Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

1988. február 26., péntek Somogyi Néplap 5 Pluralizmus és hegemónia Az ideológia monopóliuma helyett vezető szerepet Többféle nézet, eszme- áramlat van jelen szellemi életünkben. Ha belemélye­dünk a megjelenő könyvek­be, folyóiratokba, a tanul­mányokban, cikkekben, nyi­latkozatokban, irodalmi al­kotásokban a világszemlé­letnek, a társadalmi kérdé­sek megítélésének sokszínű­ségével találkozunk. Hason­ló tendenciákat érzékelhe­tünk a képernyőn, a rádió­ban, a hazai színművekben, és filmekben, a képzőművé­szeti kiállításokon is. Külön­féle- értékrendek és megíté­lések kínálnak fogódzókat napjaink valóságának meg­értéséhez vagy vonják két­ségbe — mostanában mintha már-már ez lenne a gyako­ribb — a korábbi értékek érvényességét. Jelentős számban ott van­nak ideológiai életünkben a tudományos szocializmus, a marxizmus—leninizmus esz­merendszerét képviselő gon­dolkodók, alkotók. S mellet­tük nem csekély azoknak a száma, akik más koordiná­ták mentén rendezik el gondolataikat. Kategorizálásuk meghalad­ná e cikk kereteit, s talán nem is végezhető el a ha­gyományos fogalmak — a különféle „izmusok” — se­gítségével. Annyi bizonyos: a demokrácia, a humaniz­mus polgári felfogása épp­úgy föllelhető e nézetek kö­zött, mint a piaci szabályo­zás gazdasági ésszerűségé­nek mindenek fölé helyezé­se vagy az egykori népies áramlat gondolatvilága, ne­tán a nemzeti szempontok hirdetése. Hogyan tekintsünk e je­lenségre, miként véleked­jünk felőle? Valamikor úgy gondoltuk, a szocialista vi­szonyokat teremtő és folya­matosan továbbfejlesztő tár­sadalomban csak a követ­kezetesen szocialista esz­méknek, a marxista ideoló­giának lehet kizárólagos jo­ga. Ám alig néhány eszten­dő is elegendő volt annak belátásához, hogy a nyilvá­nosság színteréről leparan­csolt eszmék ettől nem tűn­tek el a fejekből is, sőt — nem utolsósorban, mert a velük folytatott vita árnyék- bokszolássá silányult — még elevenebbé, hatásosab­bá váltak. Ezért a párt nem a marxizmus monopóliumát, hanem annak hegemóniáját tűzi célul, igyekszik megva­lósítani. Vagyis olyan hely­zet kialakítását és tartósítá­sát, amelyben a szocialista elvek, a marxizmus—leni­nizmus eszmerendszere mel­lett más világnézetek és ideológiák is helyet kaphat­nak, de a szellemi életben a szocialista eszmék foglal­ják el a vezető helyet. Az MSZMP a valóság megkerülhetetlen tényének tekinti hazánk szellemi éle­tének eszmei sokszínűségét. Ám azt sem tagadjuk: job­ban örülnénk, ha mindenki a szocialista ideológiának lenne a híve, annak érték­rendjét tekintené irányadó­nak mindennapi életében. Nem titkoljuk, hogy ez a célunk, s bár bekövetkeztét nem a közeli időszaktól re­méljük, ma is elengedhetet­lenül fontosnak tartjuk az érte folytatott munkálko­dást. Tesszük ezt nem a ki­zárólagosság abszolutizálá­sából kiindulva, hanem mert a szocialista eszmék minél szélesebb körű elter­jedését, mély meggyökerese- dését nélkülözhetetlennek tartjuk a szocialista társa­dalmi viszonyok megerősíté­séhez, fejlesztéséhez. S fon­tosnak tekintjük a párt tár­sadalmi vezető szerepének érvényesítésében is. Pártunk elsősorban az elvi-politikai irányítás, a meggyőzés esz­közeivel kívánja vezetni a társadalmat, s nem mondhat le arról a célról, hogy esz­mei alapértékeit elfogadtas­sa a társadalom minél na­gyobb részével. Ez alapozza meg igazán tartósan a poli­tikai összefogást a szocialis­ta viszonyok együttes fej­lesztésére. Eszméink terjesztéséért Gyermekillusztrációk NYULAK ÉS BOHÓCOK A gyerekek szépek és ked­vesek. S van még egy tu­lajdonságúk, amely megkü­lönbözteti őket társaiktól : jól és szívesen rajzolnak. Ezt a képességüket pedig nem hagyta kiaknázatlanul Sze­mes Anikó, a kaposvári Tol­di általános iskola pedagó­gusa, aki a raj- és az ügyes kezek szakkörén kívül ver­sek, könyvek illusztrálására is fölkérte másodikos osztás lyának legtehetségesebb tag­jait. — Egy gyerekekhez szóló könyvhöz készítettek a ta­nítványaim rajzokat. Ebben versek és rövid mesék talál­hatók. Semmiféle segítséget nem adtam nekik, mindent a saját fantáziájukra bíz­tam. Tudtam, hogy sokkal színesebbek és érdekesebbek az ő ötleteik. A különféle rajztechnikákkal és eszkö­zökkel is jól elboldogultak, pedig iskoláséveik másfél esztendeje alatt nem sok mindent tanultak még. Ez azonban egyáltalán nem za­varta őket, nem keseredtek el, ha egy-egy vonal, szín vagy festés nem úgy sike­rült, ahogy tervezték. — Nem sok rajz volt, ame­lyet ki kellett dobni, a leg­többéi elégedett voltam. Minden este elolvastam két- három mesét, utána elkép­zeltem, mit fogok lerajzolni, s aztán már neki is álltam. A legtöbb rajzot zsírkrétá­val és színes ceruzával raj­zoltam, ezekkel szeretek a legjobban dolgozni — vallja Picz Péter, akinek kedven­ce az autó-, a bohóc- és a nyuszirajzolás. Az utóbbival azonban nincs egyedül. Decsi Krisz­tina szintén nyulat szeret leginkább rajzolni, s nem­csak azért, mert azt a leg­könnyebb. — A nyulat olyan sokféle­képpen le lehet rajzolni. El­kezdem, és mindig másképp fejezem be. A mesék rajzo­lásakor is sok ötletem volt; egyet-egyet többféleképpen is megrajzoltam. A legjob­ban a pórul járt prímáso­kat és a szivárványos mesét szerettem, bár szivárványt nagyon nehezen tudtam raj­zolni. — Azzal nekem is renge­teg gondom volt; szíveseb-' ben rajzoltam az óriásos mesét. Egy nagy hegyet raj­zoltam, ahonnan egy vízi­manó és egy vitézbéka jön le szép, nagy sapkában. Ezt a mesét nagyon szerettem. De volt, amit nem olvastam végig: elég volt az elejét el- olvasi, « már abból is le tud­tam rajzolni — vallja be huncutságát Perger Judit. Szavaira Jári Alekszandra is buzgón bólogat. A 26 oldalas könyv elol­vasása úgy tetszik kissé soknak bizonyult a másodi­kos gyerekeknek, lelkesedé­sük azonban minden akadá­lyon átsegítette őket. — Először a rövid mesé­ket olvastam el, s amikor el­fogytak, akkor kezdtem csak neki a hosszabbaknak. A leg­szívesebben ceruzával raj­zoltam, mert az volt a leg­könnyebb, de később tollal is megpróbálkoztam. A leg­több mese tetszett, és más­kor is szívesen rajzolnék ha­sonlókat — mondja Szandra, s máris újabb ötleteken tö­ri a fejét. Farsangra készül­nek az iskolában, el kelne néhány szép rajz a falon. S álarcról is gondoskodni kell. — összehasonlítottam a gyerekek rajzait a felnőttek által illusztrált mesékkel, s bátran mondhatom, semmi­vel sem rosszabbak. Más fel­fogásban, más technikával rajzolnak a 7—8 évesek, vi­szont hallatlan előny, hogy képzeletüket nem köti még gúzsba semmi. Ötödikesek­kel is készítettem néhány rajzot a könyvbe, ők azon­ban már nem tudtak elsza­kadni a korábbi rajz- és filmélményektől. Nekik már van egy „hagyományos” tün­dér elképzelésük. A kisgye­rekek viszont még meg me­rik valósítani saját ötletei­ket, s ezeknek nincsenek hí­ján. Számomra is nagy ta­nulság volt, hogy a jövőben elég kevesebb ötletet adni, hiszen nekik is .megvan min­denről az elképzelésük — búcsúzik a rajztanárnő. Horváth Éva folytatott küzdelmünket ko­rábban nemegyszer illettük az ideológiai harc elneve­zéssel. Ma ezt a fogalmat jobbára a kifejezetten szo­cialistaellenes ideológiák el­leni küzdelemre vonatkoz­tatjuk, a marximustól távol­álló, de politikailag nem ellenséges eszmeáramlatok képviselőihez való viszo­nyunkat inkább a vita és párbeszéd kifejezésekkel jellemezzük. Ebben a vitázó párbeszédben a marxisták számára egyaránt szükséges a tolerancia