Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 13., szombat A Külügyminisztérium szóvivőinek értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) meghirdetett nemzeti megbé­kélési politikával összhang­ban valamennyi számottevő politikai erő részvételével koalíciós kormány alakul­jon. Ezáltal létrejönnének annak szilárd garanciái, hogy Afganisztán önálló, el nem kötelezett, valamennyi szomszédos országgal jó vi­szonyt fenntartó, békeszere­tő állammá váljék, és az or­szágban a békés építőmunka feltételei biztosítva legyenek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok, továbbá az Afga­nisztánnal határos országok beszüntessék' a kabuli kor­mánnyal szembenálló erők fegyveres, anyagi támogatá­sát, aktívan segítsék a belső megbékélést, a sokmilliónyi menekült hazatérését. A Magyar Népköztársaság békeszerető külpolitikájával összhangban támogatja va­lamennyi regionális válság békés eszközökkel történő rendezését. Remélhető, hogy a Szovjetunió kormá­nyának február 8-i bejelen­tése kedvező fogadtatásra ta­lál valamennyi érintett or­szág kormánya részéről és a Genfben sorra kerülő pa­kisztáni—afgán tárgyaláso­kon átfogó, a szovjet beje­lentés szellemével összhang­ban álló megállapodások szü­letnek a rendezés feltételei­ről. A Külügyminisztérium ne­vében annak a szilárd meg­győződésének adott han­got, hogy az afganisztáni probléma rendezésének kér­désében tanúsított szovjet magatartás példaként szol­gálhat más helyi válságok megoldására is. A Magyar Népköztársaság kiemelkedő jelentőségű hozzájárulásnak tekinti a Szovjetunió elhatá • rozását, amely a nemzetkö­zi problémáknak az érdekek ésszerű mérlegelésén, az ál­lamok szuverenitásának tiszteletben tartásán alapuló megoldást célzó erőfeszítés. A továbbiakban a szóvivők a hazai és a nemzetközi saj­tó jelenlévő képviselőinek kérdéseire válaszoltak. Több külföldi tudósító a magyar;— román viszonyról érdeklő­dött. Ezzel kapcsolatban Ko- mörócki István emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban e témával összefüggésben, fe­lelős magyar politikai szemé­lyiségektől mértékadó nyi­latkozatok jelenitek meg. A szovjet—amerikai raké­tamegállapodás hatására vél­hetően megváltozó európai helyzettel összefüggő kérdés­re reagálva Tóth Tibor be­számolt arról, hogy hazánk üdvözli a fegyverzet vala­mennyi fajtájának csökken­tését. Remélhetően a terü­leten további lépéseket tesz­nek. mindenekelőtt a hadá­szati támadófegyverek ötven­százalékos csökkentésével. Mindezek jó lehetőséget te­remtenek ahhoz is, hogy mér­sékelhető legyen a hagyo­mányos haderők szembenál­lása. Ez utóbbit szorgalmaz­za az a hárompárti kezde­ményezés. amelyet a Finn Szociáldemokrata Párt. a Magyar Szocialista Munkás­párt és az Olasz Szocialista Párt írt alá nemrégiben az atomfegyverrel nem rendel­kező országok együttműkö­dését szorgalmazva, az európai leszerelés érdeké­ben. Szovjet felhívás az észak-európai államokhoz Halogatás nélkül tárgyalá­sokat kell kezdeni a kölcsö­nös biztonság megteremtése érdekében Európa északi ré­szén. valamint a gazdasági környezetvédelmi, tudomá­nyos együttműködés kérdé­seiről — hangsúlyozzák az észak-európa államok, il­letve az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeihez és képviselőihez intézett fel­hívásban a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai. A dokumentumot a keddi együttes ülésen fogadták el, amelyen megkezdték a köze­pes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati rakéták felszámolásáról kötött szov­jet—amerikai szerződés vi­táját. A szovjet törvényhozás két házának külügyi bizott­ságai arra hívták fel Dánia, Izland, Norvégia. Finnor­szág. Svédország, az Egye­sült Államok és Kanada par­lamentjeit és képviselőit, hogy minden rendelkezésük­re álló eszközzel segítsék elő a felvetett problémák gya­korlati megoldását, a párbe­széd megindítását különböző fórumokon és különböző for­mákban. Szovjet részről ké­szek két- és sokoldalú ala­pokon is munkatalálkozókat, szemináriumokat és kollok­viumokat, valamint tv-hi- dakat rendezni a képviselők részvételével. Javasolták ugyanakkor, hogy 1988-ban Moszkvában rendezzék meg az összes érdekelt ország parlamenti képviselőinek találkozóját, amelyen a tér­ség környezetvédelmi együt - működésének kérdéseit vi­tatnák meg. Újabb palesztin tüntetőt lőttek agyon Shultz Jeruzsálembe látogat Üjabb palesztin tüntetőt lőttek agyon izraeli kato­nák csütörtökön Ciszjordá- niában. A Jordán folyó nyu­gati partján csütörtök dél­után több ezren tüntettek amiatt, hogy a megszálló katonák a Tulkarem mene­kült táborban a kijárási ti­lalom idején lakosokat tar­tóztattak le. Tel-avivi hiva­talos jelentés szerint a tün­tetőik kővel hajigálták meg a katonákat. Azok válaszul tüzet nyitottak és halálos sebet ejtettek egy húszéves palesztin fiatalemberen. Az izraeli televízió csü­törtökön este bejelentette, hogy George Shultz ameri­kai külügyminiszter a hó­nap végén „békemisszió ke­retében” látogatást tesz a közel-keleti térségben. A televízió szerint Shultz te­lefonon közölte Jichak Sa­mir miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminisz­terrel, hogy Moszkvában február 21—23. között teen­dő látogatását követően utazna a térségbe. A bostoni székhelyű Or­vosok az Emberi Jogokért csoportosulás négy tagja Ciszjordániában és a Gáza- övezetben tett látogatása után közölte, hogy izraeli katonák a két hónapja tar­tó tüntetéseken 3000—4000 palesztint sebesítettek meg. Jeruzsálemben tartott saj­tóértekezletükön kijelentet­ték, hogy a tüntető palesz­tinok ütlegelésével és meg- sebesRésével az izraeli ha­tóságok az „erőszak olyan ellenőrizhetetlen hullámát szabadították el, amelynek méretével a közvélemény valószínűleg nincs lis tisztá­ban”. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HËTFÔ: Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy május 15-én megkezdik a szovjet csapatok kivonását Afganisztán­ból - A Közös Piac külügyminiszterei Bonnban a kö­zel-keleti lendezést sürgették - Raymond Barre Lyon­ban közölte, indul a francia elnökválasztáson - A Kurt Waldheim háborús múltját vizsgáló nemzetközi törté­nészbizottság közreadta jelentését, amely szerint nem lehet az osztrák államfőt háborús bűnökkel vádolni. KEDD: Moszkvában megkezdődött a szovjet-amerikai rakéta- szerződés ratifikálási eljárása - A republikánus Dole és a demokrata Gephardt került az élre az iowai elő-elö- választáson - Washingtonban tárgyalt a szaúdi külügy­miniszter - Murphy amerikai külügyi államtitkár Kairó­ban megbeszélést folytatott Mubarak elnökkel — Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta Lothar Spath baden- württembergi tartományi miniszterelnököt. SZERDA: Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes Iszlámá­bádban tárgyalt az afganisztáni rendezésről - Izrael­ben nyilvánosságra hozták az amerikai közel-keleti bé­ketervet — A Reagan-kormányzat bezáratja a Paleszti­nái Felszabaditási Szervezet ENSZ-képviseletét - Ma­rian Orzechowski lengyel külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, fogadta öt Mihail Gorbacsov is. CSÜTÖRTÖK: Rómában megkezdődtek egy új kormány meg­alakítását célzó tárgyalások, miután sorozatos parla­menti veresége nyomán lemondott Giovanni Goria és kormánya - Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyet­tes Kabulban tárgyal az afganisztáni rendezésről - A Kínai Népköztársaság ellenzi azt a japán-dél-koreai javaslatot, amely szerint a Biztonsági Tanács napirend­jére tűznék egy dél-koreai utasszállító gép tavaly no­vemberi katasztrófájának ügyét. PËNTEK: Brüsszelben a Közös Piac rendkívüli csúcstalálkozó­ja a mezőgazdasági problémák miatti ellentétek je­gyében ért véget - Husszein jordán király Bécsben foly­tat megbeszéléseket - Az arab világban változatlanul bírálják az Egyesült Államok közel-keleti rendezési ter­vét - Vietnami amnesztia a hold-újév alkalmából - Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes Teheránban tárgyal. A hét legnagyobb visszhangot kiváltó kérdése Megnyílt-e a lehetőség az afganisztáni rendezésre? Igennel felel Mihail Gor­bacsov és Diego Cordovez, az ENSZ-közvetítő, de még Zain Nurani pakisztáni kül­ügyi államminiszter is. A Szovjetunió kezdeményezé­se, amellyel pontos menet­rendet jelölt meg a csapa­tok kivonására, kiiktatta az eddigi tárgyalások legfőbb ütközési pontját: a nyugati­ak mindeddig a szovjet ka­tonák távozásának határide­jét akarták rögzíteni. Most már tudja a világ, hogy május 15-én megkez­dődik, és 10 hónap múltán befejeződik a szovjet csapat- kivonás. Ez a bejelentés dön­tő lehet a pakisztáni—afga­nisztáni tárgyalássorozatban. Március 2-án ülnek asztal­hoz ismét a két ország kül­döttei Genfben, a már em­lített ENSZ-közvetítő, a vi­lágszervezet főtitkárhelyet­tesének jelenlétében. Diego Cordovez szerint a két fél már egyetértésre jutott egy „kibővített” kabuli kormány létrehozásában, az kapná fel­adatul a Genfben kötendő Iráni rohamcsónakok megtá­madták és felgyújtották a „Happy kari” nevű norvég tartályhajót. A képen: tűz­oltóhajókról küzdenek a lán- nokkal. (Telefotó : Reuter—MTI—KN) nak szintén ezt az afganisz­táni szovjet szerepet jelöl­ték meg a kínai vezetők. Ami pedig az ügy szovjet belpolitikái vonatkozása: sok fiatalember esett el az af­gán hegyek között, még töb­ben sebesültek meg ott, s a hazatérő veteránokat sem fo­gadta az első időkben a megérdemelt társadalmi el­ismerés. A gorbacsovi politika gyö­keresen változtatott a szov­jet közgondölkodáson, s olyan lépések megtételét tet­te lehetővé, amelyekre né­hány esztendeje még nem kerülhetett sor, akár a fegy- verzetkonlátozás terén, akár a regionális problémákban, akár az emberi jogok kér­szovjet—amerikai tárgyalá­sok — egészére is, de előre­lendítheti a többi úgyneve­zett regionális kérdés tár­gyalásos megoldását is, Ni­caraguától kezdve az iraki— iráni háborúig. A katonák helyett a dip­lomatáké, a politikusoké most már a szó. S az ő dol­guk, hogy megteremtsék a békét a sokat szenvedett or­szágban, ahonnan mintegy hárommillióan menekültek el. Remélni kell, hogy a szovjet csapatok kivonását követi a külföldi beavatko­zás megszűnése, s ahelyett, hogy újabb fegyvereket ad­nának az afgánok kezébe, gé­pekkel és élelemmel segítik az ország talpraállását. megállapodás végrehajtását. A csapatkivonások fölött ENSZ-erők gyakorolnának felügyeletet. Moszkvában a szóvivői . nyilatkozatok szerint min­den lehetőség megvan már a megállapodásra, négy vagy öt dokumentumot kell alá­írni, s most már úgyszólván csupán az utolsó szavakat egyeztetik, majdhogynem csak a vesszőket kell elhe­lyezni. Nem kétséges, hogy a szovjet csapatkivonás, prob­lémákat is felvethet. A pol­gárháború fellángolhat, a jelenlegi kormánnyal szem­ben álló fegyveresek bosszút emlegetnek, ennek ellenére moszkvai hivatalos helyeken ismételten