Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-23 / 45. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 23., kedd Mihail Gorbacsov fogadta az amerikai külügyminisztert Andrej Gromiko életrajza George Shultz sajtóértekezlete Szovjet—amerikai közös nyilatkozat ferenda mandátumának kidolgozása érdekében. A szovjet politikus élesen felvetette, hogy elfogadhatatlanok azok a „kompenzációs” tervek, amelyek megvalósítása leértékelné a KHR—HHR- szerződést, és általában mindent, amiben az utóbbi időben a nemzetközi biztonság érdekében sikerült megállapodni. Behatóan megvitatták a regionális konfliktusok témakörét is. A két országnak példát kell mutatnia az egész világnak — mondta az SZKP KB főtitkára —, hogy a nemzetközi élet e fontos kérdéseiben együttműködve megoldást lehet találni, valamennyi érintett fél érdekeinek egyensúlya alapján. — Ha a helyzet kedvez a válságok békés rendezésének, hatnak a közvetlenül érintett felek belső rendjének tényezői és az általános nemzetközi helyzet. Ezért növekszik a két nagyhatalom felelőssége: negyvenöt esztendőn át e kérdésekben, csakúgy mint másoknál, felülkerekedett a szembenállás. Itt az ideje — mondta Gorbacsov —, hogy az azonos érdekeket kutatva megpróbáljuk érvényesíteni nemzetközi felelősségünket. Afganisztán kapcsán a találkozón ismét síkraszálltak azért, hogy a következő genfi tárgyalási forduló az utolsó legyen. A Szovjetuniónak — hangoztatta a főtitkár — sosem volt Afganisztánnal kapcsolatban olyan terve vagy törekvése, hogy felvonulási területévé tegye az országot. A Szovjetunió szilárdan és következetesen tevékenykedik, a február 8-i nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően. jes betiltást tartja a végső célnak. A hagyományos fegyverek témakörében olyan egyetértésre jutottak, amely remélhetően kedvezően hat ki az erről folyó bécsi konzultációkra — mondotta Shultz. A korábbinál több időt fordítottak a regionális kérdések megvitatására. Ezek között Afganisztánra, az iráni—iraki háború, a közel(Folytatás az 1. oldalról.) szerint a főtitkár hangsúlyozta: — Találkozónk újabb fontos láncszeme mind tartalmasabbá, rendszeresebbé váló párbeszédünknek. Szilárdan tartjuk magunkat a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának irányvonalához: ez a szovjet vezetés eltökélt szándéka s kifejezi az egész szovjet nép véleményét. — A múlt év decemberében lezajlott legfelsőbb szintű találkozót nagyjelentőségű eseménynek értékeljük. Az államok többsége joggal véli úgy, hogy országaink kapcsolatainak a javítása az egész világ érdekeit szolgálja. A folyamatban fontos szerepe van a személyes kapcsolatoknak. Mihail Gorbacsov és George Shultz áttekintette a tavaly decemberben elért megállapodás végrehajtását és azt, hogyan halad Reagan elnök szovjetunióbeli látogatásának előkészítése. A látogatás sikere attól függ, milyen beható lesz a csúcstalálkozón napirenden szereplő kérdések tisztázása, a dokumentumok előkészítéséért folyó munka. À találkozón a KHR— HHR-szerződés ratifikálásával összefüggő kérdésekről véleményt cserélve azt a reményt hango7jtatták, hogy törvényhozási részről az egyezményt jóváhagyják, még ha további tisztázások szükségesek is. Szilárd a meggyőződés, hogy a szerződés reményteljes és az egyenjogúságra épül. Gorbacsov reményét hangoztatta, hogy még van idő alaposan előkészíteni a hadászati támadó fegyverrendszerekről szóló szerződést. Általában pozitívnak nevezte „nagyon beható” moszkvai tárgyalásainak eredményeit hétfői sajtóértekezletén George Shultz amerikai külügyminiszter, hangsúlyozva: ha nem is mindenben, de a legtöbb kérdésben sikerült haladást elérni. A megbeszélések konkrét eredményeiről közös nyilatkozatot tesznek közzé. Shultz bejelentette, hogy a külügyminiszteri megbeszélések következő fordulójára pontosan egy hónap múlva, március 22—23-án kerül sor Washingtonban. Azokban a kérdésekben, amelyekben most nem történt haladás, a szakértők folytatják a munkát. A tárgyalások fő célja: előkészíteni Ronald Reagan moszkvai látogatását. Ennek érdekében megbízták a genfi tárgyalóküldöttségeket, hogy lehetőleg a következő miniszteri találkozóig három dokumentumot dolgozzanak ki a hadászati leszerelés témájában. Az első közös