Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

1988. január 9., szombat 5 Néplap Felújítják a Szépművészeti Múzeumot Alapos, két évig tartó elő­készületek után született meg a Szépművészeti Múze­um teljes rekonstrukciójának a terve. Mányi István épí­tész (akinek nevéhez fűző­dik a közgazdaságtudomá­nyi egyetem rekonstrukció­ja) vezetésével a Középü- leLtervező Vállalat készítet­te el a részletes műszaki terveket. Ezek alapján kez­dődött meg 1987 tavaszán az építkezés. (Költségei mai árakon 365 millió forintot tesznek ki. A befejezés ha­tárideje 1990. november 15-e.) A kivitelező a legna­gyobb garanciát nyújtó cé­get, a Középület-tervező Vál­lalatot pályázat alapján vá­lasztották ki. A Közév dol­gozott az Opera felújításán és építi a közgazdaságtudo­mányi egyetemet. Már a rekonstrukció meg­kezdése előtt hozzá kellett nyúlni az épülethez: nem tűrt halasztást a tetőhéjazat javítása, hiszen a legfelső emeletre, az 1800 festményt őrző tanulmányi raktárak­ba beesett az eső, vödrök­kel, ernyőkkel védték — ahogy tudták — a műtár­gyakat. (A tanulmányi rak­tár a közönség által is láto­gatható, a megszokottnál zsúfoltabb kiállítóterem. A világ számos nagy múzeuma tart ilyen szekunder galéri­át, ahol igen értékes, bár nem fő műveket tanulmá­nyozhatnak a szakemberek és a látogatók.) A tetőjavítás idejére az emeletről el kellett szállíta­ni a képeket. Ezért a hasz­nálaton kívüli román csar­nokban felépítettek egy De- xion-salgo rendszerű „házat a házban" és ideiglenesen ott helyezték el a tanulmá­nyi raktárt. Innen már csak végleges helyére kerülhet. Anyagilag, bíztonságtech- nikailag és muzeológiai szempontból is figyelemre méltó, hogy az építkezés első ütemében csak 2 hó­napra zárták be a múzeu­mot. Nem ürítették ki az épületet (egy korábbi elkép­zelés szerint csillagászati összegekért Fertődre szállí­tották volna a műkincseket) ; a lehető legkevesebb hely- változtatással csoportosít­ják át a műtárgyakat (mert a képek, szobrok állagát minden mozgatás megviseli). A rekonstrukció idején a múzeum néhány — az épít­kezéstől függően változó — részlegét is látogathatja majd a közönség, sőt új idő­szaki kiállításokat is ren­deznek. Az első években csak a főbejáratból nyíló márványcsarnokot zárják be. Az első ütem három és fél éve nem zavarja a ^kiállítá­sokat, a muzeológiai mun­kát. A leglényegesebb moz­zanata pedig az, hogy új te­rületeket nyerünk — mond­ja Merényi Ferenc főigazga­tó. Ezek a földszinti terek 1250 négyzetméternyivel nö­velik a múzeum területét. Továbbra is a márványcsar­nok lesz majd a fogadóte­rem. Innen nyílik kétoldalt bejárat, és innen lehet be­jutni az eddig a közönség elől elzárt udvarokba is. Ezek egyikében szabadtéri szoborkiállítást, a másikban kávézót rendezünk be. Az udvarok alatt felszabaduló üvegprizma-fedésű termek 900 négyzetméternyi kiállí­tási területet adnak. A 350 négyzetméteres márvány­csarnok alatt pedig közmű­velődési célú előadóterem lesz. Amikor minden elké­szül, nem nyitjuk meg a közönség előtt — legföljebb egyhónapos bemutatásra —, mert itt helyezzük el, lég­kondicionált körülmények között a második ütem ál­tal érintett termek műtár­gyait”. Kádár Márta PR. BOROS DEZSŐ EMLÉKEZETE December 29-én a debre­ceni köztemetőben kísér­tük utolsó útjára dr. Boros Dezsőt, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem pedagógiai tanszékének nyugalmazott docensét. Hetvenéves volt, a legszálfább tölgyek közül való. Sose feledte a plebe­jus néptanítók küldetését: tehetségeket menteni, abla­kot nyitni hazára, nemzetre, szülőföldre, nevelni jellemre és erkölcsi tartásra. Ezer szállal kötődött So- mogyhoz. A második világ­háború befejezése után egy évvel, friss diplomával jött Csurgóra. Tanított, nevelt, internátust vezetett, lámpás volt. 1950-ben került Ka­posvárra. Kilenc feledhetet­len évet töltött a Táncsics gimnáziumban tanárként, majd igazgatóhelyettesként, szakfelügyelőként. Nemcsak tanára, hanem osztályfőnöke is volt az 1957-ben végzett IV c osztálynak. Nemcsak magyarra tanított minket, hanem a személyi kultusz időszakában félretette a sab­lonos tantervet, s a népből jött emberek szellemében emberségre, magyarságra nevelt. Hittel vallotta: nem elég országot építeni, a lel­keket is ápolni kell. A sze­retet volt és maradt peda­gógiai alapelve, módszere. Rengeteg időt töltött diák­jaival az órákon kívül is, hogy az iskola ne legyen a komor fontoskodás színhe­lye, hanem élet zengje be. Meggyőződéssel hirdette, hogy az igazi közösségekhez az egyéniségen keresztül ve­zet az út: >,Ne hasonulj, ne igazodj, fiam, merd vállalni önmagad! Ne félj, hogy ki­lógsz a sorból! Ha önmagad elveszíted, elsodor a tömeg, ha nem akarsz különb len­ni, elnyel a szürke közép­szer" — tanította. Valóság­ismeretekre vezette tanulóit. Jól tudtuk, Boros tanár úrnak vannak kedvenc té­telei, amelyeket nem illik nem tudni. Balassi, Csoko­nai, Vörösmarty, Madách, Vajda és Ady. De a saját osztálya mégis a népi írókon s a Nyugat költőin nőtt fel. Múlt nyáron, június 27-én járt utoljára a Táncsics gimnáziumban. Osztályá­nak harmincéves érettségi találkozóján Ady versét kezd­te el szavalni : „Minden egész eltörött Minden láng csak részekben lobban Minden szerelem darabok­ban ...” Megrendült egészségi ál­lapota miatt tudtuk, ez már a búcsú. Másnap délelőtt még egy utolsó magyarórát tartott a gálosfai kastély­kertben. Aztán szeptember­ben megírta és elküldte szellemi végrendeletét: „A becsületes csak a harc vál­lalással őrizheti meg a tisz­tességét, s az elhivatott csak harcban lehet becsületes”. Emlékének szép, tiszta fé­nyénél gyászolják tanítvá­nyai. Ilkei Csaba RÁDIÓJEGYZiT A Napközben a téli Balatonról Még ha befagyott tó fo­gadta volna is a rádióripoj'- tereket csütörtökön a Bala­ton mellett, akkor is az de­rült volna ki a Napközben adásából, hogy a települések lakói, gazdái nem alusszák téli álmukat. A tavaszra, az idegenforgalom időszakára gondolnak. A Balaton-part északi és déli partjának a fölkészüléséről hallhattunk. Bálatonfüreden működik a tópart télen is nyitva tartó egyetlen kempingje, ahol fű­tött házak állnak a téli Ba­laton szerelmeseinek rendel­kezésére. A kuriózumnak számító balatoni korcsolya­pálya, a tó hatalmas jég­mezője ugyan nem csalogat­hatja a téli sportok kedve­lőit, a kempingnek most is vannak lakói. Szilveszterkor telt ház volt —1 tudtuk meg némi sajnálattal, hogy oly olcsón, mint Füreden — családonként háromszáz— hatszáz forintért — a déli parton hiába keresünk ha­sonlót. Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára 1988 idegenforgalmi , előké­születeiről szólva kifejtette, hogy a minőségi turizmus fejlesztésére kevesebb pénz áll rendelkezésre, ám meg­nyugtató volt hallani, hcvgy több új létesítmény csök­kenti majd a zsúfoltságot. Elkészülnek a bevásárlóköz­pontok. Fodor János, a Sio- tour igazgatója a siófoki kemping fejlesztését mutatta be. Háromszáz vendégnek nem kell sátorban lakni, a nyártól kényelmes lakosztá­lyok állnak majd rendelke­zésükre. Nem hiába utaztak a Ba- laton-parti megyék képvise­lői Balatoníüredre csütörtö­kön reggel: a kíváncsi rá­dióhallgató sok kérdésére adtak választ, terveik, el­képzeléseik bemutatásával hozzájárultak a lakoság jobb tájékozottságához. S ezeknek a műsoroknak éppen ebben rejlik az értékük: a telefo­nos szolgálat is segít abban, hogy . a kérdésekre választ kapjanak az érdeklődők. így volt ebben az esetben is. Az építési tilalomról sok kérdés érkezett a pesti stú­dión keresztül a balatonfü­redi BIB-központba, ahol Somogy, Veszprém és Zala képviselőin kívül a Balatoni Intéző Bizottság vezérkara az adás idején ha nem is tudott mindre megnyugtató választ adni, segített az el­igazodásban. A Somogy Me­gyei Tanács építési osztá­lyának vezetője is a balatoni építési tilalommal kapcsolat­ban föltett kérdésekre azért maradt adós a válasszal, mert a rendeletmódosítás végrehajtási utasítása még nem készült el... Talán ez­zel is fölhívta a figyelmet arra, hogy nem várathat magára ilyen hosszú ideig a végrehajtási utasítás. Addig ugyanis a kételyeket nem lehet igazán eloszlatni. Fontos témában szóltak a Balaton törzslakossága nevé­ben a szárszóiak. Igaza volt abban Nagy Lajosnak, hogy az idegenforgalomból hasz­not húzó kereskedelemnek valamennyit vissza kellene juttatnia a települések fej­lesztésére. ­Dr.Gáti István siófoki ta­nácselnök az 1988. évi ter­vek ■ vázolásával szinte ta­nácsülés! felszólalást mon­dott el, beavatva a siófokia­kat és a város visszatérő vendégeit a testület elkép­zeléseibe. Nem mondta, hogy még korai beszélni róla, hi­szen majd márciusban dönt a testület a tervekről. Meg­tudhattuk tőle, min törik a fejüket a tanácstagok. Tet­szett ez a nyíltság. A balatonfüredi kemping vezetője ugyan a telet várja, hogy vendégeinek kedves­kedhessen, de jó volt halla­ni arról is, hogy hol, milyen körülmények között hajthat­juk le fejünket, milyen kö­rülmények között pihenhe­tünk a Balaton bármely te­lepülésén. Horányl Barna Felvételi — vizsga nélkül Kísérlet a gödöllői egyetem gépészmérnöki karán Az idei egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák rendjében, nem lesz az előző évhez ké­pest lényeges, tartalmi válto­zás — tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődési Minisztériumban. A felvéte­lizőket érintő valamennyi tudnivalót tartalmazó Felső- oktatási felvételi tájékoztató már kapható az ÁKV köny­vesboltjaiban, a szükséges nyomtatványok, jelentkezési lapok pedig már a kijelölt nyomtatványellátó boltok­ban várják a diákokat. A tájékoztató kiadvány ez­úttal is közli a jelentkezési feltételeket és azok módjait, a vizsgák intézményi sajátos­ságait, az értékelési rend­szert, a fellebbezések, átirá­nyítások módjait, s a felvéte­lik pontos tantárgyi követel­ményeit. Az idén első alka­lommal a kiadványt kiegészí­tették a szakok és a szakpá­rok mutatójával is, amely le­hetővé teszi a többoldalú visszakeresést. Ugyancsak