Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

hbhmhbiI AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A bhbhbhi XLIV. évfolyam, 8. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 11., hétfő Berecz János felszólalása munkásőr-egvséggvülésen Á világpolitika napjainkban Gorbacsov Yálatxai a Liaovang szerJrotz/ósógóneJr A Liaovang kínai hetilap 1987. decemberében kérdé­sekkel fordult Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitká­rához. A kérdésekre adott válaszokat az újév előestéjén to- vábbították a szerkesztőséghez. Az interjú a hetilap újévi második számában jelenik meg. Alkosson az iskola Jó érzéssel hallgattam a marcali pedagógusnő hozzá­szólását. Szavaiból tenni- akarás csendült ki. Az alko­tás vágya, a hivatás iránti elkötelezettség nyilvánult meg a tanácskozás többi részvevőjének véleményében is. Az ideológiai munka ha­tékonyabbá tétele érdekében súlya és véleményt formáló ereje volt minden szavuk­nak. Azokat a tennivalókat érintették, amelyek szorosan összefüggnek az MSZMP KB november 11-i ülésén el­hangzott előadói beszéd fon­tos megállapításaival. A tár­sadalom az ifjúság nevelé­sében többet vár az iskolá­tól, a családtól. Berecz Já­nos, a Központi Bizottság titkára többek között így fogalmazott: — Az ideoló­gia teremtsen szerves kap­csolatot múltunk, jelenünk és jövőnk között. Ez a megállapítás érvé­nyes az iskolára is. Nemcsak pedagógusokat hívtak meg a kötetlen be­szélgetésre. Egy munkásnő azt ecsetelte: az ipari üzem hogyan járult hozzá a pa­rasztság munkássá válásá­hoz, s a szülők gyerekeit pedig már a városi élet for­málja. A hétköznapokból merítet­tek példákat, s azokon ke­resztül fogalmazták meg, hogy a családnak és az is­kolának mit kell tennie az ifjúság neveléséért. Az iskola teremtsen egye­di értékeket, ezt várják a pedagógusoktól. Azt, hogy alkosson az iskola. Erre buzdít az MSZMP KB 1987. november 11-i ülése is. Az alkotás sajátos módjá­ra utalt a helyi gimnázium igazgatója, amikor arról be­szélt, hogy a tantestületben érlelni kell azokat a gondo­latokat, amelyek vitában születve előbbre viszik az ifjúság oktatásának és ne­velésének ügyét. A tantes­tületeknek fokozatosan be kell tölteniük a pedagógiai műhely szerepét. A KB ülése előtt néhány hónappal már hasonló fel­fogással találkozhattunk Ka­posváron az oktatási intéz­mények pártbizottságának ülésén, melyen a beszámoló a tantestületekben folyó ideo­lógiai munka tapasztalatait igyekezett összegezni. Az ideológiai munka javítását a valósággal összevetett el­vek, vélemények és törek­vések szolgálják. Megállapították többek kö­zött, hogy a tájékozottság növekedése nem jár auto­matikusan együtt a megala­pozott elméleti felkészültség emelkedésével. Sok esetben azonban még a tájékozottság is elégtelen. A szakirodalom folyamatos tanulmányozása, az új pedagógiai eredmé­nyek megismerése nélkülöz­hetetlen az oktató-nevelő munka gyakorlatában, de szükség van az ideológiai pailérozottságra is. A pedagógusok kaposvári pártbizottságának elemzése rámutat arra is, hogy az is­kolai alapszervezetekben fo­lyó politikai oktatás hiá­nyossága éppen az elméleti vitáktól való tartózkodásban rejlik. Szükségük van a pe­dagógusoknak az új jelen­ségek marxista értelmezé­sére. A pedagógus naponta ta­lálkozik a diákok közvetlen érdeklődésével. Kérdéseikre választ kell adni. Ez olyan feladat, amely az ideológiai műveltségen, az alkotó pe­dagógiai munkán alapul. Horányi Barna Egységgyűlést tartott a Jambrik József munkálsőr- egység szombaton Oroshá­zán, a Petőfi Művelődési Központban. Az orosházi munkásőröknek az elmúlt évben végzett politikai, gazdasági és kiképzési te­vékenységét értékelő, s az új esztendő feladatait meg­határozó gyűlésén részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, ,a Központi Bizottság titkára. Az egységgyűlésen ott voltak Békés megye és a város politikai, állami és társadalmi életének vezető képviselői. Az orosházi munkásőrök tevékenységéről Malya Jenő egységparancsnok számolt be. Az elmúlt évi tevékeny­ség alapján az orosháziak elnyerték — immár hetedik alkalommal — a megye Élenjáró egysége címet, s az ezzel járó serleget. A beszámolót, a kitünte­téseket és köszöntéseket követően Berecz János emelkedett szólásra. Beve­zetőjében hangsúlyozta: az elkövetkező hetekben, hó­napokban sűrűsödnek a po­litikai, társadalmi élet ese­ményei. A közéletben pedig egy re több a vita. Felvető­dik a kérdés, nem sok-e ez már egy kicsit? A válasz erre az: igen, sok, de az élet, a jelenlegi helyzet ezt kívánja. A feladatokkal együtt jelentkeznek a gon­dok, ezek azonban össze­kötnek bennünket, s a tár­sadalmi intézményeket is közelebb hozzák egymáshoz. — A közelmúltban egy­házpolitikai vezetőkkel be­szélgettem, és most egy munkásőregység gyűlésén veszek részt — folytatta Berecz János. — Én ezt ossz eegyez telhetőnek, sőt egyazon politika részének tartom. Ugyanis egy nem­zet, egy nép különböző in­tézményekben szervezi sa­ját munkáját, tevékenysé­gét, fejezi ki érzelmeit és ad hangot hitének is. A nemzetnek azonban valami­lyen módon egységesnek kell lennie ahhoz, hogy al­kotni, boldogulni tudjon. Közös történelmi tapaszta­lataink is összekötnek ben­nünket. — Ha visszatekintünk ar­ra a több minit négy évti­zedre, amit megtettünk, ak­kor az jut az eszünkbe, A tsz-elmök mérsékletes­ségre intett. A helyettese — miután mágunkra ma­radtunk —, azt mondta: az elnök nem a szavak embe­re... Thurzó László nyugdíjas építészmérnök szeméből bíztatást olvastam ki, és az elnök néhány szavára em­lékeztetett: „az avatáson szívesen látjuk”. Jálkóban faluház építését kezdte meg a termelőszö­vetkezet. Az omladozó kis kastély mellett már emel­kednek az új falak p tsz- iróda, a raktár és a gépmű­hely szomszédságában. Bor­bély Sándor, a termelőszö­vetkezet elnökhelyettese — egyben a gazdaság párttit­kára is — a helyben lakó szerzetével beszélt a vál­lalkozásról. — Először nem faluházra gondoltunk, hiszen nincs még ahová leültessük ebé­delni dolgozóinkat. Ha vi­szont éttermet építünk, ak­hogy milyen mélyről kel­lett indulnunk egy megti­port, meggyötört, és gazda­ságilag lerombolt ország­ban. Nem szoktak ma fel­tétlenül elismerően szólni erről az időszakról. De az igazság az: a magyar kom­munisták merték először kimondani, hogy lesz ma­gyar újjászületés; és lett. Munkánk közben súlyos hibákat is elkövettünk, majd később kialakítottunk egy új politikát, amely va­lóban ezt a népet szolgálja, és nem egy szűk vezető csoport kénye-kedvét. Hall­gattunk az idők szavára, és így alakult, így született meg a munkásőrség is. A Politikai Bizottság tag­ja ezután a munkásőrség mai feladatairól szólva egyebek közt ezt mondot­ta: — A mi munkásőrségünk egyszerre az erő bázisa, sa­játos közéleti fórum, és társadalmi közösség. Az, hogy az erő bázisa, .min­denki számára érthető, hi­szen a munkásőrök egyen­ruhában vannak, kiképzé­sen vesznek részt, szükség esetén hadra foghatók. Hogy sajátos közéleti fó­rum, ezt már kevésbé is­merik. Itt nem néma embe­rék teljesítenek parancsot a munkásőrség soraiban, vé­leménycsere folyik, és mi nagyon sok tanulságos pél­dát, tapasztalatot és figyel­meztetést is kapunk a mun­kásotok vitáiból, vélemé­nyükből*. A munkásőrség demokratikus intézmény mindaddig, amíg a parancs el nem hangzik, és a pa­rancsot teljesíteni kell. — Ugyanakkor a mun­kásőrség társadalmi közös­ség is. Volt alkalmam nem­egyszer találkozni a mun- kásőr-közösséglekkel. Való­ban széles körű társadalmi közösségről van szó. Nem teljesíthetné egyetlen egy­ség sem kötelezettségeit, ha nem lennének ott a hozzá­tartozók a tehervállalással, a többletkötelezettségek tel­jesítésével, amiért elismerés és köszönet illeti meg őket. Berecz János beszédének befejező részében szólt a gazdasági, társadalmi ki­bontakozási programról. A beszédet köveltően az egész egység felesküdött az Orosházi Üveggyár által adományozott új csapat- zászlóra. kor Iaz egész faluról gon­doskodhatnánk. Elkezdtük hát rakosgatni a még nem létező falakat. A faluház terve Thurzó László rajz­asztalán készült el. Jákó közigazgatásilag társközség. A lélekszám húsz év alatt alig változott. A falun lendített az elöljá­róság intézménye. Megsza­vazták Ia tehát és járda épül a lakosok forintjaiból. Mun­kával is segítik a falu fej­lődését. A termelőszövetkezet a megye alighpnem egyik leg­kisebb területtel rendelkező mezőgazdasági üzeme. Ere­jéből mégis futja arra, hogy segítse a falut. Tavjaly a nagybajomi tanács és a tsz segítségével gázcseretele­pet építettek. Most faluház építéséhez foglak. — Mielőtt nekiláttunk volna, összehívtuk a mes­terembereket és megkérdez­tük: tudnának-e segíteni. KÉRDÉS: Áttekintve az 1987-es év nemzetközi helyzetét, észlel-e valami­féle örvendetes elmozdu­lást? Az ön véleménye szerint milyen nyugtalaní­tó kérdések léteznek to­vábbra is? Milyen remé­nyeket fűz az új esztendő­höz? VÁLASZ: Atomfizikusok egyszer a mai világ helyze­tét óraszámlap formájában érzékeltették, ahol a muta­tóknak a 12-es számhoz va­ló közelsége jelezte, hogy mennyire közel jutott az emberiség a végzetes órá­hoz. Az így ábrázolt kép baljós, de egyben tükrözi a növekvő nyugtalanság érzé­sét is. Nos, ha az óesztendőt e prizmán át szemléljük, akkor szerintem elmondható: az óramutató vészterhes zóná­jától sikerült valamennyire elmozdulni, ámbár még ko­rai volna egy elvileg új időszámítás kezdetéről be­szélni. Itt mindenekelőtt a Wa­shingtonban tartott szovjet —amerikai csúcstalálkozó eredményeire gondolok. E találkozónak, amely az egész világ érdeklődését felkeltet­te, történelmi jelentősége kétségtelenül abban van, hogy először sikerült meg­állapodni a nukleáris fegy­verek két osztályának fel­számolásában, és ezzel meg­teremteni a tényleges lesze­relési folyamat alapját. Mindez a világ pszicholó­giai légkörében végbemenő fokozatos változások ered­ménye, a gondolkodásban bekövetkező változások kö­vetkezménye. Ebben külön­böző tényezőknek volt sze­repük. Közülük is nyilván­valóan első helyen kell ki­emelni a szocialista világ- rendszer hozzájárulását a nemzetközi kapcsolatok nor­malizálását egészségesebbé tételét célzó összemberi im­pulzus felkeltéséhez, azt a hozzájárulást, amely közvet­lenül kapcsolódik a mélyre­ható változásokhoz, az át­alakuláshoz, a megújhodás­hoz — mindahhoz, ami ma a szocialista társadalmak fejlődését jellemzi, összegzésképpen elmond­Nem kértük ingyen a segít­séget. Eldöntöttük: azok a családok, akik kiveszik a részüket az építésből, csa­ládi rendezvényeikhez — például a lakodalmakhoz — betéti díj nélkül kapják meg a faluházat. Az udvaron halkan duru­zsol a keverőgép: néhányan szofrgoskodnak körülötte. Thurzó László mondja: _ — A program vitában vált véglegessé: kétszáz ható, hogy az általános po­litikai légkör megváltozása jelenti a távozó esztendő legfontosabb vonását. Természetesen, ha reálisan elemezzük a helyzetet, ak­kor meg kell mondani, hogy csak az első téglákat sike­rült lerakni a valóban biz­tonságos világ építése köz­ben. Ezen az úton még szá­mos akadályt kell legyőzni. Igen, az akadályok jelen­tősek, a gondok nagyok. De az a pozitív ösztönzés, ame­lyet a nemzetközi kapcsola­tok kaptak a távozó évben, új lehetőségeket tár fel a fokozatos elmozduláshoz a fegyverek korlátozásának és felszámolásának teljes frontján — legyen szó akár nukleáris, akár kozmikus, akár vegyi vagy pedig „ha­gyományos” fajtáikról. Min­den törekvésünk e célok el­érésére irányul. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen távlatok fi­gyelhetők meg a szovjet— amerikai kapcsolatok ala­kulásában és melyek a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének tendenciái? VÁLASZ : Megítélésünk szerint a harmadik szovjet— amerikai legfelső szintű ta­lálkozó és eredményei kö­vetkeztében javultak a kilá­tások. Az amerikaiak job­ban megismerhették, hogy valójában milyen a mi po­litikánk, valójában mire tö­rekszünk, mi a nálunk vég­bemenő átalakulás értelme és célja. Közvetlenül sze­rezhettek tapasztalatokat a szovjet társadalom realitá­sairól, arról, hogy tiszteletet érzünk az amerikai nép iránt. Mindez a jövő remé­nyekre feljogosító ígérete. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok különböző tár­sadalmi rendszerekhez tar­tozik. Kapcsolataik e rend­szerek közötti kölcsönös kap­csolatok szélesebb és sokszí­nű színképének részét ké­pezik. Mindkét ország ren­delkezik a maga egyedülálló történelmi tapasztalatával, hitet tesz saját ideológiája, életmódja mellett. Mind­egyiknek megvannak a ma­ga szövetségesei, kialakult kapcsolatai az országok szé­les körével, mindenekelőtt adagos konyha épül, s a konyhai szárnyat összekötik a nagyteremmel, ahol a színpad is lesz. A nagyte­rem alkalmas filmvetítésre és kétszáz nézőt tud fogad­ni. Az emeletre — a fiata­lok lába jobban bírja a lép­csőt — ifjúsági klubot ter­veztünk. — Mibe kerül mindez? Horváth László, az elnök válasza; — öt-hat millió forintba. — Mitől ilyen olcsó? — Attól, hogy magunk építjük, és sők az önzetle­nül felajánlott munka. A jákói termelőszövetke­zet nyeresége hat-hét millió forint lesz az alaptevé­kenységből: a burgonyater­mesztésből és állattenyész­tésből. Fomtols helyet fog­lalnak el a melléküzemágak is: az építőbrigád, a szol­gáltatás, a varroda. — A munkaképes lakos­ság helyben keresheti meg a kenyerét — mondta a tsz-elnök. Ügy helyes, ha a falu mindig többet kínál az itt élőknek. Horányi Barna a társadalmi rendszerükhöz közelebb álló államokkal. A mai korban fontos, hogy a meglevő különbségeket és ellentmondásokat ne változ­tassák a konfrontáció ürü­gyévé és igazolásává. Külö­nösen így van ez ma, ami­kor a megújhodás, a demok­ratizálódás folyamatai, a szocializmus világában ta­pasztalható nyitottság olyan tendenciákat hoznak létre, amelyek kedvező hatást gya­korolnak a Kelet és a Nyu­gat országainak kapcsolatai­ra, s lehetővé teszik elvileg új fejezet nyitását kölcsönös kapcsolataikban. A Szovjetuniót és az Egyesült Államokat néha szuperhatalmaknak neve­zik, olyan értelemben hasz­nálva ezt a kifejezést, ami­lyennel nem lehet egyetér­teni. Mi persze tudjuk, hogy milyen nemzetközi felelősség hárul ránk, de távolról sem gondoljuk azt, hogy a vilá­gon minden — beleértve a kelet—nyugati kapcsolatokat — csak Moszkvától és Wa­shingtontól függene. Az új politikai gondolkodásmód, amely minket vezényel, el­veti azt a régi buta szabályt, hogy ha valakivel jó kapcso­latokat tartunk fenn, akkor ez feltétlenül csak valaki másnak a kárára lehetséges. A mai korszak más erköl­csöket, más törvényeket diktál. KÉRDÉS: Milyen főbb sikereket értek el önök­nél az átalakításban? Mi­lyen problémákkal talál­ták magukat szembe? Ho­gyan akarják megoldani őket? VÁLASZ: Elmondhatjuk, hogy fontos határhoz ér­keztünk. Szélesre tártuk az ablakokat, hogy bejöhessen a változások üdítő szele. Űj eszmei és erkölcsi légkör alakult ki nálunk, nő az emberek aktivitása, energiá­ja. Hatékonyabban tárjuk fel a párt szellemi tartalé­kait. Kidolgoztuk az átalakítás elméleti és politikai prog­ramját. Fő irányai: a de­mokratizálás és a radikális gazdasági reform. A nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulóját arra használtuk fel, hogy alapo­san megvizsgáljuk múltun­kat, következtetéseket von­junk le belőle. Úgy fogjuk fel a peresztrojkát, mint a fejlődés törvényszerű- sza­kaszát, amely együttjár a szocialista társadalom kor­szerű szervezési formáihoz való áttéréssel. Nagyon sok fog múlni a párton. A pártnak is komoly mértékben át kell alakulnia. Megragadva az alkalmat elmondom, hogy nagy érdek­lődéssel figyeljük azokat a reformokat, amelyeket a Kí­nai Népköztársaság hajt végre a gazdasági mecha­nizmusban és a politikai rendszerben. Hasonló prob­lémák megoldásán dolgoznak önök is, meg mi is, ez nagy lehetőségeket ad a hasznos tapasztalatcserére. Kína a szomszédunk, és elégedettek vagyunk azzal, hogy egyre nagyobb az együttműködés országaink között a gazdaság, a kultú­ra, a tudomány, az oktatás és a sport terén. Sikeresen elkezdődtek a szovjet—kí­nai határtárgyalások, ki-- alakul a politikai párbeszéd. Szerintünk ennek logikus folytatása lehetne egy szov­jet—kínai csúcstalálkozó. Végezetül az új év alkal­mából boldogságot, jólétet kívánok a kínai népnek és vezetőinek, továbbá sikere­ket azokhoz az óriási felada­tokhoz, amelyeket a Kínai Kommunista Párt tűzött ki. Faluház Jákónak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents