Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
Somogyi Néplap 1988. február 20., szombat jjgjggj , > + , V GYERMEKEKNEK Kis történetek nagy emberekről A KÖLTŐ Juhász Gyula nyári estéken gyakran sétálgatott a Tisza-parton. Egy alkalommal két gimnazista lány jött vele szemben. Amikor a közelébe értek, az egyik lány rámutatott : — Nézd— mondta a társának —, ő az! A költő! És hangos „Jó estét”-tel köszöntötték. Juhász Gyula megállt, rájuk nézett. — Költő... én? — mondta. — A versek még nem teszik költővé az embert. .. — Akkor hát, ki a költő? — kérdezte a lány. — Hiszen én olvastam a verseit. — A költő? — nézett messze a magasba Juhász Gyula. — A költő az, aki megállítja a múlandóság napját az égen. És szép csendesen tovább ballagott. CSUDABOGÁR Puskin a színházi előadás szünetében be megy a kávéházba és leül egy kis asztalhoz. Mellé ül egy javakorabeli férfi és így zsörtölődik: — Uraságod ne haragudjék, hogy zavarom. Nézze csak meg ezeket az embereket! Mennyi csudabogár van köztük! Megáll az embernek az esze! Mit szól hozzá? — Mit szólhatnék? — nézett rá a költő, majd így folytatta. — Arra kérem tekintetességedet, hogy menjen oda ahhoz a nagy falitükörhöz. — Miért menjek oda? — csodálkozott az illető. — Csupán azért — felelte Puskin —, mert abban is lát majd egy ... csuda bogarat. JÓZAN ÉSSZEL A rádióriporter ezekkel a szavakkal fordult Einsteinhez. — A mindentudó bölcstől kérdezem, öntől, aki belelát a világmindenség mélységes mély titkaiba, mondja meg nekem: mi lesz a.sorsunk a jövendőben. — Az lesz a sorsunk, amit majd megérdemlőnk. FELÜDÜLÉS Anatole France-ot egy szép napon felkereste gyermekkori cimborája. Magá- noz ölelte és mosolygós tekintettel így szólt hozzá: — Édes barátom, akárhányszor találkozunk, téged mindig frissnek, üdének látlak. Van ennek valami titka? — Hogyne; volna! — felelte France. -L Bár nagyon egyszerű titok az. — Egyszerű? És én ezt nem tudom?? Képzeld, ha egész nap heverészek, akkor is fáradtan ébredek. Ennek biztosan van valami oka. — Persze, hogy van ! — mondta az iró. — Nem ismered magadat. Tudnod kellene: az embert olyan fából faragták, hogy az egyik munka fáradalmából csak egy másik munka üdíti fel. 12 3 4 5 6789 10 Kukkantó é Megfigyelés dolga Vonalzó igénybevétele nélkül mondjátok meg, hogy a két nyíl meghosszabbított vonala melyik betűvel jelzett X-et metszi, és a hányas számú pontokat éri el. (A helyes megoldást ellenőrizhetitek a 15. oldalon.) a lésés Az úgy volt — mondta a nagy huncut hírében álló barátom, Kukkantó —, hogy Fenyőmanó ígért nekem egy történetet. Erdei történet persze, mert tudnivaló, hogy Fenyőmanó az erdőben született, és világéletében nem tette ki a lábát a fák közül. Azazhogy egyszer mégis ... — Meglestem, azazhbgy nem leskelödtem — mondta Kukkantó —, dehát ki tehet arról, hogy éppen arra volt dolgom, és éppen akkor fáradtam el annyira, hogy ki kellett fújni magam, amikor Fenyőmanó kikukkantott a tűlevelek közül. Biztosan azt hitte, hogy senki sem látja . . . Övafosan előrenyújtotta a lábát... — Mit tegyek? — gondoltam —, talán szaladjak el? Vagy fogjam be a szemem? ... Várjunk csak, nem is rossz ötlet! Ha befogom a szemem, de azért lesek is egy kicsit, akkor két legyet üthetek egy csapásra. A turistákkal, vadászokkal, tájfutókkal, meg a hozzájuk hasonló erdőt- járókkal elhitetem, hogy nem leskelődöm, de közben mégiscsak megtudom, hogy miben sántikál Fenyőmanó. Na, ahogy ott lapulok, látom ám az ujjaim között, hogy Fenyőmanó leSZARKA ZOLTÁN tanuló versei Nem csoda... Készül a vers, s — egy perc alatt, papírra vetek sorokat. Ügyes iaz én ceruzám, Magától is ír talán. Amíg éjjel álmodom, Verset ír az asztalon. Reggel kész a költemény, Izgatottan nézem én, Jókedvűen olvasom, Ami áll a papíron. Nagy kópé vagy kiskomám! De ez álom csak csupán. Ügyes ez a ceruza, De ügyesebb a hátulja. Mert ha kezembe fogom, S — hagyom őt, hogy szaladjon, Készül a rím, s — egy perc alatt, Lukrécia, Szerénke és Frakk avagy mégis van kutya-macska barátság! Észköszörülő szobai játékok Papírra veti álmomat. Kinek írnak a költők Írnak a tengernek, Írnak a világnak. De éppúgy írnak Az útszéli fűszálnak. írnak a fehérnek, S — a feketének, És a világ minden Érző emberének. Őszinte, ragyogó Sugárral, Víg, elmélkedő Múzsával. Verébnóta Ágain a magas fának, Tetejében a világnak, Élt \egy veréb \egymagában, Egy kiszáradt fa odvábán. Gyakran ázott, mindig fázott, Átélte a !valóságot. Kendermagot alig látott, Morzsácskákat vacsorázott. Rövid volt a veréb élte, Amilyen a nóta vége. Ha nem hiszed, menj utána, Bújj a kiszáradt fa odvába. Ki a leggyorsabb? Nyolcan-tízen is játszhat- játok. Mindenkinél legyen kártyanaptár, toll és egy füzetoldalnyi tiszta papír. A játék lényege a következő: ki tudja leghamarabb megmondani, hogy például 13-a hányszor esik hétfőre, keddre, szerdára és így tovább. (E szám eredménye: hétfői, kedd 2, szerda 3, csütörtök 1, péntek 1, szombat 2, vasárnap 2.) A játékvezető állapítja meg, hogy ki nyújtotta fel legelőbb a karját, így ő 7 pontot kap. A következő 6-ot, és így tovább. Nehezebb a játék, ha egyszerre két vagy három számot kell figyelemmel kísérni. Játék a nevekkel Mindenki írjon tizenkét keresztnevet egy papírlapra. Lehetnek fiú- és lánynevek, vegyesen. Utána vegyetek elő olyan asztali vagy zsebnaptárt, amelyben a nevek is benne vannak. Nézzétek meg, hogy melyik névnek, melyik hónapban van a névünnepe. Az lesz a győztes, aki mindegyik hónapban talál olyan névünnepet, amely megfelel a leírtaknak. Tehát: mindegyik hónapba kerül egy keresztnév. Körbe-körbe Egy rajzlapra akkora kört rajzoljatok, amekkora ráfér. Tegyétek föl a tantermi táblára, vagy otthon olyan falfelületre, amelyre úgy lehet felerősíteni, hogy semmiféle kárt ne okozzon. Az egyik teszi a bal lábát, és már emeli is utána a másikat. Egy kicsit összébb húztam az ujjaimat, de azért láttam mindent. Fenyőmanó is összébb húzta magát olyan kicsire, hogy már szinte ki sem látszott a fűből. Onnan ernyőzte a kezével a szemét jobbra-bal- ra. Szerencsére nem vett észre. Igaz, akkor már egy kicsit igém lestem. Amikor aztán nagyon lassan résnyire húztam a kisujjamat a gyűrűstől, és megláttam, hogy Fenyőmanó még mindig ott kuporog a tisztás szélén, hirtelen előléptem. — Hol a történet? — akartam kérdezni, de Fenyőmanó abban a pillanatban eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. — Na és? — Mit na és? — Ennyi az egész mese? — Mese? — húzta el a száját Kukkantó —, ki beszélt itt meséről? Tudtommal történetről volt szó. Csak az a baj, hogy Fenyőmanó nem mondta el, ezért ne is keresd rajtam — mondta az én nagyhuncut hírében álló barátom, és a szeme elé kapta a tenyerét. Ügy tett, mintha erősen gondolkodna valamin. Az ujjait úgy összeszorította, hogy megzöldül- tek, de engem nem tudott becsapni. Láttam, hogy úgy csinált, mint amikor egyszer ipiapacsoztunk, és ö volt a hunyó. Megpróbált lesni. Vallató Géza (Illusztráció: Plcz Péter hétéves kaposvári tanuló.) játékosnak kössétek be a szemét. Állítsátok a rajzlaptól mintegy karnyújtásnyira és forgassátok meg néhányszor. Kérjétek meg, hogy a mutatóujjával bökjön a körre. 1-es számmal jelöljétek meg az ujja hegyét. Utána mindegyik játékos csinálja végig ugyanezeket a mozdulatokat. Az ujjhegyeket a sorrendnek megfelelően számmal jelöljétek meg. Az lesz a győztes, akinek az ujjhegye a kör középpontjához a legközelebb került. Keresgélő Aki részt akar venni a Keresgélő versenyen, hozza magával a földrajzi atlaszát, valamint egy tollat és tiszta papírt. A játékvezető elmondja, hogy hazánk térképéről az ábécé sorrendjében város- és faluneveket kell kiírni. (A városnevet falunév, azt ismét városnév kövesse, és így tovább.) A megadott idő öt perc. A győztes az lesz, aki legtovább jut el az ábécé betűi sorában. Már nehezebb a játék, ha a keresgélést Európa térképén folytatják a játékosok, sőt ha a helységneveket hegyek, folyók, tavak neve váltja fel. Tojásból születő gyíkok A hüllők többsége a madarakhoz hasonlóan tojásokat rak. Tojásait, amelyekben a fejlődését még éppen csak megkezdő embrió rejlik, a föld vagy a nap melegére bízza, néha pedig testének a melegével kelti ki. De szép számmal akadnak a hüllők között olyan fajok is, amelyek elevenen szülnek. Persze ez esetben sem valódi szülésről van szó, hanem arról, hogy a tojások az anya testének belsejében fejlődnek ki, s a kicsinyek még az anyjuk testében bújnak ki a tojásból. A fürge gyík tojásból fejlődik. A tojáshéj nemcsak nagyon vékony, hanem puha és pórusos is, és ezért a kiszáradásra szerfölött érzékeny. A nőstény öt-tizen- négy ilyen tojást rak, s azokból az utódok hét-ki- lenc hét múltán kelnek ki. A tojásrakástól a kibújásig LÓUGRÁSBAN Ha vastagított M betűből kiindulva lóugrásban olvassátok össze a betűket, három magyar író nevét kapjátok eredményül. Ki a három író? (A helyes válasz a 15. oldalon.) A kis fürge gyíkok tojásból való kibújásának egyes fázisait látjuk számított idő erősen függ a környezet nedvességétől és hőmérsékletétől. A nedvesség megóvja a tojásokat attól, hogy kiszáradjanak, a melegre meg az embrió fejlődéséhez van szükség. A kikelésben fontos szerepű, borotvaéles szaruképződményt, a tojásfogat a kis fürge gyíkok később levetik. Kikelésük előtt a tojás felszínén gombostűnyi vízgyöngyök jelennek meg, majd milliméternyi nyílás támad rajta. Ezen először vöröses folyadék csurog ki, majd a rés tágulni kezd, s a gyík lassan kidugja a fejét, a felsőtestét és elülső végtagjait. Mintegy félórányi pihenő után néhány pillanat alatt befejeződik a kibújás. K E £ ■ E N K D A M ■ R Bj 1 1 Ó J t 0 C i r
