Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 30. szám Ara: 1,80 Ft 1988. február 5., pentek Az Orazággyűlés külügyi bizottságának ülése Népi diplomácia Akard a békét és tegyél érte! A magyar békemozgalom, az Országos Béketanács nem­zetközi kapcsolatait vitatta meg csütörtöki ülésén az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­ga. A Szűrös Mátyás elnök­letével megtartott parlamen­ti ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alel- nöke is. Az ülés elején a külügyi bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt képvi­selőtársuk, Szakács József, a Magyarországi Szabadegyhá­zak Tanácsa elnöke, az Or­szágos Béketanács tagja em­lékének. Ezt követően Bara­bás Miklós, az OBT főtitká­ra tájékoztatta a képviselő­ket a magyar békemozgalom nemzetközi munkájáról, hoz­zájárulásáról hazánk külpo­litikai törekvéseihez. Kiemelte: az elmúlt idő­szakban hazánkban is jelen­tősen megnövekedett az igény arra, hogy az egyes emberek a ,,népi diplomácia" eszközeivel részt vegyenek az ország nemzetközi kapcso­latainak alakításában. A ma­gyar békemozgalom tovább­ra is részt vállal hazánk kül­politikai törekvéseinek meg­valósításában. javaslattevő és kezdeményező szerepének növelésén munkálkodik. A beszámolót követő vitá­ban Kállai Gyula a Békevi­lágtanács munkájának hiá­nyosságairól, valamint a ma­gyar békemozgalom és a másként gondolkodók viszo nyáról kért bővebb tájékoz­tatást. Réger Antal árról ér­deklődött, hogy az OBT kap­csolatépítő tevékenységében kihasználja-e a nemzetisé­giek testvérvárosi kapcsola­tai iránt tapasztalható nyu­gati érdeklődést. Nagy Gyula az emberi jogokkal foglalko­zó, tervezett OBT-kiadvány- ról kérdezett. A különféle nézeteket val­ló csoportok és a békemoz­galom viszonyát illetően Ba­rabás Miklós leszögezte : az Országos Béketanács nem zárkózik el az érdemi vita. az értelmes párbeszéd elől. Annál is inkább, mivel az OBT nincs monopolhelyzet- ben a magyar békemozga­lomban, s nem is törekszik ilyen pozícióra. A mai ma­gyar realitásokból kiindulva minden építő jellegű kezde­ményezés létjogosultságát el­ismeri. Az OBT egy olyan kötet kiadását tervezi, amely ar­ról adna tájékoztatást, hogy a helsinki záróokmányt alá­író országok törvényhozása miként foglalkozik az em béri jogokkal, a nemzeti ki­sebbségek jogainak biztosí­tásával. „Akard a békét; és tegyél érte;'’ — idézte a zsoltárköl­tő szilváit Schöner Alfréd, annak a véleményének ídva hangot, hogy a béke ügye minden ember cselekvő tá­mogatását igényli. A vitát összefoglalva Szű­rös Mátyás a külügyi bizott­ság elismerését fejezte ki a magyar békemozgalomnak, amely tevékenységével bizo­nyította: képes megújulni, alkalmazkodni a változó kö­rülményekhez. A külügyi bi­zottság saját eszközeivel to­vábbra is támogatást nyújt a t'< 1 mozgalom munkájához. gezetül Boldizsár Iván a külügyi bizottság legutóbbi ülésén elhangzottakra vissza­utalva azt kérdezte, milyen intézkedések történtek az ér­vényes útiokmányokkal ha­zánkba érkezők, s a magyar államtól itt-tartózkodásuk meghosszabbítását kérők helyzetének rendezésére. Ér­deklődött arról is, nazán1-: hogyan segíti a határainkon túl élő magyar nemzetiségűek anya nyelvének védelmét, kultúrájának ápolását. Jóváhagyták a munkatervit 1988—89-»« KGST VB-közlemény A KGST Végrehajtó Bizottsága február 2-4-én Moszkvában megtartotta 126. ülését, amelyen a tagországok állandó képvise­lői vettek részt. Az ülésen Magyarországot Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese képviselte. A VB ülésén Rudolf Rohlicek, Csehszlovákia képviselője el­nökölt. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának határozataiból kiindulva a Végrehajtó Bizottság áttekintette több, a tagországok kölcsö­nös gazdasági együttműködésének további fejlesztésével kapcso­latos kérdést. Az ülés résztvevői tájé­koztatót hallgattak meg az egységes elektronikai elem- bázis, a szakosított technoló­giai berendezések, a félveze­tők, valamint a gyártásuk­hoz szükséges különleges anyagok létrehozásában foly­tatott sokoldalú együttmű­ködésről intézkedő általános egyezmény végrehajtásáról. Megállapították, hogy az e téren folytatott együttműkö­dés erősítése elősegíti a tag­országok tudományos-mű­szaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának vég­rehajtását. Áttekintették a KGST-tag- országok közlekedési együtt­működésének helyzetét. A kölcsönös szállítások menv- nyiségének megnövekedése és szerkezetük megváltozása figyelembevételével intézke­déseket határoztak meg a szállítási ágazat átfogó fej­lesztésére. Ennek alapja az ágazat rekonstrukciója és műszaki bázisának korszerű­sítése a tagországok hosszú távú együttműködése kereté­ben. Ez a munka szorosan kapcsolódik a szocialista nemzetközi munkamegosztás kidolgozás alatt álló. az 1991 - tői 2005-ig terjedő időszakra szóló kollektív koncepciójá­hoz. A Végrehajtó Bizottság in­tézkedéseket határozott meg a tagországok együttműködé­se jogi alapjainak korszerű­sítése érdekében. Ennek cél­ja az országok gazdasági szervezetei közötti közvetlen termelési és tudományos- műszaki kapcsolatok bővíté­sének elősegítése. A Végrehajtó Bizottság jó­váhagyta a Szocialista Világ- rendszer Nemzetközi Gazda­sági Kutatóintézete tudomá­nyos kutatótevékenységének a KGST 43. ülésszakán ho­zott döntéseken alapuló leg­fontosabb irányvonalait. Az intézet munkája a nemzet­közi szocialista munkameg­osztás távlati problémáinak tanulmányozására összpon- tasul. A KGST ülésszakon meg­fogalmazott feladatokkal összhagnban a Végrehajtó Bizottság intézkedéseket ha­tározott meg a KGST Tit­kársága munkájának átalakí­tásával kapcsolatban. Jóvá­hagyták a titkárság új szer­vezeti felépítését. A titkár­ság tevékenységének legfon­tosabb iránya az együttmű­ködés állapotának rendszeres elemzése, a gazdasági elemző és előrejelző munka, a tag­országok 2000-ig szóló tudo­mányos-műszaki haladása komplex programja, vala­mint más átfogó programok és megállapodások végre­hajtásának elősegítése. Jóváhagyták a Végrehajtó Bizottság 1988-ra és 1989-re szóló munkatervét és a KGST 1988. évi költségveté­sét. Marjai József hazaérkezett Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise- lője. aki Moszkvában részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 126. ülésén, tegnap hazaérkezett Buda­pestre. (MTI) Várkonyi Péter beszéd* a genfi leszerelési értekezleten Várakozással, reménnyel Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter tegnap felszólalt a genfi leszerelési értekezlet teljes ülésén. Bevezetőül a magyar diplomácia vezetője megállapította: Nem indokolatlan, ha új várakozással és megújult re­ménnyel nézünk a multilate­rális leszerelési, fegyverzet­korlátozási fórumok, közöt­tük a leszerelési értekezlet ez évi munkája elé. Adva van­nak a feltételek ahhoz, hogy a leszerelési értekezlet mun­kája hatékonyabbá váljon, és kézzelfogható eredmé­nyekhez vezessen. Úgy látjuk, a nemzetközi kapcsolatokban kezd érvé­nyesülni az a felismerés, hogy napjainkban az egyes orszá­gok és földrajzi térségek kölcsönös függése és egy­másra utaltsága élő valóság. A világ országainak kölcsö­nös függősége, amelyet a nukleáris katasztrófa fenye­gető veszélye jelez a legdrá­maibb módon, olyan mérték­ben megnövekedett, hogy lé­tezésük egyetlen értelmes módja a békés együttélés és együttműködés lehet. A technika, különösen a haditechnika mai fejlettségi szintjén, a világban felhal­mozott fegyverkészletek ár­nyékában egyetlen ország sem szavatolhatja saját biz­tonságát kizárólag katonai eszközökkel, saját katonai ereje növelésével. Ezeket a realitásokat láttuk tükröződ­ni a legutóbbi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón, amely példamutató előrelépést ho­zott a fegyverzetkorlátozá"- ban. A csúcstalálkozó ered­ményei közé sorolható az a fontos tény is, hogy a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolását elő­író egyezmény aláírását kö­vetően folyamatossá váltak a szovjet—amerikai kétolda­lú nukleáris leszerelési tár­gyalások. Rendkívül fontos­nak tartjuk, hogy ne törjön meg e tárgyalások lendülete, és mielőbb megvalósuljon a hadászati nukleáris fegyver­rendszerek nagyarányú csök­kentése és az ABM-szerződés megőrzése. Elengedhetetlen­nek tartom, hogy mihama­rabb sikerrel záruljanak a vegyi fegyverek felszámolá­sáról folyó tárgyalások. A kedvezően megváltozott politikai légkört feltétlenül ki kell használnunk annak érdekében, hogy a leszerelés terén tartós és visszafordit- haitatlan változások követ­kezzenek be Európában. Az érintett országoknak most ar­ra kell törekedniük, hogy mielőbb megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások az eu­rópai hagyományos leszere­lésről, a bizalom és a bizton­ság további erősítéséről. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagállamainak 1986 júniusában Budapesten köz­zétett felhívása, illetve az arra adott NATO-válasz alapján a bécsi találkozó ke­retében folyik e tárgyalások előkészítése. A két katona i politikai szerződés tagjai mellett Európa minden más országa rendkívül érdekelt abban, hogy mihamarabb megkezdődjön a hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők jelentős mértékű csök­kentése, eltűnjenek a megle­vő egyenlőtlenségek és aránytalanságok, megszűn­jenek a meglepetésszerű tá­madás indításának lehetősé­gei. Az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok jó lehe­tőséggel rendelkeznek arra, hogy regionális leszerelési, fegyverzetcsökkentési intéz­kedéseket dolgozzanak ki. (Folytatás a 2. oldalon) Csurgón kétnyelvű oktatást terveznek Számítógép a gimnáziumban 1992-ben lesz 200 éves a csurgói gimnázium. Az év­fordulóra való készülődés el­kezdődött — jelentették be tegnap délután a Csurgói Nagyközségi Tanács Végre­hajtó Bizottságának a gim­náziumban megtartott ülé­sén. Laczó János igazgató el­mondta azt is. hogy pályá­zatot hirdetnek Csokonai Vi­téz Mihály munkásságát mél­tató dolgozatokra és 45 éves szünet után ismét kiadják az iskola évkönyvét, feldolgoz­zák az öreg könyvtár anya­gát. A patinás intézmény hír­nevet szerzett magának a szá. zad harmincas, negyvenes és az ötvenes éveiben. A hetve­nes évek közepétől azonban megcsappant a tekintélye Közrejátszott ebben az is. hogy a demográfiai hullám miatt kevesebben iratkoztak be. A megyei tanács műve-, lődési osztályának segítségé­vel ebben az időszakban te­remtették meg az óvónőkép­zés feltételeit. Az oktatás színvonalát jelzi, hogy sokan tanultak tovább a pedagógus pályán a végzett diákok kö­zül, s ma már Csurgón az iskolákban volt csurgói kö­zépiskolások oktatnak. A képzés követelményei mára megváltoztak: előtérbe került a számítástechnika. A kevés pénz miatt azonban lassú a megfelelő eszközök beszerzése. Szükség van az itteni intézmények és válla­latok támogatására is. Számítanak az összefogás­ra és tervezik a kétnyelvű oktatás megindítását. Meg­kezdték már a vám- és pénz­ügyőrképzést. Ezen a kör­nyéken több vasúti és közúti határátkelőhely is van és kell ott az utánpótlás, ötle­tüket támogatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága is. Jól képzett vámosok tanítanak itt. a gyakorlati foglalkozásokat pedig a határátkelőhelyeken tartják. Szó volt arról is, hogy a pedagógusok nagy gondja a lakás. A vb úgy foglalt ál­lást, hogy meg kell találni azokat a formákat, amelyek­kel elfogadható életkörülmé­nyeket tudnak teremteni i pedagógusok számára. A gim­názium igazgatója utalt arra 15, hogy a tantestületi lég­kört nagymértékben befolyá­solja a gazdasági életben fel­•e.iheto bizonytalanság es az. oktatásügyben tapasztalható ellentmondás. Ma meglehe­tősen nehéz feladat jól taní­tani. A pedagógusok szabad-' idejük jórészét nem azzal töltik, hogy felkészüljenek óráikra, hanem azzal, hogy pénzt keressenek. A gimná­zium értékeit megőrizve pró­bált a nemkívánatos jelen­ségen változtatni.

Next

/
Thumbnails
Contents