Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
Somogyi Néplap 1988. február 25., csütörtök Új technológiával fektetnek le vízvezetékcsövet Kaposváron a cseri sorompónál a Délviép dolgozói, így a munkálatok idején is zavartalan a forgalom. A vasúti sínek felszedése nélkül átfúrják a pályatest alatt a talajt, s ott helyezik el a nagyméretű csöveket Mitől termő a talaj? Igények és lehetőségek (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Népi Ellenőrzési Bizottság az inkei Rákóczi, a lábodi Zöld Mező és a nagyatádi Május 1. tsz- ben vizsgálta meg azt, hogy mit tettek és mit terveznek a talajok termőképességének fenntartása érdekében, és milyen tápanyag-gazdálkodást folytatnak. Mind a három tsz kedvezőtlen termőhelyi adottságú; kalászos gabonát és kukoricát, ezenkívül Nagyatádon és Lábodon ipari növényeket, Inkén és Lábodon burgonyát is vetnek. Talajerő-gazdálkodási tervükhöz a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás ad javaslatot. Ettől azonban — anyagi lehetőségeik miatt — eltérnek; mindig kevesebbet használnak fel. Lábodon és Nagyatádon rendszeresen mésztrágyázzák a földeket. Korábban Lábodon, jelenleg Nagyatádon végeznek meliorációs munkákat. A nagyatádi beruházás már 1981-ben elkezdődött, és azóta tart: mintegy 3500 hektárra 76 millió forintot fordítanak. A költségek nagyobbik részét az állam fedezi, de az elkészült rendszerek fenntartására nem jut elég pénz. A népi ellenőrök megállapítása : a talajerő-gazdálkodásban felhasznált szerves és műtrágyák mindegyik szövetkezetben jelentős és egyre növekvő terheket rónak a gazdaságokra. (1984-ben a növény- termesztés nettó anyagköltségének még csak a 14—17 százalékát, 1987-ben már a 24—25 százalékát tették ki ezek.) Szerves trágya a területnek csak elenyésző hányadára jut. Inkén a legtöbb: 14,3 százalékra, Lábodon 9,2 és Nagyatádon szinte alig mérhető 1,3 százalékra.) Ez összefügg az állattartással — mindenekelőtt a szarvasmarháéval. A műtrágya felhasználási átlaga mindegyik helyen megközelíti az agrokémiai állomás javaslatait. A NEB összegezésében megállapította: a nagyatádi tsz példásan sokat tett a talajerő-gazdálkodás javítása és a termőtalajok védelme érdekében azzal, hogy szántóterületének kétharmadán komplex meliorációt valósít meg. A lábodiák — lehetőségeiket figyelembe véve — a talajtermékenység fenntartását, a szervesanyag pótlását és a talajsavanyúság javítását tűzték ki célul. Az inkei tsz-ben elsősorban a termőtalaj meszezésével lehet a jövőben előbbre lépni. A városi NEB összegezésében az is áll, hogy sokszor ésszerűtlen takarékosságra kényszerülnek a szövetkezetek: kedvezőtlen talajadottságaik viszont azt indokolják, hogy folyamatosan fejlesszék a talajerő-gazdálkodás színvonalát, (teremtsék meg annak anyagi feltételét. Ehhez megfelelő szerves és műtrágyákra, gépekre, eszközökre van szükségük. A NEB megállapításait és javaslatait eljuttatta az illetékes tsz- ekhez és — tapasztalatcsere- szerzés céljából — a tsz-szö- vetséghez is. Szeszt mérni üzlet Indokok és kérelmek Jó hírt közölt a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának munkatársa a kaposvári alkoholizmus elleni bizottság legutóbbi ülésén: nincs már száz italkimérés a városban. Különböző okok miatt majdnem húsz egység megszűnt. Igaz — s ezzel a fordulattal újabb hat kérelmet tett le a bizottság asztalára véleményezésre — a vállalkozások közt még mindig a szezonkimérés viszi a prímet. Az első kérelemhez megmosolyogtató indokot fűztek: az Utasellátó Vállalat Baranya—Tolna Megyei Igazgatósága szeretné, ha a kaposvári vasútállomáson levő étteremben kilenc óra előtt is árulhatnának szeszt a Maestral expresszröl leszálló külföldi vendégek miatt. Miután sem a tanácsi szak- igazgatási szerv, sem a rendőrség nem járult hozzá ehhez — ismerve a kora reggeli vasúti italozás okozta bonyodalmakat — a bizottság is nemmel szavazott. Vitatott maradt azonban az állomás bazárpavilonjának kérése: ott díszdobozos bort szeretnének árusítani. Erre a bizottság nemmel felelt, a szakigazgatási szerv azonban elfogadhatónak tartja. Hasonló kérelmet nyújtott be a Shell-benzin- kút is. A különbség csak annyi, ők reprezentatív, drága borokkal, égetett szeszes italokkal bővítenék elegáns shopjuk árukínálatát. Némi gondolkodás után megszavazta a véleményező testület, mert ez csak az ajándékozási léhetőség bővítését szolgálja... Az engedélykérelmek megítélése ma már sokkal demokratikusabb, mint korábban volt. Bizonyíték erre a Füredi úti pavilonsorban létrehozandó ételbár. A környékbeliek, élükön a tanácstaggal, hallani sem akarnak még egy kocsmáról. Van már három a Füredi utcának azon a szakaszán. Azt azonban a bizottság megengedhetőnek tartja, hogy szesz nélkül nyissanak ételbárt. A kérelmező azonban így felelt: abban nincs üzlet. "Apropó: üzlet! Valószínűleg a Vaszary kávéház is bezárja cukrászdáját, ha kávéháaként kell adóznia. Az álláspontjuk: kicsi a forgalom, nincs benne pénz. Ha viszont átalakítják szeszárusításra, akkor emelkedik a haszon. A kaposvári termálfürdőben a kávézó és teázó vezetője aláírásokkal is súlyt adott szeszkérelmének. A tanács illetékes osztályának az volt a véleménye, hogy ez egyúttal sport- és egészségügy! intézmény, ahol összeférhetetlen a szeszivás a gyógykezeléssel. A bizottság is ezt a véleményt tette magáévá, és nemet mondott. Szesz nélküli ételbár létrehozását javasolták a volt Platán presszó tulajdonosának is a donner! átjáróban, tudva: a donneriak hallani sem akarnak újabb szeszki- mérőről. Az Arany János tér átalakítása miatt búcsúznunk kell az Arany Fácán kocsmától is. Jó hír: miután a városi tanács elfogadta már a piacra és a vásárcsarnokra szóló tanácsrendelet-módosítást, hamarosan befejeződik ott is az ital árusítása. B. J. Autumns ő es gépkoesírámpat építették közös összefogással Marcaliban a Széchcnyi-lakútelepen élők, így az apróbb javításokon kívül elvégezhetik a járművek mosását is Bővül a gázhálózat Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tervei szerint az idén is gyors ütemben folytatódik a vezetékes gázhálózat bővítése. A lakosság változatlanul nagy érdeklődést mutat, s anyagi áldozatokat is vállalva, szorgalmazza minél több háztartás bekapcsolását ebbe a szolgáltatásba. A tröszt anyagi erőforrásai viszont csak a hálózat rendszeres karbantartását és felújítását teszik lehetővé. Ezért af. új vezetékek kiépítésének költségei csaknem teljesen az érdekelt lakosokra hárulnak. A múlt évben az ilyen hozzájárulás családonként 20-30 ezer forint körül mozgott. Az idén már jóval nagyobbak a kiadások, mert emelkedett a vezetékek anyagköltsége, továbbá e beruházások után általános forgalmi adót kell fizetni. Igv ebben az évben várhatóan családonként 30—40 ezer forint körül alakul majd a hozzájárulás. A tröszt gázszolgáltatóvállalatainak jelzése szerint . a magasabb költségek ellenére is tömeges mértékű a hálózatbekötési igény. Ezért számolni lehet azzal, hogy a múlt évihez hasonlóan, a hálózatot bővítő új vezetékek hosszúsága az idén is megközelíti az ezer kilométert. Ez lehetővé tesçi, hogy a vidéki településeken — tehát a fővárosi fejlesztés nélkül — 74 ezer háztartást kapcsoljanak be a vezetékes gázszolgáltatásban. Ugyanakkor ezzel a bővítéssel az év végéig újabb tíz község lép be a gázvezetékkel ellátott települések sorába. A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója A bűnözés helyzetéről Több mint 188 ezer bűn- cselekmény vált ismertté tavaly hazánkban, ez a szám csaknem hatezerrel több, mint amennyi 1986-ban volt — tájékoztatták tegnap a sajtó képviselőit a Legfőbb Ügyészségen. A bűnözés múlt évi alakulását ismertetve dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a bűnözés több mint tíz éve tartó növekvő tendenciája lelassult: a korábbi mintegy 10 százalékról 3 százalékra esett vissza. Több év óta először csökkent a fiatalkorú, a büntetett előéletű, illetve a visszaeső bűnelkövetők száma. Az arány azonban korántsem a helyzet javulását jelzi, mert a múlt évben a fiatalkorúak száma mintegy 48 ezerrel kevesebb volt hazánkban. A fiatalkorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, illetve garázdaság bűntettében kellett felelősségre vonni őket. 1987-ben növekedett a vagyon elleni, a gazdasági, illetve a közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények száma, összesen egyébként 92 600 bűnelkövető személy vált ismertté. 1987-ben 61 ezer ügyben nem sikerült a tettest földeríteni. A legfőbb ügyész szólt arról is, hogy a lakosság széles rétegeiben nő az aggodalom a bűnözés növekedése, az erőszakos cselekmények, illetve a bűnözés szervezettMUNKÁSOK ÉS MÉRNÖKÖK Leegyszerűsített felfogás - drasztikus követelmények Magyarország — e kompország, ahogy Ady találóan nevezte — igyekszik hajóját jó cél irányába navigálni. Ez a hajó, amelyen mindannyi- m rajta vagyunk, csak lassan körülményesen tud irányt, változtatni. Pedig most erre van szükség. A fordulás érdekében csillapítani kell azokat a hullámokat is, amelyek eltérítették hajónkat a kijelölt útiránytól. Mindezek a gondolatok a kormány múlt évi, december 21-i ülése kapcsán jutottak eszembe. A kormány ezen az ülésén foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésével, társadalmi elismertségük javítási lehetőségeivel. A költői gondolatot folytatva mondhatnám úgy is: igyekezett új társadalmi-gazdasági hullámokat gerjeszteni, és egyben megszüntetni a légit, amelyek annyi morajlást okoztak már hajónknak ütközve. Egyoldalú béremelés Elég visszanyúlni a 70-es évek elejéig, a 68-as reform visszarendeződésének és a munkásosztály melletti hangulatkeltés időszakában keletkezett politikai hullámzásig. Akkor sokan úgy vélték: társadalmi feszültség van az értelmiség és más dolgozó rétegek között, mivel az értelmiséget hosszú idő óta jobban becsüli a társadalom, mint a munkásokat. A munkáspolitika jegyében a párt vezető testületéi is fontosnak tartották a helyzet megváltoztatását. 1972 novemberében a Központi Bizottság elhatározta a munkásjövedelmek növelését, mivel úgy látta: a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kis mértékben emelkedett. Szükségesnek tartotta, hogy 1973 március 1-jétől központi bérintézkedésre kerüljön sor az állami ipar munkásai és a művezetők körében. Ebben a hangulatban a vezetők kinevezésével is előtérbe került a politikai „rátermettség”, a hozzáértés, a szakértelem rovására; évente többszáz munkásfiatal került érettségi nélkül az egyetemekre . . . De maradjunk az anyagiaknál. A munkásoknak és művezetőknek 8 százalékos béremelést eredményező 1973-as intézkedésekkel egy- időben állásfoglalás született arról is, hogy ezt a béremelést a későbbi évek béremelései ne egalizálják. Igyekeztek tehát elejét venni annak a „ma én, holnap te” bérezési elvének. Leértékelődött tudás A navigálás és az erős hullámzás sodorta az ország komphajóját. A kikötőkben, ahová a manőverezések eredményeként megérkeztünk, sokszor kelletlenül fitymálták áruinkat. A minőségi árut kereső vevők sorra elkerültek bennünket. Értékesíteni nehezen, sokszor csak ár alatt tudtunk. Észrevettük azonban, hogy azok a termékek kelnek el jó áron, amelyekben egyre növekvő arányú a szellemi matéria. Az iparilag fejlett országok multinacionális vállalatai, kutatóműhelyei ezért óriási összegeket fordítottak az alapkutatásra és a fejlesztésre, a tudás termelésére és értékesítésére, kiemelt fizetést kaptak a magasan kvalifikált dolgozók — mérnökök és szakmunkások egyaránt —, a kormányzat által nyújtott támogatások aránya és üteme növekedett, igyekeztek kedvező pénzügyi-társadalmi feltételeket biztosítani a műszaki fejlődéshez. Mindezeket látva már a 70-es évek végén itthon is megfogalmazták, hogy a minőségi versenyfutásban csak akkor számíthatunk jó helyezésekre, csak akkor tudjuk elkerülni a perifériára kerülést, ha átértékeljük a tudás értékteremtő szerepét. Ha elhárítjuk az akadályokat a műszaki alkotó tevékenység kibontakoztatása elől, s elejét tudjuk venni az egyéni és kollektív kezdeményezőkészség elsorvadásának. Csökkenő életszínvonal A valóságban viszont nem történt érzékelhető javulás a kutatás—fejlesztés, a műszaki felsőoktatás kondícióiban. Az értelmiségi dolgozók kereseti színvonala az utóbbi másfél évtizedben lassabban növekedett, mint a többi dolgozóé. Még néhány évvel ezelőtt is csak az a vállalat pályázhatott jó eséllyel a kiváló vállalati cím elnyerésére, ahol a fizikai dolgozók bérét öt év alatt nagyobb mértékberr növelték, mint az „alkalmazottakét". Mindent egybevetve: még mindig leegyszerűsített felfogás élt a munkásosztály vezető szerepéről, s ennek már drasztikus lett a következménye. A gazdasági növekedés lelassult, visszaesett, s ezzel együtt a munkásosztály életszínvonala is veszélybe került. Feketén- íehéren bebizonyosodott: a műszaki fejlesztés halogatása, a szellemi munka leértékelődése a munkásosztály alapvető érdekeivel is ellentétes. ( Folytatjuk.) Dr. Henczi Lajos az MTESZ főtitkárhelyettese ségének fokozódása miatt. Egyre többen élnek ugyanis bűncselekmények elkövetéséből, azok megszervezéséből s kiterjedt orgazda-há- lózot működik. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár tavaly meghaladta a 2,2 milliárd forintot. A társadalmi tulajdon sérelmére okozott kár összege — a gondatlanságból keletkezett tüzekével együtt — 1 milliárd 300 millió forint fölött volt. Dr Szíjártó Károly néhány bűncselekmény-csoport esetében a múlt évhez viszonyítva óvatos reményekre jogosító csökkenésről számolt be. Az emberölések száma 12, a szándékos súlyos testi sértéseké 5, a garázdaságoké 4, a hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekményeké 12 százalékkal csökkent. A legtöbb ismertté vált bűncselekmény Budapesten, illetve Pest, Borsod, valamint Hajdú-Bihar megyében történt, a legkevesebb pedig Nógrád, Vas és Tolna megyében. A hazánkba érkezett külföldi állampolgárok közül 4700-an követtek el valamilyen bűncselekményt, tiltott határátlépés miatt például 688-at vontak felelősségre. A bűnelkövetés okait taglalva a legfőbb ügyész említette az alkoholizmust, a ká bitó hatású szereket, a kemény drogok használatát — ezt nem sikerült visszaszorítani. Dr. Szíjártó Károly végezetül arra hívta föl a figyelmet, hogy a külföldre utazás lehetőségeinek megkönnyítése, a vám- és devizajogszabályok egyszerűsítése az ilyen jellegű bűn- cselekmények számának növekedésével járhat, s a vállalkozási szabadság kiterjedésével várhatóan emelkedik a gazdasági, a hivatali bűncselekmények száma. Számolni kell azzal is, hogy szaporodhatnak az. adózással és egyéb pénzügyi műveletekkel összefüggő jogsértések.