jegyzőkönyv az ellenőrzés kérdéseiről, a második dokumentum a hadászati támadó fegyverek leszereléséről és megsemmisítéséről szól, míg a harmadik az ellenőrzéshez nélkülözhetetlen információk cseréjéről intézkedik. A hadászati támadófegyverekről részletesen esett szó a Gorbacsovval tartott találkozón, csakúgy, mint a miniszterek tárgyalásain, és a munkacsoportokban. Az amerikai külügyminiszter utalt rá, hogy a rakétaelhá- rító rendszerekről szóló szerződés és az űrvédelem témájáról a fent említett okmányokról folyó tárgyalásokkal párhuzamosan folyik az eszmecseré. Shultz értékelése szerint a nukleáris fegyverkísérletek tilalmáról folyó tárgyalásokon kedvező hatásúak az egymás kísérleti telepein tett látogatások. Most arról született Moszkvában megegyezés, hogy hozzálátnak annak a csatlakozó jegyzőkönyvnek az egyeztetéséhez, amely az 1974-es és 76-os küszöbSok még az elvégzendő munka, s nemcsak Genfben, hanem elsősorban a külügyminiszterek szintjén. Elsőrendű politikai kérdésről van szó; ezért a konkrét szerződés alapvető kérdéseinek megfogalmazásait mindkét ország vezetése figyelme középpontjába kell, hogy állítsa. Mihail Gorbacsov egy sor új elképzelést vázolt fél a hadászati támadó fegyver- rendszerek különböző fajtái csökkentésének konkrét formáiról. Ezzel kapcsolatban alapvető az ellenőrzés megvitatása, amely mindkét fél számára nehezebbnek ígérkezik, mint a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták esetében volt. Szó volt arról is, hogy a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló ABM- szerződést az 1972-ben aláírt formában tartsák tiszteletben. A megbeszélésen mindkét fél megerősítette, hogy tartja magát ahhoz a megfogalmazáshoz, amelyet e kérdésben a tavaly december 10-én Washingtonban aláírt legfelsőbb szintű szovjet—amerikai közös nyilatkozat tartalmaz. Mihail Gorbacsov meglepetésének adott hangot a vegyi fegyverek betiltásáról folyó tárgyalásokon tanúsított amerikai álláspont miatt, amely megakadályozza a nemzetközi megállapodás kidolgozását. Olyan javaslatokat tett, amelyeket a moszkvai csúcstalálkozóig közösen kidolgozhatnának. A találkozó résztvevői megerősítették, hogy fontosnak tartják, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők problémájának megoldását. Megállapodtak abban, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a bécsi konmegállapodásokat az ellenőrzés kérdéseiben mindkét fél számára elfogadható módon egészíti ki. A vegyi fegyverek kérdésében Shultz szűkszavúan csak annyit mondott, hogy a teljes tilalomról szóló szerződés hatékonyságának előfeltétele minden, a vegyi fegyver előállítására képes ország csatlakozása. Hozzátette, hogy mindkét fél a telMoszkvában a korábbi megállapodások értelmében megtartották Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter és George Shultz amerikai külügyminiszter újabb tárgyalásainak első fordulóját. A tárgyalásokon, amelyeken részt vett Colin Powell, az amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója, részletesen áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok minden összefüggését. Megkezdődött Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan: amerikai elnök 1988 első felében Moszkvában sorra kerülő találkozójának előkészítése. Shultz külügyminisztert és Colin Powelt fogadta Mihail Gorbacsov, s a vendégek találkoztak Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel is. A felek egyetértettek annak fontosságában, hogy további haladást érjenek el a következő hónapokban a szovjet—amerikai kapcsolatok egész kérdéscsoportjában. Ebbe beletartozik a fegyverzetek korlátozása és csökkentése, az emberi jogok kérdése, a regionális problémák és kétoldalú témák. A cél érdekében kiemelt figyelmet fordítottak azokra a megállapodásokra és utasításokra, amelyekről az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök washingtoni találkozójuk idején állapodott meg. Az e célok felé való haladás áttekintésére, valamint annak érdekében, hogy folytassák Ronald Reagan szovjet- unióbeli látogatásának ösz- szehangolt előkészítését, Eduard Sevardnadze és George Shultz márciusban Washingtonban találkozik. Az elmúlt két napon lezajlott találkozókon a felek nyíltan és építő szellemben