtött, hatású, kát saját magán kísérletezte ki. Állítólag egy ilyen er­dei útja során égy forrás­nál mesés gazdagságú kincs­re lelt. Ebben már lehetett valami igazság. Ezt a felte­vést alátámasztani látszik, hogy igen nagy értékű régi pénzgyűjteménye is volt, amit 1803-ban a budapesti egyetemre hagyományozott. A néphit szerint egy bar­langban pénzcsináló rabló­kat gyógyított, ezekkel tar­tott összeköttetést, innen van a pénze. A papság sze­rint egy előikelő haldokló tiszttől kapta Winkler Mi­hály a pénzt, (hogy tetszése szerint kegyes' célokra for­dítsa. Mások szerint a koi- mánytól kapt.a, mint mag­vaszakadt gazdag családok hagyatékát. Ismét mások szerint Mérey Florimund grófnak barátnője adta volna neki titokban, hálá­ból a jótékony célra fordí­tandó pénzt. Bárhogy is volt, ezt tette. Pedig ebből nem sok elő­nye származott. Bonyhádon volt plébános, amikor olyan tisztességtelen tettekkel vá­dolták, hogy el kellett hagy. nia a községet. Eszterházy gróf püspök maga elé hi­vatta és nyíltan nekiszegez­te a kérdést: igazak-e a vá­dak és honnan van a va­gyona? Winkler Mihály ün­nepélyesen kinyilatkoztat­ta: a forrás takarékos éle:- módja. A püspök ajánlatára is­mét elvállalta a gödrei plé­bánia vezetését. Tovább építkezett. Bikaion templo­mot épített, majd 1797-ben megkezdte a kaposvári agg­ápolda építését, amely azon­ban csak tíz év múlva ké­szült. el. Ez időben sokat járt Kaposváron, megszeret­te a kaposvári népet. Gya­log járt Kaposvárról Gödré­be. Egy télen hazafelé me­net csaknem felfalták a farkasok. Kaposvári vásá­rosoknak köszönhette a megmenekülését. Megszabta az aggápolda igénybevételének rendjét. Szándéka szerint az aggá. poldában elhelyezésre szá­míthatnak elsősorban a ka­posvári szegények, aztán idegenek, betegségük idejé­re. Ebben az időben kezd­ték el a gyűjtést a kapos­vári gimnázium alapítására. Erre a célra 4200 forint alapítványt tett le Winkler Mihály. Ügyanennyit a ka­posvári szegények gondozá­sára. Végrendeletében je­lentősebb összeget hagyott a bonyhádi kórház részére, pedig onnan elűzték annak idején. Az embereket nem hagyta nyugodni a pap mesés gaz­dagságának legendája. Né­hány nappal a temetése után teljesen feldúlták a gödrei parókiát. Semmit sem találtak. Múlt az idő. Megfeledkezett róla a sze­rinte „jámbor és istenfélő kaposvári nép” is. Lévai József A férfiak a HVG-t k»r»tik A régi újságot is eladja Mikor elégedett ' egy hír­lapterjesztő? Talán soha. Ha egy hónapban kétezer rádióújságot elad, a követ­kezőben nyilván 2100-at szeretne. Tóth Anikó hat éve aba- latónfenyvesi posta hírlap- felelőse. Azóta minden év­ben emelkedik az eladott újságok száma a körzetben. — Meddig tarthat ez a biztató folyamat? — Nem tudom, de még mindig találtam ki új mód­szereket, amikkel sikerült új vevőket szerezni. Délután már nem roha­mozzák az újságolvasók, tud egy órát szakítani a beszélgetésre. A múlt év el­adási statisztikáját kérem tőle. A postahivatal vezető­je azonban elkérte, ugyanis megpályázzák a kiváló hi­vatal címet, és ehhez kell a hírlapfelelős, múlt évi tel­jesítménye is. — Részben Anikónak is köszönhetjük, hogy már többször kiváló hivatal lett á miénk — mondja dr. Szi­lák Endréné hivatalvezető. Balatoni enyves sajátos helyzetben van. Nyáron megsokszorozódik a vásár­lók száma. Tavasszal és ősszel nem könnyű eldön­teni, mennyien fognak új­ságért betérni a postahiva­tal korszerű épületébe. Az igénylést viszont előre kell leadni. A megrendelt példány- szám tizedét küldheti visz- sza a fonyódi központba, ha nem vették meg. — Mi van, ha ennél töb­bet kell visszaadni? Milyen szankciókkal jár? — Nem tudom, velem még nem fordult elő. Nem is gondolok rá. Az viszont Anikóval is előfordult már, hogy az idő­járás keresztülhúzta számí­tásait. Egy váratlan vihar elég ahhoz, hogy a nyakán maradjon több napilap. Ilyenkor sem tétlenkedik. Míg esik az eső, elolvassa az újságot, s tudja, hogy ki­nek melyiket lehet eladni. A vevők nagy részét isme­ri. Tisztában van vele, hogy a betérőknek milyen az érdeklődési körük. Sok­szor napokkal korábbi napi­lapokat is értékesít. így tör­tént ez a múlt szombati Magyar Hírlappal. Anikó tudta a vevőről, hogy ér­deklik az Erdélyben zajló események. A lap külföldön élő magyarokról írott soro­zatának romániai epizódja viszont elkerülte a figyel­mét, így szerdán is megvet­te a szombati Magyar Hír­lapot. „Árukapcsolásként” gyak­ran ad egy kedves mosolyt is az újságok mellé. Ezért viszont senkinek nem kell nyódról, Boglárról is ide­fizetnie. Sokan ezért Fo- járnak újságot venni. Ani­kónak vannak olyan állandó vevői is, akik pécsi lakosok. Mint mondja, Balatonfeny- ves Pécs „külvárosa”. Sok odaválósinak van itt villá­ja. Közülük többen itt vá­sárolják meg pénteken az Élet és Irodalmat, ugyanis Pécsen nem mindig lehet kapni. Nem szereti azt mondani a vevőnek, hogy nincs. Mint mondja, ezt csak egy­szer viseli el az olvasó. Ha másodszor is ezt hallja, nem megy többet abba az üzlet­be. Neki pedig minden ve­vőire szüksége van. Sport- kedvelő nép vagyunk. Ez abból is látszik, hogy az uborkaszezonban is 8100 Népsport talált gazdára. Népszerű a Füles, a rá­dióújság, amiből több mint kétezret adott el egy nyá­ri hónapban. A négy orszá­gos napilap közül a Nép- szabadság a legkeresettebb, és a Magyar Hírlapot olvas­sák a legkevesebben. Az árusításon kívül az előfizetők igényeinek kielé­gítése is Tóth Anikó felada­ta. Télen négy, nyáron hat kézbesítőt 'lát el hírlappal. Ide tartozik e téren Imre- és Pálmajor, Rigóháza la­kossága is. Az előfizetők körében a Somogyi Néplap a legnépszerűbb. A férfiak kedvelik a Heti Világgaz­daságot, az Élet és Irodal­mat, a Magyarországot. — A postai munkák, kö­zül ez a legváltozatosabb — mondja Anikó. Annak idején ideiglenes munkahelynek tekintette a hivatalt, szeretett volna' to­vábbtanulni. A hírlapfel'elő- si beosztásnak köszönheti, hogy végül is „ittnagadt.” A magyar sajtó napján elis­merést kapott a Somogyi Néplap kiváló terjeszté­séért. . Balázs Andor

Next

/
Thumbnails
Contents