Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! mm Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 35. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 11., csütörtök Ünnepség a 40. évforduló alkalmából Szanálások ^ Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Céljaink és elveink elősegítették vívmányaink védelmét A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról talácskozott szerdán a Parlamentben — Juhász Mihály elnökletével — az Országgyűlés ipari bi­zottsága. A kiadott írásbeli tájékoz­tató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbeli kiegészí­tése egyaránt megállapította: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, átmeneti fizetési nehézsé­gekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljá­rás folyik. Ezeknél .a válla­latoknál a piacváltás veszte­ségeit sok esetben a gazdál­kodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érde­keltség alacsony foka és ve­zetési hibák is tetézték. A szanálás folyamata megkez­dődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyez­tető tárgyalásokat. Néhány esetben öniszainálás kezdő­dött. Például a Láng Gép­gyár állóeszközöket értékesí­tett, átalakította szervezeti rendszerét, megállapodott az adósokkal, s máshol is ha­sonló lépéseket tettek és jelentős létszámleépítésekre is sor került. A kollektív testületek ál­tal irányított iparvállalatok között jónéhány olyan is van, ahol a strukturális problémák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyzetükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vál­lalatnál a kollektív vezetés­re bízott tulajdont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték felelősséggel, hatalmas tartozások gyűltek össze, szétzilálódtak a kül­piaci kapcsolatok, a vállala­ti gazdálkodás mélypontra került. Ez történt a Granvi- sus Látszerészeti Eszközök Gyárában, vagy a szabolcsi Aurára Cipőipari Vállalat­nál. összesen mintegy 30 vállalat eredménye alakult rendkívül kedvezőtlenül. Kapacitás-kihasználatlan­ság és beruházási adósság­terhek miatt került nehéz helyzetbe a soproni Elzett, a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a soroksári Vasön­töde és az Ikarus. Jórészt vállalatvezetési hiányossá­gokkal függ össze a Minőségi Cipőgyár, a már említett Granvisus és a Láng Gép­gyár gazdaságtalan működé­se. A külső és belső ténye­zők együttes hatására vált gazdaságtalanná a Ganz- MÁVAG, a Péti Nitrogénmű­vek, a Labor Műszeripari Művek, a Mikroelektronikai Vállalat, a Tatabányai Szén­bányák és néhány kohászati üzem. (Folytatás a 2. oldalon.) A. Szovjetunió és Magyar- ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 40. évfordulója alkalmából Bo­risz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete szerdán sajtókonferenciát tartott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Hagyomány már, hogy a diplomata egy-egy nagyobb jelentőségű eseményt meg­előzően találkozik a magyar és a nemzetközi sajtó kép­viselőivel. Ezúttal a két nép kapcsolataiban mérföldkő­nek számító dokumentumot méltatva kiemelte: új sza­kaszt nyitott a szovjet—ma­gyar kontaktus fejlődésében a szerződés, az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népe­ink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésé­nek valamennyi területét. A továbbiakban megálla­pította: az elmúlt évtizedek igazolták a szerződés céljai­nak és elveinek életrevaló­ságát, hatékonyságát, előse­gítették a szocializmus vív­mányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szava­tolását. Emlékeztetett ar­ra, hogy a nemzetközi szín­téren végbement változások, a szocializmus országai kö­zötti kapcsolatok területén szerzett tapasztalatok figye­lembevételével 1967 szep­temberében új szerződést írt alá a két ország, fenntartva az 1948. évi dokumentum­ban rögzített célokat és el­veket, s megteremtve a test­véri együttműködés és ösz- szefogás további fejlesztésé­nek szilárd alapját a szocia­lista építés magasabb szint­jén. Mint a nagykövet hang­súlyozta: a Szovjetunió és Magyarország viszonyát ma a szocialista építés vala­mennyi elvi kérdésében a teljes nézetazonosság, a köl­csönös bizalom és a szoros nemzetközi öszefogás jellem­zi. Borisz Sztukalin a négy évtizedes gazdasági, tudo­mányos és technikai együtt­működés eredményeiről szólva emlékeztetett: a ma­gyar népgazdaság több mint száz, a Szovjetunió segítsé­gével épült nagy jelentősé­gű létesítménnyel lett gaz­dagabb. A Szovjetunió az elmúlt 40 esztendőben a magyar pi­ac legfontosabb energiahor­dozó- és nyersanyagszállító­jává vált: kőolajból és kő- olajtermékekből, földgázból, villamos energiából, vas­ércből, nyersvasból és fa­anyagból az igények több mint 80 százaléka érkezik a szomszédos országból. Ma­gyarország az importált gé­pek és berendezések 17 szá­zalékát, traktor-, számító­(Folytatás a 2. oldalon.) Csehák Judit és Somogyi László a tennivalókról Megállítják a szegedi klinikai tömb süllyedését Marcaliban az adásvételt szorgalmazzák Közérdeket szolgálnak a kisajátítások A szegedi 410 ágyas új klinikai tömb építkezésénél befejezték az épület utóla­gosan elrendelt mikrocölö- pözését. A jelentős többlet- költséggel kialakított teher­bíró szerkezettől azt várják a szakemberek, hogy meg­szűnik a hatalmas épület­tömb süllyedése, folytatható lesz az építkezés, s az ere­detileg kitűzött ez év május 31-'i határidő helyett körül­belül 1989 tavaszán betege­ket fogadhat a VII. ötéves terv legnagyobb egészség- ügyi létesítménye. Szerdán megtekintette az építkezést Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, szociális és egészségügyi miniszter, So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának első titkára, s megbe­szélést folytattak a terve­zőkkel, a kivitelezőkkel, va­lamint a Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egye­tem vezetőivel a további tennivalókról. Mirgay Sándor, a fővál­lalkozó Medinvest igazgató­ja összegzésként elmondta, hogy a mikrocölöpözésnek és az egyéb szerkezeti hibák kijavításának összköltsége az árváltozásokkal együtt körülbelül 240 millió fo­rinttal drágítja az építke­zést. A többletköltségek fe­lelőseinek megállapítására a Medinvest pert indított a Fővárosi Bíróságnál. Csehák Judit kifejtette, hogy az új klinikai tömböt kulcsátadásra, határidőre rendelték meg. A korábbi szerződések megválltozta- tására, kötbér nélküli ha­táridő-módosításra nem lát lehetőséget. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium a többletköltségeket nem vál­lalja, mert arra nincsenek további anyagi erőforrásai. Bejelentette, hogy amint az épület elkészült, független külföldi szakemberektől kér véleményt arról: alkalmas-e rendeltetésszerű használa­tára. Somogyi László elmondta, hogy a további munkálatok­hoz szükséges újabb hitel kamatainak kifizetését az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium vállalja. Bár a hitéi felvételével és az építkezési határidő mó­dosításával kapcsolatos ügyek még nem tekinthetők lezártnak, annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy ez a jelentős egészségügyi léte­sítmény, a felmerült nehéz­ségek ellenére, rendben el­készül. A többletköltségeket előreláthatóan a bírósági perben vesztes, felelős cég­nek kell majd vállalnia. ( Tudósítónktól.) A marcali tanács végre­hajtó bizottsága a kisajátí­tási ügyintézés ötéves ta­pasztalatait összegezte teg­nap. A tanács hatósági osztá­lyához 56 kérelem érkezett. Ezek 218 magánszemélyt és 47 jogi személyt érintettek. A kisajátításokra a városi és községi rendezési és víz­gazdálkodási feladatok meg­oldása érdekében volt szük­ség. Marcaliban és a kör­nyező községekben ennek eredményeként épültek par­kolók, parkok, utak és ala­kultak ki új utcák, létesül­tek vízművek. Kiemelt be­ruházás volt a marcali gim­názium bővítése. A város­ban ott volt nagyobb mér­tékű területkisajátítás. A marcali víztározó országosan is nagy jelentőségű, kialakí­tásához terület kellett. A víztározó a Balaton vízmi­nőségének javítását és a kör­nyezetvédelmet szolgálja. A halastavak hasznosítása gaz­dasági eredményhez veze­tett. A Kis-Balaton második ütemének munkái miatt sa­játították ki Sávoly és Ba- latonszentgyörgy tsz-einek egyes területeit. A művelet célja a Kis-Balaton szűrő- rendszerének visszaállítása volt. A célszerűség és gaz­daságosság azt kívánta, hogy a Zala-hidat a Balaton felé északra, 200 méterre áthe­lyezzék. Tavaly a hídhoz és a hozzá tartozó utakhoz szükséges területeket vették birtokba. A múlt évben a marcali—horvátkút—Somogy - sámsoni összekötő útszakasz­f .hoz szükséges területeket is kisajátították. Somogysám- sonban a faluház helyét, Ba- latonkeresztúron a Kerti ut­cához szükséges területet sa­játították ki. Az 1983-tól 1987-ig igényibe vett belte­rület nagysága 13,7 hektár, a külterületé 621,4 hektár. A kisajátított területek össz­értéke 96 554 000 forintot tett ki. A szakértők körültekintő, alapos szakmai munkájának köszönhető, hogy csak négy föllebbezés volt. A marcali tanács végrehajtó bizottsága tegnap megállapította, hogy a kisajátítási tevékenység, a kérelmek intézése megfelel a lakosság és a közületek igényeinek, az ügyintézés törvényes. A kialakult jó . gyakorlatnak megfelelően a kártérítési egyezséget a szakértői véleménynek meg­felelően vagy attól csak csekély mértékben eltérően bírálják el. A kisajátítás he­lyett mindinkább az ingat­lanok adásvételét helyezik előtérbe. A. kaposvári Domusból januárban az előjelek el­lenére ismét több bútort vittek el. Tegnap itt szervezett a Szatmár Bú­torgyár egy hétig tartó bemutatót. Szabó Róbert, az áru­ház igazgatója ötrélc szekrénysort, négy ülő­garnitúra-típust és egy hálószoba-garnitúrát mu­tatóit be: szolid kivitelű, tetszetős bútorokat. S ami a legfontosabb: vi­szonylag olcsó berende­zési' tárgyakat. Minden­képpen választékbővítést jelent a kínálatuk. Az ígéretek szerint nemcsak most, hanem később is beszerezhetők lesznek ezek a bútorok.

Next

/
Thumbnails
Contents