Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

/ 1988. február 5., péntek Somogyi Néplap 5 Sóhajtva kösz önt lek Kisfaludy Károly születésnapjára Nyolcévi használat tapasztalatai HÉTVÉGI /tájoló Á Naksol a megyei kórházban „Idézetesdit” játszott nem­régiben a társaság. A játék lényege: valaki mond egy idézetet, s a többieknek ki kell találniuk, kitől szármá­ik a citátum. Röpködtek is i különböző prózai és vers­sorok, amikor egyszer csak elhangzott: „Hősvértől pirosúlt gyásztér sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!” Egy percre mindenki elné­mult, hogy azután annál na­gyobb legyen a hangzavar. Mert mindenki kívülről fúj­ta—Skandálta ugyan a két sort — csak épp fogalma sem volt, kitől-miből való... Tippeltek Berzsenyire, Köl- cseyre, Vörösmartyra — de csak egy ember gondolt Kis­faludy Károlyra. (Igaz, ő pontosan tudta.) A hétköznapi történet akár jelképesen is fölfogható. Tény, hogy Kisfaludy Ká­roly „irodalmi szemhatárunk peremére szorult” — ahogy Kerényi Ferenc írja róla a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Remekírók soroza­tában. Jól tudjuk persze, hogy korunk mostohán bánik klasszikusainkkal. Ki az tehát, akinek neve tudatlanul \is ennyire belénk ivódott? Az irodalomtörté­nészek leginkább a szerve­zőt, az irodalmi vezért látják benne, ö a híd Kazinczy és Vörösmarty között. Ö az, aki klasszicista stíluseszménytől eljut a romantika mindent elsöprő érzelemvilágái^; ő az, aki Kazinczy Ferenctől, a széphalmi mestertől átve­szi a stafétabotot, és irodal­mi vezére lesz — immár Pesten — a köréje tömörülő aurórásoknak. (Az Auróra című zsebkönyvet Kisfaludy 1821-től haláláig, 1830-ig szerkesztette, s a hozzá csat­lakozó s lassan irodalmi köz­ponttá szerveződő írói kör tagjai alapítják meg majd később, 1836-ban a Kisfalu­dy Társaságot.) De Kisfaludy nemcsak szervezi és vezérli a kibon­takozó romantikus irodal­mat, hanetn a saját hús-vér valójában maga is éli a ro­mantikát. Élete ugyanis szél­sőségesen romantikus. Neme­si család nyolcadik gyerme­ke, születésébe anyja bele­halt. A gyűlölködő, szigorú apa, az egyházi — majd a katonaiskola — megannyi kordon a szárnypróbálgatás­ra készülődő, zabolátlan ifjúi lélek számára. S a követ­kezmény? Ki tagadottság, gyökeres szakítás a lehetsé­ges katonatiszti-földbirtoko- si életmóddal —, hogy he­lyette nyomorogjon, dorbé- zoljon, megpróbáljon meg­állni a saját lábán, és adós­ságokat csináljon. Fesztésze- tet tanul Bécsben, eljut Olaszországba, s csak öt évi kóborlás után tér ismét ha­za. Itthon azután ez a (Ba­bits kifejezésével) „ős bo­hém” keményen dolgozni kezd, s egy évtizeden át ki­tartó, szívós munkával szer­vez és ír. Verset és prózát, lírai költeményeket és epig­rammákat, végzetdrámákat és komédiákat (mellesleg ő a magyar vígjáték atyja is). Hogy is emlékezik Krúdy Gyula, a másik „ős bohém?” „Kisfaludy Károly az örök regényesség és szegénység példája. .Legvérbelibb őse a hangulataival bíbelődő, örökké dicsőséget szomjazó, rongyoskodó magyar költő­nek, aki a költészete mécs­világa mellett virraszt,. a versei tűzrakásánál meleg­szik, dalt dúdolgat, román­cot álmodik, legfeljebb kis­kocsmák füstös horizontján látja a helikoni verseket.” S ha nem is dolgunk most kesztyűt dobni az irodalom- történetnek a perújraíölvé- teléért, annyit hadd jegyez­zünk meg: aki oly metszőén gúnyos tud lenni epigram­máiban, mint Kisfaludy (pél­dának okáért: „Messze ha­lad, ki tanul, messzébb jut mézes ajakkal, Legmesz- szébb, ki örök görnyedezés- re szokott.”), aki olyan ön­iróniával emlegeti saját ko­rábbi művének „bundás in­dulatait”, aki oly kaján- bölcsen tud írni „A bánkódó férj”-ről, mint Kisfaludy — nos, annak bizonyára most is lennének ébresztgetésre mél­tó gondolatai. Számunkra is. Jó lenne látni például, mi­vé válik egyik-másik darab­ja egy jó dramaturg, egy jó rendező kezében ... Az alkalom elérkezett. Február 5-én kétszáz éve, hogy megszületett Kisfaludy Károly. Makai Tóth Mária A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen idén ősszel vezetik be az új, kétlépcsős oktatási struktú­rát: az eddiginél elmélyül­tebb alapképzést követően lehetővé válik a főiskolai és egyetemi szintű elágazás. A hallgatók a második év után választhatnak a további egy­éves üzemgazdasági profil és a további hároméves egyete­mi képzés között. Az egye­temi ágon négy szákon és mintegy húsz szakirányban folyik majd az oktatás. Az általános közgazdasági szak a tudományos kutatás és a társadalmi-gazdasági irányí­tás részére képez magas szin­tű elméleti ismeretekkel ren­delkező szakembereket. A gazdasági szak a külföldi businesspschool-ök mintájá­ra vállalatgazdálkodási szak­embereket és üzletembere­ket bocsát ki. A társadalom- gazdasági szak pedig a köz­gazdaságtudomány és más Mint lapunkban is hírül adtuk: a Naksol — Széles Lajos sokáig vitatott talál­mánya — a törzskönyvezett gyógyszerek sorába került. A megyei kórház két osztályán — a balesetin és a gyermek- sebészeten — azonban már évek óta használják. — Mi előzte meg a Nak­sol gyógyszerré nyilvánítá­sát, és milyen eredménnyel kezelték e szerrel az égési sérülteket? — kérdeztük dr. Tóth Károlyt, a baleseti se­bészet osztályvezető főorvo­sát. — Nem volt a Naksol használatára vonatkozó tiltó rendelkezés ; 1980 márciusá­ban az akkori főigazgató szóbeli beleegyezése után kezdtük használni. A gyógy­szert a Humán-oltóanyag- termelő és Kutatóintézet biz­tosította számunkra. Az égé­si sérülések mindig sokrétű ellátást igényeltek, gyógyí­tásukkal • gyakran voltak gondjaink. Az első alkalma­záskor bennünket is megle­pett a Naksol kiváló hatása; a bepermetezést követő 1— 2 perc után megszűnt a be­teg kínzó égési fájdalma. — A fájdalomcsillapításon kívül milyen hatása van a Naksolnak? — Gyors pörkképződést eredményez, ezáltal csökken­ti az égési seb felszínén ki­lépő vérplazma mennyiségét. Az égéssel járó folyadék­veszteség az esetek túlnyomó többségében szájon át bevitt folyadékkal pótolható. Csu­pán a testfelszín nagyobb területére kiterjedő' égések­nél szükséges az intravénás folyadékpótlás az első né­hány napban. A szükséges folyadékmennyiség azon­ban lényegesen kevesebb, mint a korábbi gyógykezelé­seknél volt. A Naksol hasz­nálata megrövidíti az ágyhoz kötöttséget, tehát a trombó­zisveszély is csökken. Szin­te megszűnt az égési beteg­társadalomtudományok ha­tárterületeinek művelésére készít fel szakembereket. A közgazdasági tanári szak a középiskolák számára képez szaktanárokat. Az elkövetkező években egyetemi szintű közgazdász­oktatássá kívánják fejleszte­ni a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tavaly in­dított üzemgazdászképzést. Az egyetem 1987-ben létre­jött Közgazdaságtudományi Intézetében első évüket fe­jezik be idén a hallgatók, akik tanulmányaik végezté­vel főiskolai diplomát, üzem­gazdász! oklevelet kapnak. Hároméves üzemgazdász­képzés kezdődött tavaly ősz­szel a Budapesti Műszaki Egyetemen is: az egyetem a Paksi Atomerőmű Vállalat­tal együttműködve korszerű ismeretekkel rendelkező energetikai szakembereket bocsát majd ki. ség szeptikus — magas láz­zal járó — szakasza, amely jellemző volt az úgynevezett klasszikus kezelésre. A kép­ződött pörk három hét alatt leválik, az égett felület előbb rózsaszín lesz, majd szinte nyomtalanul gyógyul. Sem­milyen káros hatást vagy mellékhatást nem tapasztal­tunk, ami a Naksolra vezet­hető vissza. — A naksolos kezelés mi­lyen módszerrel történik? — Az égési betegnek elő­ször erős fájdalomcsillapítót adunk a sokk megelőzése végett, valamint azért, mert az első bepermetezés is égő fájdalommal jár. Ez azon­ban öt-hatszori permetezés után már megszűnik. A ke­zelés nem munkaigényes, különösebb szakképzettséget sem igényel. Nyílt sebkeze­lés formájában történik, a betegek — kötés nélkül — steril ágyneműben feksze­nek. — Milyen fokú égések gyógyítására használják? — Első- és másodfokú égések kezelésére a test bár­mely részén. Az arcon is. A naksolos kezelések után a kozmetikai eredmények is igen jók. A harmadfokú égésnél, amikor valamennyi hámképző elem megsemmi­sül, elhal, a Naksoltól sem várható új bőrképződés. Ezeknél a betegeknél plasz­tikai bőrpótlás szükséges. — A baleseti sebészet részt vett a Naksol klinikai vizsgálatában? — Igen, 1985-ben az Or­szágos Gyógyszerészeti Inté­zet felkérte osztályunkat a szer klinikai kipróbálására. 1986 júliusában megküldtük az anyagot, amely 27 beteg gyógyulási folyamatát tar­talmazza fotósorozatokkal és a vizsgálat egyéb dokumen­tációjával együtt. — Mi a különbség a Nak­sol és az Irix között? — Ugyanazokat a ható­anyagokat tartalmazza mind­kettő, de lényeges különb­ség, hogy a Naksol steril fo­lyadék. Az Irix első fokú égések otthoni kezelésére ajánlható. — Hány beteget gyógyítot­tak meg Naksollal? — Évente mintegy 50—60 olyan égési sérültet keze­lünk, akinek a testfelületén legalább 2 százalékot meg­haladó égési sérülés van. Te­hát a nyolc év alatt 4—500 betegünk köszönheti fájda­lommentes gyógyulását a Naksolnak. T. R. KÖNYVESPOLC A téli könyvvásár nagy érdeklődéssel várt könyve Féja Géza Kossuth Lajosról írt munkája. Ez a kitüntető figyelem nemcsak a múlt századi magyar politika egyik legkiemelkedőbb sze­mélyének szólt. Van egy másik ok: Féja könyve ez idáig rejtve volt a nagykö­zönség elől. A kézirat vala­mikor a második világhá­ború vége felé keletkezett, s negyven év után a család hagyatékából került csak elő. „Féja Géza Kossuth- könyve értékes és maradan­dó érvényű vállalkozás az „igazi” Kossuth-kép megraj­zolására” — olvashatjuk a Szépirodalmi Könykiadó ajánló soraiban. Kossuth. Róla száz és száz kép él mindannyiunkban, hói a lenyűgöző szónokot látjuk, hol a fiatal jogászt, vagy az Amerikában agitáló politikust, a kiegyezés évei­ben Deáknak Kasszandra-le- velet író, még mindig forra­dalmár, aggódó embert. Mi­lyen hát az 'igazi kossuth- kép? S lehetséges-e objektív portrét rajzolni arról, akit az éppen uralkodó politikai divatok a maguk képére formáltak, attól függően, HÁLAPÉNZ Már harmadik hete fek­szem a kórházban. Ponto­sabban, az utóbbi időben már remekül érzem ma­gam: 'olvasok, sétálok. A főorvos szerint a baleset után úgy kellett engem szétszedni, megfoltozni, mint egy rossz biciklit. Képzelhetik, mennyire há­lás vagyok orvosaimnak. Csak egy-két helyen ma­radt rajtam heg, főleg olyan helyen, ahol idegen szemek előtt rejtve ma­rad. A feleségem pedig egyáltalán nem bánja: „örülj neki, hogy ilyen kis szépséghibával megúsztad. Igaz, ha amputálni kellett volna a lábad, én akkor is szeretnélek!" Szóval, a mai nagyvizit előtt igen kedve­zőek a kilátások ... Hurrá! A főorvos úr még ma kiír. Végleg! Mehetek haza! Rendkívül lekötelez főorvos úr! Amikor bementem a fő­orvos úr szobájába, mély alázatot és tiszteletet érez­tem iránta. Ez az ember szinte újraszült engem, mert fél lábbal már a sír­ban voltam... — Nézze, uram — mond­ta ekkor a főorvos úr —, maga igazán derekasan ki­állta a próbát. Nehéz, de jó beteg volt. Nem akarom itt latin szavakkal ecsetel­ni, hogy milyen és hány műtétet végeztünk magán, s közben milyen kompli­kációkat hárítottunk el. Bevallom őszintén, hogy sokat tanultam magától..., vagyis magán, a gyakor­latban. ' Ezért rendkívül hálás vagyok ... Azzal a főorvos úr a zsebembe csúsztatott egy tömött borítékot. Saiga Attila Űj egyetemi karok, szakok Gazdag a hétvége kulturá­lis kínálata, s közülük az el­ső helyre kívánkozik a far­sangi napok eseménysoroza­ta. Ma este hat órakor a ka­posvári Kilián György Vá­rosi Művelődési Központban Határtalanul címmel Dinnyés József saját dalait adja elő. Szombaton, Dorottya napján a megyeszékhely farsangi programjait a kézművesek vására nyitja tíz órától a Cso­konai utcában. A művelődési központ mellett népi játéko­kat lehet kipróbálni, a ház­ban játszóház videofilm-vetí­tés várja a kicsiket. Három órakor a Csokonai szobor ko­szorúzásával folytatódik a rendezvény, amit farsangi karnevál követ hagyomány- őrző együttesek, néptánco­sok, gyermekcsoportok fel­vonulásával. öt órakor Kar­nevál hercegének zárszavára ér véget a délutáni program, hogy este a herceg ismét üd­vözölhesse a város népét a hagyományos Dorottya-bá- lon. A diszkózni szándékozók a Kiliánban Cintula vezeté­sével rophatják a táncot. Va­sárnap délelőtt, szintén a művelődési központban a ti­nik tartanaik farsangot, tíz órától. Február végéig ugyan­itt egy kiállítás látható: Já­vori Béla Az én Balatonom című fotósorozatát tekinthe­tik meg. A bálok sorából nem ma­radhat ki a kaposfüredi klub- könyvtár sem, ide szombaton este hétre várják a batyus- bál résztvevőit. A gyerekeket várják a me­gyeszékhely Latinca művelő­dési központjába, ahol va­sárnap délelőtt fél tíztől bé­lyegfarsangot tartanak, s a bélyegvásáron kívül filmve­títés és tombola is lesz. Marcaliban, a Lengyel Jó­zsef Helytörténeti Múzeum­ban a kender megmunkálá­sa, szőlészet, borászat cím­mel láthatnak kiállítást, va­lamint megtekinthetik az 1919-es mártírok tiszteletére berendezett emlékszobát is. A Bernáth Aurél Emlékmú­zeumban a Marcaliban szü­letett festőművész freskóter­veit, műveit láthatják. Barcson, ma délelőtt a mű­velődési központ színházter­mében nyílik meg az orszá­gos mezőgazdasági könyvhó­nap, s a kamarateremben az erre az alkalomra rendezett könyvkiállítás. Szombaton délután három órától Szulokban az óvodá­sokat jelmezbálba várják, es­te ugyancsak bál lesz, akkor már a felnőtteknek. Mind­két programnak a művelődé­si ház ad otthont. Kaposváron, a Somogy Me­gyei Múzeumban a sarkvidé­kek állatvilágát bemutató ki­állítás látható, s itt tekinthe­tők meg a régészeti kutatá­sok leletei is, valamint Mar- tyn Ferenc, Bernáth Aurél, Galiberti Sándor és Kopits János képei. A Kaposvári Galériában Országh Lili gra­fikáit tekinthetik meg, a szé­kesfehérvári István Király Múzeum válogatásában (ké­pünkön). A Mozimúzeumban az Árnyjátéktól a filmszín­házig című kiállítás várja a látogatókat. Végül még egy kaposvári programot ajánlunk. Élhet­nék én Párizsban címmel ka­barémontázst mutat be a Fo­nómunkás Kisszínpad szom­baton 18 órakor a Kiliánban. Kossuth Lajos mi volt üdvös a cél érdeké­ben? A valósághoz legköze­lebb álló, hiteles rajzolat alapvető követelményét fo­galmazta meg Féja Géza a kötet első oldalain: „Nem láthatjuk tisztán Kossuth szerepét, ha a reformkort a maga teljességében újjá nem értékeljük.” Ebből kiindulva a könyv nem a magyar po­litikus életrajza, történelmi adatokkal, történetekkel fű­szerezve. A lapokról a múlt század harmincas éveitől kezdve maga a történelem ele­venedik meg úgy, hogy ott van Kossuth szelleme, teljes emberi nagysága és drámája. Nem, Féja könyve sem dönti el véglegesen a „tör­ténetírók” által a végletekig szembeállított, s már-már mérkőző felekké kikiáltott két politikus vitáját. Sem Széchenyi sem Kossuth nem érthető meg a másik szem­pontjából, s szembekerülé­sük talán a magyar törté­nelem addigi alakulásának egyenes következménye volt. Évekkel később Széchenyi is közelebb került Kossuthoz, s a Rückblickre adott válaszá­ban már vádiratot fogalma­zott a Habsburgok ellen. „Kossuth legyőzte Széche­nyit? Helyesebben így fo­galmazhatjuk meg: végül is Kossuth Lajos győzött Szé­chenyi Istvánban.” Hallatlanul izgalmasak a kötet szabadságharcot be­mutató fejezetei és a ki­egyezést tárgyaló részei is. A kiegyezés, amely kapcsán Féja elvet minden mást, csak Kossuth útját szeretné követni, vallva............ a ma­gyar fölemelkedés csakis Kossuth teremtő logikájának az elfogadása alapján lehet­séges:” S ha ‘helyenként szubjektívabb is egy-egy gondolat a könyvben, ha Fé­ja csak Kossuth igazát akar­ja látni mindenben és min­denütt, ez azonnal érthető, ha a kötet — akár mottó­nak felfogható —utolsó sza­vait böngésszük, Kölcsey szavait idézve: ... „azonban ti nem szeretitek az igazsá­got hallani, ti hamis prófé­ták által el vagytok kényez­tetve, vakok akartok ma­radni saját javatok s jólte- vőitek iránt. Ám lássátok!..." Balogh P. Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents