Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
1988. február 8., hétfő Somogyi Néplap 5 r Eneklem a Fársáng napjait Az idén tizenharmadik alkalommal rendezték meg a farsangi napokat Kaposváron. Hihetnénk, hogy a babona szerint ez balszerencsésebbre sikeredett. A tél azonban az idén a farsang napjaira is tavaszt hozott; ennek is köszönhető, hogy minden eddiginél népesebb közönség gyűlt össze a szombat délutáni felvonuláson. Lehettek nyolcezren, akik megnézték az egyórás, színes kavalkádot. A farsangi napokkal a magyar nép a közelgő tavaszt köszöntötte. Mai gondolkodásunkkal is beláthatjuk, hogy kétféle hatásra alakultak ki nálunk a farsangi népszokások. A fársáng — mint azt neve is mutatja —- német motívumokat hordoz magában, míg a karneváli szokások Itália földjéről kerültek hozzánk. Ne higgyük azonban, hogy elődeink szolgaian lemásolták a külföldről érkező szokásokat. Az Ázsiából velünk hozott hagyományokkal elegyítették az újat. így a megmaradt formák új tartalmat kaptak. Irodalomtörténetünk már a XV. századból nyilván tart farsangi emlékeket, amelyeket Temesvári Pelbárt följegyzései őriztek meg. Hogy Somogybán nem visszhang nélkül zárultak a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi napok eseményei később sem, azt fényesen bizonyítja: Csokonai Vitéz Mihály itt tartózkodván éppen Kaposvárt választotta furcsa vitézi versezetének színhelyéül. Bár költőnk elöljáró beszédében tiltakozik mindenféle azonosítás és behelyettesítés ellen, a farsangi fölvonulás mégsem csak a költői lelemény terméke. Lássuk hát ezek után, hogyan telt a fársáng napja a dámák diadalma után száz- nyolcvankilenc évvel. Népi játékok Már szombat délelőtt 's hangos volt a Kilián György Városi Művelődési Központ és környéke. A Csokonai utcában árusok kínálták portékáikat. Bőrösök, fazekasok, ajándékkészítők várták a vevőket, s azok jöttek is szép sorjában. Bár ebben az időszakban kivált apukák, nagypapák jöttek el gyermekükkel, unokáikkal, amíg otthon az anyukák, nagymamák az ebédet készítették, a legnépszerűbb cikk a lufi volt, legszívesebben a szív alakú. LOVE föliratú léggömböket vetették meg a gyerekek, hogy azután kétségbeesett arccal nézzenek utána, hogyan tűnik el a magasban, amikor egy óvatlan pillanatban nem szorították eléggé a madzagot. A művelődési központ melletti parkolóban Csorba András felkészült játékvezetésével különböző népi játékok ban mérhették össze képességeiket az érdeklődők — nagy nyeremények reményében. Volt kakas-ütés, ahol természetesen jelképes bábut kellett nyakon találni egy jókora bottal. Ez legtöbbször nem volt egyszerű feladat Az egyik játékos azonban — viszonylag minden fáradság nélkül — tért ölelő dobásával könnyebben megsebesített egy rendezőt. Veszélytelenebb sportnak találtuk a hordógurítást. Egyesek mintha külön edzéseket vettek volna erre az alkalomra ... Amíg folytak a versenyek, a ház előtti tisztáson malacka forgott nyárson a tűz fölött. Ügy hírlett, hogy tombolán lehet megnyerni. Délben ki is húzták a ropogósra sült malacot. így a szerencsés nyertes ebédgondja egyik pillanatról a másikra megoldódott. Koszorúk Csokonainak Délután három órakor a Csokonai-szobor előtt gyűlt össze Kaposvár népe, hogy mielőtt megkezdődne az általános vigalom, méltóan megemlékezzék Csokonai Vitéz Mihályról. Papp János, a városi tanács elnöke mondott rövid ünnepi beszédet, majd Takáts Gyula és Kanyar József társaságában megkoszorúzta a költő szobrát. Ám farsang idején a hatalom Karnevál hercegé. A Csiky Gergely 'Színház tagjai által megszemélyesített felelős beosztások — farsangi protokoll szerint — így festettek: Karnevál herceg szerepében Lakatos László, Dorottya Kiss Andrea, a Bolond alakítója pedig Dunai Károly volt. Ők is koszorút helyeztek le a szobornál. ^ Látványos műsor Amikor néhány percce. három óra után rázendítet: a Zengő együttes az első dalra, a buzsáki népi együttes tagjai léptek a térre. A régi falu jellegzetes embereit vonultatták föl: a kis- bírót, a jegyzőt, a papot, a drótostótot, a purdékkal körülvett cigányt. A Németh Márta vezette együttes után a balatonberényi „kopzós- pödrősöket” láttuk. Számukra a Balaton környéki hagyományokat dolgozta föl Budai Imre. A karácsonyi népszokások jellegzetes formáit jelenítették meg. A berzencei hagyomány- őrzők sásba, szalmába és csumába öltözött tagjai is régi — talán hitvilágba visszanyúló — szokást, a medveherélést mutatták be. Őket Baloghné Faggyas Júlia vezette. Természetesen, fölvonult a parádén Köves- di Tiborné mesztegnyői honismereti köre is. A kakasütéssel ők is nagyon régi hagyományokat ápolnak, hiszen a véráldozat a termékenységünnepek egyik velejárója volt. Amíg a felnőttek farsangoltak, a gyerekek is szerveztek maguknak vígságot. Korpásbáloknak nevezték ezeket az alkalmakat, amelyet most a karádiak és a tabiak hoztak el Kaposvárra Pajor János vezetésével. A megye községeiből érkező hagyományőrző csoportok mellett a kaposváriak is kivették részüket a pergő műsorszámokból. A MÁV-nevelőintézet tanulói Csíkvár Tímea betanításában tűzmanóként ropták a táncot, a Toldi utcai iskolából pedig két osztály is érkezett a fölvonulásra. Kosa Emőke csoportja a rejte- zésnek azt a fajtáját választotta, amelyben a táncosok bekenik arcukat, míg Nagy Erika gyerekei zöld erdei manóknak öltöztök. Két csoport érkezett a Bartók iskolából is. Kova- csics Norbert és Vali Imre tanítványai után érkeztek a Somogyi Utánpótlás együttes tagjai. Németh Agnes útmutatásai szerint fordított jelmezben léptek föl, a fiúk a lányokkal cseréltek ruhát. Buzsáki Istvánná tanítványai azt bizonyították, hogy Buzsákon nincs gond az utánpótlással, örömmel láttuk a Somogyi Aprók magabiztos táncát — őket ->w"~ '"’'»s* Szerecz Róbert es Fodor Zsuzsa vezette. Méhesfalvi Dóra és Kurdi Csilla a Szalma István iskola diákjait vezette a „nagy össztáncban”. Érkeztek táncosok Bala- .tonszentgyörgyről is, fehér lepedőkbe bújtatta őket Fodor István, míg a boglárlel- lei csoport vezetője, Szabó Zsolt szerzeteseket és apácákat irányított a Kossuth térre. Ott volt a seregszemlén a BM tánccsoport, a Somogy Táncegyüttes, a Surján tánc- együttes és a Kaláka tánc- csoport is. A műsor főrendezője. Csíkvár József emelvényről irányította a táncosokat, s rövid ismeretterjesztő előadásokat rögtönzött a farsangi hagyományokról és népszokásokról. Merczel István pedig á téren tánc- lépésekkel siklott ide-oda, hogy segítségével mindegyik csoport megtalálja a helyes ritmust. Felejthetetlen élményt nyújtott a háromnegyed órás produkció, amely után a múzeum elé vonult a tömeg. Az erkélyről Karnevál herceg, Dorottya és bolondjuk szólt Kaposvár polgáraihoz. Sajnos, a farsangnak ez volt a leggyengébb pontija. Meglehetősen laposra sikeredtek a már rég lelőtt ..poénok”, s emiatt mosoly- talanul indult haza a nép, hogy fölkészüljön az esti vigalmakra. Virradatig Mi mással zárulhatott volna e vidám karnevál, ha nem a bálok, hangulatok, ínyencfalatok és szépségek felsorakoztatásával kivilá- gos-kiviirradtig? Négy helyen ropták a táncot, s a megyeszékhely ezernyi bá- lozója bizonyította: nem veszhet ki a mókás jókedv, a karnevál, a farsang hangulata. Vacsora után ünnepélyesen vonult be a tettek színhelyére Karnevál hercege kíséretével, s természetesen Dorottya sem maradhatott el — felfokozott vágyaival. Derű, kacagás, hamisítatlan jókedv uralkodott, amikor a „házigazda”; Komlós István, a Csiky Gergely Színház művésze köszöntötte a farsangolókat. Hát még amikor reflektorok pásztázó kereszttűzében palotással nyitotta meg a bált a Kilián művelődési központ társastáncegyüttese. Szépek voltak, fiatalok és vonzók a táncosok; rajtuk csak azok az „aligruhás” hölgyek tettek (túl, akik bemutató táncuk után, „hölgyválasz” címén parkettre szólították az A Dorottyában csaknem négyszázan várták Karnevál hercegét. A férfiak irigykedve nézték a mély dekoltázsban megjelenő hölgyeket; de nemcsak tőlük volt melegük. A bőség- tál meggyőzően cáfolta viszonyainkat, s a fogyasztás sem utalt túl nagy visszafogottságra. Az étteremben, a galérián, a bárban, a díszteremben két zenekar — nem éppen szerény hangerővel — szolgáltatta a ta Ipa láva lót, s a 360 000 forintos forgalom többek között 200 üveg jófajta bor, 50 üveg pezsgő fogyasztásáról árulkodott. ifjabb — s vénebb — férfi- népséget. Volt tombola — 8000 forint értékű jegyet aditak el — és szépségkirálynő-vá- lasztás, ahol ugyancsak a pénz játszotta a főszerepet. A Dorottya-bál szépe Szed- mák Ildikó lett, s csak az érdekesség kedvéért említjük: tavaly is ő nyerte e. ezt a címet. A négy bál szépségei közül Viszont — a társadalmi zsűri — Schmall Bernadettnek, egy 17 éves szak közepi s kola i ta nul ón a k adományozta a farsang szépe kitüntető címet. S akik a legjobban érezték magukat, azok reggel hat óráiig ropták a táncot...
