Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
1988. január 9., szombat Somogyi Néplap 3 Pályázat országos támogatásra Megerősítik a munkaerő-szolgálati irodát „A foglalkoztatáspolitika új eszközeinek alkalmazásával le kell vezetni a munkaerö-átcsoportositásból és létszámleépítés böl eredő feszültségeket.” (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) ELEMES BÚTOROK EXPORTRA Székesfehérváron a Garzon Bútorgyárban a svéd IKKA cég megrendelésére elemes bútorokat, szekrénysorokat készítenek. A gyár tőkésexport-bevétele az idén a tervezettnek megfelelően alakult. A svéd megrendelőn kívül angol, francia és amerikai piacokra is szállítanak árut. Elemes bútorokból, ganitúrákból és irodabútorokból több mint 400 millió forint lesz a bevételük. Képünk az elemgyártó gépsornál készült Ha ötletgazdagok a vezetők Vállalkozási formák a mezőgazdaságban A gazdasági-társadalmi kibontakozási program szellemében az a legfontosabb, hogy a munkaerőt jól, értelmesen hasznosítsák mindenhol. Ez természetesen együtt jár átcsoportosításokkal, leépítésekkel is. Balogh Lászlóval, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a foglalkoztatáspolitika jelentősen gazdagodott eszköz- rendszere milyen segítséget ad a megyében. — A megyei párt-vb határozata, amely a szerkezetátalakítással összefüggő munkaerő-gazdálkodási és foglalkoztatáspolitikai feladatokat határozza meg, felhívta a figyelmünket ennek az eszközrendszernek a megfelelő működtetésére. Fontosnak tartom a meghosszabbított felmondási időt, majd a kétszer háromhónapos elhelyezkedési támogatás rendszerét ott, aho-1 tíznél több dolgozót építenek le. így az, akit nem tudnak tovább foglalkoztatni, hat hónapig kapja korábbi átlagkeresetét a volt munkahelyétől, ha nem tudunk számára megfelelő munkahelyet találni. Utána még mindig van olyan lehetőség, hogy három-három hónapig megkapja a keresete 75, illetve 60 százalékát az elhelyezkedésig. Tavaly a siófoki Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, illetve a szentbalázsi Surjánvölgye Tsz j.uhgazdasági társasága megszűnésekor ez a rendszer jól működött, az emberek nem maradtak jövedelem nélkül, megfelelő idő állt rendelkezésükre, hogy a munkaerő-szolgálati iroda segítségével elhelyezkedjenek, egy-két dolgozó kivételével. Az ô gondjukat is hamarosan megoldjuk. A házikertekben felhasználható növényvédő szerekről tanácskoztak, illetve tartottak előadást tegnap Kaposváron az Agroker Vállalatnál a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének és a Kistenyésztők Somogy Megyei Társadalmi Szövetségének, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, valamint a Kaposvári Agroker Vállalat szakemberei. Gál Sándornak, a kaposvári Agroker igazgatójának bevezetőjét követően a Rhöne- Poulenc képviselője Whol László, a cég házikertekben felhasználható 'növényvédő szereit Ismertette. A francia vegyipari vállalat a világ negyedik legnagyobb növényvé- dőszer-előállítója, termékei közül több a házikertekben is alkalmazható. Régóta jelen van a piacon a Rowral 50 WP nevű készítmény, amelyet többek között a szürkepenész ellen használhatnak eredményesen a kerttulajdo- nosok. Szőlőkben, gyümölcsösökben és a zöldségfélék védelmére is alkalmazható. Üj termékük most került forgalomba : a Zolone 35 EC jelzésű rovarölő szer fonto.s tulajdonsága, hogy környezet kímélő. Alkalmazásának előnye abban nyilvánul meg, hogy míg a kártevőt elpu‘7 lit ja, a méhekre és a több; hasznos roVarra ártalmatlan. Mivel a házikertekben folyó kistermelés egyre bővül, a cég fontos feladatának tartja, hogy a növényvédő szerek felhasználóit minél több információval lássa el. — Mit tesznek a munkaerő-szolgálati iroda megyei hálózatának kiépítése érdekében? — Várható, hogy szaporodnak azok az esetek, amikor a vállalatok tíznél több embert építenek le. Felhívnám a figyelmet arra: úgy lehet gondoskodni humánusan a dolgozókról, ha a rendeletben előírt határidőket betartva ezt három hónappal előbb jelzik. Mi a növekedésre készülünk, így február elsejétől megerősítjük a kaposvári munkaerő-szolgálati irodát két dolgozóval. Tavaly fölmértük, hogy a tanácsok vezetői hol tartják Indokoltnak a létszámnövelést e feladatok összehangolására. Gondoskodtunk a -személyi és bérföltételekről Barcson, Csurgón, Nagyatádon, Tabon. Siófokon eddig is volt ügyfélszolgálat, s indokolt esetben a többi városban is megszervezzük. — Fontos szerepe van a gondok enyhítésében az átképzési támogatásnak. — Valóban, ez a rendszer jó néhány éve működik, eddig mintegy 18 cég 947 dolgozójának átképzését oldottuk meg, köztük olyanokét, mint a Kapos Volán, a Tungsram Rt Kaposvári Elektronikai Gyára, a Ka- posplast, a szentbalázsi Sur- járvölgye Tsz, a boglárlellei áfész. Erre a célra több mint öt és fél millió forintot fordítottunk. Most is megvan a pénzünk a termékszerkezet- átalakítással, munkaerőmozgással kapcsolatom átképzésekre. — Milyen támogatást kaphat Somogy az országos foglalkoztatási alapból? — Pályázat útján kaphatnak ebből a vállalatok munkahelyteremtő, termékszerDr. Jasinka János, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke a házikertek növényegészségügyi .gondjairól és ezek megoldásának a lehetőségeiről beszélt. A felhasználók szakismeretének a hiánya az oka, hogy sok esetben mem tudják azonosítani a kórt, s így azt sem tudja, hogy milyen növényvédő szereket használjanak. Nagyon fontos a kis termelők szakismeretének a gyarapítása. Ugyanígy gondot okoz, hogy az egyes kémiai anyagok, gombaölő szerek időnként hiányoznak a boltokból. A közeljövőben viszont minden lehetőség meglesz ezek beszerzésére. A jelenleg még csak a nagyüzemekben használatos szerek egy része is megjelenhet a házikertekben. Ehhez természetesen az alkalmazók nagyobb szakisme retére is szükség van. Ezt segíti majd elő megjelenésével az új növényvédelmi kódex. Gyakori gond az is, hogy a kistermelők túladagolják ezeket a szereket. A készítmény gyártója, illetve forgalmazója mindig feltünteti a javasolt dózist. A túladagolások megfékezését szolgálják a fokozódó hatósági ellenőrzések. A tét nagy, ugyanis csak kóros szermaradékoktól mentes végtermék kerülhet a fogyasztók asztalára-. Somogyvári László, a kaposvári Agroker osztályvezetője az idén forgalomba kerülő, házikertekben használható növényvédő szereket iskezet-váltással járó munkahelybővítő fejlesztésekre. Most véglegesítik a pályázati rendszer föltételeit. Mintegy száz somogyi céget megkérdeztünk, közülük 48 — például a somogybabodi, a lengyeltóti tsz, a siófoki Háziipari Szövetkezet, a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a siófoki áfész stb. — jelezte, mennyi pénzre volna szüksége a helyi és a környékbeli foglalkoztatási gondokat enyhítő létszám- bővítéshez. Ezt előzetesen ídlterjesztettük az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz. A vállalatoknak, szövetkezeteknek segítünk abban, hogy elkészítsék a pályázatot, s esetleg elnyerjenek bizonyos összeget a munkahely- teremtéshez és létszámbővítéshez. Megjegyzem, hogy a megyének van egy húszmillió forintos alapja a foglalkoztatási feszültségek feloldására. — Tervezik-e a közhasznú munka megszervezését újabb helységekben? — Az országban elsőként kezdődött el a közhasznú munka tavaly nyáron Csurgón és Barcson 35—40 emberrel. Az ősztől Tabon is kaptak huszonötén,-harmincam ilyen lehetőséget. A tapasztalatok kedvezőek, hiszen ennek az átképezhetet- len, elhelyezkedni nem tudó rétegnek a gondját csak így lehet megoldani. Munkájuk eredménye a települések arculatán is meglátszik, egyes embereket pedig már visszavezetett a rendszeres munkához. Most megkezdődik a közhasznú munka Nagyatádon, s az idén- még Marcaliban tervezik a bevezetését. A -megye részére biztosított központi keret azt is lehetővé teszi, hogy indokolt esetben Kaposváron is éljenek ezzel a lehetőséggel. A foglalkoztatáspolitika eszköz- rendszerét jól működtetve már eddig is sok feszültséget levezettünk — mondta Balogh László. T r mertette. Az árváltozásokról szólva elmondta, hogy az összes hazai növényvédő szer olcsóbb lett, az importból beszerzett áru nagy részéért szintén kevesebbet kell fizetni. A vállalat az idén mintegy 80 féle szert forgalmaz. A felhasználóknak 30 millió forint értékű anyag áll -rendelkezésükre. E mintegy 270— 300 tonna vegyszerrel nem mindegy, hogyan bánnak. A szakszerű felhasználást az Agroker tanfolyamok tartásával és különféle kiadványokkal igyekszik segíteni. Az idő múlásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek arca is változik; sok olyan vonás is megerősödött, amely korábban kizárólag az iparra, a nagyüzemekre volt jellemző A hasonlóságnak vannak jó oldalai is. De rosszak is. Azt a tendenciát például a szövetkezeti mozgalmon belül senki nem üdvözli, hogy a tsz-tag mindinkább fix fizetést kapó bérmunkásként kezd dolgozni a közösben, lassanként teljesen elfelejtvén, hogy ő nem alkalmazottja, hanem tulajdonosa a gazdaságnak. Kétségtelen, hogy kényelmesebb a tagnak nem gyakorolni a szövetkezeti demokrácia kínálta jogokat, tulajdonosként nem véleményt mondani, mellőzni a különféle munkahelyi, gazdasági döntéseket hozó fórumokat, s csak elvégezni a napi penzumot, türelmesen várván a havi járandóságot. Részjegyek és önelszámolás Persze igaz az is, hogy kevés olyan gazdaság van, ahol a vezetés tényleg igényli a kollektív véleményalkotást, és lehetőséget is teremt a tulajdonos-tagok meglevő jogainak érvényre juttatásához. Holott, a tulajdonosi érzés gyengülése és kihunyta attól a belső hajtóerőtől fosztja meg termelőszövetkezeteinket, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar mező- gazdaság eredményessé, európai mércével mérve is sikeressé vált. Az ipar pedig éppen mostanában próbálja belső érdekeltségi rendszerét a tulajdonosi kötődés erősítésével megalapozni, mert' már bebizonyosodott, hogy nagyobb teljesítményre serkent, ha a dolgozók közvetlenül, a pénztárcájukon keresztül, érzékelhetik munkájuk minőségét, értékét. A vállalati tanács intézménye, illetve az itt-ott már bevezetett részjegyek is e célt szolgálják. A gyárakban azonban gyakran teljesen új utakat is kell keresni, a mezőgazdasági szövetkezetekben viszont nem. Itt tulajdonképpen az egyszer már működött rendszert kell csak feléleszteni és friss, a ma követelményeinek megfelelő megoldásokkal , kiegészíteni, gazdagítani. A cél az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt : eredményesebb gazdálkodásra ösztönözni. Ennek egyik módja a termelőszövetkezetekben: az önelszámoló egység. Ez a rendszer nem csupán a feladatok decentralizálását jelenti, hanem egy olyan vállalkozásra késztető forma bevezetését is, ahol az emberek figyelnek az anyag- és energiafelhasználás alakulására, az eszközök teljes kihasználására, a költségtakarékosságra, vagyis ahol közvetlenül érvényesül a dolgozók gazdasági érdekeltsége. Az autonómia csúcsa A belső vállalkozásoknak ez a kerete többféle fejlettségi fokon működik. A legegyszerűbb forma, amikor az eredménytől függő részesedést csak differenciáltan szétosztják. A fejlettebb változatban az önelszámoló egység maga dönt a belső vezetésről és munkamegosztásról, a munkarendről, a jövedelem elosztásáról, sőt gondolkodhatnak arról is, hogy a feladatok végrehajtásához milyen eszközöket vegyenek igénybe. Az autonómia csúcsa viszont az, ha egy ilyen részleg már határozhat arról is, hogy az általa elért jövedelemből mekkora részt takarít meg, oszt szét vagy fordít fejlesztésre, beruházásra, gazdálkodásának dinamizálására. Arról egyelőre még szó sincs, hogy az önelszámolás rendszere mint az anyagi érdekeltségen alapuló, a tulajdonosi szemléletet javító belső vállalkozási forma általánossá vált volna mindenfelé. Van megye, ahol ódzkodnak bevezetésétől, máshol viszont szívesen fordulnak ebbe az irányba a gazdaságok: Szabolcs-Szat- márban például a tsz-ek háromnegyedében működik már valamilyen szinten önelszámoló egység. Hiba volna azonban azt hinni, hogy ahol már megszerveződött egy-egy részleg,' mindenhol tökéletesen harmonikus az élete is. Több gazdaság közeli vizsgálata bizony megmutatta, hogy a kimondott és deklarált önállóság csak formális, nincs valódi vállalkozási szabadság. Átalánydíjas módszer Nemcsak az önelszámolás rendszerének különféle változataival igyekszenek növelni az üzemekben a munka hatásfokát: több helyen bevált módszerként meggyökeresedett már — például — az átalánydíjas elszámolási forma is. Ennek lényege: az ilyen vállalkozási formába került ágazat dolgozói munkaeszközeik egy részét bérlik, a másik részét megvásárolják a közöstől, állják a termelésük egyéb költségeit is, jövedelmük meghatározott részét pedig — átalányt — befizetik a tsz kasszájába, a maradékról viszont szabadon határozhatnak. Az itt munkálkodó a saját és munkatársai zsebét „fosztja ki” akkor, ha lazsál, pazarolja az anyagot és energiát. E rendszer szépséghibája viszont, hogy erre a formára egyelőre csak a tsz-ek melléküzemágaiban, javítóműhelyeiben térhetnek át, nem alkalmazható ellenben a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. Horváth L. István Modern gépi berendezésekkel gyarapodott Kaposváron a Hűtő- és Villainosgép-javító Kisszövetkezet galvánüzeme. Évente hétmillió forint értékben végeznek horganyzást a megye vállalatai számára, s egy év óta már olyan vegyszereket alkalmaznak az üzemben, amelyek nem károsítják a természetet VEGYSZEREK A HÁZIKERTEKBEN Tudjunk bánni velük
