Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. február 16., kedd Somogyi Néplap 3 A helyi gondokról is szó esett FELELŐS SZÁMADÁSOK Beszélgetések, viták, országos és helyi helyzetelemzés, javaslatok, észrevételek összegyűjtése tartozik a somogyi pártszervezetek mindennapjaihoz. Sok a tennivaló a kommunisták közösségeiben: s felpezsdült a pártélet. A most kezdődött beszámoló taggyűlések sokféle tapasztalat alapján összegezhetik egy év tevékenységét, az eredményeiket, a gondokat, s határozhatják meg a feladatokat. Somogy több mint kilenc- száz alapszervezetében február 1-je és március 15-e közöt tartják a beszámoló taggyűléseket. A vezetőségek helyzete most sokkal könnyebb, mint tavaly volt: a párttagok ugyanis sok hasznos észrevételt tettek azokon az egyéni beszélgetéseken, .amelyek megelőzték a tagkönyvcserét. Az ideológiai tézisek, valamint a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről közreadott tézisek megvitatása lehetővé tette, hogy az országos helyzet mérlegelésén kívül a helyi gondokról is szó essen. Még sohasem volt ilyen magasan a mérce, mint most. A legtöbb alapszerve- zetberi azt várják, hogy a vezetőség tagjai sokkal jobban osszák meg a munkát és a. felelősséget egymás között. Túlhaladott már az a gyakorlat, hogy mindent a titkár végez. Ez megkívánja, hogy mindenki sokkal önállóbban, felkészültebben tevékenykedjen. Az eddigi beszámoló taggyűléseken is szóba kerültek ezek a. kérdések. A vezetőség és a taggság szorosabb kapcsolata csak azon alapulhat, hogy az eddiginél gyakrabban és rendszeresebben meghallgatják az egyes kommunisták véleményét. Központi elhatározás, hogy a taggyűlésen megtárgyalandó kötelező témák számát csökkentsék. Elsősorban a tagok javaslatait figyelembe véve lehet tartalmassá tenni a taggyűléseket. A gadzasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításában minden alapszervezetnek sajátos feladata volt attól függően, hogy milyen területen tevékenykedik. Most a legfontosabb az, hogy önállóan igazodjanak a gazdasági életben bekövetkező változásokhoz, nem várva semmilyen központi utasításra. A beszámoló taggyűlés jó fórum arra, hogy a kommunisták megismerjék a gyár, a gazdaság, az intézmény tavalyi eredményét, gondjait, az idei elképzeléseket. Sokkal nagyobb feladatok hárulnak az alapszervezetekre az .idén, mint tavaly, hiszen a pártirányításnak és -ellenőrzésnek nagy szerepe van abban, hogy mit tesznek a stabilizációért, a gazdasági eredmények növeléséért. Amióta kialakult a beszámoló taggyűlések rendszere, ezek a fórumok minidig meghatározó szerepet játszottak. Most a vezetőség alapos, körültekintő számadásától függ, hogy a tagság milyen mélyen vitatja meg a termékszerkezetváltás, a hatékonyabb gazdálkodás, a minőségi munka elérésének feladatait. A községi pártszervezetek állásfoglalásán különösen fontos a településfejlesztés feladatainak rangsorolásában. Most először a pedagógus pártszervezetek is a többiekkel együtt tartják a beszámoló taggyűléseiket, s nem nyáron, mint mindig. Ennek az oka az, hogy az első félév végén összeül az országos pártértekezlet, s nagyon fontos, hogy minden vélemény, észrevétel, javaslat eljusson a beszámoló taggyűlésekről is erre a fórumra. Lajos Géza Megkétszerezett export ________ R endkívül jó eredményeket ért el tavaly a Kapos Ruhaipari Szövetkezet. Molnár András elnököt arról kérdeztük: miképpen sikerült fölfuttatniuk a termelést és meg tudják-e ismételni az idén is a tavalyi sikereket. — Pokoli