Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 27., szombat Közös közlemény ANDREJ GROMIKO LÁTOGATÁSÁRÓL A hét kérdései HETI ESEMÉNYKRÓNIKA HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta George Shultz amerikai külügyminisztert, és új elgondolásokat vázolt a hadászati fegyverzet csökkentésére. - A szov­jet-amerikai külügyminiszteri találkozó folytatásában egyeztek meg, Washingtonban, márciusban fogja Se- vardnadze és Shultz a csúcstalálkozót előkészíteni. — Georgiosz Vasziliu lett a ciprusi elnök, aki a második fordulóban a kommunista szavazók támogatását is él­vezte. — Zsivkov-Papandreu-megbeszélés volt Szófiá­ban. KEDD: A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei találkozót tartottak Prágában, s itt Sevardnadze tájé­koztatót adott a szovjet-amerikai tárgyalásokról. - Ugyanekkor Shultz Brüsszelben a NATO-országok kül­ügyminisztereinek tartott beszámolót. - Várkonyi Péter Szingapúrban tárgyal, megkezdte hat országot érintő ázsiai és csendes-óceáni körútját. SZERDA: A magyarországi hivatalos, baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett Andrej Gromiko megbeszélést foly­tatott Kádár Jánossal is, a magyar-szovjet tárgyaláso­kon hangsúlyt kapott, hogy törekvéseink lényege közös. - Moszkvában bejelentették, hogy Mihail Gorbacsov szóbeli üzenetet intézett az érdekelt kormányokhoz Af­ganisztánról, a Közel-Keletről és az iraki-iráni hábo­rúról. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődött a rakáték kivonása az NDK-ból és Csehszlovákiából. - A balkáni országok sokoldalú együttműködéséről tárgyalnak a külügyminiszterek Belgrádban, az értekezlet kapcsán például bolgár-tö­rök megállapodást írnak alá a megoldatlan kérdések rendezéséről. - Dél-Koreában beiktatták Ro Te Vu tá­bornokot, az új köztársasági elnököt. PÉNTEK: Shultz amerikai külügyminiszter megkezdte izraeli tárgyalásait, közel-keleti körútja Jordániába és Egyip­tomba viszi, de szó van arról, hogy Szíriába is elláto­gat. — Damaszkuszban Andreotti olasz külügyminiszter folytatott megbeszéléseket, jelezve Róma közvetítési szándékát a közel-keleti rendezés érdekében. — Az af­ganisztáni háború befejezését célzó genfi afgán—pa­kisztáni tárgyalások előtt szovjet részről mindinkább bírálják Iszlámábád magatartását, még Washington is elmarasztalja a túlzó pakisztáni követeléseket. - Pa­namában feszült a helyzet. A hét magyar szempontból legfontosabb kérdése A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. február 23. és 27. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára fogadta Andrej Gromi- kót. A találkozón tájékoztat­ták egymást országaik tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­ről, és véleményt cseréltek a magyar—szovjet kapcsola­tok és a nemzetközi élet kérdéseiről. Andrej Gromiko tárgyalt Németh Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével, meg­beszélést folytatott Grósz Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnökével. Beszédet mondott a Magyar Népköz­társaság Országgyűlése kül­ügyi bizottságának ülésén, koszorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművénél, a Szabadság téri szovjet hő­si emlékműnél és Vlagyimir Iljics Lenin Dózsa György úti szobránál. Látogatást tett Fejér megyében, a székesfe­hérvári Videoton Vállalat­nál. A barátság, a szívélyesség és a kölcsönös elvtársi meg­értés légkörében megtartott tárgyalásokon és a találko­zókon részletes tájékoztatás hangzott el a szovjetunióbe­li átalakításról és a magyar- országi reformok megvalósí­tásáról A tárgyalópartne­rek megerősítették a társa­dalmi fejlődés és a nemzet­közi politika időszerű kér­déseiről vallott azonos fel­fogásukat. Kifejezték meg­győződésüket, hogy az MSZMP, illetve az SZKP által kijelölt feladatok meg­valósítása további lendüle­tet ad a szocialista építő­munkának országaikban. A felek hangsúlyozták a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamat és a Magyar Népköztársaság sta­bilizációs és kibontakozási programjában előirányzott célok és feladatok összhang­ját, amely új lehetőséget ad a magyar—szovjet kapcso­latok széles körű fejlesztésé­hez, a szocializmus és a tár­sadalmi haladás ügyét szol­gálja. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy országaik, népeik testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése magas szintet ért el és gyü­mölcsözően fejlődik, össz­hangban a Barátsági, Együttműködési és Kölöcsö- nös Segítségnyújtási Szerző­déssel. A dokumentum aláírásá­nak 40. évfordulója alkal­mából mindkét országban széles körű megemlékezést tartottak. Mindkét részről állást fog­laltak amellett, hogy Kádár János és Mihail Gorbacsov tárgyalásain elért elvi meg­állapodások szellemében to­vábbfejlesztik a párt- és az állami együttműködést a politikai, a gazdasági, a kul­turális és egyéb területeken. Nyomatékkai hangsúlyoz­ták annak jelentőségét, hogy a gazdasági és a műszaki­tudományos együttműködés hatékonyságának növelése, az együttműködés korszerű formáinak meghonosítása, a termelési kooperáció és a szakosítás, a közös vállala­tok létrehozása, a tapaszta­latcsere egyaránt a tartalé­kok feltárását, hasznosítását szolgálják. Kiemelték an­nak fontosságát, hogy a KGST keretében folyó együttműködés, illetve a szervezet tevékenysége to­vább korszerűsödjék. A felek a két ország kul­turális együttműködésének kiemelkedő eseményeként méltatták a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója alkalmából Ma­gyarországon megrendezett szovjet kulturális napokat. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális, tudomá­nyos és oktatási intézmé­nyeinek bővülő közvetlen kapcsolatairól, nagy jelentő­ségűnek tartják, hogy ma­gyar Kulturális, Tudomá­nyos és Tájékoztatási Köz­pontot nyitnak meg a közel­jövőben Moszkvában, s Hun­garológiai Központ létesült az Ungvári Egyetemen. Ezek a két ország népei barátsá­gának erősítését és a kölcsö­nös szellemi gyarapodást szolgálják. A felek állást foglaltak a köztársaságok, a megyék és a városok közötti baráti kap­csolatok további széles körű elmélyítése, hatékonyságá­nak növelése, a határmenti együttműködés fejlesztése, illetve a dolgozók közvetlen kapcsolatainak bővítése mel­lett. Magyarország és a Szov­jetunió szilárd elhatározása, hogy a jövőben is szoros nemzetközi együttműködést fejt ki, s fokozza az általá­nos politikai légkör gyöke­res javítására, a nukleáris veszély elhárítására, a nem­zetközi béke és biztonság át­fogó rendszerének létreho­zására, az államok közötti konstruktív politikai pár­beszéd és a kölcsönös érde­keken alapuló együttműkö­dés folytatására irányuló erőfeszítéseit. Hangsúlyozták a szovjet és az amerikai közepes- és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról szóló szerződés történelmi jelentő­ségét. Ennek létrejötte bizo­nyítja, hogy fordulatot lehet elérni a fegyverkezési ver­senytől a tényleges nukleá­ris leszerelés felé. Kiemelke­dő lépés lenne ezen az úton a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti megál­lapodás a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csök­kentéséről, az 1972-ben alá­írt, a rakétaelhárító fegyver- rendszerekről szóló szerződés (ABM) mindkét fél részéről változatlan formában történő betartása mellett úgy, hogy azt az egyeztetett időpontig egyikük sem mondja fel. Mindkét részről meggyő­ződésüket fejezték ki : fon­tos lenne, hogy ne kerüljön sor semmiféle olyan lépésre, amely a leszerelési egyezmé­nyek és megállapodások vég­rehajtását, illetve újabbak létrejöttét akadályozná. Ez­zel kapcsolatban komoly gondot okoznak a Nyugat egyes képviselőinek azok a nyilatkozatai, amelyek azt tükrözik, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú raké­tákra vonatkozó megállapo­dás értelmében az Európá­ban felszámolásra kerülő amerikai rakétákat a nuk­leáris és más fegyverek kor­szerűsítésével és növelésével ellentételezzék. A felek rendkívül fontos­nak tartják, hogy minél -»több sikeresen befejeződje­nek a nukleáris kísérletek korlátozását és beszüntetését célzó szovjet—amerikai, va­lamint a vegyi fegyverek tel­jes és átfogó