Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-15 / 38. szám
1988. február 15., hétfő Somogyi Néplap 3 Rajtunk múlik • •• rr a jovo Zárszámadás a csurgói Zrínyi Tsz-ben Rendhagyó módon kezdődött szombaton reggel a csurgói Zrínyi termelőszövetkezet múlt évi záró küldöttközgyűlése: a szövetkezet vezetői az ünnepi eseményre érkezett vendégeket, — köztük dr. Gyenesei Istvánt, a megyei tanács elnökét, Bogó Lászlót, a tsz szövetség titkárát, dr. Horváth Ferenc országgyűlési képviselőt, valamint a városi jogú nagyközség párt- és állami vezetőit —, rövid üzemlátogatásra hívták. A tésztaüzemet tekintették meg Török Sándor üzemvezető kalauzolásával, amely a nem egészen két hónapja befejezett rekonstrukciós bővítés eredményeként új reménységet is jelent a nagyüzemnek. A sok közül ez az egyik tényező, amely arra utal, hogy a nehézséggel küzdő szövetkezet mind magabiztosabban halad a megerősödés útján. Ezt erősítette meg Buncsák Sándor elnök beszámolója is a múlt évi gazdálkodási tapasztalatairól. Amit elmondott, az az egész tagságnak summázott véleménye volt: hiszen a küldöttközgyűlést megelőzően munkahelyi tanácskozásokon aprólékos részletességgel elemezték munkájukat, és ebből kristályosodott ki az eredmények keltette jogos öröm éppen úgy, mint a nem kisebb erőfeszítést kívánó, további tennivalók sora. Jogos öröm, hogy a nem könnyű gazdasági körülmények között egy év alatt több, mint huszonnyolc százalékkal, tíz és fél millió forintra növelték nyereségüket. A hosszú időn át veszteséges szarvasmarhaágazat, tavaly már szép eredményt hozott. Gond viszont, hogy elodázhatatlan a rekonstrukciója. Ez jellemzi a műszaki állapotot is, és igen gyenge, veszteséges évet zárt a növénytermelés. Jobbítani való bőven van. Alátámasztották ezt a beszámolót követő felszólalások is, amelyek mindegyike kifejezésre juttatta: ki-ki a saját területén tenni is akar a továbblépés érdekében. A küldöttközgyűlésen felszólalt dr. Gyenesei István. a megyei tanács elnöke is, és meleg szavakkal köszöntötte a szövetkezet valamennyi dolgozóját, becsülnivaló eredményeikért. Bejelenthette: a szarvasmarhatelep rekonstrukciójához a központi területfejlesztési alapból a megyei tanács hatmillió forint támogatást biztosít. Ezt követően elsősorban az agrártermelés idei feladatairól szólt, hangsúlyozva, hogy a társadalmi-, gazdasági kibontakozás programjában az agrártermelés súlya és szerepe nem csökken, de a szemlélet- és gondolkodásváltás nélkülözhetetlen. — Mintha csak a mának írta volna, több mint százötven évvel ezelőtt Széchenyi a Hitel című művében: „ ... az átváltozási időszakban minden rendetlenebbül forog, mint azelőtt. Így azok, kik előre kombinálni nem tudnak, megijednek, s mielőtt a szép rend helyreállott volna, már a kezdettel felhagynak, magukat a régi helyzetükben még inkább leszögezik.” A megyei tanács elnöke utalt arra, hogy Somogy szövetkezetei tisztes, az előző évinél húsz-huszonöt százalékkal jobb eredménnyel zárták a tavalyi évet. Am a differenciálódás igen nagyfokú, és a mindinkább normatív szabályozórendszer a korábbinál nehezebb helyzetbe hozza az alacsony hatékonysággal gazdálkodókat. Nekik nagyobb erőfeszítéseket kell tenni gazdasági helyzetük megszilárdításáért. Jelenleg tizenöt szövetkezet küzd ilyen körülmények között puszta fennmaradásáért. — 1988-ban a feladatokhoz és a körülményekhez való alkalmazkodás a mezőgazdasági szövetkezeteknek létérdeke — hangsúlyozta dr. Gyenesei István. — Nemcsak az új intézkedések megismerésére, megértésére, — szemléletváltásra — van szükség, hanem gyors, gyakorlati alkalmazásra is. A kiutat mindenkinek magának kell megkeresnie, döntően saját erőre támaszkodva. A gazdálkodás jövede- lemteremtő-képessége növelésének lehetősége az üzemek kezében van: az ésszerű szakosodás mellett törekedni kell a több-lábon-ál- lásra, a lehetőségek és. körülmények figyelembevételével több alternatívát kell kidolgozni, hogy minden esetben készen álljon az üzem a problémák megoldására. Elengedhetetlen a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítése. Példák bizonyítják, hogy ahol e területen előbbre léptek, ott egyik évről a másikra gyökeresen változott a helyzet. Ahol pedig az új érdekeltség sem biztosítja a kibontakozást, ott keresni kell az egyszerűbb szervezeti formák — szakszövetkezetek, tagi szőA VÁLASZTÉKBŐVÍTÉSRŐL A LASKAGOMBA ÜRÜGYÉN Maroknyi, szép laskagombával kopogtatott szerkesztőségünkbe Kovács József kaposvári olvasónk, mondván, ez az amit nem tud eladni. Rokkantnyugdíjasként beiratkozott egy gombatermesztői tanfolyamra, hogy nyugdíj kiegészítésül ezzel foglalkozzon. Ám hiába termett a laskagombája, egyetlen üzletben sem álltak vele szóba. Nem érti, hogy miért nem kell senkinek az olcsó, körülbelül negyven forintos árú portéka. Mi sem értettük, ezért megkerestük Dóri Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, aki ennek kapcsán vizsgálatot indított. — Azt tapasztaltuk — mondta —, hogy az üzletek megvásárolnak mindent a kistermelőktől, amit a vevők keresnek, beleértve a gombát is. A laskagombától néhány rossz tulajdonsága miatt azonban idegenkednek. Ezek: gyorsan barnul, hamar veszít a súlyából, és egy kicsit rágósabb mint a jóval drágább shampynyon. Mellette szól viszont, hogy olcsó és gyorsan elkészíthető; azok is meg tudják venni, akiknek nem jut sampinyonra. Munkatársaim felkeresték az üzleteket és a kereskedelmi vállalatok véleményét is kikérték. A boltokban nem emlékeztek a panaszosra és a laskagombára. (Vagy nem akartak?) A Zöldértnél még azt is elmondták, hogy nekik van saját gombatenyészetük és nem akarnak konkurenciát a shampinyonjuknak a jóval olcsóbb laskagombával. Véleményünk azonban az, hogy a választék bővítése érdekében és az üzleteikről kiala-' kított jó benyomás megőrzése végett is kínálhatnák a laskát. A Kaposker nyilatkozata az, hogy ha a Rózsa Ferenc utcai telepükön, vagy a központjukban felkeresi őket a kistermelő és egyezségre tudnak jutni, akkor ők megveszik ezt a gombát is és a többit is. Természetesen akkor, ha a feltételeknek megfelel a kínált áru, a termelő ad számlát és gombavizsgálói szakvéleményt mutat be. A Csemege kaposvári boltjában pedig azt mondták, hogy tartanak a gombától, mert egyszer volt már vele kellemetlenségük. Dóri János azonban az egész ügyhöz még hozzáfűzte: — Gyanítható, hogy a kistermelő a piac felmérése, és előzetes megállapodások nélkül fogott a gombatermesztéshez, pedig tudomásul kell venni — és ez tanulság lehet sokak számára —, hogy vállalkozni csak a piac ismeretében szabad, különben nagy a kockázat. A gombát szeretők nevében ehhez csupán annyit fűzhetünk, hogy aligha nevezhető jó kereskedői magatartásnak, ha a drágább termék könnyebb forgalmazása reményében — a választékbővítést is jelentő — olcsóbbat kirekesztik a boltból. N. J. vetkezet — bevezetésének lehetőségét. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely a szervezeti mozgások indítékát a felsőbb szervektől várja. A jövedelmezőségnek kell meghatározni a forma- választást ! Foglalkozott a megyei tanács elnöke a piaci kapcsolatok korszerűsítésének fontosságával, az agrárolló nyílásából fakadó nehézségekkel. — Az egyes mezőgazdasági üzemek önmaguk az árak alakulását nem képesek befolyásolni — folytatta. — Az érdemi ármunkához az is szükséges, hogy a termelők összehangolják ezzel kapcsolatos tevékenységüket. Sok segítséget kell nyújtani ehhez az érdekképviseleti szerveknek is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodásban a nyereség és a fizetőképesség meghatározóvá vált, megnőtt a vállalatok közötti egymásrautaltság és tovább fokozódott a jelentősége az embeti tudásnak, a vezetői rátermettségnek, a hozzáértésnek. Hozzászólását így fejezte be: — Népgazdaságunk olyan szakaszban van, amikor történelmi léptékkel mérve is korszakos változásoknak leszünk és vagyunk cselekvő, aktív részesei. Elengedhetetlen, hogy azonosan értsük feladatainkat és egy nyelven beszéljünk. A küldöttközgyűlés végén Bogó László, a tsz-szövetség titkára a múlt évi munka- versenyben elért eredményekért adott át elismeréseket. A gabonábetákarítási versenybe a megyében háromszázan neveztek, kilenc díjat adtak ki, és ebből három Csurgóra került. Oklevelet és pénzjutalmat kapott Horváth József, Kocor László és Horváth István. ViUamoserőmű-építés és hálózatbővítés A villamosenergia-ipar egyedi nagyberuházásának, a Paksi Atomerőmű továbbépítésének költségeire az idén — az általános forgalmi adóval együtt 3,4 milliárd forintot költhetnek, ebből az eddig átadott négy erőműblokkhoz tartozó kiegészítő létesítményekre és a két, ezer megawattos új blokk építésének előkészítésére fu'tja. Mindenekelőtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásai alapén megkezdik a gyenge és a közepes radioaktivitású hulladékok biztonságos kezelésére, konténeres szállítására és elhelyezésére szolgáló létesítmények tervezésének, előkészítésének munkáit, fgy a besűrített folyékony hulladékot és a felaprított szilárd sugárzó anyagokat betontömbökbe beágyazva készítik majd elő szállításra, eltemetésre. Az aitdmerőmű dolgozóinak rendszeres továbbképzését szolgálja annak a nagy oktató szimulátornak az üzembe helyezése, amely lehetővé teszi,, hogy részletesen tanulmányozzanak fontos atomenergetikai folyamatokat, és üzemzavarokat utánozva gyakorolják azok gyors elhárítását. Az atomerőmű bővítésének különösen fontos feladata az első ezer megawattos blokk építésének szigorúan ütemszerű előkészítése,, hogy a jövő év júniusában megkezdhessék az alapozás földmunkáit. Az ezt követő 72 hónapos munka után, 1995. júniusában az úgynevezett párhuzamos kapcsolással megindul a blokk energiatermelése, és az 1000 megawattos teljesí- mény elérése után áramot szolgáltat az országos hálózatnak. )A Magyar Villamos .Művek Tröszt véleménye szerint az idei építési előirányzat műszaki tartalmának megvalósításához nem elegendő a pénz, az anyagi háttér rendezésére ezért központi intézkedésekét kérnek. A népgazdasági terv a villamos hálózatok célcsoportos beruházásaira a korábbinál jóval szerényebb összegeket szán. Ezért a tröszt különösen nagy gondot fordít a szűkös lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására. A legszükségesebb helyeken az idén 134 kilométer hosszú szakasszal növelik a nagyfeszültségű 220, 400 és 750 kilovoltos távvezetéket, valamint 113 kilométerrel bővítik a 120 kilovoltos főelosztó, és 1600 kilométerrel a kis- és középfeszültségű szabadvezetékes hálózatot. A szomszédos országok, elsősorban a KGST-államok egyesített v i Halmos energia- rendszeréhez kapcsolódó magyair energiarendszer üzembiztos működését, az energiaszállítások és a hazai ellátás biztonságát növelik ezekkel az új távvezetékekkel, és a hozzájuk csatlakozó alállomások építésével, bővítésével. A főelosztó hálózaton hét új transzformátorállomást létesítenék, és ugyancsak hét helyen a régi alállamás teljesítményét növelik. Ez a szerényebb ütemű fejlődés lehetővé teszi a már megkezdett hálózatfejlesztési munkák befejezését, de a t ranszf orrnál ás i teljesítményt biztosító csatlakozások építésének üteme elmarad a tervidőszak időarányos előirányzatától. A tröszt vállalati beruházásainál — amelyeknek idei előirányzata 8,7 milliárd forint — a költségvetés nem téríti meg az általános forgalmi adót, tehát ennek arányában csökken a fejlesztések műszaki tartalma is. Az idei beruházási munkák közül különösen fontos annak a 380 megawatt teljesítményű gáz- és gőzturbinás kombinált' erőmű- bLokknak az előkészítése, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy az első paksi, 1000 megawattos gépegység átadása előtti években a hazai áramtermelésben várható teljesí, tményhiányt mérsékelje és részben pótolja. Ezért a tröszt előterjesztést készített, amelyben szorgalmazza, hogy a Duna-menti Hőerőműbe javasolt új blokk első lépcsőjében, 134 megawattos egység létesüljön 1991 közepéig egy gázturbinával és a hozzátartozó hőcserélő kazánnal. Ebből a célból a tröszt átalakította a VII. ötéves tervre előirányzott rekonstrukciós programját, hogy megteremtse az első ütemben szükséges pénzügyi fedezet nagy részét. IGAZGATÁSI TÁRSULÁSOK Tizennyolc község közös ellenőrei Tizennyolc városkörnyéki község és a kaposvári tanács társult 1984-ben az ár- ellenőrzési, valamint az intézmények költségvetési revíziójának ellátására. Egy másik társulást a közlekedési hatósági feladatok ellátására hoztak létre, ,és ebben a megyeszékhely tanácsán kívül hat városkörnyéki tanács vesz részt. Az igazgatási társulások viszonylag új intézmények : a tanácstörvény 1971 óta teszi lehetővé alakításukat. Jelentőségük, hogy hozzájárulnak a tanácsi hatósági munka színvonalának javításához; több tanács közösen fizeti a szakembereket s feladatukat is közösen határozzák meg. Az árellenőrzési társulás — a tanácsok között létrejött megállapodások alapján — illetékességi területén a magánkisiparosok, a magántervezők, a magán- kereskedők, a polgári jogú társaságok, a gazdasági munkaközösségek és a szerződéses üzletek munkáját ellenőrzik. Mégpedig olyan ütemben, hogy háromévenként mindenkire sor kerüljön. A kaposvári vároisi tanács végrehajtó bizottságának .legutóbbi ülése elé került tájékoztatóban ezt a tevékenységet értékelve dr. Barrna Ijajos a végrehajtó bizottság titkára kifejtette: egységes ellenőrzési gyakorlat alakult ki a városkörnyéken, közvetlen, jó a kapcsolat a helyi tanácsok, va>lámint az árel- lenörzést végző dolgozók között. A községi tanácsok lehetőségeikhez mérten részt vesznek a közvetlen ellenőrzésben is. És ez javítja a vizsgálatok eredményességét. Jó gyakorlat az is, hogy az . ellenőrzésekről készült összefoglaló értékelést minden tanácsnak megküldik s .így mindenki okulhat abból. Van persze gond is, mégpedig ,az, hogy a négy ember kevés ennek a bonyo- nyolu.lt, sok szakértelmet kívánó munkának az elvégzéséhez. Indokolt volna sűrűbben — legalább kétévenként — ellenőrizni s rendszeresen megtartani az utóellenőrzéseket, és ,sok időt vesz el az adminisztráció is. A községi tanácsok önállóan .gazdálkodó költségvetési Intézményeinek pénzügyi gazdasági ellenőrzését kétévenként végzik el. Minden második évben tehát a 107 intézmény felében megjelennek az ellenőrök, éves ütemtervüknek megfelelően. Az .ellenőrzések következetesen feltáró jellegűek és számonkérők. Ha szükség van rá, a munka befejezése után felelősségrevo- nást is kezdeményeznek. A .revizorok következetes munkájának is eredménye, hogy javult a pénzügyi fegyelem a községi intézményeikben, és egységessé vált a pénzügyi gyakorlat. Tény az is, hogy az igazgatási társulás megalakítása után néhány tanácsi vezető azt .gondolta, hogy ellenőrzése már felesleges. Emiatt megritkultak a vezetők, vala- lamint a szakigazgatási szerjvek által végzett operatív ellenőrzések. A Kaposvári Városi Tanács végrehajtó bizottságának a véleménye az, hogy pz idő bizonyította: a városkörnyéken nagy szükség van az igazgatási társulásokra, mert eredményesen szolgálják a (községek érdekeit. Lehetővé tették, hogy a központi akaratnak megfelelően egységes gyakorlat alakuljon iki és érvényesüljön a községekben. Ez az egységes gyakorlat pedig a jogszab ály ok követik ecetesebb betartását hozza, magával.
