Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIV. évfolyam, 12. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A Ara: 1,80 Ft 1988. január 15., péntek A Minisztertanács ülést tartott Tervgazdasági Bizottságot hozott létre a kormány A Minisztertanács csütörtöki ülésé­ről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének tájé­koztatóját az 1987. évi gazdasági fej­lődésről és az 1988-ra történő átme­net egyes kérdéseiről. A kormány Tervgazdasági Bizottsá­got hozott létre. A külügyminiszter tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakáról. A Minisztertanács elismerését fejez­te ki a kereskedelem dolgozóinak az elmúlt hetekben végzett munkájukért. A KORMÁNYSZÓVIVŐ TÁJÉKOZTATÓJA A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón Bányász Rezső elöljáróban elismeréssel szólt az év végi leltározásokban, az új árak feltüntetésében részt vevő csaknem 300 ezer kereskedelmi dolgozó mun­kájáról. Mint említette, ösz- szesen két és fél millió órát dolgoztak azért — még szil­veszter éjszakáján is —, hogy az átárazás mindenütt pontosan, időben befejeződ­jön. A kommünikében szereplő más témák közül elsőként a népgazdaság tavalyi telje­sítményéről érdeklődő kér­désre válaszolva Bányász Rezső elmondotta : a Minisz­tertanács a népgazdaság 1987. évi fejlődését most csak részlegesen, és sok te­kintetben becsült adatok alapján tudta áttekinteni. A múlt évi fejlődés átfogó ér­tékelésére később kerül sor, hiszen az adatok ellenőrzé­se, mérlegszerű rendszere­zése még tart. A Központi Statisztikai Hivatal előre­láthatóan január végén ad­ja közre az adatokat. Az azonban máris megállapít­ható a tavalyi gazdasági fejlődésről, hogy az 1985-ös, 1986-os egyensúlyrontó ten­A KNEB idei tervei Hazánk gazdasági, társa­dalmi életének legfontosabb kérdéseit, illetve a lakosság ellátását, szociális körülmé­nyeit leginkább meghatáro­zó jelenségeket foglalta idei ellenőrzési programjába a Központi Népi Ellnőrzési Bi­zottság. A KNEB mindenek­előtt arra törekszik, hogy át­fogó, országos vizsgálatainak tapasztalatait, az ellenőrzé­sek megállapításait minél szélesebb körben hasznosít­sák a döntések előkészíté­sében, végrehajtásában és azok számonkérésében egy­aránt. A közelmúltban jóváha­gyott első féléves ellenőrzési terv gazdasági jellegű vizs­gálatainak sorát a nem ru­bel elszámolású import he­lyettesítésére hozott intézke­dések végrehajtásának ösz- szegzése nyitja meg. Az or­szágos vizsgálat során a népi ellenőrök választ ^ ke­resnek arra, miként valósul­tak meg a tőkés behozatal helyettesítését szorgalmazó politikai határozatok, kor­mányintézkedések, s az ezt szolgáló beruházások meny­nyiben segítik az import csökkentését, ésszerű, haté­kony felváltását hazai ter­mékekkel. Ugyancsak fontos gazdasá­gi érdek a találmányok, új; tások gyors hasznosítása a termelés folyamatában. A népi ellenőrzés közeljövőben kezdődő vizsgálata annak ered nyomába, hogy az ipar- jogvédelem elmúlt években továbbfejlesztett intézményi rendszere, illetve jogi és közgazdasági eszköztára mi­ként hatott a vállalatok te­vékenységére, a találmányok hasznosítására. A lakosságot is élénken foglalkoztató kérdés a gyógyszerellátás alakulása. Ennek összetevőit vizsgálva a KNEB ellenőrzési prog­ramja abból a megfontolás­ból indul ki, hogy a hazai gyógyszeripar termelési, ér­tékesítési és gazdálkodási eredményei folyamatosan javultak az elmúlt eszten­dőkben. E tendencia folyta­tásaként 1987-ben a terme­lési érték csaknem hét szá­zalékkal, a szocialista orszá­gokba irányuló kivitel nyolc, a konvertibilis export pedig mintegy 2 százalékkal halad­ta meg az előző évit. Az eredmények nyomán az el­múlt időszakban lényegesen kevesebb gyógyszer került a hiánycikkek listájára, s az egyre növekvő fogyasztás el­lenére javult az ellátás. Ugyanakkor gondot okoz, hogy nem érvényesülnek az érdekeltségi viszonyok a for­galmazásban, a felhasználás­ban — ami egyaránt érvé­nyes a lakosság és a kórhá­zak gyógyszerellátására —, s ennek nyomán hiányzik a fogyasztók „költségérzé­kenysége”. Ez gyakran indo­kolatlan, pazarló gyógyszer- fogyasztásra vezet, ami idő­szakonként hiányt szül. A KNEB első féléves ter­ve — jelentőségének megfe­lelően — önálló vizsgálati témaként jelölte meg a gaz­daságilag elmaradott térsé­gek gyorsabb ütemű fejlesz­tésének társadalmi-gazda­sági programját. denciák fékeződtek, és né­hol javulás is tapasztalható. Élénkült a termelés és a vállalati beruházás. Az 1986. évinél jobb a konvertibilis elszámolású fizetési mérleg az idegenforgalom kedvező fejlődése, valámint a külke­reskedelmi mérleg csökkenő passzívuma miatt. A kon­vertibilis elszámolású áru­forgalom egyenlegének ja­vulása azonban a számított­nál kisebb. Bár a kivitel a tervezett szint körül alakult, a behozatal jobban növeke­dett. A belföldi felhasználás a vártnál gyorsabb ütemben nőtt, elsősorban a beruhá­zások értéke nagyobb a ter­vezettnél. Mindez megerősí­ti — vonta le a következte­tést a kormány — az 1988. évi népgazdasági tervbeli előirányzott kérdések fon­tosságát. Alapvető érde­künk, hogy szigorúan taka­rékoskodjunk a behozatallal, (Folytatás a 2. oldalon.) Garzonházat épít a KISZ állami gondozottaknak Tizenhat lakásos garzon- házat építenek állami gon­dozott fiataloknak — egye­bek között azt tartalmazza az a megállapodás, amelyet ünnepélyes keretek között írtak alá a KISZ KB szék- házában csütörtökön. Az if­júsági szövetség Gyenmek- és Ifjúságvédelmi Alapja ötmillió forintnyi támoga­tást nyújt hat pályázó szerv­nek, az állami gondozottak társadalmi beilleszkedését segítő tervük megvalósítá­sához. A Fővárosi Tanács Mün- nich Ferenc nevelőotthona családias modellben műkö­dik, de az itt élő 250 gyerek nagykorúvá válása után la­káskörülményeit tekintve szinte reménytelen helyzet­be kerül. A nevelőotthon pedagógusai kidolgozták egy többlépcsős lakáshozjutási rendszert. Először felépíte­nek az otthon mellett egy 16 lakásos garzonházat. A II. kerületi tanács vállalta, hogy évente három, előtakarékos- ságot vállaló, innen kiköltö­ző fiatalnak lakást juttat. A garzonházat hárommillió fo- rintymi társadalmi munká­val, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ugyanennyi tá­mogatásával, valamint a Gyermek és Ifjúságvédelmi Alap 1,25 millió forintos hozzájárulásával építik meg. Közösen hoznak létre üdülőt a Duna és a Mosoni- Duna találkozásánál a Győr- Sopron, a Komárom és • a Veszprém megyei Gyermek­éi Ifjúságvédő Intézetek. E célra a győri Kossuth téesz 330 négyszögöl területet adott át tartás használatra. Az üdülő három, 50 négy­zetméteres faházból és egy közösségi épületből áll majd. Hétszázezer forintot adott e tervre a KISZ KB Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Alapja. Csongrád megyében egy éve kísérlet kezdődött a fia­talkorú drog-beteigek teljes­körű ellátására. A megala­kult Drog-ambulancián el­ért terápiás eredmények tartóssá tételéhez szükség van egy olyan intézményre is, ahol a társadalomba a visszailleszkedés zökkenő­mentesebben történhet. A KISZ KB-hoz .most eljutta­tott pályázat egy ilyen, 5—6 főt befogadó, úgynevezett reszocializációs otthon kiala­kításához kért támogatást. Az otthon önfenntartó lesz, és olyan narkomán fiatalok kerülnek ide, akik önként vállalják a terápiás közössé­gi életet, a teljes szer-men­tességet és a rendszeres munkát. A zsombói tanács egy tanyát adott át e célra. A felújítási költségeket az ÁISH vállalta, a bútorozás­hoz, felszereléshez pedig az anyagiakat az elnyert KISZ- pályázat alapján kapja meg a Csongrád Megyei Ifjúsági Ideggondozó Drog-ambulan­ciája. Az előszállási nevelőott­hon családias ifjúsági ott­hona kialakításának máso­dik üteméhez is adott mosít — korábbi döntése alapján — a KISZ KB Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapja egy­millió forintot. Kincstárjegyek kibocsátása Rövid lejáratú hitelszük­ségletének fedezésére a ma­gyar állam január 1-jétől kincstárjegyet bocsáthat ki. A kibocsátás megszervezésé­re a Pénzügyminisztérium a hazai bankok és pénzintéze­tek számára pályázatot hir­detett. A pályázaton valamennyi pénzintézet részt vehet. Ja­nuár végéig várják a kü­lönböző ajánlatok beérkezé­sét. A költségvetés a jövőben mind nagyobb mértékben kí­vánja értékpapírokkal fi­nanszírozni az államháztar­tásban jelentkező hiányt. En­nek egyik formája a kincs­tárjegy, amely egy évnél rö­videbb lejáratra szól. A költségvetési törvény alap­ján az idén várhatóan 15 milliárd forint értékben bo­csáthat ki az állam kincstár- jegyet. Ennek egy részét még az idén visszafizetik. Az idén kibocsátott kötvények másik részét viszont csak jövőre fizeti vissza az állam, az ilyen kötvények összege nem lehet több 10 milliárd forintnál. A kincstárjegyek kamata a központi jegybanktól, a Magyar Nemzeti Banktól felvehető refinanszírozási hitel — jelenleg 13 százalé­kos — kamata körül fog ala­kulni, vagy ennél valamivel alacsonyabb lesz. Az Ikarus gyár részére tetőszellózők készülnek üvegszálas poliészterből Barcson a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat építési műanyag-feldolgozó gyárában Bérhizlalással, húsnyúitenyésztésael Bővítik a háztájit (Tudósítónktól.) A kisgyaláni szövetkezet­ben nagy hagyománya van az állattartásnak. A .szék­helyközségben, Büssü'ben és Fonóban minden családban hizlalnak évente 5—40 ser­tést eladásra. Tavaly több mint kétezer-ötszáz hízott sertést értékesítettek a gaz­dák a szövetkezeten keresz­tül. M Futópróbán a motorvonat A Budapest—Vác vo­nalon megkezdődött a Mozdony- és Vagongyár Vállljailat és a Ganz Villa­mossági Művek álltai kö­zösen kifejlesztett villa­mos motorvonat futópró­bája. Az új motorvonat terveit magyar szakem­berek készítették el. A jármű vezérlése és irá­nyítása elektronikus. Az energiatakarékos vonat legnagyobb sebessége 120 km/óna, s elődeinél lé­nyegesebben jobban gyor­sul. Várhatóan az év el­ső negyedétől áll a me­netrend saerinti forga­lomba. (MTI-fotó: Pataki Gábor—KS) — Ebben az évben egy új módszerrel kísérletezünk — mondta Szabó László, a tsz háztáji ágazatának vezető­je: — A szövetkezet meg­veszi a malacokat a gazdák­tól, és nyomban szerződést is köt velük a hizlalásra. Eddig ilyen módon 1200 ma­lacra kötöttünk szerződést. A módszer, előnye, hogy malaconként 2000 forint elő­leget kap a gazda takar­mányvásárlásra. A hizlalás­ra vállalkozó tsz-tag így egy fillér befektetés nélkül kezdheti a munkát. A tsz tagjai kedvezményesen vá­sárolhatnak szemesterményt és koncentrátumot a szövet­kezettől. A hizlalónak ser­tésenként még némi munka­bért és néhány .munkaórát is elszámolnak. Dejdíc Mihály elnökhelyet­tes elmondta: a tsz 1983 óta ad ki bérhizlalásra bikákat. Jelenleg 50 hízik ilyen mó­don a háztáji istállókban. A nagyüzem minden bika hiz­lalásához 16 mázsa szemes­terményt, a tagoknak lucer­nát, réti szénát, alomszalmát ad önköltségi áron. A súly­gyarapodás után munkabért és bikánként napi fél mun­kaórát számolnak el. Ez azonban napi 8 óránál nem lehet több ... A háztáji termelés széle­sítésére ötéves időtartamra szerződést kötöttek a kör­nyező mezőgazdasági kom­bináttal évi 2000 új-zélandi fehér húsnyúl tenyésztésére. Januárban 85 anyanyulat helyeztek el nyolc vállalko­zó tsz-tagnál. Ha beválik, terjesztik a nyúltenyészitést.

Next

/
Thumbnails
Contents