betiltásáról fo­lyó sokoldalú tárgyalások. Az európai leszer^ési fo­lyamat továbbvitele, a kato­nai szembenállás szintjé­nek csökkentése, az államok közötti bizalom és jószom­szédság erősítése érdekében a felek határozott szándéka, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak közösen kidolgo­zott irányvonalát követve, a budapesti felhívás szellemé­ben elérjék az Európában — az Atlanti-óceántól az Urá- lig — állomásozó fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet lényeges csökkenté­sét. Mindkét részről síkraszáll- tak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten résztvevő államok bécsi utó- találkozójának kölcsönösen elfogadható, jelentős megál­lapodásokkal történő lezárá­sa mellett, amelyek a helsin­ki záródokumentum alapján az összeurópai folyamat el­mélyítését célozzák a politi­kai, a gazdasági és a huma­nitárius kérdések teljes kö­rében. Megerősítették azt a kész­ségüket, hogy elősegítik a világ különböző térségeiben meglévő regionális konflik­tusok és válsággócok igaz­ságos, tárgyalások útján tör­ténő rendezését. A magyar fél üdvözli és az új politi­kai gondolkodás megnyil­vánulásának tekinti Mihail Gorbacsov 1988. február 8-i nyilatkozatát, amely utat nyit az Afganisztán körül ki­alakult helyzet politikai ren­dezéséhez. Magyarország és a Szov­jetunió állást foglalt az ENSZ szerepének további növelése mellett annak érde­kében, hogy a világszervezet a béke és a nemzetközi biz­tonság hatékony eszközévé váljon. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy gyümölcsözően fejlődnek a Magyar Népköz- társaság Országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, illetve a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kö­zötti kapcsolatok. A továb­biakban is ezek fejlesztésé­re, hatékonyságuk növelésére törekszenek. Érdekeltségü­ket fejezték ki abban, hogy széles körű véleménycserét folytassanak a jogalkotás és a szocialista demokrácia fej­lesztésének alapvető kérdé­seiről. E célok érdekében parlamenti küldöttségek, képviselőcsoportok további cseréjét valósítják meg. Meg­állapodtak, hogy kiadványai­kat és tájékoztató anyagai­kat kölcsönösen megküldik egymásnak. A felek fontosnak tartják, hogy folytassák a szocialis­ta országok parlamentjei két- és sokoldalú együttműködé­sének fejlesztésére irányu­ló munkát. Magyarország és a Szov­jetunió nagy jelentőséget tu­lajdonít a parlamenti együtt­működésnek valamennyi or­szággal a leszerelés, a nuk­leáris fegyverektől és az erőszaktól mentes világ meg­teremtése, az egész emberi­séget érintő globális problé­mák megoldása érdekében. A látogatás során a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége kormányai közötti egyezményt írtak alá az MNK szovjetunióbeli Kul­turális, Tudományos és Tá­jékoztatási Központjának lét­rehozásáról és tevékenységé­ről. Ugyancsak aláírták a Szovjetunió írószövetsége és a Magyar Írók Szövetsége közötti együttműködés 1988. évi munkatervét. Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének a Magyar Nép- köztársaságban tett hivata­los, baráti látogatása hozzá­járult a magyar—szovjet kapcsolatok további erősíté­séhez, Magyarország és a Szovjetunió népei barátságá­nak elmélyítéséhez, és kife­jezte a két ország közötti együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuló köl­csönös törekvést. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos, baráti lá­togatásra hívta meg Németh Károlyt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét. A meghívást Németh Károly köszönettel elfogadta. (MTI) Hogyon lehet értékelni And- rej Gromiko látogatását? Hivatalos, baráti látogatáson Magyarországon tartózko­dott Andrej Gromiko, a Szovjetunió államfője. A. ké­pen: Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke szállás­helyén kereste fel Andrej Gromikót. (Fotó: MTI — Kovács Attila felvétele — KS) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke az a 79 esztendős And­rej Gromiko, aki több évti­zedes diplomáciai, külügy­miniszteri pályafutása során nem egyszer járt már Bu­dapesten, de államfőként most tett először hivatalos, baráti látogatást hazánkban. Mi több, ebben az államfői minőségében először utazott külföldre, így tehát az, hogy a Magyar Népköztársaságot választotta úticéljának, hogy a magyar meghívást fogadta el elsőnek, figyelmen kívül nem hagyható, s említést érdemlő tény. A látogatás időpontjának kitűzésében is fel lehet fe­dezni jelzésül szolgáló ele­meket. Elsősorban azt, hogy a két ország belpolitikai fej­lődésében jelentkező reform- törekvések hasonlóságának lemérésére alkalmas esemé­nyek következnek: május­ban az MSZMP pártértekez­lete, júniusban az SZKP pártkonferenciéja. Ugyanak­kor Budapest és Moszkva gazdasági kapcsolataiban szintén most sűrűsödnek az új típusú együttműködés je­lei. Ami pedig a nemzetkö­zi helyzetet illeti: a Gromi- ko-látogatás az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásainak másnapján kezdődött nálunk, s időben egybeesett a szovjet rakéták NDK-ból és Csehszlovákiá­ból ,való kivonásának kezde­tével. A magyar külpolitika céljai egybeesnek a Szov­jetunió bókepolitiikájával, a fegyverzetek korlátozására, a leszerelésre irányuló diplo­máciai kezdeményezéseivel. A szovjet államfő kísére­tében több fontos személyi­ség volt, akik magyar part­nereikkel számos külön tár­gyalást folytattak, így került sor Marjai József és Alek- szej Antonov miniszterelnök­helyettesek találkozására, vagy Horn Gyula államtit­kár és Vagyim Loginov kül­ügyminiszter-helyettes esz­mecseréjére, de közgazdász- tudósok és írók között is volt értékes, érdekes párbe­széd. A glasznoszty, a nyíltsáí szellemében minden eddigi nél szélesebb körű tájékoz tatást kapott a közvélemény és a sajtó a látogatás ese ménveiről és eredményeiről. A külföldi sajtó nagy fi­gyelmet szentelt a Gromiko- látogatásnak. Általában az emelték ki, hogy Andre Gromiko megnyilatkozásai ban a magyar reformfolya mat szovjet támogatásaid szólt, s elismerő szavakat ta Iáit a magyar kezdeménye zésekre. A hét közel-keleti kérdése Az omerikoi terv mellett ki tud felsorakoztatni Georg« Shultz? Az amerikai külügymi niszter közel-keleti körútjí a figyelmet a válság diplo máciai adottságaira, a ren dezési kísérletek lehetőségei­re irányította. Mellesles ugyanakkor az olasz diplo mácia is belekezdett egy ke vésbé látványos akcióba Andreotti Damaszkuszba« járt, . s ez az út folytatás! volt Husszein jordán király és Samir izraeli kormányfi római tárgyalásainak ...) Shultz nem titkoltan azér ment el Jeruzsálembe, majc onnan Ammanba és Kairó ba, hogy megpróbálja „el adni'’ az amerikai tervet: íz rael egyezzen bele a meg szállt területeken olyan vá­lasztások megrendezésébe amelyek palesztin autonó mia létrehozásához vezetnek Mind e mellett Washingtoi amolyan -közel-keleti „elő konferenciát” is javasol... Az izraeli kormánybai Shultz jöveteléig megoszlot tak a vélemények: Sa-mi: elutasító magatartásává szemben Peresz külügymi niszter hajlott az amerika elgondolások elfogadására A State Department urána! elindulásakor Reagan elnöl egy sajtóértekezleten felszó lította Izrael vezetőit, hog; engedjenek korábbi mere' álláspontjukból. Mennyiben vonatkozhat] ez a több mint két hónapj: -tartó palesztin tüntetésekké szembeni izraeli intézkedé sekre? Vannak, akik azt ál lítják, hogy már Washing ton is megelégelte, ami i menekülttáborokban és í megszállt területeken -törté nik! A palesztin halottal száma már jóval meghalad ja a 60-at, sok a golyótól ta­lált tizenéves ... Shultz izraeli tárgyalása idején a palesztinok általá­nos sztrájkot rendeztek, ; tüntetések heve sem hagyot alább. Ami pedig a PFSZ- il-leti, a palesztin mozgalorr vezetői is elvetik az ameri­kai tervet, mert szerintük i washingtoni manőver csal egyetlen célt szolgál: idői hagyna Izraelnek a palesz tin ellenállással való leszá­molásra. Pálfy Józsel Moszkvában tárgyalt a hét elején George Shultz amerika külügyminiszter. A képen: a politikust a Kremlben fogadtí Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is

Next

/
Thumbnails
Contents