kapható a tavalyi felvételi feladatokat, azok megoldása­it, illetve a tavalyi ponthatá­rokat, felvételi” lehetőségeket tartalmazó kiadvány : ennek segítségével a pályázók saját maguk is felbecsülhetik esé­lyeiket. A felvételi jelentkezéseket 1988. március 1-jéig kell be­adni : nappali tagozatra je­lentkezés esetén — ha a pá­lyázó az idén érettségizik — a középiskola igazgatójához, ha viszont a jelentkező a középiskolát korábban végez­te el, közvetlenül a felsőok­tatási intézményhez. A kö­zös írásbeli érettségi-felvéte­li vizsgák május 23—24-én lesznek, az egyéb tárgyak írásbeli vizsgáit — az előző­ekhez képest korábban — május 25—26-án, a szóbeli felvételi vizsgákat június 23. és 30. között tartják. Mint a Művelődési Minisz­tériumban elmondták: az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti hosszabb időszak le­hetővé teszi az írásbeli dol­gozatok pontosabb, figyelme­sebb javítását, értékelését. Üj vonás, hogy a jelentkezők esetleges föllebbezési és át­irányítási kérelméhez a fel­sőoktatási intézményeknél beszerezhető egységes űrlap készül, amely módot nyújt a kérelmek gyorsabb elbírálá­sára, a legfontosabb adatok — például az elért pontszá­mok — egységes feltünteté­sére. Tavaly például mintegy ötezer ilyen kérelemről dön­töttek, s az eljárást lassítot­ta, hogy sok esetben éppen a pályázók legalapvetőbb adatai hiányoztak, továbbá hogy azokat nem felsőokta­tási intézményhez küldték. Az idei jelentkezők számá­ra bizonyára hasznos a múlt évi, egyébként fegyelmezet­ten, jól szervezetten, komoly zökkenők nélkül lezajlott fel­vételik néhány tapasztalata. A mintegy 44 ezer nappali tagozatra jelentkezett közül mintegy 17 ezren nyertek fel­vételt. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a vizsgák­ra jelentkezők mintegy egy- harmada értékelhetetlen tel­jesítményt nyújtott: vagy csak igen minimális pontszá­mút értek el. vagy meg sem jelentek a szóbelin. Ez a szám az egészségügyi felső- oktatás területén volt a leg­kisebb (25 százalék) és a műv vészeti felsőoktatásban a legnagyobb (84 százalék) ; a többi területen az arány 30— 35 százalékos volt. A tavaly bevezetett, a fel­vételi eljárás nyitottságát és nyilvánosságát szolgáló in­tézkedések kedvező fogadta­tásra találtak mind az egye­temeken, mind a diákok kö­rében. Az írásbeli dolgozat­ba való betekintést — az eredmények és a javítási út­mutató ismeretének követ­keztében — a felvételizők­nek mintegy 10—20 százaléka kérte. A jelenlegi felvételi eljá­rás korszerűsítésén, esetleges módosításán egyébként to­vább dolgoznak a szakembe­rek, s folynak az erre vonat­kozó kísérletek is. Ezzel kap­csolatos az az újdonság, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki karának nappa­li tagozatára, kísérleti jelleg­gel, ettől az évtől felvételi vizsga nélkül veszik fel — a felvételi tájékoztatóban megadott feltételeknek meg­felelően —a diákokat. Esze­rint azok a nappali tagozaton érettségizett fiatalok, akik­nek középiskolai értesítője és érettségi bizonyítványa né­gyesnél rosszabb jegyet nem tartalmaz, és magyarból, tör­ténelemből, matematikából jelest értek el, valamint ide­gen nyelvből legalább közép­fokú állami nyelvvizsga-bizo­nyítvánnyal rendelkeznek, e szakra felvételi nélkül jelent­kezhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents