Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-08 / 32. szám

988. február 8., hétfő Somogyi Néplap 3 isimecsere I pártszervezetekben Nagyobb íielyi önállóságot „A gazdasági életben vég- lemenő reformfolyamat isak akkor lehet tartós és •redményes, ha az ideológia negújulva, hosszú . távon lépes irányt szabni, tovább, iá mindezzel együtt jár a jolitikai intézményrendszer éjlesztése” — mondta a kö­zelmúltban a megyeszékhe- yen lezajlott ifjúsági fó- •um rangos budapesti elő­adója. Nagyjából ebben le­tetne összefoglalni a DRV iiófoki III. számú alapszer- /ezetében tartott taggyűlés ényegét. A 60 tagú alapszervezet agjai Aligától Fonyódig fontos poszton dolgoznak, szerepük kiemelkedő a Ba- laton-part vízellátásában. A kommunisták a párt ve­zető szerepéről kiadott té­ziseket vitatták meg a tag­gyűlésen. A feldolgozás módszerének nem szokvá­nyos megoldását választot­ták, az egyik pártcsoport ugyanis a taggyűlést meg­előzően sokoldalúan elemez­te, megvitatta az anyagot, az észrevételeket pedig to­vábbi véleményalkotás, il­letve jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjesztette. Csehkis László pártcsoport­vezető tájékoztatása szerint a tézisek parázs vitát kel­tettek. A tagság helyesli, a nyíltság jeléként értékeli a tézisek közzétételét és a döntés előtti viták lehető­ségét. Ugyanakkor sürgeti, hogy a pártban minden szinten váljon általánossá a nagy horderejű döntések előtti nyilvános vita lehe­tősége. A politikai kérdések vitáit a nyíltság, az állás- foglalásokat pedig az alap­szervezetektől az irányító pártszervekig az egyértel­műség jellemezze. • A pártcsoport tagjai sze­rint a párt vezető, illetve elvi irányító szerepének az erősítése nélkülözhetetlenné teszi a pártdemokrácia to­vábbfejlesztését, a helyi ön­állóság és a központi irá­nyítás egyidejű erősítését. A többség véleménye, hogy a társadalmi kibontakozás föltétele a megújulás és re­form a politikában is. Nem tartják szükséges­nek új politikai központok létrejöttét, szorgalmazzák azonban, hogy az illetéke­sek dolgozzák ki, illetve te­remtsék meg a politikai döntések kontrolljának, a hibák gyors feltárásának, kijavításának, megelőzésé­nek garanciáit, szervezeti és politikai föltételeit. A taggyűlés vitájában fel­szólaló Gergye Ferenc üzemigazgató kifejtette, hogy a párttagság tenniaka- rásának a Dunántúli Regio­nális Vízművek életében is eredményeket kell hoznia. Szavak helyett tettekre van szükség, mert a közhelyek­kel teli jelentések a párt- munka aktivitását, haté­konyságát és az üzem ered­ményeit egyaránt veszélyez­tetik. Borsos Attila a párt- szervezetek tartalmas rész­vételét szorgalmazta a ki­bontakozásban és kiemelte a kommunisták példamuta­tásának szükségességét. El­mondta: egyetért azzal, hogy a pártszervek a sok kis ügy intézése, az erő elaprózása helyett ténylegesen irá­nyítsanak. Alakítsák ki a fő irányvonalat, segítsék elő a káderpolitika föltételeinek megteremtését és rendszere­sen ellenőrizzék a határo­zatok megvalósulását. Töb­ben hangsúlyozták, hogy a tagság a tézisekkel lénye­gében egyetért, és mielőbbi, felelős megvalósításukat sürgeti. Zótonyi László A fémmegmunkálást sajátítják el a kaposvári 503-as szakmunkásképző intézet tanulói; korszerűen fölszerelt tan­műhelyben ismerkednek a szakmai fogásokkal. Képeinken: a forgácsoló, a hegesztő és a kovács. IFJÚSÁGI PARLAMENT A KAPOS VOLÁNNÁL Többet — többen, önállóbban Fejlesztik a gazdaságilag elmaradott térségeket 96 millió forint munkahelyekre, az ellátás javítására A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését szolgá­ló támogatások odaítéléséről az idén kétszer tárgyalt a megyei tanács-vb, és a leg­utóbbi ülésén alapos vita után döntöttek a pályázatok támogatásáról. A vitára az adott okot, hogy a gazdasági környezet változása miatt a korábbiak­tól részben eltérő elvek alapján kívánták rangsorol­ni a támogatási igényeket. Január 5-i ülésén arról dön­tött a vb, hogy a javaslat előkészítéséért felelős opera­tív bizottság legfontosabb szempontként azt vegye fi­gyelembe : a támogatással megvalósuló beruházások miként hatnak az adott te­rületen a lakosságmegtartó képességre. Másszóval meny­nyi új munkahelyet teremt a beruházás, illetve miként változik meg a térségben élők ellátása. Az operatív bizottság az új szempontok alapján is támogatásra ja­vasolt — és a végrehajtó bi­zottság elfogadta ezt a ja­vaslatot — kilenc olyan pá­lyázatot, amely a termelő- és a lakossági infrastruktú­ra fejlesztését célozza, két esetben pedig fejlesztési ta­nulmányterv készítéséhez kértek és kaptak támogatást a tanácsok. A termelés bővítését szol­gáló 18 pályázat rangsora viszont — éppen az új köve­telmények miatt — megvál­tozott. A szennai tsz alumí­nium csomagolóeszközök gyártásának bővítésére igé­nyelt pályázat alapján, illet­ve a csurgói gabonatároló építéséhez kért kölcsön visz- szafizetési határidejét 1993. december 31-ben állapította meg a vb. Ez későbbi idő­pont, mint amivel eredeti­leg számoltak. A termelés fejlesztését szolgáló 18 pá­lyázat közül az új elvek alapján tízet tartott támoga­tásra érdemesnek a vb. A többi esetben sem a fejlesz­tés szükségességét vitatta, hanem azon a véleményen volt, hogy a támogatás mér­téke és a várható eredmény nem áll arányban. A már említetteken kívül a Dél-so­mogyi Állami Gazdaság csurgói sertéstelepének re­konstrukcióját, a Medicor Röntgengyár iharosberényi telepének bővítését, a csur­gói Napsugár Ruhaipari Szö­vetkezet textilruházati re­konstrukcióját, a csurgói tsz szarvasmarhatelepének, va­lamint a csurgói sajtüzem­nek a rekonstrukcióját tá­mogatja a gazdaságilag el­maradott térségek fejleszté­sére felhasználható pénz­ből. Ezzel a támogatással épít a Fővárosi Kézműipari Vállalat Darányban konfek­cióüzemet, a Gála Ruhaipari Szövetkezet pedig varrodát Miklósiban. A tabi költség- vetési üzem teljesítőképes­ségének bővítéséhez kapott ebből a pénzből támogatást. A pályázatok közül a leg­többet most is a mezőgaz­dasági üzemek nyújtották be. Nőtt a tanácsi szektor részaránya : elsősorban ösz- szekötő utak építését próbál­ják ennek a pénznek a fel- használásával is megoldani, de kértek támogatást bolt­fejlesztésre és ivóvízhálózat építésére is. A megyei tanács-vb nem­csak az idén rendelkezésre álló pénz felhasználásáról döntött. A beruházások elő­készítéséhez szükséges idő miatt engedélyezték, hogy az 1989-re és 1990-re ígért támogatást is felhasználják. Az idei összeget figyelembe véve három évre összesen 155 millió forint áll a me­gyei tanács-vb rendelkezé­sére. Ebből korábbi döntései­vel már 41,1 millió forintot odaígért. Most 96 millió fo­rint sorsáról határozott a testület. Néhány — további vizsgálatot igénylő — pá­lyázatról, a támogatás mér­tékéről még ebben a félév­ben döntés születik. Még egyetlen évben sem ért el olyan szép eredményt az újítómozgalom a Kapos­vári Húskombinátban, mint tavaly. Ez azért is figyelem­re méltó, mert országosan és a megyében is csökkent az újítások száma. Évről évre előbbre lépett a hús­kombinát a huszonhárom társvállalat újítási verse­nyében is. Az egykori hu­szonegyedikről a hetedik helyre került, s az 1987. évi eredmény alapján még elő­kelőbb helyezésre számít. Tar Imre. a húskombinát iparjogvédelmi előadója el­mondta: néhány szerencsés körülmény egybeesése is közrejátszott abban, hogy kiugró eredményt értek el. Az egyik jelentős újítás pél­dául hatmillió forint meg­takarítást hozott. Jól sike­rült az újítási hét is. Ezen­kívül sokan kihasználták a tavalyi kedvező adózású dí­jazást. Érdekesek az összesített adatok. A 190 javaslattevő 88 javaslatot nyújtott be. A 63 elfogadott újításból 59-et hasznosítottak a húskombi­Szombaton tartotta válla­lati ifjúsági parlamentjét a Kapos Volán. Az ifjúságpo­litikai célok megvalósulásá­ról és a munkahelyi rész- parlamentek tapasztalatairól dr. De Sorgo Tibor igazgató tájékoztatta a résztvevőket. A vállalat dolgozóinak mintegy 40 százaléka 32 éven aluli fiatal; munkájuk, szakmai fejlődésük megha­tározóan fontos a vállalat számára, s ez aláhúzza a velük való törődés fontos­ságát is. A gazdasági és társadalmi vezetőség gon­doskodása és figyelme nem korlátozódik az ifjúsági par­lamentek időszakára. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeit jelentősen befolyásolja vállalatuk gaz­dasági eredményességének alakulása. A Kapos Vo'án az önállóvá válás első évei­ben korszerűsítette műkö­dési rendjét, átalakította szervezeti, irányítási és bel­ső érdekeltségi rendszerét, folyamatosan erősíti önel­számoló egységeinek önál­lóságát. A vállalat arra tö­rekedett, hogy „több lábon” álljon: fejlesztette ipari te­vékenységét, idegenforgal­mi, szállítási és csomagolási munkáját. A kedvezőtlen nátban, díjazásra pedig 69-et tartottak alkalmasnak. Ennek a gazdasági eredmé­nye — a számítások szerint — csaknem tizenegymillió- kilencszázezer forint. Újítá­si díjként 598 ezer forintot fizettek ki. A jó évzárást megalapoz­ta az újítómozgalom 40. év­fordulója alkalmából szep­temberben meghirdetett újí­tási -hét. Mindenki sikeres­nek tartotta az akciót; a vállalat ötvennyolc dolgo­zója harminc javaslatot nyújtott be. Közülük hetven százalék volt szocialista brigádtag. A húskombinát tizenhétezer forint különju- talmat fizetett ki nekik. Ma már megszűnt a vál­lalatok közötti határ is. Ezt bizonyítja, hogy a húskom­binát tizenhat újítási javas­latot adott át más vállala­toknak, s ugyanakkor hu­szonhét külső javaslatot ve­zetett be az újítási naplóba. Az Országos Találmányi Hivatal újítási és találmá­nyi adatbankot alakított ki tavaly; a húskombinát ezt két újítással gyarapította. zepette is sikerült a válla-' latnak pénzügyi egyensú­lyát megőriznie, s arra tö­rekszik, hogy ez a további­akban is meglegyen. Tavaly a vállalatnál 9 munkahelyi parlamentet szerveztek. Az érdeklődés nagyon eltérő volt. Néhol a gazdasági vezetők sem éltek eléggé e sajátos fórum nyújtotta lehetőséggel. A vállalat igazgatója a felada­túik között említette, hogy a különböző szintű vezetők, valamint a KISZ-es fiatalok és a szakszervezeti ifjúsági tagozat többet tegyen a fia­talok tájékoztatásáért, ér­deklődésük fölkeltéséért, észrevételeik hasznosításá­ért, a vállalati célokkal va­ló azonosulásért. A hozzászólók közül Kungli Ferenc, a vállalati KISZ-bizottság titkára is — aki a tanácskozás leve­zető elnöke volt — arról be­szélt, hogy ha a szakszer­vezeti ifjúsági tagozatok magukra találnak, az elő­segíti az érdekképviselet fejlődését. Többen foglal­koztak a bérek és a létszám alakulásával. A kettő szo­rosan összefügg. A bérek néhány munkaterületen Az Agroinform adatbankjá­ban szintén található hat, korábban beküldött újítá­suk. Tar Imre kiemelte, hogy tavaly az Egyesült Államok­ba exportálandó termékek gazdaságosabb gyártását elősegítő újítási javaslat bi­zonyult a legjelentősebbnek. A tizennyolc társ újító csak­nem 250 ezer forintot ka­pott érte. Az újítás pedig hatmillió forint eredményt hoz. Két és fél millió fo­rint megtakarítással járt Kordély Zoltán 1986-ban beadott, s tavaly megvalósí­tott újítása. Csülökhússal növelik a színhúst az Egye­sült Államokba exportálan­dó termékekben. Magyar Péter újítása révén pedig félmillió forint értékű ener­giával kevesebbet használ­nak föl az exportüzemben. Szép sikert könyvelhet el a húskombinát a II. megyei iparjogvédelmi kiállításon való szereplésével. Korszerű, egészséges táplálkozást se­gítő termékeinek népszerű­sítéséért első díjat kapott. L. G. nem elegendőek a létszám megtartásához, ha pedig valahol a kelleténél keve- sébben vannak, az óhatat­lanul túlfoglalkoztatáshoz, kimerültséghez vezet. Néhány érdekes javaslat és felajánlás is született a tanácskozáson. Egy fiatal­ember azt javasolta, hogy szervezzenek tapasztalat- cseréket a kirendeltségek között. Három üzemegység küldötte társadalmi munkát ajánlott föl a munkakörül­mények javítása, valamint a gépkocsivezetők szakmai tájékozottságának javítása érdekében. Az egyik mun­katerület küldötte szocialis­ta ifjúsági brigád alapításá­nak szándékáról szólt, s többen foglalkoztak a szak­mai továbbképzéssel, ebnek fontosságával. Válaszában- dr. De Sorgó Tibor többek között arról beszélt, hogy a vállalat ed­dig is "sokat fordított a képzésre és a továbbképzés­re, s ezt teszi a továbbiak­ban is: „Minél képzettebb emberekkel minél színvona­lasabb munkát igyekszünk végezni.” A válaszadást követően a tanácskozás résztvevői elfo­gadták az 1988—1990-es évekre vonatkozó ifjúságpo­litikai intézkedési progra­mot, amely az ipari tanulók és a munka mellett tanulók szakmai előrehaladásának segítéséről, öntevékeny if­júsági csoportok alakításá­nak szorgalmazásáról, kör­nyezet- és közérzetformáló intézkedésekről szól. Ipari abralckeverékelc kistermelőknek Az állattenyésztés teljesít­ményei az idén — az elő­irányzat szerint — az elnaúlt évihez képest viszonylag kis mértékben növekednek, ám a termelőknek annál többet kell tenniök a minőség javí­tásáért. Ezt a követelményt minden korábbinál jobban figyelembe veszi a takar­mánygazdálkodás 1988. évi terve, amely egyenletes el­látást ígér a nagyüzemeknek és a kistermelőknek egy­aránt. Szemes abrakból az előirányzott hozamok lehe­tővé teszik az igények kielé­gítését, emellett exporttal is számol a mezőgazdasági elő­irányzat. A ipari abrakkeverékek felhasználásának arányát a kistermelésben növelni akar­ják, ettől ugyanis azt remé­lik, hogy a vágóállatok mi­nősége — a korszerű takar­mányok felhasználásával — ebben a szektorban is foko­zatosan javul. Milliós megtakarítások Újításokat küldtek az adatbankokba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents