Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-02 / 27. szám
1988. február 2., kedd Somogyi Néplap 3 Kell-e a szervezeti bűvészkedés? Egy nyereséges vállalkozás gondjai keresnek, csakhogy viszonylag romlott a helyzetünk; három éve alig emeltünk fi. zetést, mivel eléggé magasról indultunk. Közben az Elasticnál jóval kevésbé hatékony vállalatok gyorsabban emelték a béreket. A mieink még így is valamivel többet keresnek, mint az építőipari átlag, a különbség azonban egyre kisebb. Ha most újabb dolgozókat vennénk föl, elvinnék az amúgy is minimális két és fél százalékos béremelési lehetőséget. Viszont a mai negyvennyolc fős létszám, mai már képtelenség többet dolgozni. Állandóan teljesítőképességünk csúcsán termelünk. — Ez ellentmond a logikának, miszerint: ahol megy a szekér, ott adni kell a kocsisnak is. — Ki kell mondanom: egyelőre nem igen látom a számunkra kedvező változást. Az ígéretek úgy szóltak, hogy a jól dolgozó cégek lehetőségei bővülnek majd, a rosszul dolgozók pedig vagy változtatnak vagy eltűnnek a porondról. A mi egy emberre jutó termelési értékünknél erősebb bizo. nyítékot nem tudok fölhozni önmagunk dicséretére, ezzel szemben éppúgy nem tudunk termelést fejleszteni és bért emelni, mintha rosszul dolgoztunk volna, Jól megy a cég, mégis azon gondolkodunk; valamiféle szervezeti változtatásra lesz szükség. Káefté, részvény- társaság ... Kicsi létszámmal, alig emelkedő árorr, Magyarországon egyedülálló módszert alkalmazva nyereségesen tevékenykedik az Elastic. Ezek tények. Nemigen érthető, hogy miért keU egy ilyen vállalkozásnak szervezeti metamorfózissal bűvészkednie, hogy továbbra is sikere legyen. Miért kényszerül erre? Apró cég, de talán nagy jelzés: a jók ösztönzésének rendje még nem tökéletes. L. P. párt tagjainak véleményéi, hanem vegyék is figyelembe. A demokratizmus tájékozottabb párttagságot föltételez. Nem tartják elégségesnek, hogy csak a sajtó és tv formálja a véleményeket az új jelenségek esetében. Indokolt, hogy már az előkészítés idején megértse a tagság és azonosuljon a feladatokkal, mert csak így tudja következetesen képviselni a párt politikáját. A káderkérdésekben körültekintőbben lehetne eljárni minden szinten. Ezt segítené, ha az idős vagy megfáradt vezetőknek tisztességes visszavonulási lehetőséget adnánk. Te tekintse őket bukott embernek a környezetük! Céljaink elérését nagyobb következetességgel kell megszervezni, növelve a társadalmi ellenőrzést, nyilvánossá téve az értékelést és szigorúan felelősségre vonva a mulasztókat. E vélemények is tükrözik a pártban kialakult közös gondolkodást, az egységes, határozott cselekvésre való igényt, az áldozatvállalási készséget. Kelemen László a megyei pártbizottsáR munkatársa Népgazdasági tervezés — másképp Orientálja a piac, szabályozza a terv Mostanában sokféle politikai és gazdasági illúzióval kell leszámolni. Az 1988-as népgazdasági tervet olvasva bizonyára másokban is felötlött, milyen másként képzeltük a tervezést annak idején, s mennyire más funkciókat tölt be napjainkban, s fog bizonyára a maiaktól is eltérőket betölteni a jövőben. Kezdetben a makrogazdasági — a népgazdasági — tervezés az anarchikusnak tartott piac ellentéteként született meg. Olyan eszközként, amely megóvja a szocialista gazdaságot, a társadalmat a válságoktól, a zavaros és vezérelhetetlen piaci folyamatoktól. Eszköznek született, ám cél lett belőle: a tervezés totálissá vált, a terv minden részletet megszabott, amolyan ab- szolútum volt, amit még törvénynek is neveztünk, akként kezeltük. Aligha véletlen, hogy azt a gazdasági rendszert, amelyik az ötvenes évek elején honosodott meg Magyarországon, most, utólag, éppen tervutasításos rendszernek nevezzük. Volt annak a korszaknak még seregnyi jellemző vonása, de talán semmi sem volt olyan jellemző rá, mint a terv és az utasítás. Vegyes gazdaság A tervutasításos rendszert oldotta az 1968-ban megkezdődött, majd sokszor megtorpant és új erőre kapott reformfolyamat, amelynek egyik fő jellegzetessége a vállalati önállóság erősödése. A vállalati önállóság — mégha csak részleges is — ellentétben van a népgazdasági terv lebontásával : az önállóan gazdálkodó, a nyereségre törekvő vállalatoknak nem lehet megszabni, miből, mikor, mennyit gyártson, forgalmazzon. — Mi tehát akkor, ilyen körülmények között, a nép- gazdasági terv funkciója? Ha a piaci folyamatok döntik el, mit érdemes termelni, mit nem, és miből, mennyit kell, akkor mi a szerepe a nép- gazdasági tervnek? Olyan kérdés ez, amely ma sokakat foglalkoztat. Ha nem is teljes, de részleges választ ad a kérdésre a felfogás, amely szerint a miénk amolyan vegyes gazdaság: egyidejűleg orientálja a piac, és szabályozza a terv. Mert a piac ugyan nagyjából megfelelően tájékoztatja a gazdálkodó szervezeteket a teendőkről, ám mi nem mondunk le a piac szabályozásáról sem. A vállalatok elkészítik a maguk mikroszintű terveit, de a kormány is elkészíti a magáét, hiszen a kormánynak is gazdálkodnia kell az erőforrásokkal. A népgazdasági terv meghatároz bizonyos prioritásokat — kiemelten fejlesztendő ágazatokat — meghatároz bizonyos meny- nyiségeket, amelyek megtermelését nem nélkülözhetjük, de nem szabja meg a részleteket, kivált nem utasítja a termelőket. Több változat A terv akkor jó, ha kellő információval látja el a gazdálkodó szervezeteket, és ha segít a népgazdasági célokat úgy megvalósítani, hogy azok elérése a vállalatok saját érdekeivel is találkozzon. Egy olyan makroszintű terv, amelyik a vállalati partikuláris érdekekbe ütközik, ésszerűtlen és megvalósíthatatlan. A hosszú távú tervek ma már több variációban készülnek, számolva a piac — különösen a külpiac — igényeinek változásával. Meri ha több elképzelhető jövő van előttünk, ha lehetőségeink a külső és belső változásoktól függően többféleképpen alakulhatnak, akkor többféle stratégiára, többféle gazdasági koncepcióra van szükségünk, amelyek közül azután a legmegfelelőbbnek látszót alkalmazhatjuk. A tervezési folyamatban manapság az alku is helyet kap; nézetek és érdekek ütközése, azok egyeztetése jellemzi a makroszintű tervezést. Mégsem mondhatjuk, hogy terveink jók, sikeresek, megvalósíthatók. Talán még egyetlen olyan három- vagy ötéves terve sem volt a magyar gazdaságnak, amely hiánytalanul teljesült, s az utóbbi idők éves terveiről sem lehet ezt minden vonatkozásban elmondani. Meglehet ennek az is az oka. hogy a tervezést még távolról sem sikerült társadalma- sítani; hogy a tervezés még ma is szinte kizárólag az arra felhatalmazott központi intézmény dolga, joga. Nem irányit: befolyásol Többen vélekednek viszont úgy, hogy nem lehet sikeres a tervezés, ha kizárja a mindennapi embert, mondván: csak a szakemberek ismerhetik a gazdasági folyamatokat, azok nagyobb összefüggéseit. Erősödik az a nézet, miszerint a társadalom nem zárható ki a tervezésből; csakis a tervezés társadalmasítása vezethet eredményre. Ahhoz azonban, hogy a népgazdaság stratégiájába többen szólhassanak bele, olyan politikai intézményrendszer, olyan demokratizmus is szükséges, amilyen nálunk egyelőre nem alakult ki. Amiből levon-, hatjuk a konzekvenciát: a’ gazdasági reformfolyamat nem bontakozhat ki társadalmi reform nélkül. Az idei népgazdasági terv a korábbiaknál már jobban számol a realitásokkal, a piaci folyamatokkal, de számos tekintetben még magán viseli a korábbi tervezés vonásait. Egyes kitételei még irányítani és nem befolyásolni igyekeznek a ga'zdaság szereplőit, de azért már szinte mindenki belátja, elismeri, hogy a befolyásoló típusú terv a reális: az, amelyik úgy valósítja meg a társadalom céljait, hogy a gazdálkodó szervezeteket azok megközelítése, elérése irányába befolyásolja. Ma, amikor erősödnek a piaci hatások, amikor növekszik a vállalati önállóság, a népgazdasági tervezésnek olyan irányba kel változnia, hogy egyfelől a tervezés folyamata társadalmibbá váljon, másfelől maga a terv inkább befolyásolja, semmint irányítsa a gazdálkodókat. Így kapcsolható össze a piacgazdaság a terv- gazdasággal. Gál Zsuzsa Mintha egy hadvezérnél látnám, úgy sorakoznak a kaposvári Elastic vállalat igazgatói irodájának falán levő térképen a színes zászlócskák. Békés hódítások jeleit tűzi ki időről időre Puskás Tibor, s csak rá kell pillantani a térképre, máris tudja, merre jártak a cég emberei. — Most még a tavalyi állapot látható — magyarázza — örültünk neki, hogy végre Somogy települései és elsősorban Kaposvár neve mellé sok zászló került. Régebben azt panaszoltuk: országszerte dolgozunk, csak saját hazánkban nem lehetünk próféták. Úgy tetszik, tavaly megtört a jég. Nagy- értékű munkáink nem voltak a megyében, de sok kicsi itthon is sokra megy. Az Utiber. az Éptek meg a Kereskedelmi és Hitelbank közös vállalata az Elastic. Evek óta egy NSZK-beli műgyantaalapú burkoló- és szigetelőrendszer hazai alkalmazója e cég. Tavalyi eredményei — az általános építőipari hanyatlás idején — különösen figyelemre méltóak. Hetvennégy és fél millió forintos bevételük tíz és fél milliós nyereséget hozott. Kiugróan a magyarországi átlag fölött van az egy dolgozóra jutó termelési érték: a vállalat fizikai dolgozói fejenként kétmillió-százhúszezer forint értéket hoztak létre 1987- ben. Az igazgató elmondta: — Tevékenységünk nem változott, de betörtünk néhány új területre. Kísérletképpen a Mahart megrendelésére műgyanta burkolattal vontuk be egy kisebb hajó fedélzetét. Jól sikerült ez a munka, és nagy megrendelést hozott. Az idén a katamaránok és több kisebb hajó burkolását rendelték meg tőlünk. Ez azért érdekes, mert fém- és elsősorban alumíniumfelületeket igen nehéz így bevonni, mi találtuk meg az időtálló módszert. Nagyobb munkáink voltak még tavaly több útépítésnél, így a budapesti Hungária körúti felüljárónál, az M 0-s körgyűrűnél. az M 7-es felújításánál. Dolgoztunk a paksi atomerőműben: ezzel is sokáig munkát adó piacot nyertünk. — Ezek szerint az idén sem lesznek munkasllátott- ■sági gondjaik? — Reméljük. Egy sokszol tízmillió forintos üzlet máris a zsebünkben van. A Fémmunkás Vállalat fővállalkozóként számítógépközpontokat épít a Szovjetunióban. Ezek mennyezet- és elektrosztatikus padlóburkolását ránk bízták. Hetvenötmillió forint bevételt terveztünk 1988- ra, de nyereségünk a szabályozóváltozások miatt csökken. Számításaink szerint azonban nem kerül veszélybe ama kötelezettségünk teljesítése, hogy az idei végelszámoláskor is csaknem kétmillió forint osztalékot kell majd fizetnünk mindegyik „gazdánknak". Munkadíjtételeinket nem emeljük, s alapanyag- árainkon is csak annyit változtatunk, amennyit romlott a forint az NSZK-beli már. kához képest. — Továbbra is ilyen kevesen maradnak? — Az idén szerettünk vol. na nyolc-tíz embert fölvenni, hogy bővíthessük a termelést, de a bérkorlátok miatt úgy döntöttünk, hogy nem lehet emelni a létszámot. A dolgozók nálunk jól Automata tisztitogépsor könnyíti a fizikai munkát a Masterfil Pamulfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A múlt évben végrehajtott géprekon&trukció emellett nagyobb termelékenységet és minőségjavulást is eredményez ESZMECSERE A PÁRTSZERVEZETEKBEN _________________________ J obban tájékoztassák a párttagságot Somogy pártszervezeteiben két hete kezdődött meg a párt vezető szerepéről és az intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek vitája. A tagság kedvezően fogadta a széles körű vita lehetőségét, szükségesnek tartja a határozat előtti véleménynyilvánítást. Kifogásolják azonban a rendelkezésre álló rövid időt, az írásos anyag kis példányszámát. Elfogadják, hogy a vita folytatható, de igényük van arra : észrevételeik, javaslataik kerüljenek be a felsőbb pártszervek összegező állás- foglalásaiba. Ezért vállalták a „gyorsított menetet”, alapozva a tagkönyvcsere előtti beszélgetések tapasztalataira, a tagság mielőbbi határozott változásokat igénylő véleményére. Több felszólaló rámutatott: a téziesekben olvasható, elsősorban a pártot érintő kérdéseket nem először fogalmazták meg. Akkor is, most is egyetértettek vele, de kifogásolják a végrehajtás elmaradását. Megítélésük szerint a számonkéréssel, a felelősség megállapításával párosuló ellenőrzés elmaradása idézte elő a jelenlegi — feszültségekkel teli — helyzetet. A vátlozás föltétele az ellenőrzés javítása, nyilvánossága, az alsóbb szintű véleményeken alapuló döntés. A zákányi aktívaülésen kifejtették: vitára, a vélemények ütköztetésére a határozatok meghozatala előtt van szükség és nem utólag, amikor a változtatás lehetősége már nem áll fenn. A véleménynyilvánítás így a demokratizmus fejlesztését, a társadalmi aktivitás fokozását segítheti. Ehhez azonban gondoskodni kell a párttagság szélesebb körű tájékozottságáról. Néhányan kétségbe vonták az információs jelentések hiteles továbbítását a visszajelzések elmaradása miatt. Javasolják, hogy a párttestületek tagjainak beszámoltatása legyen gyakoribb. A két ciklusra való választást az egész párt- és állami életre ajánlják kiterjeszteni. A terület párttagsága, a tézisekben foglaltaikkal alapvetően azonosulva, egy sokkal aktívabb, nyíltabb cselekvő pártot akar. A berzencei pártaktíván kifogásolták, hogy a tézisek szövege nehezen érthető és számos kérdésben nem fogalmaz elég világosan. Szóvá tették: a vezetők legyenek a párt politikájának következetesebb megvalósítói, személyes magatartásukkal mutassanak példát. Azokat a vezetőket, akik nem felelnek meg az újszerű feladatoknak váltsák le. A párttagság azt igényli, hogy a párt külön böző szintű vezetőivel gyak rabban találkozhasson. Szűk ségesnek tartják, hogy kap janak „világos vezérfonalat amelynek alapján érvelni le hét, megmagyarázni a társa dalom különböző jelenségeit Néhány vélemény a Nagyatádi Cémagyár III. szá- mú alapszervezeti taggyűlésén elhangzottakból: a váltó zásokhoz elengedhetetlen, hogy a felelősséget világosan megfogalmazzák; a hibákat ne csak feltárják, hanem a felelősöket beosztásra és személyre való tekintet nélkül vonják is felelősségre. Az irányító pártszervek jobban ismerjék meg a munkahelyeket, képviselőik sűrűbben látogassanak a területre, segítségnyújtásuk, legyen konkrétabb. A párt álláspontjának következetes képviseletét meg kell követelni, ehhez azonban szükséges, hogy a testületi döntéseket szélesebb körben ismertessék. Indítványozzák a pártdokumentumok bizalmas jellegének megszüntetését. Úgy látják: a párt egysége gyengüli, a párton belüli egyenlőség nem érvényesül. A nagyatádi szakmunkás képző intézet taggyűlésén elmondták: ne csak kérjék a