vitatták meg az emberi jogokat és humanitárius kérdésekkel összefüggő témákat. Áttekintették azokat a megoldatlan kérdéseket, amelyek a nukleáris és űr- fegyverekről, a nukleáris kísérletekről, a fegyeveres erőkről és hagyományos fegyverekről, a vegyi fegyverekről folyó tárgyalásokkal függenek össze. Megerősítették, hogy a washingtoni csúcstalálkozón elfogadott közös közleményben rögzített kötelezettségnek megfelelően fokozzák erőfeszítéseiket a hadászati támadó fegyverrendszerek csökkentését és korlátozását célzó szerződés, s minden velük kapcsolatos okmány kidolgozása érdekében „a lehető legrövidebb időn belül, lehetőleg úgy, hogy azokat a két ország vezetőinek következő találkozóján aláírhassák”. A miniszterek megvitatták a szerződéssel kapcsolatos azon kérdések egész körét, amelyekben továbbra is elkeled helyzet, Kambodzsa, a Koreai-félsziget és Afrika déli része szerepelt a napirenden. Az amerikai külügyminiszter Afganisztánnal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a Gorbacsov nyilatkozatában foglaltak megvalósulnak, hogy a genfi afganisztáni—pakisztáni tárgyalások következő fordulója az utolsó lesz. Mint mondta: meggyőződése, hogy a Szovjetunió csapatai kivonására törekszik, s amerikai részről ezt a törekvést támogatják. Az Egyesült Államok számára a kérdés a ^hogyan” — mondta, hozzáfűzve: lehetővé kell tenni a menekültek hazatérését. Ügy fogalmazott, hogy az afganisztáni kormány létrehozása az afgánok ügye, „de a nem afgánok is hozzájárulhatnák ahhoz, hogy létrejöjjön a koalíciós kormány”. Shultz a tárgyalások napirendjén szereplő kérdések közül első helyen említette az emberi jogok problémakörét. Elégedetten szólt arról, hogy először volt alkalma erről a témáról a belügyminisztérium és az SZKP KB illetékeseivel is tárgyalni. Mint mondotta, fontos magyarázatokat kaptak az emigráció és a kiutazások kérdéseiben, szovjet részről megerősítették, hogy új, rugalmasabb szabályozás van előkészületben és a kiutazás egyetlen akadálya az lehet, ha valaki államtitkok birtokában van. Még a következő miniszteri találkozó előtt, március 18-án megtartják első találkozójukat az emberi jogokkal foglalkozó szakértői csoportok — jelentette be. Egy kérdésre válaszolva szólt országa Afrika-politiká- járól, védelmébe vette az általa szabadságharcosnak nevezett Jonas Savimbi támogatását, kifejezte reményét, hogy Afganisztán példájára Angolában is a nemzeti megbékélés alapján szűnnek meg a harcok, de ismételten összékötötte az Angolában állomásozó kubai csapatok távozását és Namíbia függetlensége kérdését. Az amerikai külügyminiszter szóban az apartheid-rendszer ellen foglalt állást s leszögezte, hogy országa politikailag nem vonul ki Afrikából, mert a térség egyes országaihoz fontos érdekei fűződnek. térőek az álláspontok, s nagy figyelmet fordítottak a problémák megoldására. Egyebek között hangsúlyozták az ellenőrzés fontosságát és megbízták a tárgyalásokon résztvevő képviselőiket, hogy a külügyminiszterek márciusi találkozójára készítsék el a közös jegyzőkönyvtervezeteket a helyszíni megfigyelésekről, illetve a hadászati támadófegyverek szétszereléséről vagy megsemmisítéséről, továbbá készítsenek elő emlékeztetőt azokról a megállapodásokról, amelyék szerves részét alkotják majd a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szerződésnek. Elismerve a nukleáris fegyverkísérletekről folyó átfogó, szakaszos tárgyalásokon elért haladást, a miniszterek megbízták küldöttségeiket, hogy gyorsítsák meg a munkát a jegyzőkönyvek kidolgozásán, amelyek arról rendelkeznek, hogyan ellenőrizzék a föld alatti nukleáris robbantásokról szóló 1974- es és 1976-os szovjet—amerikai szerződéseket; hogy befejezzék a jegyzőkönyvek tervezetét, lehetővé téve ezzel megvitatásukat a következő miniszteri találkozón. A miniszterek egyetértettek : mindez tükrözi a washingtoni csúcstalálkozón kijelölt célt, hogy e két szerződés ratifikálását lehetővé tegyék mindkét fél számára. Andrej Gromiko 1909-ben született a belorussziai go- meli terület Sztarije Gromi- ki falujában, szegényparaszt családban. Földművesként és faúsztatóként dolgozott; 1931-ben, 22 éves korában a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjainak sorába lépett. Felsőfokú tanulmányait a Minszki Mezőgazdasági Főiskolán végezte, majd 1934- től 1936-ig az össz-szövetsé- gi Agrárközgazdasági Tudományos Intézet aspiránsa volt. Ezután három évig a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársaként dolgozott. 1956-ban megkapta a közgazdaságtudomány doktora címet. Andrej Gromiko 1939-ben diplomáciai szolgálatba lépett. 1943—1946 között a Szovjetunió washingtoni nagykövetének posztját tölMeglehetősen ritkán fordul elő — ha egyáltalán valaha is előfordult —, hogy egy magyar újság (gazdasági hetilapunk) magyarul készítsen interjút egy külföldi államfővel. Ezúttal ez történt, méghozzá a ciprusi választások vasárnapi, mindent eldöntő második fordulója előtt. Amikor az újságíró az esélyekről faggatta — ismételjük, magyarul —, Georgi- osz Vasziliu dúsgazdag üzletembert, a kommunista párt (AKEL) által is támogatott ötvenhat esztendős politikust, ő a következő magabiztos szavakkal tett pontot az interjúra: — En fogok győzni! Ha Vasziliu a politikai és gazdasági trendek bonyolult útvesztőiről is képes ilyen biztos prognózist adni. nyert ügye van. Hétfőre virradóra ugyanis kiderült, hogy a szavazásra jogosult háromszáz- hatvannégyezer ciprusi görög 51,63 százaléka megválasztotta a sziget görög részének államfőjévé. Az új elnök művelt, kiemelkedő képességű ember. Anyanyelvén, a görögön kívül angolul, franciául, oroszul, németül, olaszul és magyarul beszél. Magyarul azért, mert hosszú esztendőket töltött fővárosunkban. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen tanult, 1955-ben vörös diplomával végzett. Üjabb két esztendő következett Budapesten, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársaként. Itt doktorált 1958-ban, majd Angliában folytatta tanulmányait. Piackutató cégét otthon, 1962-ben alapította meg, azóta ez nemcsak a szigetország, de a világ egyik legsikeresebb ilyen jellegű vállalkzása. Mi lesz az új elnök feladata? Kampánya és interjúja lőtte be. Ebben a minőségében a szovjet küldöttség tagja volt a szövetségesek tehe- ráni, jaltai, majd potsdami konferenciáján; részt vett az ENSZ megalakításában, s társszerzője lett a világszervezet alapokmányának. 1946 és 1948 között a Szovjetunió állandó képviselője volt az ENSZ-ben, egyben a külügyminiszter-helyettes tisztét is ellátta. 1949—1952 között a külügyminiszter első helyettese volt. majd 1953-ig nagykövetként Londonban képviselte hazáját. Ezután ismét a külügyminiszter első helyetteseként tevékenykedett. Csaknem három évtizeden át, 1957-töl 1985-ig volt a Szovjetunió külügyminisztere. A legfelsőbb állami tisztséget, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztét 1985 óta tölti be a politikus. Andrej Gromiko 1952-től az SZKP Központi Bizottságának póttagja volt, 1956-ban pedig a KB tagjainak sorába választották. 1973-tól tagja a Politikai Bizottságnak, 1982 és 1985 között a miniszterelnök első helyettese. Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kétszer lett a Szocialista Munka Hőse, és két alkalommal tüntették ki Lenin-renddel. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1979-ben, 70. születésnapja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrenddel, 1984-ben, 75. születésnapján pedig a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki a szovjet politikust. alapján meglehetős pontossággal ismerjük az ö véleményét erről: 1. Az adósságállomány (ami egy főre számítva világviszonylatban is az egyik legmagasabb) gyors csökkentése. 2. Az adódzsungel rendezése. 3. Az EGK-val eddig is fenntartott kapcsolatrendszer további kiépítése — de ágy, hogy ez ne menjen a más országokkal és térségekkel folytatott keresktáe- lem rovására. 4. Megkísérelni azt, hogy Ciprus, „a Közel-Kelet küszöbe’’, a térség egyik gazdasági-pénzügyi centrumává váljék, szigorúan az el nem kötelezett külpolitika megbízható keretei között; és végül, de korántsem utolsósorban 5. Minden, de valóban minden lehetőséget megragadni annak érdekében, hogy a sziget két népcsoportja, a görög és a török közelebb kerüljön egymáshoz. Ebben segíthet Vasziliu- nak az utóbbi időben tapasztalható görög—török államközi közeledés. H. E Hétfő esti kommeatár Magyarul beszélő elnök a szépség szigetén