hajtás volt nálunk tavaly az utolsó negyedévben. Nem azért, mert az előző időszak munkáját nem jól szerveztük meg, hanem mert rendkívüli megrendelések futottak be és ezekről nem akartunk lemondani. így a tőkésexportunkat megkétszereztük, és szocialista kivitelünket is fölfubtafctuk negyven százalékkal. Végül is több mint ötvenmillió forint bevételt könyvelhettünk el, s ennek fele az exportból származott A nyereségünk nyolcmillió forint lett. Mindent egybevetve: ha most két-három évig veszteségesen dolgoznánk, akkor is talpon tudnánk maradni. Persze álmunkban se jöjjön elő a veszteség réme, e tényt csupán annak illusztrálására mondtam, hogy sikerült megerősödnünk. — Mi a cég erőssége? — Üzemeink is szervezetten dolgoznak, de elsősorban a bedolgozó rendszerünk erősítése hozott sokat a konyhára. Sokkal hatékonyabban működik most a bedolgozói hálózat, mint néhány évvel ezelőtt. Jó ez a szövetkezetnek, hiszen költségkímélő hatása van, és jó a bedolgozóknak is, ákiik otthoni munkával szépen keresnek. — Az idén tehát nincsenek gondjaik? — A belföldi piac igencsak visszafogott, és a szabályozó- rendszer változásai sem kedveznek, de megtaláljuk a rossz külső hatások belső ellenszerét. Az idén is jelentős lesz az exportunk az Egyesült Államokba. Erre azért vagyunk büszfkék, mert az amerikai igények nagyok, a minőségi követelmények szigorúak. Szovjet exportunk is folytatódik. Sajnos egyelőre még nem tudtuk teljesen kitölteni a kapacitásunkat, de azt hiszem, ezt az állapotot Kockázat a sikerért meg kell szokni; a következő években valószínűleg negyedévről negyedévre kell a piacot megdolgozni, nem leszünk olyan kényelmes helyzetben, hogy január elsején tudni fogjuk, mit kell tennünk egész évben. A legfőbb cél a tőkésexport további növelése. — Ezek szerint a belföldi szállításokat nem is igyekeznek erőltetni? — Mi tagadás, nem elsődleges érdekünk, hogy a hazai piacra termeljünk. Ezzel együtt szűkebb hazánkban, Kaposváron nagyobb részt szeretnénk kihasítani a fizetőképes keresletből, mint eddig. Tavasszal saját üzletet nyitunk, elsősorban piac- kutatási céllal. — Elérhető az idén is a tavalyi nyereség? — Nem. Körülbelül ötmillió forintos eredményt terveztünk, s ehhez a tavalyinál többet kell dolgoznunk. Ha elérjük az ötmilliót, az elég a szerény fejlesztéshez, ha nem érjük el, akkor csak a korábbi szint megtartása lehetséges, de ezt már kudarcnak tekintenénk. Megtettük az első lépéseket a kisszövetkezetté való átalakulás felé. Az az igazság, hogy ez inkább csak átszervezési bűvészmutatvány, mint lényegi változás, de rákényszerülünk. Kockázatot is vállalunk az átalakulással, viszont nő az esélyünk, Hogy nagyobb sikereket érhessünk el. L. P. Sorkatonák voltak. Hoztok lettok SÚLYPONTOK z A Gazdasági Kamara lépései A cél: a gazdaság egészséges fejlődési lehetőségeinek mielőbbi megteremtése Mozgalmas, rendezvényekben és eseményekben gazdag évet tudhat maga mögött a négy megye, köztük Somogy tagvállalatait tömörítő Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága. Tovább fejlődött az érdekképviseleti, az érdekközvetítő és -egyeztető tevékenység, pezsdítően hatottak a gazdaságra, számtalan lépést tettek a külgazdasági kapcsolatok építésére. De nézzünk inkább előre, mit 'tervez a január elsejétől új elnevezéssel működő Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága, elnöksége és munkabizottságai? Idei programjukról dr. Kéri István, a dél-dunántúli bizottság titkára elmondta : — Kamaránk a társadalmi célok elérésének eszközét a gazdaság egészséges fejlődési lehetőségeinek mielőbbi megteremtésében látja, s ilyen közelítéssel kíván tevőlegesen részt venni a 'kibontakozás cselekvési programj ának megvalósításában. Területi bizottságunknak egyrészt ehhez kapcsolódva, másrészt a megyei törekvésekhez igazodva kell a 'tagvállalati érdekeket képviselnie, harmonizálnia. Az adóreform és az irányítási rendszer korszerűsítése új feltételeket teremtett a vállalatok számária. Az erőteljesebbé váló szerkezetátalakítás hatására is várhatóan megnövekvő munkaerőmozgás helyi kezelésére kell felkészülni. Továbbra is téma a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási lehetőségeinek valóra váltása. A párhuzamos külkereskedelmi jog szélesítése újabb gazdasági érdekütközések forrása lehet. Ilyen körülmények között kell megtalálnunk azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel fokozhatjuk a társadalmi tevékenység eredményességét, továbbá kialakíthatjuk a célszerű munkamegosztást a kamara központi tagozataival és munkabizottságainkkal. — Miben határoetná meg ez évi munkájuk súlypontjait? — Mindenekelőtt szeretnénk gyakorlattá fejleszte- ti a középszintű területi érdekegyeztetést. Elő kívánjuk segíteni — tagvállalataink közreműködésével — a helyi gazdaságpolitikai, a foglalkoztatás és munkaerő- gazdálkodás, valamint a területfejlesztési feladatok megoldását. Szervezettebbé kell tenni a külpiaci megjelenést, ennek keretében fokozni szeretnénk a kereskedelmi és vámtechnikai szolgáltatást, a partner regionális kamarákkal a kereskedelemfejlesztő együttműködést, a kereskedelmi jog gyakorlásához szükséges információs és oktatási lehetőségek megteremtését. Az eddigi munkára építve segítjük a magyar—jugoszláv határmenti termelési együttműködések létrehozását, továbbá az export árualapok feltárását és piacra juttatását szolgáló kamarai koordinációt, esetleg anyagi támogatást is, különös tekintettel a szellemi termékekre. Végezetül szeretnénk könnyebben hozzáférhetővé tenni a kamarai szolgáltatásokat, a tagvállalatok gyors és hatékony tájékoztatását a gazdálkodásukat alapvetően érintő kérdésekben. — Az elnökség és a munkabizottságok milyen konkrét kérdésekkel kívánnak foglalkozni az idén? — A közgazdasági munkabizottság — de az elnökség is — összegezi az év indításának vállalati tapasztalatait, megvizsgálják az adóreform hatásait, közreműködnek a bérreform előkészítésében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari munkabizottság egyebek mellett megvizsgálja a hús- és .a tejipari vertikum helyzetét, összehozva az érdekelt dél-dunántúli vállalatok és szövetkezetek vezetőit. Ugyanakkor az elnökség májusban foglalkozik a régió mezőgazdasági kistermelésének helyzetével és jelentőségével, különös tekintettel a kistermelők jövőbeni esetleges új szervezeteire, s azok érdekképviseletére. Két másik munka- bizottságunk egyebek mellett közre kíván működni a kereskedelem fejlesztésében, a foglalkoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás elősegítésében, a hátrányos , helyzetű térségek gazdaságfejlesztésének előmozdításában. — A kamara mindig is hangsúlyt fektetett a tagvállalatok külkapcso- latlpiiTíak bővítésére és elmélyítésére. E téren mit terveznek? — Az elnökség és a külkereskedelmi munkabizottság is ismételten napirendre tűzi a magyar—jugoszláv határmenti gazdasági kapcsolatok elmélyítését, különös tekintettel a termelési együttműködések létrehozására. Hasonlóan szorosabbra kívánjuk fűzni a szálakat Ausztriával, ennek jegyében közreműködünk osztrák szakmai napok megrendezésében március 21—22-én Pécsett. Tagvállalatainkat ellátjuk külkereskedelmi információkkal, így például konzultációt szervezünk az új kül- ker-jog gyakorlásáról, ezenkívül a Szervezési és Vezetési Tudományos Társasággal áprilisban külkereskedelmi konferenciát tartunk, egyengetjük továbbá a vállalatok részvételének útját a külföldi kiállításokon és vásárokon. A vállalati szakemberek közreműködésével két tanulmányt is készítettünk, az egyiket a bérreform előkészítéséhez, a másikat a vagyonérdekelt- ség és a tőkemozgás kapcsolatáról. Ezenkívül közreműködünk a területi irányító szervek és a gazdálkodó egységek kapcsolatait elemző — az MTA Regionális Kutatások Központjában folyó — kutatási munkában. M. Z. Ezekben a napokban szerelnek le a sorkatonák. Vannak, akiknél a nevezetes nap egybeesik tisztté avatásukkal: a Münnich Ferenc kiképzőközpontban a múlt héten a századpolitikai megbízottként dolgozó fiatalok tettek tiszti fogadalmat. Köztük somogyiak is, akik kimagasló KISZ-munkájuk alapján kerültek ehhez az alakulathoz. A napiparancs jól érzékelteti, hogy mi előzte meg az avatást. A néphadsereg ifjú politikai munkásait annak alapján avatták hadnaggyá, hogy figyelembe vették fölkészültségüket, politikai, mozgalmi tapasztalataikat, a tartalékos tiszti tanfolyamon szerzett ideológiai és katonai ismereteiket, az alegységekben politikai megbízottként végzett eredményes munkájukat és példás szolgálatukat. — A köszöntők és gratulációk során arról is szó volt, hogy eseménydús másfél év van a most avatottak mögött. Milyen meghatározó élményeik vannak? — Nekem sokat segítettek az elméleti és gyakorlati foglalkozások abban, hogy fejlődjön vezetői készségem, emberi smeretem — mondta Bernhardt Imre, aki az avatást és leszerelést követően Kaposvárra igyekezett. A kiképzőközpontbeli fölkészítést követően e város közelében töltötte csapatszolgálatát. — A csapatnál sok ember gondja-baja és elméleti felkészítése volt rám bízva. Korábban nem tudtam elképzelni, hogy sokaknak tartsak előadást: itt belejöttem. A politikai ismeretek átadásának módja nagyrészt rám volt bízva. Igyekeztem fölkelteni az érdeklődést a különféle kérdések iránt. Szolgálati időm alatt a tanulmányaimat is folytattam: levelező tanulóként fél évem van még hátra a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Közben dolgozom a kaposvári tejüzemben. Nemcsak a munka, hanem egy kislány is várta Imrét — ezt azonban csak bizalmasan súgta meg... A menyasszonyához igyekezett Fülöp Zoltán is: — Kaposváron lakom, a csapatszolgálatomat is itt töltöttem. Azt tapasztaltam, hogy ahol a hivatásos tisztek gondot fordítanak a mozgalmi munkára, ott jó eredményeket lehet elérni a sorkatonák szemléletimódjának formálásában, politikai látókörük szélesítésében. Bevonulás után a fiúk legtöbbje nem szakad el teljesen a polgári élettől: érdekli őket a gazdasági körülmények alakulása, keresik a választ sokféle kérdésre. Ha kérdéseikre tartalmas választ kapnak s ha újabb témák iránt is fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket, akkor eredményes a politikai munka. Unalmas, száraz foglalkozásokon elkalandozik a figyelmük, esetleg még bóbiskolnak is. — További egyéni tervei ? — A honvédség a továbbiakban tartalékos tisztként számít rám. Én folytatom a tanácsi munkát, és hasznosítom a másfél év során szerzett mozgalmi tapasztalatokat. K. Gy.
