Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 13., szombat A Külügyminisztérium szóvivőinek értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) meghirdetett nemzeti megbékélési politikával összhangban valamennyi számottevő politikai erő részvételével koalíciós kormány alakuljon. Ezáltal létrejönnének annak szilárd garanciái, hogy Afganisztán önálló, el nem kötelezett, valamennyi szomszédos országgal jó viszonyt fenntartó, békeszerető állammá váljék, és az országban a békés építőmunka feltételei biztosítva legyenek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok, továbbá az Afganisztánnal határos országok beszüntessék' a kabuli kormánnyal szembenálló erők fegyveres, anyagi támogatását, aktívan segítsék a belső megbékélést, a sokmilliónyi menekült hazatérését. A Magyar Népköztársaság békeszerető külpolitikájával összhangban támogatja valamennyi regionális válság békés eszközökkel történő rendezését. Remélhető, hogy a Szovjetunió kormányának február 8-i bejelentése kedvező fogadtatásra talál valamennyi érintett ország kormánya részéről és a Genfben sorra kerülő pakisztáni—afgán tárgyalásokon átfogó, a szovjet bejelentés szellemével összhangban álló megállapodások születnek a rendezés feltételeiről. A Külügyminisztérium nevében annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy az afganisztáni probléma rendezésének kérdésében tanúsított szovjet magatartás példaként szolgálhat más helyi válságok megoldására is. A Magyar Népköztársaság kiemelkedő jelentőségű hozzájárulásnak tekinti a Szovjetunió elhatá • rozását, amely a nemzetközi problémáknak az érdekek ésszerű mérlegelésén, az államok szuverenitásának tiszteletben tartásán alapuló megoldást célzó erőfeszítés. A továbbiakban a szóvivők a hazai és a nemzetközi sajtó jelenlévő képviselőinek kérdéseire válaszoltak. Több külföldi tudósító a magyar;— román viszonyról érdeklődött. Ezzel kapcsolatban Ko- mörócki István emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban e témával összefüggésben, felelős magyar politikai személyiségektől mértékadó nyilatkozatok jelenitek meg. A szovjet—amerikai rakétamegállapodás hatására vélhetően megváltozó európai helyzettel összefüggő kérdésre reagálva Tóth Tibor beszámolt arról, hogy hazánk üdvözli a fegyverzet valamennyi fajtájának csökkentését. Remélhetően a területen további lépéseket tesznek. mindenekelőtt a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentésével. Mindezek jó lehetőséget teremtenek ahhoz is, hogy mérsékelhető legyen a hagyományos haderők szembenállása. Ez utóbbit szorgalmazza az a hárompárti kezdeményezés. amelyet a Finn Szociáldemokrata Párt. a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt írt alá nemrégiben az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködését szorgalmazva, az európai leszerelés érdekében. Szovjet felhívás az észak-európai államokhoz Halogatás nélkül tárgyalásokat kell kezdeni a kölcsönös biztonság megteremtése érdekében Európa északi részén. valamint a gazdasági környezetvédelmi, tudományos együttműködés kérdéseiről — hangsúlyozzák az észak-európa államok, illetve az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeihez és képviselőihez intézett felhívásban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai. A dokumentumot a keddi együttes ülésen fogadták el, amelyen megkezdték a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződés vitáját. A szovjet törvényhozás két házának külügyi bizottságai arra hívták fel Dánia, Izland, Norvégia. Finnország. Svédország, az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeit és képviselőit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék elő a felvetett problémák gyakorlati megoldását, a párbeszéd megindítását különböző fórumokon és különböző formákban. Szovjet részről készek két- és sokoldalú alapokon is munkatalálkozókat, szemináriumokat és kollokviumokat, valamint tv-hi- dakat rendezni a képviselők részvételével. Javasolták ugyanakkor, hogy 1988-ban Moszkvában rendezzék meg az összes érdekelt ország parlamenti képviselőinek találkozóját, amelyen a térség környezetvédelmi együt - működésének kérdéseit vitatnák meg. Újabb palesztin tüntetőt lőttek agyon Shultz Jeruzsálembe látogat Üjabb palesztin tüntetőt lőttek agyon izraeli katonák csütörtökön Ciszjordá- niában. A Jordán folyó nyugati partján csütörtök délután több ezren tüntettek amiatt, hogy a megszálló katonák a Tulkarem menekült táborban a kijárási tilalom idején lakosokat tartóztattak le. Tel-avivi hivatalos jelentés szerint a tüntetőik kővel hajigálták meg a katonákat. Azok válaszul tüzet nyitottak és halálos sebet ejtettek egy húszéves palesztin fiatalemberen. Az izraeli televízió csütörtökön este bejelentette, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter a hónap végén „békemisszió keretében” látogatást tesz a közel-keleti térségben. A televízió szerint Shultz telefonon közölte Jichak Samir miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminiszterrel, hogy Moszkvában február 21—23. között teendő látogatását követően utazna a térségbe. A bostoni székhelyű Orvosok az Emberi Jogokért csoportosulás négy tagja Ciszjordániában és a Gáza- övezetben tett látogatása után közölte, hogy izraeli katonák a két hónapja tartó tüntetéseken 3000—4000 palesztint sebesítettek meg. Jeruzsálemben tartott sajtóértekezletükön kijelentették, hogy a tüntető palesztinok ütlegelésével és meg- sebesRésével az izraeli hatóságok az „erőszak olyan ellenőrizhetetlen hullámát szabadították el, amelynek méretével a közvélemény valószínűleg nincs lis tisztában”. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HËTFÔ: Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy május 15-én megkezdik a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból - A Közös Piac külügyminiszterei Bonnban a közel-keleti lendezést sürgették - Raymond Barre Lyonban közölte, indul a francia elnökválasztáson - A Kurt Waldheim háborús múltját vizsgáló nemzetközi történészbizottság közreadta jelentését, amely szerint nem lehet az osztrák államfőt háborús bűnökkel vádolni. KEDD: Moszkvában megkezdődött a szovjet-amerikai rakéta- szerződés ratifikálási eljárása - A republikánus Dole és a demokrata Gephardt került az élre az iowai elő-elö- választáson - Washingtonban tárgyalt a szaúdi külügyminiszter - Murphy amerikai külügyi államtitkár Kairóban megbeszélést folytatott Mubarak elnökkel — Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta Lothar Spath baden- württembergi tartományi miniszterelnököt. SZERDA: Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes Iszlámábádban tárgyalt az afganisztáni rendezésről - Izraelben nyilvánosságra hozták az amerikai közel-keleti béketervet — A Reagan-kormányzat bezáratja a Palesztinái Felszabaditási Szervezet ENSZ-képviseletét - Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, fogadta öt Mihail Gorbacsov is. CSÜTÖRTÖK: Rómában megkezdődtek egy új kormány megalakítását célzó tárgyalások, miután sorozatos parlamenti veresége nyomán lemondott Giovanni Goria és kormánya - Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes Kabulban tárgyal az afganisztáni rendezésről - A Kínai Népköztársaság ellenzi azt a japán-dél-koreai javaslatot, amely szerint a Biztonsági Tanács napirendjére tűznék egy dél-koreai utasszállító gép tavaly novemberi katasztrófájának ügyét. PËNTEK: Brüsszelben a Közös Piac rendkívüli csúcstalálkozója a mezőgazdasági problémák miatti ellentétek jegyében ért véget - Husszein jordán király Bécsben folytat megbeszéléseket - Az arab világban változatlanul bírálják az Egyesült Államok közel-keleti rendezési tervét - Vietnami amnesztia a hold-újév alkalmából - Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes Teheránban tárgyal. A hét legnagyobb visszhangot kiváltó kérdése Megnyílt-e a lehetőség az afganisztáni rendezésre? Igennel felel Mihail Gorbacsov és Diego Cordovez, az ENSZ-közvetítő, de még Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter is. A Szovjetunió kezdeményezése, amellyel pontos menetrendet jelölt meg a csapatok kivonására, kiiktatta az eddigi tárgyalások legfőbb ütközési pontját: a nyugatiak mindeddig a szovjet katonák távozásának határidejét akarták rögzíteni. Most már tudja a világ, hogy május 15-én megkezdődik, és 10 hónap múltán befejeződik a szovjet csapat- kivonás. Ez a bejelentés döntő lehet a pakisztáni—afganisztáni tárgyalássorozatban. Március 2-án ülnek asztalhoz ismét a két ország küldöttei Genfben, a már említett ENSZ-közvetítő, a világszervezet főtitkárhelyettesének jelenlétében. Diego Cordovez szerint a két fél már egyetértésre jutott egy „kibővített” kabuli kormány létrehozásában, az kapná feladatul a Genfben kötendő Iráni rohamcsónakok megtámadták és felgyújtották a „Happy kari” nevű norvég tartályhajót. A képen: tűzoltóhajókról küzdenek a lán- nokkal. (Telefotó : Reuter—MTI—KN) nak szintén ezt az afganisztáni szovjet szerepet jelölték meg a kínai vezetők. Ami pedig az ügy szovjet belpolitikái vonatkozása: sok fiatalember esett el az afgán hegyek között, még többen sebesültek meg ott, s a hazatérő veteránokat sem fogadta az első időkben a megérdemelt társadalmi elismerés. A gorbacsovi politika gyökeresen változtatott a szovjet közgondölkodáson, s olyan lépések megtételét tette lehetővé, amelyekre néhány esztendeje még nem kerülhetett sor, akár a fegy- verzetkonlátozás terén, akár a regionális problémákban, akár az emberi jogok kérszovjet—amerikai tárgyalások — egészére is, de előrelendítheti a többi úgynevezett regionális kérdés tárgyalásos megoldását is, Nicaraguától kezdve az iraki— iráni háborúig. A katonák helyett a diplomatáké, a politikusoké most már a szó. S az ő dolguk, hogy megteremtsék a békét a sokat szenvedett országban, ahonnan mintegy hárommillióan menekültek el. Remélni kell, hogy a szovjet csapatok kivonását követi a külföldi beavatkozás megszűnése, s ahelyett, hogy újabb fegyvereket adnának az afgánok kezébe, gépekkel és élelemmel segítik az ország talpraállását. megállapodás végrehajtását. A csapatkivonások fölött ENSZ-erők gyakorolnának felügyeletet. Moszkvában a szóvivői . nyilatkozatok szerint minden lehetőség megvan már a megállapodásra, négy vagy öt dokumentumot kell aláírni, s most már úgyszólván csupán az utolsó szavakat egyeztetik, majdhogynem csak a vesszőket kell elhelyezni. Nem kétséges, hogy a szovjet csapatkivonás, problémákat is felvethet. A polgárháború fellángolhat, a jelenlegi kormánnyal szemben álló fegyveresek bosszút emlegetnek, ennek ellenére moszkvai hivatalos helyeken ismételten hangsúlyozzák, hogy a kivonulásnak nem előfeltétele a fegyverletétel. A felmerülő problémák ellenére a lényeg az, hogy az afgán kérdés nem zavarná már a nemzetközi kapcsolatokat, illetve a Szovjetunió belső fejlődését! Mert 1979 decemberétől kezdve mind mostanáig szakadatlan megterhelte ez a kelet— nyugati viszonyt is, a szovjet emberek közhangulatát is. A nyugati propaganda előszeretettel hivatkozott a szovjet hadsereg afganisztáni jelenlétére, de az is köztudomású, hogy a szovjet— kínai kapcsolatok normalizálása egvik fő akadály, idéskürének megközelítéseben. Sorra-rendre a gyakorlati döntésekben is érvényesül az elv, hogy minden vitás ügyet tárgyalások útján kell és lehet rendezni! A szovjet csapatok kivonása minden bizonnyal jótékony hatással lesz a kelet— nyugati tárgyalások — így a Mintegy hét és félezer résztvevővel rendezték meg Bécsben a hagyományos Operabált. A képen: Henry Grunwald amerikai és Gen- nagyij Sikin . szovjet nagykövet Helmut Zilk bécsi polgármesterrel beszélget a bálon. (Telefotó: AP—MTI—KS) A hét politikai számtani kérdése Miért indul a francia elnökválasztáson Raymond Barre? A francia jobboldal (vagy ha úgy tetszik: amolyan liberális jobbközép!) megosztottan indul az elnökválasztási küzdelemben. Pontosan három hónap választott el a a szavazás első fordulójától, amikor Raymond Barre egykori miniszterelnök bejelentette, hogy ő is megpályázza az elnökséget. Hetekkel követte ezzel Jacques Chirac, a jelenlegi miniszterelnök példáját. (A szélsőjobboldal még előbb benevezte a maga jelöltjét, az antiszemita, fajgyűlölő Le Pent.) A közvéleménykutatások egyértelműen azt mutatják, hogy ha az Elysée-palota mostani ura, Francois Mitterrand indul, akkor az első menetben övé lesz a viszonylagos többség. Mögötte majdnem fej-fej mellett halad Chirac és Barre, s kelten együttvéve éppen, hogy csak elérik Mitterrand százalékszámát. (Sajnos, a kommunista jelölt a közvé- lemén.vkututási adatok szerint viszonylag kevés esélv- lyel indul a versenyben.) Chirac miniszterelnök láthatóan nem élvezi a francia tömegek bizalmát, a nagytőke kockázatosnak tartaná, ha egyedül őt indítaná az elnöki hatalom megszerzésére. Barre a tőkés -köröknek talán nem is második, hanem elsőszámú jelöltje: a közgazdász-politikust a maga proíesszoros magatartásával a szenvedélyesebb és kevésbé megfontolt miniszterelnök politikai alternatívájának tekintik. E sorok írója már egy-két éve egyebet sem hall francia üzleti körökben mint azt, hogy az ideális államfő a franciák számára Raymond Barre lenne ! Az tehát a számítás, hogy — persze, ha Mitterrand valóban indul — az elnökjelölt-elnök az első fordulóban a szavazatok viszonylagos többségének birtokában jogot nyer a második menetben való indulásra. Itt már csak a jobboldal egységes jelöltje áll majd vele szemben, az, akti az első szavazáskor a második helyre futott be! Ha ez Raymond Barre, akkor — így számitgatják az esélyeket a párizsi politikai jósok — esetleg úgy képes megszerezni a győzelmet, hogy nem tart igényt Le Pen szélső- jobboldali voksaira. Míg egy Cblracnak inkább lenne e gyanús tartalmú szavazatokra is szüksége, s a végén urambocsá, bizonyos fokig a szélsőjobboldal foglya lenne.,. Ezek a számítgatások eleve azon alapulnak, a Mitterrand valóban jelöltet; magát, s hogy a Barre—Chirac párharc az első forduló előtt nem is okozhat különösebb kárt. Minden erőt a második menetre kell összpontosítani, hogy a párharc győztese diadalmaskodjék. A hátulsó párból egy előre futhat. . . Pálfy József