hangsúlyozzák, hogy a kivonulásnak nem előfeltétele a fegyverletétel. A felmerülő problémák ellenére a lényeg az, hogy az afgán kérdés nem zavar­ná már a nemzetközi kap­csolatokat, illetve a Szovjet­unió belső fejlődését! Mert 1979 decemberétől kezdve mind mostanáig szakadatlan megterhelte ez a kelet— nyugati viszonyt is, a szov­jet emberek közhangulatát is. A nyugati propaganda előszeretettel hivatkozott a szovjet hadsereg afganisztá­ni jelenlétére, de az is köz­tudomású, hogy a szovjet— kínai kapcsolatok norma­lizálása egvik fő akadály, i­déskürének megközelítése­ben. Sorra-rendre a gyakor­lati döntésekben is érvénye­sül az elv, hogy minden vi­tás ügyet tárgyalások útján kell és lehet rendezni! A szovjet csapatok kivo­nása minden bizonnyal jóté­kony hatással lesz a kelet— nyugati tárgyalások — így a Mintegy hét és félezer résztvevővel rendezték meg Bécsben a hagyományos Operabált. A képen: Henry Grunwald amerikai és Gen- nagyij Sikin . szovjet nagy­követ Helmut Zilk bécsi polgármesterrel beszélget a bálon. (Telefotó: AP—MTI—KS) A hét politikai számtani kérdése Miért indul a francia el­nökválasztáson Raymond Barre? A francia jobboldal (vagy ha úgy tetszik: amolyan li­berális jobbközép!) megosz­tottan indul az elnökválasz­tási küzdelemben. Pontosan három hónap választott el a a szavazás első fordulójától, amikor Raymond Barre egy­kori miniszterelnök bejelen­tette, hogy ő is megpályáz­za az elnökséget. Hetekkel követte ezzel Jacques Chirac, a jelenlegi miniszterelnök példáját. (A szélsőjobboldal még előbb benevezte a ma­ga jelöltjét, az antiszemita, fajgyűlölő Le Pent.) A közvéleménykutatások egyértelműen azt mutatják, hogy ha az Elysée-palota mostani ura, Francois Mit­terrand indul, akkor az el­ső menetben övé lesz a vi­szonylagos többség. Mögötte majdnem fej-fej mellett ha­lad Chirac és Barre, s kel­ten együttvéve éppen, hogy csak elérik Mitterrand szá­zalékszámát. (Sajnos, a kommunista jelölt a közvé- lemén.vkututási adatok sze­rint viszonylag kevés esélv- lyel indul a versenyben.) Chirac miniszterelnök lát­hatóan nem élvezi a fran­cia tömegek bizalmát, a nagytőke kockázatosnak tar­taná, ha egyedül őt indítaná az elnöki hatalom megszer­zésére. Barre a tőkés -körök­nek talán nem is második, hanem elsőszámú jelöltje: a közgazdász-politikust a ma­ga proíesszoros magatartá­sával a szenvedélyesebb és kevésbé megfontolt minisz­terelnök politikai alternatí­vájának tekintik. E sorok írója már egy-két éve egye­bet sem hall francia üzleti körökben mint azt, hogy az ideális államfő a franciák számára Raymond Barre lenne ! Az tehát a számítás, hogy — persze, ha Mitterrand va­lóban indul — az elnökje­lölt-elnök az első fordulóban a szavazatok viszonylagos többségének birtokában jo­got nyer a második menetben való indulásra. Itt már csak a jobboldal egységes jelölt­je áll majd vele szemben, az, akti az első szavazáskor a második helyre futott be! Ha ez Raymond Barre, akkor — így számitgatják az esélyeket a párizsi politikai jósok — esetleg úgy képes megszerez­ni a győzelmet, hogy nem tart igényt Le Pen szélső- jobboldali voksaira. Míg egy Cblracnak inkább lenne e gyanús tartalmú szavazatok­ra is szüksége, s a végén urambocsá, bizonyos fokig a szélsőjobboldal foglya len­ne.,. Ezek a számítgatások ele­ve azon alapulnak, a Mitter­rand valóban jelöltet; magát, s hogy a Barre—Chirac pár­harc az első forduló előtt nem is okozhat különösebb kárt. Minden erőt a második menetre kell összpontosítani, hogy a párharc győztese dia­dalmaskodjék. A hátulsó pár­ból egy előre futhat. . . Pálfy József

Next

/
Thumbnails
Contents