Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-26 / 48. szám
1988. február 26., péntek Somogyi Néplap 3 Várják az új telepeseket Gyönyörű utcasor épülhet Szennában Az aszfaltos út, a villany- és a vízvezeték mái? ott van s csupán építkezőkre vár Szennában az új utca, amelyet Tildy Zoltánról neveztek el. A környezetnél szebbet kívánni aligha lehet, ;a szelíd dombra fölfutó út leendő házainak gazdái az Európa-hírű falumúzeumban gyönyörködhetnek majd naponta. A múzeumba látogató idegenek pedig, ha körülpillantanak, néhány év múlva láthatják az új utcasort. Épp e tények miatt némiképp különleges, a megszokottól eltérő módon kell építkezie annak, aki Szennában kíván letelepedni. Nem tehetők oda emeletes, kivagyiságot sugárzó „erődítmények”, hanem földszintes, tornácos, a Zselicben sokfelé látható régi épületekhez hasonló házakat lehet csak építeni. Takács Tamás, a kaposvári tanács műszaki osztályának területrendezési előadója mondta: — A szennai építésügyi szakigazgatási feladatokat mi látjuk el. A harmincnyolc telekre kidolgoztuk a beépítési előírást, s ettől eltérni nem lehet. Ilyen helyen, a skanzen közelében csak nagyon igényes építkezés képzelhető el, meg kell akadályozni az esztétikai környezetrombolást. — Több úgynevezett minta lakótelep építése indult el hasonló szándékkal, azután kellemetlen uniformizáltság született, s így visszájára fordult a dolog. — Ez igaz. Csakhogy most nem fantáziátlan típustervek használatát írtuk elő, hanem csupán a stílust határoztuk meg. Ez nem akadályozza a változatosságot, de megelőzi a rendetlenséget. L. Szabó Tünde megyei főépítész hozzátette: — A megyei építési osztály támogatásával a budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Hegyalja csoportja fölméri Szennában és a közeli falvakban a régi épületeket; e fölmérés teljes anyagát a leendő építtetők rendelkezésére tudjuk majd bocsátani. Ez is meggyőzheti őket róla, hogy a tájra jellemző házak hasonlóak is, de sokfélék, és mind szépek. Az ilyen küllemű otthonok pedig belül a legmodernebb komfortot nyújthatják, ez a tervező leleményességétől függ. Előírások, fölmérés a meggyőzéshez . . . Miért szükséges ekkora előkészület? A kérdésre Jakab József szennai tanácselnöknél kerestem a választ. — A közízlést nem minősítem. az olyan, amilyen. Az viszont tény : többen jelentkeztek nálunk telekért, azután amikor megismerték az előírásokat, visszamondták a dolgot. Emeletes házat akartak építeni, erkéllyel. Erkéllyel . . . Számtalan ilyen falusi ház van. S az erkély mindig üres. Ugyanis fölösleges, szükségtelen. Hiszen a kapun kilépve mindjárt a kertben, az udvaron, a szabad levegőn találja magát az ember. Minek menne az erkélyre? Az a városi polgárnak való az emeleten, hogy kiléphessen oda friss levegőt szippantani. De térjünk vissza az elnök által mondottakhoz: — Két telket pedagóguslakás céljára megtartottunk, hármat a téesz kapott szolgálati lakás építésére. Négyet adtunk el eddig, ketten már megkezdték az építkezést. A többi telek iránt eléggé gyér az érdeklődés. Pedig gyorsan el kéne adnunk azokat is, mert visz- szajön a felső tagozatos iskola a faluba, és a telkek ára az iskola építésére kell. — Ennek ellenére ragaszkodnak az előírásokhoz? — Igen. Egy életre megbánnánk, ha engednénk és épülne egy csúnya, stílustalan utcasor. Inkább azon igyekszünk, hogy a városból kitelepülni akaró, jó ízlésű embereket megnyerjük. A telekár átlagosan 130 ezer forint, s a vásárláshoz sokféle kedvezményt vehet igénybe a vevő, egy telek árát pedig ki fogjuk sorsolni a tulajdonosok között. — Nagyon megdrágult az idén az építkezés. Nem félnek tőle, hogy ez meghiúsítja céljaikat? — Igen is, meg nem is. Lakni kell. Saccolgattuk az árakat, s úgy becsüljük, hogy itt egy közepes nagyságú ház nem lesz drágább, mint Kaposváron egy hasonló szobaszámú panellakás. Ez nyomós érv szerintünk. Az is könnyítheti az építkezők dolgát, hogy az általában hároméves beépítési kötelezettséget itt öt évre hosz- szabbítottuk meg. Csupán az a bajunk, hogy eddig, sajnos, azt tapasztaltuk: akinek sok pénze lenne és jönne is Szennába, annak másféle az ízlése, mint a tervezőnek, aki ide nemesen egyszerű, falusi utcát képzelt. Nos, jó ízlésűek! Érdemes fölballagni arra a domboldalra s szétnézni. Gyönyörű utcasor épülhet ott. I.uthár Péter December 17-én a Palota Bőrdíszmű Vállalat tanácsülésén mondták ki az ítéletet a marcali Marylla leányvállalat megszüntetéséről. Az üzem január 1-jétől — kétévi önálló gazdálkodás után — ismét a Palota Bőrdíszmű Vállalat gyáraként dolgozik. A vállalati tanácsülést megelőző napon tartottak munkásgyűlést a marcaliak, s az üzem dolgozói egy emberként fejezték ki óhajukat, amely szerint továbbra is az elmúlt két évhez hasonlóan szeretnék végezni a munkájukat. Bizonyítási lehetőséget kértek a következő évre. Kívánságuk nem talált meghallgatásra. — Ebben a kérdésben egyedjil a vállalati tanácsnak volt döntési joga, a mi szándékunk ezzel szemben nem sokat számított — mondta Vlasitsné Obricht Margit, a gyáregység megbízott igazgatója. A Marylla 1986-ot, az első leányvállalati évét biztató eredménnyel zárta. 23 millió 600 ezer forintos nyereséget értek el. A következő év tervezésénél eleve 7 millió 600 ezerrel kevesebbel lehetett számolni. Az igazgatónő így értékéit: — A második évünk elsősorban a külső körülmények megváltozása miatt nem sikerült jól. Növekedett az általunk használt alapanyagok ára és a rubelárfolyam változása is kedvezőtlenül érintett bennünket. Ugyanakkor az anyavállalatnak fizetendő költségeink növekedtek. Olyan szolgáltatások díját emelte meg a Palota Bőrdíszmű Vállalat, amelyeket kötelezően igénybe kellett vennünk. Mindez már a tervezéskor nyilvánvaló volt, és a 7,6 millió forint eredménycsökkenést nem tudtuk kigazdálkodni. Ezenkívül a bérgazdálkodásunkban is követtünk el hibákat. Bizalmat kértek — nem kaptak A marcali Marylla útja Az alapító hatéi ozat szerint a leányvállalat kapacitásának kihasználásában az elsőbbség az anyavállalatot illeti. 95 százalékig ők adtak megbízatást, a fennmaradó szabad kapacitásra pedig önállóan vállalhatnak munkát a marcaliak. — Sajnáljuk, hogy nem kaptunk lehetőséget a bizonyításra. Mind a helyi, mind pedig a megyei társadalmi szervezetek, hiába fordultak a nagyvállalathoz, hogy ne szüntessék meg a leányvállalatot. Így a továbbiakban nem lehetnek önálló elképzeléseink. Például saját magunk teremtettünk kapcsolatot azzal az osztrák céggel, amelynek különféle szörfszereléseket gyártunk bérmunkában. Az országban egyedül mi végezzük ezt a munkát. A többi tőkés bérmunka lehetősége még nem tisztázódott. Kérdés, hogy az anyavállalat ezt gazdaságosnak ítéli-e. Ha igen, akkor a kapacitásunk kitöltésében még történhet változás. A marcali gyárban az idén 210 ezer normaóra teljesítésével számolnak; ezen felül bizonyos szabászati kapacitásuk is van, ezt 105 százalékra sikerült kitölteni. — Fontos, hogy a dolgozóink egész évi foglalkoztatása biztosítva van. A nem fizikai létszám átszervezése még tart. A gyár dolgozói sem örülnek a változásnak. Inhóf La- josné varrónő: — Az osztrák szörfalkat- rész-gyártással magunknak szereztünk jó piacot. A leányvállalatért hajlandóak voltunk 12 órát is dolgozni, ha kellett, a létünkért hajtottunk, úgy látszik, hiába. Fülöp József né tűzőnő: — Reménykedtünk, hogy a következő évünk jobb lesz a tavalyinál. Nem bizonyíthattuk be. A változást tulajdonképpen most még nem érezzük. Űgv kezdtük az évet, ahogyan tavaly: osztrák munkával. Marcaliban mindenki úgy érzi, hogy túl korán vonták meg tőlük a bizalmat. Biztosak abban, hogy talpra- állt volna a leányvállalat. Így viszont ez már csak kérdés marad. Lehőcz Kudolf Szakmai egyesületek számvetése Somogy ésszerűbb energiagazdálkodásáért Az ésszerűbb energiafelhasználás a költségek növekedése miatt egyre fontosabb feladat. Hogy miként dolgozhatnak jobban, takarékosabban a fogyasztók, ahhoz a szakemberek tudnak segítséget nyújtani. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy Megyei Szervezetének tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén Kaposváron a Technika Házában egyebek között erről is szó volt. Az Energiagazdálkodás Tudományos Egyesület megyei szervezete három, a Magyar Elektronikai Egyesület kaposvári csoportja pedig ötéves tevékenységéről számolt be. Fábián György, az ETE megyei csoportjának elnöke egyebek között elmondta, hogv egyesületük alapvető Számítástechnikai és műszaki találkozó Tegnap a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen megkezdődött a Mikrocad '88 elnevezésű számítástechnikai és műszaki találkozó. A háromnapos kiállítás és szakmai tanácskozás legfőbb célja a napjainkban föllelhető legkorszerűbb számítás- technikai eszközök és módszerek bemutatása, az egyetem, a kutatásfejlesztés és az ipar kapcsolatainak, továbbá a szakemberképzés feltételeinek javítása. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvénysorozaton 42 számítástechnikával foglalkozó neves hazai és külföldi vállalat, valamint intézet mutatja és ismerteti számítógépeit, programjait. A rendezvényhez kapcsolódó két konferencián fél- száz előadás hangzik el a vállalatirányítás és a számítástechnika kapcsolatáról, a számítástechnika műszaki alkalmazásairól. A konzultációkat és bemutatókat a legnevesebb hazai szakemberek vezetik. célja az időszerű energiagazdálkodási feladatok megismertetése, a tervezés segítése, a követelmények megbeszélése. Az elmúlt években olyan témákat tárgyaltak, amelyekkel közvetlenül is hozzájárultak egy-egy terület gondjainak megoldásához. Tanfolyamokat szerveztek Kaposváron, Barcson, Nagyatádon és Marcaliban a kazánfűtőknek, szerelőknek, szakmai tanul- mányutakat hirdettek meg, s részt vettek a területi energiapolitikai bizottság munkájában. Rendszeresen megtartják az energetikusok továbbképzését — csak így biztosítható a legújabb eredmények gyors elterjesztése. Ök vállalták föl a környezetvédelemmel kapcsolatos tudományos munka ösz- szehangolását is. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kaposvári területi csoportja negyvenhárom tagot számlál. Elsősorban a Dédász és a Kaposvári Villamossági Gyár dolgozói tartoznak tagjai sorába. Barna József titkár arról is szólt, hogy az utóbbi években megbízás alapján több fontos munkát végeztek el. A Hangár-dombra ők tervezték meg a sípálya közvilágítását és a sétálóutcában is segítséget nyújtottak a világítás elkészítéséhez. Mert a tanácsoknak gondot okoz az utcai világítás áramdíjának kifizetése, egyre több helyről kérik tőlük az energiatakarékos megoldások tervezését; most például a kaposváriaknak és a nagyatádiaknak készítik el. Az ismeretek a termelést szolgálják Nagy sikerű kistermelői fórum Kaposváron Somogybán a mezőgazda- sági könyvhónap rendezvényei sorában kiemelkedő eseménynek számít a kistermelők megyei