Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-29 / 50. szám

1988. február 29., hétfő Somogyi Néplap 5 Befejeződött Békéscsabán az elméleti tanácskozás Strtcz Janót yitaxáró botié de Egésxségnap Kapotváron Szombaton befejeződött az országos elméleti tanács­kozás, amelyet „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” címmel Bé­késcsabán tartottak. Az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztálya, Tudo­mányos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, vala­mint az MSZP Békés Me­gyei Bizottsága által szer­vezett konferencián filozó­fusok, közgazdászok, szocio­lógusok, egyetemi kutatók és 'más tudományágak szak­emberei, társadalmi és poli­tikai életünk jeles képvise­lői vettek részt. A zárónap plenáris ülésén — amelyen részt vett Be- recz János, az MSZP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a KB Agitációs és Propaganda- osztályának vezetője nyitot­ta meg, majd a három szekcióvezető beszámolt a pénteki vitákról, amelyek­ben hatvanhatan szólaltak fel. Ezután Berecz János ösz- szegezte az országos elmé­leti tanácskozás vitájában elhangzottakat. A Központi Bizottság titkára megállapí­totta: bár a mostani ta­nácskozás címében nem sze­repelt az ideológia szó, mégis mind a három szek­cióban e körül is jelentős vita folyt. — Egyetértek azzal — mondotta —, hogy bonyo­lultabb társadalmi-gazdasá­gi viszonyok között az ide­ológia nem lehet hézagpót­ló, de valamilyen útmuta­tásra, valamilyen „kapasz­kodókra” szükség van. A társadalomban ideológiai légszomj van, ezt tükrözte az ideológiai tézisek vitája a pántalapszervezetekben is. Szinte mindenütt azt han­goztatták: mi nemcsak a mának akarunk élni, hanem szeretnénk az utat is magunk előtt látni. Ennek az igény­nek teljesítését, a történel­mi szerepét vállaló mar­xista—leninista párttól vár­ják. A tanácskozáson is felve­tődött: mi az előbbre való a mai magyar társadalom­ban: a gazdaság, az ideoló­gia vagy a politikai intéz­ményrendszer reformja. Er­ről szólva a Központi Bi­zottság titkára rámutatott: olyan időszakban élünk, amikor nincs szükség ilyen­fajta rangsorolásra. Kétség­telen, hogy a kibontakozás gazdasági fejlődés nélkül nem lehet teljes. Alapnak változatlanul a gazdaságot kell tekinteni, de ahhoz, hogy a gazdasági reform továbbfejlődhessen, ma a gazdaság társadalmi kör­nyezetében kell lényeges és megfelelő változásokat el­érnünk. A megoldás első­sorban a párt vezető szere­pének korszerű felfogásá­ban, a politikai intézmény- rendszer reformjában, az ideológiai megújulásában rejlik — Ebből a szem­pontból is jelentős a társa­dalom és az egyén erköl­cse. A társadalmunkban el­sősorban a negatív tapasz­talatok alapján értékelik az erkölcsöt és az elkölcsi hely­zetet. Nem arról beszélnek, aki bátor, jellemes, erős, szilárd, példamutató, hanem arról, ha valaki erkölcste­len. A mostani tanácskozás­ra — helyesen — nem a negatív megközelítés volt a jellemző, hanem hogy mi­lyen követelményeket állít­son egész társadalmunk, a közösségek és az egyes em­ber elé. A társadalmi folyamatok negatív tükröződésével kap­csolatban a KB titkára el­mondta: — Egyetértéssel fo­gadhatjuk a konferenciának azokat az elemzéseit és ér­tékeléseit, amelyek szerint, ha vannak is válságjelensé­gek vagy feszültséggócok, azokat nem válsághangulat­ban kell fogadni, ’ s nem váilságteóriákra, hanem cse­lekvésre van szükség. Idéz­ve az egyik előadást, egyet­értett azzal a megfogalma­zással, amely szerint: „most a jövő visszahódítása a cé­lunk”. A múlt bevallása — mondta — csak egy lépés, a jövőbe pedig nagyon sok lépés vezet. A „jövő vissza­hódítása” nálunk elsősorban azt jelenti, hogy a mát kell alaposan ismerni. Szüksé­günk van a múlt tanulsá­gaira, de nem arra, hogy a vájkálásig elmerüljünk eb­ben, ami közvetlen segítsé­get számunkra nem nyújt. Ide tartozik a felelősség is. Ha csak a múltat nézzük, akkor csak elégtételt adhat a felelősségre vonás, viszont intézményes garanciák szükségesek arra, hogy a felelősség ma minden eset­ben, minden funkciónál tel­jes legyen. Rendkívül fontos a jövő­be vezető tendenciák mai állapotának a föltárása — mondotta a továbbiakban. Tudnunk kell, melyek azok a tendenciák, folyamatok, amelyek révén előrehalad­hatunk. A gondolkodó em­bernek jól kell ismernie a lehetőségeit, szövetségeseit és politikai erejét. így hoz­hatjuk mozgásba a jelent, a jövő visszahódítása érde­kében. Berecz János számos pél­dával támasztotta alá: meg lehet tanulni, hogy a közös érdekek iránymutatóak le­gyenek a hélyi, a részérde­kek megfogalmazása, képvi­selete és érvényesítése mel­lett. A hatalomgyakorlás mód­ja szempontjából fontos, hogy rendelkezzünk a szo­cialista pluralizmus elemei­vel. A hatalom gyakorlását biztosító intézményrendszer átalakításának csak demok­ratikus tartalma lehet. A demokrácia nem osztható, hanem egységesen és egyér­telműen kell a társadalom minden elemének, minden intézményének, minden kö­zösségének élni vele. Ez vo­natkozik a pártra is. Joggal vetődött fel a tanácskozáson is, hogy mit jelent az. hogy a mi pártunk? Kinek van lehetősége, hogy az egész párttagság nevében beszél­jen? Hiszen az is mozgás­ban van; a véleményalkotás A középiskolák végzős diákjai az érettségire és a felvételire készülnek, a lá­nyok blúzán, a fiúik ingén avatási emlék a szalag, amit a nyomukba lépő harmadik osztályosok tűznek ki. Szombaton a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazda- sági Szakközépiskola a Ki­lián György Városi Művelő­dési Központban tartotta ha­gyományos szalagavató ün­nepségét. A negyedikesek mintegy kétórás műsora fölidézte a három és fél év történéseit, eseményeit, a diákhumor görbetükre azt is megmutatta, mi nem tet­szett nekik... Kraliczki Zoltánné iskola- igazgató egy cseppet sem komorodott él a látottakon, hallottakon, a tantestület tagjainak sem kellett pirul­niuk. — El kell fogadnunk azt a kritikát, hogy túl so­kat papolunk a diákok kö­telességéről. Kevesebbet kel­lene beszélni, többet meg­követelni. — Mire kötelezi a diáko­kat ez a szalag? — A felnőttkor küszöbé­szempontjából is, és létszá­mában, összetételében is. — Ügy gondolom — hang­súlyozta a KB titkára —, hogy a Központi Bizottság az egész párt nevében mond­hatja: vállalja, és ragaszko­dik a párt vezető szerepé­hez. Abból a meggyőződésé­ből kiindulva, hogy ez hasz­nos, hogy ezzel szolgál, és erre építi a pártnak a sze­repét. — Ma azonban a tegnapi győzelmekre és sikerekre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt mondjuk, hogy ezt alapul használjuk fel a ki­bontakozáshoz. Ahhoz, hogy a párt vezető szerepét to­vább erősítsük, szükség van arra, hogy nyilvánosan poli­tizáló párt legyünk. A párt vezető szerepét nem a Köz­ponti Bizottság reprezentál­ja, azt minden párttagnak, minden alapszervezetnek, pártvezetőségnek, pártbi­zottságnak és a központi szerveknek egységesen kell kivívnia és érvényre juttat­nia. Ehhez szükséges a gazda­sági-társadalmi kibontako­zásnak, a politikai intéz­ményrendszer reformjának, az ideológiai megújulásnak a programja, amelyhez az er­kölcsi gazdagság is rhozzá- tartozik. A vezető szerep újólagos kivívásához pedig cselekvő pártra van szükség, azzal a küldetéstudattal, hogy mindezt az egész tár­sadalom érdekében teszi. Berecz János kiemelten szólt az ifjúságról, amelyről a tanácskozáson is többen mondtak véleményt. — Az ifjúság fölvált ben­nünket, ez a folyamat örök, emberi. Káros lenne a ma­gyar nemzet szempontjából, hogy ez konfliktusokkal ol­dódjon meg. Végezetül visszatérve az ideológiához hangsúlyozta : — A kényszer késztet ben­nünket arra, hogy foglalkoz­zunk az ideológia megújulá­sával, ám ez nem kénysze­ríthet arra, hogy mindent megideologizáljunk. A tár­sadalomban megvan a szo­lidaritás, ezt erősítve járu­lunk hozzá az ideológiai megújuláshoz, és annak a tudásnak az összefogásához, hasznosításához, amellyel rendelkezünk — mondotta végezetül a Központi Bizott­ság titkára. Az országos elméleti ta­nácskozás Lakatos Ernő zár­szavával ért véget. hez erkeztek. Készülnek az érettségi vizsgára, a felvéte­lire, illetve arra, hogy mun­kába álljanak. — Milyen szerepük van az ifjúság nevelésében az iskolai hagyományoknak? — A jelvényünk egyelőre . TESZTEK ÉS ELŐADÁSOK Száztíz per hetven a vér­nyomásom, a vizsgáló orvos — dr. H. Kovács Zoltán — elégedett velem, a később jövők között egyre többnek mutat magasabb értéket a mérő. A légzésfunkcióm kö­zepes — lehet rajta javítani sok mozgással, testedzéssel, javasolta dr. Kocsondi Lívia. Vasárnap délelőtt kilenc órától ismét egészségnapot rendeztek Kaposváron : a kezdeményező megyei köjál társra talált a megyei ifjú­sági és sportosztálybau Se­gítette a rendezvény sikerét a városi ifjúsági és sport­osztály is, valamint az elő­adásoknak helyet adó Mun­kácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola. A köjál irodahelyiségei­ben, laboratóriumaiban ed­zettségi szint vizsgálatokat tartottak. Az intézmény or­vosai aligha győzték volna, a megyei kórház és rendelő- intézet orvosai is szívesen vállalták a munkát. A légzésiünkéi ó-vizsgála­tot végző orvosnőtől azt is megtudtuk, hogy a köjál is­kolaegészségügyi csoportja rendszeresen végez hasonló vizsgálatokat a diákok kö­rében, az eredmények alap­ján pedig az egészséges élet­módra nevelésben hasznos tanácsokat adnak az ifjúság­nak. A kondikerékpáron egy fiatalember „robogott” egy­re kisebb szusszal. A mű­nem túl népszerű, erről ta­lán mi pedagógusok is tehe­tünk. Az elsősök avatásán adjuk át iskolánk jelvényét. A kötődést nem azzal feje­zik ki a diákok, hogy rend­szeresen hordják. Minden ■éviben megemlékezünk Nosz­szereknél dr. Néber Árpád figyelte a fiú teljesítményét. A kerékpár-ergométer bi­zony nem mutatott hízelgő eredményt a fiú edzettségé­ről. A kaposvári ipari szakkö­zépiskola harmadik osztályos tanulója elmondta : estén­ként pedig kerékpározik, így igyekszik megőrizni kondí­cióját. Az orvos válasza: — Ne kerékpározzon, inkább fus­son . A lépéstesztet is elmagya­rázták, erre a vizsgálatra is sokan jelentkeztek. Délelőtt tíz órakor már rnitegy három-négyszázán fordultak meg a megyei kö­jál épületében és a Munká­csy Mihály Gimnáziumban. A program A IDS-szűrést is ígért, ám a köjál laboratóriu­mában megtudtuk, hogy az lopy Gáspárról, iskolánk névadójáról. A Noszlopy-na- pok gazdag és színes prog­ramja, úgy érzem, népszerű a tanulók körében. Megem­lékezünk iskolánk első kom­munista igazgatójáról, Rá­day Gyuláról is minden év­ben. A neves Berzsenyi-ku­tatóról, Merényi Oszkárról úgyszintén. Iskolánk tanuló­ja volt az 1945-ben mártír­halált halt Levin Tibor. Az egyik KISZ-alapszervezet az ő nevét veszi föl. A neveze­tes évfordulókon pályázato­kat hirdetünk a tanulóink­nak, amelyek célja, hogy mélyebben megismerjék azo­kat a személyiségeket, aki­ket példaképül állítunk elé­jük. A szalagavató ünnepség szép hagyománya a közép­iskolánknak. Az egyik meg­hatódott diák az igazgató mellére remegő kézzel tűz­te ki a szalagot egy héttel ezelőtt a Széchenyi szakkö­zépiskola ünnepségén. Segí­tett neki az igazgató. A fel­nőtté válás fontos állomásá­hoz érkeztek ezek a fiata­lok, de még segítenünk kell őket. A szalagavató ün­nepség utáni bál a szórako­zás örömteli perceit nyújt­ja. Még diákosan, már ki­csit felnőttesen, s ahogy a napok telnek, a feladatok mind komolyobbák. Felnőt­teknek valók... H. B. érdeklődőknek csupán felvi­lágosítással szolgálhatnak, a laboratórium talán egy-két ' hét múlva, esetleg még ké­sőbb fogadhatja azokat, akik a szűrésre jelentkeznek. Ka­posváron már két intézmény­ben megszervezték a vérvé­telt ehhez a vizsgálathoz, amit Pécsen végeznek el. Dr. Konyhás Klára ismertet­ve az AIDS-fertőzés veszé­lyeit elmondta: ha a labora­tóriumban minden feltételt biztosítanak az egészségügyi dolgozók számára, nincs mi­től félniük. .. Perneczki Lajosé tíz óra táj­ban dr. Czeizel Endre orvos­genetikus egyik könyvének olvasásába merült el, ami­kor bekopogtattunk hozzá. Ö azért jött be a köjál-ba, hogy átvizsgálja a házipati­kákat. „ A számítógépes egészség- ügyi totónál talán csak a kóstoló volt népszerűbb. A Kaposker a készítményeket az egészséges táplálkozásra ajánlotta, s hogy mennyire szükség volt rá, bizonyította többek között számos kitöl­tött kérdőív. A napi kaló­riaszükséglet kevésbé ismert a fiatalok körében. A Munkácsy Mihály Gim­náziumban csoportos foglal­kozások keretében beszélget­tek a résztvevők a szenve­délybetegségek megelőzésé­ről és leküzdéséről, de még a bűnözésről is. A tornateremben közben sportbemutatókat tartottak, karcsú fiatal lányok ritmi­kus sportgímnasztikával nyű­gözték le a fölösleges kilók­kal nehezebben mozgó tár­saikat és a felnőtteket. Lát­tunk cselgáncsbemutatót is. Szántó Lászlóval, a megyei tanács ifjúsági és sportosz­tályának vezető-helyettesé­vel itt találkoztam. — Harmadik alkalommal rendeztünk Kaposváron egészségnepot. Az első ren­dezvényünkön az előadások és az edzettségszint-mérő vizsgálatok mellett két-há- rom és ötkilométeres távú futásra is rábírtuk a részt­vevőket. a második alkalom­mal gyalogtúrát szerveztünk. Az ezerötszáz, ezerhétszáz résztvevő hasznosnak ítélte a kezdeményezést. Az idén még három alkalommal ta­lálkozunk hasonló rendezvé­nyen a város fiataljaival, idősebb lakosaivaló Kezde­ményezünk egy egészségvé­dői családi egyesület meg- alákítását is. Gondolom, vi­déken is megvannak a felté­telei a hasonló rendezvé­nyeknek, elsősorban Barcs­ra. Nagyatádra, Siófokra gondolunk, ahol rendelke­zésre állnak az egészségügyi intézmények a program meg­szervezéséhez. A megyei if­júsági és sportosztály támo­gatni kívánja ezeken a he­lyeken is az egészségmegőr­ző programot, az egészség­napokat. A neves előadok között a legnépszerűbb dr. Czeizel Endre volt, aki alig győzte . dedikálni könyveit. Öt is megkérdeztük, mi a vélemé­nye a kaposvári kezdemé­nyezésről? — Minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy ja­víthassunk a lakosság mai egészségi állapotán. Ha az ilyen és hasonló rendezvé­nyek rendszeressé válnak, hasznos programot nyújta­nak és nevelő hatásúak le­hetnek. Horányi Barna Sárga, kék szalagot tűztek ki A felnőttéválás küszöbén

Next

/
Thumbnails
Contents