és az elvi szi­lárdság. Vagyis a készség a másik fél érveinek figyelmes átgondolására, s egyúttal sa­ját igazunk határozott, elvi alapon történő képviselete, a törekvés annak elfogadta­tására. Az utóbbi egy-másfél év­tizedben a tolerancia mind­inkább jellemzője ideológiai tevékenységünknek. A mar­xisták nemegyszer kinyilvá­nították: nem tekintik ’ma­gukat az igazság egyedüli letéteményeseinek, s késznek bizonyultak saját eszmerend­szerüket gazdagítani más áramlatok helytállónak bi­zonyuló felismeréseivel. Ám ezzel együtt az elbizonytala­nodás több területen megin­gatta a szocialista ideológia hadállásait, gyengítette, he­lyenként kérdésessé tette hegemóniáját. Persze a köl­csönhatás a másik irányban is megmutatkozott, a mar­xizmus széles körök gondo­latvilágába „beszivárgott’?, s nemegyszer talán akaratuk ellenére is átvettek megkö­zelítési módjából, szemléle­téből. Egészében véve azon­ban ez is abban az irány­ban hatott, hogy ma bizony gyakorta nagyon nehéz pon­tosan megmondani : vala­mely mű, tanulmány, kifej­tett gondolat a szicializmus eszmerendszeréhez sorolha­tó-e vagy sem, illetve meny­nyiben igen és mennyiben nem. Ideológiai helyzetünkről a párt soraiban most folyó vita világosan tükrözi azt a szándékunkat, hogy szellemi életünkben megerősítsük, ahol megingott, visszaállít­suk a tudományos szocializ­mus eszmerendszerének he­gemóniáját. Ehhez nem „esz­mei offenzívára” van szük­ség (amilyet a hatvanas évek közepén indítottunk), hanem mindenekelőtt a marxisták eszmei-ideológiai tevékeny­ségének megújítására. A szocialista eszmék annál je­lentősebb befolyást tudnak gyakorolni, minél megalapo­zottabb és meggyőzőbb mar­xista magyarázatot tudunk adni mai életünk alapvető kérdéseire, s a gyakorlatban igazolódó módon világítjuk meg fejlődésünk perspektí­váit, a cselekvési lehetősé­geket. Sokszínű, többszóla­mú szellemi életünkben ma mindenekelőtt ezzel bizto­sítható a marxizmus, a szo­cialista ideológia tényleges hegemóniája. Gyenes László A hétvégén zárul Colin Foster szobrászművész ki­állítása a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ­ban. A Londonban született művész 1984-től él távol ha­zájától, a British Council ösztöndíjasaként a köztéri szobrászat tanulmányozására érkezett Magyarországra, s később itt telepedett le. Az Angliában tanult művész hazai kiállításai után Ma­gyarországon is több helyen szerepelt már, részt vett a villányi nemzetközi szob­rász szimpozion munkájában is. A nagyatádi kiállításon grafikáit is bemutatja. Egészségnapot rendez szombaton 9 órától 'Kapos­váron a megyei köjál, a me­gyei és városi ifjúsági és sportosztály, valamint a Munkácsy Miháy Gimnázi­um és Egészségügyi Szak- középiskola. A programban helyet kapott számos sport- rendezvény is, lesz zöld torna — ez szabadtéri spor­tolási lehetőséget ígér, s azt tennénk hozzá, hogy zöld he­lyett még bizonyára fehér táj fogadja a résztvevőket. Az autogén torna a kondí­ció megőrzésének sajátos módja, ennek mikéntjét is bemutatják a köjálban. Aki úgy érzi, szükség lenne fe­lülvizsgáltatnia házi patika­szereit, vigye el a gyógyszer- készítményeket a köjálba. Egészségügyi ■ ismeretekből is vizsgázhatunk: a számí­tógépes egészség-totó a játék mellett okulással szolgálhat. AIDS-szűrést végeznek az orvosok a helyszínen azok számára, akik igénylik a vizsgálatot. A gimnázium­ban előadásokat tartanak, a helyes életmódról, az egész­ség megőrzéséről, a szenve­délybetegségekről s ezek megelőzéséről. A meghívott előadók között szerepel dr. Czeizel Endre orvos geneti­kus, dr. Morava Endre tan­székvezető egyetemi tanár, dr. Mesessuri Mihály, az Or­szágos Egészségvédő Sport- egyesület elnöke. A helyszí­neken lehet jelentkezni azokba a klubokba, egyesü­letekbe, amelyek az egész­ségnevelést szolgálják. Ma 14 órától rendezik meg az úttörő kulturális szemle bemutatóját Homok- szentgyörgyön a művelődési házban. Nagyatádon a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pontban szombaton 14 órá­tól 18.30-ig a diáktanya programja várja a hetedik és nyolcadik osztályos tanu­lókat. A videofilmek mel­lett hasznos időtöltést ígér­nek a számítógépes és ügyességi játékok, vetélke­dők. A nagyatádi helyőrségi klubban Pünkösd Máf'ton festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A gyerekek­nek szombaton reggel 9 órá­tól délig a játszóház-foglal­kozás során a gyöngyfűzést tanítják meg. A hétvégén zárul Jávori Bélának Az én Balatonom című fotókiállítása a kapos­vári városi művelődési köz­pontban. Marcaliban szom­baton rendezik meg a mű­vészeti szemle és a Ki mit tud? helyi gálaműsorát. A bemutató 17 órakor kezdő­dik. Két barcsi rendezvény­ről ‘kaptuk hírt: Három kí­vánság címmel Eszményi Viktória, Dévényi Tibor, Al­bert Dezső és Kocsis Tibor mutatkozik be ma a Móricz Zsigmond Művelődési és If­júsági Központban; hétfőn 19 órakor a zeneiskolában Rohmann Imre zongoraest­jére kerül sor. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Köz­pontban — ugyancsak hét­főn — Nem vagyok én apá­ca címmel Zalatnay Sarolta és még számos énekes ad műsort. Kaposváron a Kilián vá­rosi művelődési központban szombaton a Ki mit tud? városi bemutatóját rendezik meg; vasárnap Nagybajom­ban mutatkoznak be a je­lentkezők. A Fonómunkás­klubban a kaposvári városi művelődési központban hét­főn Magyar Tivadar és Len­gyel Ferenc, a Csiky Ger­gely Színház művészei Ed­ward Albee Mese az állat­kertről című darabjával mu­tatkozik be. Az előadás 17.30-kor kezdődik. A zenekarról Bernáth Magdával perc A Kaposvári Szimfonikus Zenekar januári hangverse­nyén mutatkozott be az együttes új karmestere, Ke- rényi Gábor. Az esten jó néhány vidéki muzsikus ki­segítőként működött közre. — Hogyan lehetne ■ növel­ni a zenekari tagok számát? — kérdeztük Bernáth Mag­dától, a Liszt Ferenc Zene­iskola megbízott igazgatójá­tól. — Huszonöt kisegítő ze­nészt foglalkoztattunk a ja­nuári hangversenyen. Első­sorban a nagykanizsai zene­Készülnek a nyitóelőadásra a Csiky Gergely Színház diszletkészítői. A képen a díszlet- festő és az asztalosok láthatók, munka közben kar tagjaira számíthatunk. Bár más zenekarok is rá­kényszerülnek a kisegítőkre, nálunk túl sok volt a ven­dégmuzsikus. A mieink is közreműködnek a nagykani­zsai zenekar hangversenye­in. Nálunk főképpen vonó­sok hiányoznak. Ha a Ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház betöltené valamennyi zenész állását, nagy segítsé­günkre lehetnének az ottani muzsikusok. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagjai­nak sorában nemcsak zene­iskolai tanárok vannak, ha­nem színházi muzsikusok is, de szeretnénk többet foglal­koztatni. Van néhány kapos­vári kisegítő muzsikusunk, ők elfoglaltságuk miatt nem tudnak rendszeresen részt venni a próbákon, de hang­versenyeken rájuk is számít­hatunk. — A somogyi zeneiskolák tanárait nem lehetne bevon­ni a zenekar munkájába? — A Kaposvári Szimfoni­kus Zenekar megyei felada­tokat is ellát, többször kon­certezik vidéken. Jó lenne, ha a vidéki zeneiskolák ta­nárai is bekapcsolódhatná­nak az együttes tevékenysé­gébe. Ha a mi zeneiskolánk­ban át tudtuk csoportosítani 1 az órákat a próbák miatt, akkor erre máshol, a kisebb iskolákban is megvan a mód. — Melyik zeneiskolákra gondol elsősorban? — Mindenekelőtt a nagy­atádi és a barcsi zenetaná­rokra gondolok, akik bizo­nyára szívesen vennének részt együttesünk munkájá­ban. II. B.

Next

/
Thumbnails
Contents