fóruma, amelynek — hagyományosan — Kaposváron a megyei könyvtár ad otthont. A tegnap megrendezett fórum talán még az előzőeknél is sikeresebb volt. A délelőtti rendezvény jól belenyúlt a délutáni órákba. A könyvtár tanácskozó- termét zsúfolásig megtöltő kistermelőket, az elnökségben helyet foglaló Tapsonyi Jánost, a megyei pártbizottság munkatárását dr. Jasinka János, a növényvédő állomás főmérnöke, a megyei kertbarát szövetség vezetője köszöntötte, méltatva a szak- irodalom hónapjának jelentőségét, illetve a kistermelés népgazdasági szerepét. A házigazda Szita Ferenc könyvtárigazgató figyelmet keltőén szólt a könyv, az információ szerepéről. Mint mondta, napjainkban, mikor a korábbinál is több szó esik a termelékenységről, a gazdaságosságról, a minőség javításáról, nélkülözhetetlen, hogy az egész folyamatot mozgató ember, illetve az emberi műveltség, a szaktudás nagyobb figyelmet kapjon. Csak a művelt ember tud ésszerűbben, jobban gazdálkodni ! Éppen ezért a könyvre nem csak februárban van szükség,- hanem szinte az év minden napjában. A mostani eseménysorozat arra jó, hogy fölkeltse az érdeklődést; tudja a termelő, milyen kérdéseire kaphat választ akár a könyvesboltokban, akár a könyvtárakban. Folyamatos szelle- rfni gazdagodás nélkül nem képzelhető el az anyagi gyarapodás. A biokertészkedés, a bio- mozgalmak világszerte föllendülőben vannak, és ez felhívja a figyelmet a kemikáliák ésszerűbb, célratörő használatára — hangsúlyozta előadásában dr. Vá- lyi István, a MÉM növény- védelmi és agrokémiai főosztályának helyettes vezetője. Példákkal bizonyította: a kemikáliák mértéktartó használatára — akár a betegnek a gyógyszerre — szükség van, de ennek az integrált növényvédelem keretében párosulnia kell a biomódszerekkel, a kívánt talajműveléssel, agrotechnikával. Szólt néhány új és most kísérleti szakaszban lévő készítményről, és sok kistermelő följegyezhette magának: nem a naptár szerint kell védekezni, hanem a kórokozók, a kártevők támadásának megfelelően. Bár Kurucz Miklós, a MÉM osztályvezető-helyettese .közérthetően, élvezetes stílusban s meglehetős részletesen szólt a kistermelés időszerű kérdéseiről, érthető módon az ő előadásához kapcsolódott a kérdések jó része az előadásokat követő eszmecserén. Ismét bizonyosságot szerezhettek a kistermelők, hogy munkájukra, az általuk előállított termékekre nélkülözhetetlen szüksége van gazdaságunknak. Tételesen és tevékenységi körönként sorolta fel, hogy a mezőgazdaság hároméves munkaprogramja — amelyet az Országgyűlés is jóváhagyott — milyen feladatok elvégzését várja a kistermelőktől. S arról is szólt, hogy az új földtörvény, az adózás, a szabályozás milyen kedvező feltételeket teremt a célok eléréséhez. Nehéz lenne rangsorolni, hogy egy ilyen fórumon melyik részterület ragadja meg leginkább a társadalmilag értékes tevékenységet folytató kistermelők figyelmét. Az bizonyos, hogy az újdonságok minden esetben a sor elején vannak. A tegnapi tanácskozáson ebben sem volt hiány. Dr. Kopácsy János szakmérnök, az Industria Rt Hoechst AG budapesti képviselete nevében videofilmvetítéssel egybekötve a világhírű Hoechst cég legújabb, a házikertekben is használatos készítményeit mutatta be, használatukhoz tanácsokat is adva. A délutánba nyúlt a beszélgetés. Számos, a kistermelőket foglalkoztató kérdést sikerült tisztázni. Elhangzott egy figyelemre méltó javaslat is: jó volna Kaposváron nyitni egy olyan üzletet — nevezzük talán a kistermelők áruházának —, ahol valóban minden, a géptől a takarmánykiegészítőig, a vetőmagtól a szaktanácsig egy helyben megkaphatna a kistermelő. V. M.
